Délmagyarország, 2016. november (106. évfolyam, 257-281. szám)
2016-11-02 / 257. szám
4 I|ai, lilfílv Csongrád,Hódmezővásárhely, Ineigi lundi l Makó, Szentes és környéke DÉLMAGYARORSZÁG 2016.11.02., szerda EZEKET A KERESZTEKET RÉGEN RAKTÁK LE - MONDJA A MAKÓI VÁLLALKOZÓ Temetői járda fejfákból Keresztekből készített járdára figyelt fel egy Budapestről Makóra látogató olvasónk a helyi római katolikus temetőben. A sírkert üzemeltetője azt ígérte, fel fogják szedni a fejfákat. MAKÓ SZABÓ IMRE rr. Akkor vettük észre a kereszteket a földön, amikor haladtunk az általunk látogatott sírhoz. Nagyanyám csak annyit súgott a fülembe, ugye a mi keresztünkből nem lesz járólap? - mondta az a fővárosi olvasónk, aki feliratokkal lefelé fordított betonkeresztekből álló járdát talált a makói római katolikus temetőben, a kápolna háta mögött. Nagyszüleivel érkezett Makóra. Fotókat is készített a nem mindennapi járdáról, amelyeket beküldött lapunknak. - Felháborított a látvány, mert biztos vagyok benne, hogy a hátoldalán szerepelnek nevek, születési adatok. Egyszer tisztelgünk előtte, máskor pedig a sáros cipőnkkel járunk rajta? Nem szívesen léptem volna rájuk - tette hozzá olvasónk. A temetőt üzemeltető Rekviem 1990 Makó Kft. ügyvezetője, Kiss Sándor lapunknak azt mondta, hasonló megoldások nemcsak itt, más temetőkben is vannak. Amik a katolikus temetőben vannak, azok korábban kerültek a helyükre, mint ahogy ők itt elkezdtek volna dolgozni - ennek négy-öt éve. Ha egy sírhelyet nem váltanak újra, a sírjelző betonkeresztet csak azt követően távolítjuk el, hogy arról a hozzátartozók írásban lemondtak. Ezeket a temető erre elkülönített gyűjtőhelyére visszük, majd összezúzatjuk, tehát nem rakjuk le gyalogúthoz - hangsúlyozta. Egyet-egyet esetleg maguk a hozzátartozók rakhatnak le, ha helyette új síremlék készül. A vállalkozó azt mondja, miután erre a problémára most rávilágítottak, kiderült, hogy valóban visszás érzéseket kelthetnek a földön lévő keresztek. A héten bejárják a sírkertet, ezeket fel fogják szedni, és ugyanaz lesz a sorsuk, mit a többi, már felszedett sírjelzőnek. Igaz, így sáros időben ezek a helyek nehezebben lesznek megközelíthetők. Fővárosi olvasónk megdöbbent a látványon, ami a makói temetőben fogadta. EGY HÉT A KANÁRI SZIGETEKEN - A VILÁG EGYIK LEGNAGYOBB CSÚSZDAPARKJÁBAN SZÓRAKOZTAK Tenerifén jártak a vásárhelyi Liszt Ferenc iskola diákjai Egy hetet töltöttek el Tenerifén a vásárhelyi Liszt Ferenc Énekzenei Általános Iskola diákjai és tanárai. Megismerkedtek a helyi szokásokkal, de bemutatták a magyar hagyományokat is. Tavasszal Lengyelországba utaznak. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ANTAL SÁNDOR - Jártunk a Siam Parkban, amely a világ egyik legjobb csúszdaparkja, fürödtünk az óceánban, valamint láttunk delfineket és egy bálnát is. Összességében nagyon jó volt - mesélte Nagy Fanni, a vásárhelyi Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola diákja, aki Becsek Bendegúzzal, Fóris Mártonnal és három pedagógussal egy hetet töltött el Tenerifén. - Van egy különleges szokás. Deszkára ülnek, és azzal csúsznak le egy meredek lejtőn. Persze mi is kipróbáltuk, őrült jó volt - mesélték a fiúk. A vásárhelyi iskola mellett olasz, litván, dán, lengyel és spanyol intézmények vesznek részt az európai tudatot erősítő Erasmus-programban. Tavaly Vásárhelyre érkeztek vendégek, míg most a Kanári-szigetek legnagyobbikán látták vendégül a partnerintézmény diákjait és tanárait. - Programokban