Délmagyarország, 2016. augusztus (106. évfolyam, 179-204. szám)
2016-08-01 / 179. szám
ÚJ FÖLDESURAK A LATHATÁRON - NINCSENEK AZ ÉLBOLYBAN A MEGYEI AGRÁRCÉGEK Azé a föld, aki megszerzi CSONGRÁD MEGYE FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A három kft. közül az egyik, a Pankota-Növény Kft. ügyvezetője, mivel édesanyjuk neve megegyezik, úgy feltételezzük, hogy Farkas Sándor testvére, Farkas László. A cégek többnyire a fejlesztésekre kapták a pénzt, az évi százmilliós összegekhez jutó nagygazdák támogatását nagyrészt a földjeik nagysága után járó földalapú teszi ki. FÖLDÉHSÉG? Apátfalván megütköztünk a hektárnyi beszántott területen, amelynek közepén néhány sírhely árválkodik. Mint kiderült, a helyi nagygazdának számító Gyenge család bérli az egyházközségtől a területet, kukoricát vetettek a sírok közé. A helyieket nem zavarja a különös eset, a gazda és az egyház is jótékonynak látja a cselekedetet, mert van, aki legalább rendben tartja az egyébként felszámolt temető területét. A Gyenge családnak egyébként a sajtó már tavasszal is a csodájára járt, mivel ők licitáltak néhány száz hektárra, amelyet egyébként Lázár János nagybátyja bérel az államtól. A támogatási adatok alapján kiszámolva a Gyenge család jelenleg 600 körüli hektáron gazdálkodik, az őszi nyilvános árveréseken közel 600 hektárra licitáltak. Bár az árveréseken nyertek Gyengéék, az csak ősszel fog kiderülni, hogy valóban tulajdonosai lesznek-e a földeknek, mivel az árverések után még kifüggesztik az eredményeket, így mások akár élhetnek is az elővásárlási jogukkal, így most őszig sokan izgulhatnak, hogy végérvényesen övék lehet-e a föld, amelyek megvásárlásáért sok pénzt megmozgattak. Akkor fog kiderülni az is, hogy kikre vár fényes jövő az újabb uniós ciklusban. KIVÉVE A GYEVI BÍRÓT - Nincsenek kifejezetten nagybirtokok Csongrád megyében - magyarázza Nagy-Huszein Tibor, a DK alelnöke, aki maga is gazdálkodik Balástyán. - Főként a Tisza jobb partjára igaz ez, ahol a terület homokos - teszi hozzá a politikus. A K-Monitor adatbázisa is Nagy Huszeint erősíti, hiszen a támogatások elaprózódása mutatja a birtokok elaprózódását is. A Tiszántúlon más a helyzet, itt a korábbi állami gazdaságok, termelőszövetkezetek romjain alakultak azok a cégek, amelyek ma is a megyei élvonalhoz tartoznak. Farkas Sándor cége is egy korábbi téesz - amelynek egyik vezetője az „átkosban” A többi helyi magángazdálkodót megelőzve, az elnök és családja kapták a legtöbb támogatást, maga Farkas volt - alapjain jött létre, de ugyanígy a szentesi Pankota Zrt., a Hód-Mezőgazda Zrt. és a Gorzsai Zrt. is az itteni állami gazdaságokra alapozott. Tehát a térségben a pár száz hektáros gazda is nagygazdának számít, köztük Kispál Ferenc is Hódmezővásárhelyen. A gazdálkodó a megyei agrárkamara és a Magosz elnöki posztját is betölti. Kispál fiaival közösen működtetett cégével, a Kispál és Fiai Kft.-vel kapott évente közel 100 millió forintos támogatást, amelyeknek több mint a felét fejlesztésekre költhették, ezzel is kiemelkednek a többi nagygazda sorából. Hódmezővásárhelyen egyébként a nagyobb cégek után messze lemaradva ugyan, de a többi helyi magángazdálkodót megelőzve, az elnök és családja kapták a legtöbb támogatást. KEVESEN VÁSÁROLTAK FÖLDET A MEGYÉBEN A Csongrád Megyei Kormányhivatal az árverések után kiadott egy közleményt, amelyben azt írták, hogy 581 földműves regisztrált az árverésekre, és végül 373 földrészlet kelt el, amiből elsőre azt a következtetést lehetne levonni, hogy a földet venni akarók közel háromnegyede tudott is vásárolni. Ám a liciteredményeket közlő táblázatok alapján nem volt nehéz észrevenni, hogy néhányan többször is nekiveselkedtek a licitálásnak. Számításaink szerint a megyében összesen 173 család jutott tulajdonhoz, tehát a regisztrálók harmadánál is kevesebben rúghattak labdába. Azokról nem is beszélve, akikben anyagiak híján fel sem merülhetett a vásárlás. Nagy István, az agrártárca államtitkára nemrégiben elismerte, hogy a bérlők mindössze 17 százaléka vásárolt földet. Az eredeti szándék az volt, hogy őket juttatnák tulajdonhoz. Nagy földek, nagy