Délmagyarország, 2017. május (107. évfolyam, 100-125. szám)

2017-05-02 / 100. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 2017.05.02., kedd Káros szenvedélye van Elveszíti az állását és nem talál másikat Elválik vagy elveszíti közeli hozzátartozóját Nem engedheti meg magának az albérletet Lebetegszik, rokkant lesz Tönkremegy az otthona egy katasztrófában Mentális problémája van A megkérdezettek harma­dát, egész pontosan a 29 szá­zalékát nyomasztja, hogy egy­ilyen bizonytalan helyzetben csak azt mondjuk, tanuljanak, és majd hallgassanak a szívükre. Ducza házaspár szer esetleg hajléktalanná vá­lik - derül ki a Kantar Hoff­mann piackutató cég márciusi felméréséből. A véletlen­legfőbb kiváltó okának. A vé­leménykutatás eredményeinek egy részét igazolja Pikk Katalin szociális munkáról szóló kan­didátusi disszertációja. Az ő szakmai felmérése szerint több mint kétharmad részben, 69 százalékban a válás vagy más családi konfliktus vezet a lakhatás elvesztéséhez. Ezt az intézményi ok követi 35 száza­lékkal, ami állami gondozotti vagy börtönviselt hátteret je­lent, illetve egészségügyi problémát. A kilakoltatás csak 8 százalékban jellemző. És persze vannak átfedések. MUNKANÉLKÜLISÉG, VÁLÁS, ELADÓSODÁS, BETEGSÉG A FŐ OK Válaszadóink fele tart tőle, hogy hajléktalan lesz CSONGRÁD MEGYE, SZEGED FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL - Hogy legyenek okosabbak a gyerekeink, mint mi voltunk, és ne jussanak ilyen nehéz helyzetbe? Sehogy, ilyen bi­zonytalan helyzetben csak azt mondjuk, tanuljanak, és majd hallgassanak a szívükre - mo­solygott egymásra a vásárhe­lyi Ducza Roland és felesége. Erika megjegyezte, a pénz jön és megy, a lényeg a szeretet. A házaspár vállalkozásra vett fel svájcifrank-alapú hitelt, de nem jött be. Most albérletben nyögik a részleteket. A csa­ládfő kamionozik januártól, hogy többet keressen, az as­­­szony egyelőre főállású anya, könyvelő volt, de úgy látja, re­mény sincs, hogy rugalmas munkát találjon a három gye­rek mellett. Azt mondta, le­hetőségeikhez képest mindent megadnak a gyerekeiknek, táncra, zenélni és sportolni is járatják őket, hogy minél több lehetőség közül válasszanak, ha odakerülnek. szerűen kiválasztott 1100 -------------------------------------­felnőttet arról is megkérdez- MI OKOZZA A HAJLÉKTA­­ték, mit tart a fedélnélküliség LANSÁGOT? A delmagyar.hu olvasói közül Csil­lag Éva szerint: - Egy perc alatt hajléktalan lehet bárkiből, akár ön­hibáján kívül is. Ezért nem is ítélke­zem felettük. A bankok a földbe tudják döngölni az embert, munka mellett sem marad egy petákja sem, és még az otthonát is viszik. Limpekné Németi Erzsébet: - A hajléktalanságot se az egyik, se a másik nem okozza. A gyengeség és a tájékozatlanság okozza, meg sok esetben a jóhiszeműség, aminek érdemes határt szabni. Nagymély­kúti Domokos: - Bízom abban, hogy a bizalom bizalmat teremt. Vi­szont abban is bízom, hogy a világ több dolgában való tájékozottság megmentheti az embert a becsap­­hatóságtól. Kozári Pista: - Ne há­zasodj meg! Pálos Anna: - Sajnos vannak, akik beleszületnek, például állami gondozottak voltak. Seres Emma: - Bankok. Nagy Magdol­na: - Rokon! Válás, munkanélküliség, adósság, betegség - sorolta hajléktalanságának okait az 56 éves Piri Sándor. A szegedi férfi nyolc éve lakik a Bertalan híd alatt. FOTÓK: TÖRÖK JÁNOS 45 év munka után jött a beteg­ség Sasvári Pongrácnál. A rok­kantnyugdíját elvették, arra rá­ment a lakása. - Mindent megteszünk, hogy a legnehezebb helyzetből is kikecme­regjünk - mondja Ducza Roland. Családjával akár még külföldre is el­megy, hogy boldoguljon. 3 ÁLLÁSPONT DOMBAI TÜNDE ÚJSÁGÍRÓ Ne féljetek! K­irúgták a barátnőmet a munkahelyéről. Közölte a főnöke, hogy megszüntették a munkakörét, mehet is haza. Azóta vigasztalhatatlanul sír. Csak azt hajtogatja: nem tudja, mi lesz a lakáshi­telével, miből él meg, utcára fog kerülni. Persze lehetne okoskodni, hogy hány éves is vagy te, királylány, mit gondoltál, mi biztos manapság, miért nem voltak verzi­ók a fejedben minden eshetőségre. Minap még együtt bor­zadtunk el a leggazdagabb honfitársaink listáján, meg hogy Lázár miniszter azt bírta rá mondani, „tudomásul kell venni: vannak gazdagok , félelem lebénít, és szegények”. Na de ennyire messze egymás­tól? Igaz, azt már rég nem hangoztatja, hogy akinek nincs semmije, az annyit is ér. Ilyen reményvesztett helyzetek - tudom, mert tapasztaltam - különös éleslátással ajándé­kozzák meg azt, aki észreveszi. Kitűnik ugyanis, ki az, aki elfordul tőlünk, és ki mond valami valóban biztatót, csak ki kell nyújtani felé a kezünket. A félelem viszont lebénít, elhomályosítja a tekintetünket, görcsbe rántja a gyomrun­kat, azt sem tudjuk, merre van előre. Talán ránk is gondolt II. János Pál pápa, amikor a sokat emlegetett mondatával vigasztalt: ne féljetek! Pedig hányan élnek így... És hányan éltek így, amíg be nem telt a pohár, és már nem féltek kiáll­ni magukért. Például azért, mert elegük lett abból, hogy nap mint nap megalázzák őket azzal, hogy hülyeségeket prédikálnak nekik. Utcára mentek még azok a fiatalok is, akikről eddig azt hittük, jól elvannak a Facebookon, nem érdekli őket semmi más. Hát bizony érdekli. Még nem tud­nak profi módon tüntetni, de majd gyakorolják. És ha már a munka ünnepe volt tegnap, ne feledkezzünk meg a szak­­szervezetekről sem! Mert az állami csatornákon úgyis agyonhallgatják, hogy végre úgy összefogtak, mint előtte, nem is emlékszem, mikor. Ki is hátrált a kormány a munka törvénykönyvének módosításából, amivel az eddiginél is jobban kiszolgáltatta volna a dolgozókat. Az vezetett ered­ményre, hogy az érdekképviselők ezúttal nem játszották ki egymást. Nem féltek összefogni egy közös célért. 6724 Szeged, Teréz utca 48. Nyitvatartás: h­p. 7-17 óráig. E-mail: wattcity@t-online.hu Telefon: 06-70/603-5860

Next