Délmagyarország, 2018. január (108. évfolyam, 1-26. szám)

2018-01-02 / 1. szám

2 Aktuális DÉLMAGYARORSZÁG 2018.01.02., keeJl KÖLTÖZNI NEHÉZ­­ A TORZ LAKÁSSZERKEZETET MEGSZENVEDI A MUNKAERŐPIAC Otthona köti röghöz a magyart Ahogy a volt szocialista országokban, úgy nálunk is túlprivatizálták a tanácsi lakásokat, mára tíz emberből kilenc saját tulajdonú otthoná­ban él. Nem is szívesen költözik a magyar, még a munkáért sem - tíz Csongrád megyeiből hat ma is azon a településen él, ahol született. Születésük óta ugyanazon a településen lakók aránya CSONGRÁD MEGYE KOVÁCS ANDRÁS A legutóbbi kis népszámlálás idején, 2016-ban a magyar né­pesség több mint ötöde szüle­tési lakcímén élt­­ Csongrád megyében ez az arány alacso­nyabb, 18 százalék. A gyerme­keknél ez teljesen normális, sőt diplomaszerzésig is annak nevezhető, ám ebben már ott Az is nehezen műkö­­ dik, hogy új ingatlant veszünk az ország „szerencsésebb” felén a régi árából. van jó néhány túlkoros mama­­hotellakó is, akinek szülei sem költöztek. Az öregebbek nehezebben mozdulnak, a 65 éves és annál idősebb népesség közel 60 százaléka, az 50-64 éves kor­osztály kétötöde még 1990 előtt költözött jelenlegi lakcí­mére. Az utóbbi, még aktív korosztály önkéntes vagy kényszerű röghöz kötöttségét ugyancsak megszenvedi a munkaerőpiac. És ez még ak­kor is így van, ha időközben Európának ebben a fele­növekszik és általánossá válik be a torz a lakhatási struktú­­a munkaerőhiány­­ra, az otthonok többsége sa­ját tulajdonú. A legális bérla­kásszektor szinte nem léte­zik, és alig mérhetők a szo­ciális célúak. A Corvinus Egyetemen oktató Hegedűs József és Horváth Vera tanul­mányukban hangsúlyozzák, térségünkben a lakásszektor hasonló módon alakult át. A mesterségesen olcsó - jel­lemzően erősen leromlott - állami bérlakásokat úgy ad­ták át az önkormányzatok­nak, hogy forrásokat nem biztosítottak hozzá. A telepü­lések nagy része megszaba­dult ezektől, privatizált, ami­lyen gyorsan csak a törvé­nyek engedték. A végeredmény Közép- és Kelet-Európában hasonló: a saját tulajdonú otthonban la­kók aránya túl magas. Míg a bővítés előtti 15 uniós tagál­lamban a lakosság 68 száza­léka lakik a sajátjában, addig ez az arány a volt szocialista blokkban - Szlovéniát leszá­mítva - 80 százalék feletti. Az EU-ban Romániában lak- NEHEZEN MOZDULUNK A magyaror­szági népes­ség 52 szá­zaléka ma is ugyanazon a településen lakik, mint születésekor. A KSH lakásstatisztikai évkönyve szerint mindössze 121,1 ezer ön­­kormányzati tulajdonú bérlakás van az országban, ráadásul eb­ből több mint 10 ezer nem volt bérbe adva. A teljes lakásállo­mány csupán 2,5 százaléka ön­­kormányzati, a szociális alapúak aránya még alacsonyabb, az or­szág összes lakásának mindös­­­sze 1,3 százaléká­­nak a legtöbben saját otthon­ban, száz emberből 95. Ma­gyarország a maga 90 száza­lékos arányával Szlovákia után a harmadik, de inkább holtversenyben második. A magántulajdonú otthon a legnagyobb gátja a munka­erő mobilitásának, és az is nehezen működik, hogy új ingatlan­t veszünk az ország „szerencsésebb” felén a régi árából. A Mikrocenzus számain is látszik, hogy nehezen mozdul a magyar, a népesség 52 szá­zaléka ma is ugyanazon a tele­pülésen lakik, mint születése­kor - Csongrád megyében ez az arány magasabb, mint 60 százalék. A születési hely el­hagyása a közép-magyaror­szági régióban a legjellem­zőbb, miközben a Jász-Nagy­­kun-Szolnok és a Hajdú-Bihar megyei lakosok több mint két­harmada „nem mozdult ki” te­lepüléséről. 