gépek. A térségben a pár száz hektáros gazda is nagygazdának számít. FOTÓ: karnok CSABA Szeretik a teheneket. Több tízezer vendége volt idén is a Hód-Mezőgazda által szervezett állattenyésztési napoknak. KAOTIKUS AGRÁRKAMARA Nyomoznak a Nemzeti Agrárkamara honlapfejlesztésre kiírt pályázatának ügyében, melyben februárban a DK tett feljelentést. Az uniós pénzből és a kötelező kamarai tagdíjból finanszírozott portál jelenleg sem működik zökkenőmentesen - erről pénteken tartott sajtótájékoztatót Nagy-Huszein Tibor, a DK alelnöke. A politikus szerint az évekkel ezelőtt kis támogatással megválasztott kamara ellenőrizetlenül működik, amibe sem a parlamentnek, sem a tagságnak nincs beleszólása. A köztestület támogatása nem érzékelhető a gazdák számára a politikus szerint. PANASZNAPOK - FOLYTATJUK ONLINE FOGYASZTÓVÉDELMI SOROZATUNKAT Mire figyeljünk, ha fesztiválozunk, ha vásározunk? Ezúttal a fesztiválok, vásárok, falunapok témakörében várjuk kérdéseiket, panaszaikat, észrevételeiket online fogyasztóvédelmi sorozatunkban. CSONGRÁD MEGYE K. A. Ha úgy érzi, besétált valamelyik fesztiválos csapdába, ha a drága belépőért nem azt kapta, amit ígértek a szervezők, ossza meg a szakemberekkel fogyasztóvédelmi sorozatunk negyedik részében. Ha a beharangozott sztárfellépő helyett másodvonalbeli - és olcsóbb - műsorral töltötték meg a programot, írja meg nekünk. Ha becsapták valamelyik vásáron, falu- vagy városnapon, nem azt kapta, amiért fizetett, mondja el nekünk. Valószínűleg utólag sem tudta érdekeit úgy érvényesíteni, mint egy számlát is adó, állandó címmel rendelkező üzletnél vagy szolgáltatásnál. Észrevételeiket várjuk a delmagyar.hu portálon, itt a Panasznapok „dobozon” keresztül kérdezhetik a szakembereket, oszthatják meg tapasztalataikat. Online sorozatunk partnere a Gazdasági Versenyügyi Tanácsadó Iroda (GVTI), munkatársaik nagy tapasztalattal és napi rutinnal válaszolnak a felvetésekre. Azt nem ígérhetjük, hogy minden olvasónk személyesen is megoldási javaslatot Észrevételeiket várjuk a delmagyar.hu portálon, a Panasznapok „dobozon” keresztül kap, de a többeket érintő, fontosabb kérdésekre válasz születik, és ezek szerkesztett formában meg is jelennek a nyomtatott újságban éppúgy, mint a delmagyar.hu portálon. Időről időre meghirdetünk egy-egy témát, legutóbb a használtautó-vásárlásról. A szakemberek válaszait Óvatosan a használt autókkal címmel olvashatták a július 25-i számunkban és portálunkon. DÉLMAGYARORSZÁG 2016.08.01., hétfő MEGKÉRDEZTÜK SZEGEDI OLVASÓINKAT VAN FÖLDJE? MAKULA PÉTER nyugdíjas gazdálkodó: - Igen, van földem, és lucernát termesztek rajta, van ott egy tanyám is. Emellett lovakkal, disznókkal és más haszonállatokkal foglalkozom. Nem tetszik, hogy sokan nem művelik a földet, amit kaptak, mert másnak számítana, ha meg tudná művelni. PUSKÁS GYÖRGY nyomdász: - Nincs földem és nem is volt, csak a szüleimnek. Azt a földet is kiadtuk már gyümölcsösnek. Természetesen zavar, hogy néhányan megkapják a földet, és utána nem kezdenek vele semmit. Úgy gondolom, szégyen, amit a földekkel művelnek. ANGYALNÉ FARKAS IRÉN nyugdíjas szűcs: - Nincs, a csalás? dómnak sem volt, sajnos. Pedig ha lett volna, akkor most talán gazdagabbak lennénk. y, Nagyon bosszantó, hogy néhányan gazdálkodnának, de nem jutnak földhöz, viszont más megkapta helyettük, és nem kezd semmit a földdel. PETŐ MIKLÓS váltókezelő: n - Nincs földem, ész; a családomnak ?s sem volt sosem földje. Nem is szeretnék, mert nem vagyok gazda. Tiszta korrupció, amit a földekkel művelnek, felháborító, hogy olyanok is megkaphatják, akik utána parlagon hagyják az egészet. sq ö>l TM Körmenettel és ünnepi szentmisével fogadták tegnap az új harangot Tápén. A vallásos városrészben tavaly karácsony előtt repedt meg a harang, amelynek újraöntésére gyűjtést indítottak. Botka László polgármester 500 ezer forint azonnali segélyt adott, a Tápéért Alapítvány pedig 100 ezer forintot. A harangon álló felirat szerint a jólelkű adakozók, valamint Dávid Attila és Tóth Anikó adományainak köszönhető az, hogy reggel, délben és este újra hallhatják a tápéi hívek az ismerős dallamokat.