gazdag egy hetet töltöttünk el Tenerifén, ahol minden iskola bemutatta az általa készített videót - mondta Forrainé Kószó Györgyi, a Liszt-iskola igazgatója. - Harminc másodperces reklámfilmet forgattunk. Egy-egy konfliktushelyzet megoldását kellett felvenni - magyarázta Márton és Bendegúz. Az út során a tanárok láthatták, milyen módszerekkel tanítanak az európai országokban, míg a gyerekek betekintést nyertek a különböző népek mindennapi életébe, szokásaiba. A szórakozás mellett bemutatták a nemzeti ételeinket, népi játékainkat. A diákok befogadó családoknál laktak. - Angolul kommunikáltunk. Megértettük egymást, ezzel sem volt gond - tette hozzá Fanni. A kétéves program következő állomása Lengyelország, ahová tavasszal utaznak, majd Dániában zárul a projekt. A helyi szokásokkal is megismerkedtek. A magyarok mellett olasz, litván, dán, lengyel és spanyol diákok találkoztak Tenerifén, az Erasmus-program keretében. fotók: liszt ferenc ének-zenei általános iskola Szabó Sámuel: A József Attila utca egyes házai a felszámolt temető helyére épültek. Annak idején alapozás és emésztőépítés közben koponyára is bukkantak. Elképzelhető, hogy valakik a konyhájukban elhunyt személy földi maradványai felett reggeliznek. Addig ez nem gond, ameddig nem tudunk róla. Igaz? Zsiga Attila: - Az ország 77 temetőjét térképeztem fel, de sehol sem láttam ekkora kegyeletsértést. A régi sírköveket, ha kiszedik, egymás mellé állítva régi sírkövek tárában őrzik meg. A temető egy település történelmi múltja, és nem kőbánya. Papp Magdolna: - A kereszt egy szimbólum. Jelentősége van, közvetít valamit. Szóval szerintem nincs ez így jól. Értem én az újrahasznosítást, és támogatom is, de esetleg zúzták volna össze. Küldő Péter: - Azok csak kődarabok, amelyeknek történetesen kereszt formájuk van. Ha a kereszt funkciójuk még működött volna, akkor állítva maradtak volna. Mivel senkit nem érdekelt, hogy kövek vagy keresztek, lett belőlük járda, ami így mások hasznára van. Csóra Győzőné: - Ez a legundorítóbb megolvás, jártam vidéki temetőkben, ahol a kerítés mentén végig volt rakva ilyen keresztekkel, engem az a megoldás lenyűgözött. Akinek a fejéből ez kipattant, hasonlót kívánok neki! Mára látványosabb, észrevehetőbb munkákhoz érkezett Hódmezővásárhelyen a Zrínyi utca 12-14. szám alatti társasház, a Fészek bontása. Az erkélyeket az első három emeleten eltüntették, emiatt kicsit csupasznak hat a falfelület. A munkálatokat - mint már beszámoltunk róla - egy vásárhelyi cég végzi 99,5 millió forintért, és az épület, ha az időjárás is úgy akarja, legkésőbb február végéig eltűnik. FOTÓ: IMRE PÉTER Szentes gyógyhely minősítést kér Szentes is csatlakozni szeretne ahhoz a 26 magyar településhez, amelyek gyógyhely minősítéssel rendelkeznek, ezért benyújtja a kérelmeket az elbíráló hatóságokhoz. Erről a napokban tárgyalt a képviselő-testület. Az ötletgazda a helyi kórház vezetése, azt javasolták, hogy vagy az egész város, vagy legalább egy része próbálja megszerezni ezt a rangot. Az elbírálás szigorú, többek között gyógyvízzel, megfelelő éghajlattal, zavartalan környezettel kell rendelkezni. Részletesebb felvilágosítást egyelőre Dömsödi Mihályné képviselő kérdésére sem tudott adni a grémium tagjai közül senki. Azt hangsúlyozták: a döntés egy folyamat első lépése, adják meg a városnak a továbblépés lehetőségét. Az, hogy a gyógyhelyek fele az utóbbi öt évben, ezek közül hat idén nyerte el a minősítést, optimizmusra ad okot.