52% Bérlakások Szegeden. Országosan százból kevesebb mint három az önkormányzati tulajdonú. ARCHÍV FOTÓ: SCHMIDT ANDREA A NINCSBŐL NEM LEHET 2018 a balin éve Magyarországon MAGYARORSZÁG. A balint (Leu­­ciscus aspius) választották a 2018-as év halává a Magyar Haltani Társaság által rende­zett internetes közönségszava­záson. Összesen ötezer-hét­­százhetvenegy voks érkezett. A győztes 38 százalékot ka­pott, a második helyezett do­­molykó 33-at, a harmadik a kövicsík lett, 29 százalékkal. A szavazást évek óta azzal a szándékkal rendezi a társa­ság, hogy felhívja a figyelmet a Kárpát-medence élővizeinek fajgazdagságára. A balin az egyik legszebb halunk, nyúlánk testét apró, ezüstszínű pikkelyek borítják. Ragadozó faj, de nincsenek fo­gai, így a menekülő zsák­mányt úgy tudja bekapni, ha az fejjel előre csúszik be a szá­jába. A balin ezért a zsákmány alá úszik, és felfelé üti. A kis­hal ilyenkor gyakran a le­vegőbe is felrepülve hullik vissza a vízbe­­ a ragadozó szájába. A balin viszonylag nagyra nő: a legnagyobb, ho­roggal fogott példány Magyar­­országon 10,54 kilogramm volt. Ez a hal főleg a nagyobb folyók nyíltvizét szereti, ahol kedvenc tápláléka, a küsz csa­patokban jár. Alkalmazkodik a nagyobb állóvizekhez, és meg­él a félig sós tengeröblökben is, ha a víz egyébként tiszta. Fiatal bálin, szakértő kezében. Ez a faj viszonylag nagyra, tízkilósra is megnő. fotó: magyar haltani társaság MEGKÉRDEZTÜK SZEGEDI­­ OLVASÓINKAT HÁNY TELEPÜLÉSEN ÉLT EDDIG? DA­KA KRISZTIÁN sofőr: M­­ ­ Összesen négy­ településen és há­­­rom megyében lak­tam eddig. Hajdú-­ Bihar megyében is születtem, majd Bé­kés megyébe köttö­­­töztem, elsősorban munka miatt. Nyolc éve lakok Szegeden, először csak munka miatt jöttem ide, de­­­ utána megismertem a páromat. 1. KOZMA LÁSZLÓ festő vállalkozó:­ ­ Két helyen él­­­­­­tünk eddig, Szege­den és Sándorfal­­­ván: húsz éve­­ itt „vándoroltunk be” Sándorfalvára. Nem is szeretnénk továbbmenni, csendes, olcsóbb,,­ mint a nagyváros, de annyi idő alatt beérünk a Csongrádi sugárút­­ra, mint ha Újszegedről jönnénk át. NÉMET PÁL ács: - Laktunk Jugoszlá­viában a háború előtt, utána átjöt­tünk Röszkére, en­­­nek már 27 éve. Egy ideig Ausztriában is éltünk kint, de csak a pénz vonzott bennünket - vissza­költöztünk már Magyarországra, mert élni itt szeretünk, ez az igazi. CSÍK BERNADETT virágkötő: - Csak Szegeden is éltem eddig, a vá­roson belül kétszer költöztem. Ha a pénz nem számíta­na, Miamiba vágy­nék, vagy a Balato­non, Agárd környékén tölteném az összes nyarat. Amikor még nincs szezon, visszajönnék Szegedre. Meglopta munkaadóját CSONGRÁD. Szilveszterkor fog­ták el a rendőrök egy lopási ügy gyanúsítottját Csongrádon. A nyomozás eddigi adatai sze­rint a 60 éves K. Zoltán koráb­ban megszerezte egykori mun­kaadója lakásának kulcsát, ka­rácsony után pedig - kihasz­nálva, hogy nincsenek otthon - bement, és arany ékszereket, készpénzt vett magához. Ahogy a család hazaért, és kiderült, hogy eltűntek az értékek, azon­nal értesítették a Csongrádi Rendőrkapitányságot. A nyo­mozók a bejelentéstől számított tíz órán belül azonosították az elkövetőt, előállították, kihall­gatták. K. Zoltán elismerte tet­tét, visszaadta az ellopott ék­szereket és a pénzt. Lopás miatt indult ellene büntetőeljárás. - HIRDETÉS­­ [UNK] USD 256,00 2GP,561 ► RON 64,20 1 69.20

Next