Délmagyarország, 2018. július (108. évfolyam, 151-176. szám)

2018-07-20 / 167. szám

10 Kapcsolatok Olvasói levél Keresztelő Alig korábban, mint egy éve történt, hogy az Úr akaratának vagy inkább szerencsémnek köszönhetően úgy sikeredett, hogy dédunokám, Laura ugyanabban a hónapban és na­pon (VI. 27.) született, mint én is. Ebben legföljebb az a külö­nös, hogy jómagam sok évti­zeddel hamarabb láttam meg a napvilágot, és - örömömre - megismerhettem két fiúunoka mellett dédunokámat is. Július első napján, néhány nappal később Laura születési napjától, az algyői kis temp­lomban szentmisén vettem részt, és a mise után közvetle­nül került sor dédunokám ke­resztelésére. Mindig szerettem (most is szeretem, ha néha betévedek) a templomok nyújtotta „han­gulatot” és a csend nyugal­mát. Ezért - mert sokat utaz­gattam a világban - sok temp­lomot, katedrálist is megte­kintettem útjaim során. A pap - szépen csengő bari­ton hangján - a szentmisén egyebek mellett a hitről prédi­kált. Annak elengedhetetlen szükségéről, az igazi hit ere­jéről. Arról, hogy a hit a remélt dolgok bizonyosságként való megélése, hogy az előítéletet, ezt a szennyes szót és a hitet, ezt a tisztán csengő kifejezést milyen mély szakadék választja el egymástól. És hogy az emberi hit csak addig magánügy, amíg nem akadályozzuk vele mások szabadságát. És hát nincs na­gyobb bűn a hitetlenségnél... A prédikáció mellett és az­zal együtt is orgonazenei kísé­rettel egyházi énekek is el­hangzottak. A keresztelő már rövidebb és egyszerűbb keretek között zajlott. A pap elvégezte az ilyenkor szokásos ceremóniá­kat: imádkozott, bemutatta a „főszereplőket”, valami bal­zsammal és olajjal többször is végigsimította Laura arcát és homlokát, majd szenteltvízzel is nyakon öntötte, nem szán­dékosan. Végezetül kapott egy emléklapot és egy hófehér ke­resztelői ruhácskát. Figyelve a ceremóniát, köz­ben azon járt az eszem, hogy miért mondják egyesek, hogy minden újszülött ateista. Tud­niillik ez nem lehet, mert amíg nem alakult ki a gyermek tuda­ta (ez 3-4 éves korban történik meg), addig a megelőző időkből emlékei sincsenek, nemhogy istentagadó lenne. Mint ahogy istenimádó sem lehet - ez para­doxon, látszólagos ellentmon­dás. A lényeg viszont az, hogy dédunokám már nem lesz, nem lehet pogány! Megkeresztelték. Bár a mostani templomi szokásokat, celebrációkat nem igazán ismerem, a régiek is már homályba vesztek, de a mise és a keresztelő befejezése után jóleső érzéssel távoztam a templomból, és vonultunk el a díszebéd színhelyére. Drukkolok dédunokámnak abban a reményben, hogy leg­alább százéves koráig mindig boldogságban éljen. Remény­kedem, hogy még néhány évig én is boldogíthatom jelenlé­temmel - ámen. Kutnyik Pál, Szeged Olvasóinknak Tisztelt olvasóink! Szerkesztőségünk fenntartja a jogot arra, hogy a beérkezett észrevételeket, olvasói leveleket rövidítve, szerkesztett formában adja közre. Az olvasói vélemé­nyek nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. Ol­vasói leveleket csak teljes név­vel aláírva, csörögös észrevéte­leket csak teljes névvel vagy te­lefonszámmal közlünk. DÉLMAGYARORSZÁG Hatvanöt éve érettségiztek A szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban 1953-ban végzett a, b és c osztály egykori diákjai 65 év után újra találkoztak. A június 30-i összejövetelen a 42 végzősből 11-en vettek részt. A képen: V. Kis János, Traut­­wein Olga, Magyar Katalin, Bódizs Katalin, Mészáros Júlia, Szepesi Antal, Jernei Eszter, Vekerdy Lenke, Kolláth Erzsébet, Beregszászy Sándor és Tornyi M. Sándor. *Harangszó Öt és fél évszázada már -III. Callixtus pápa 1456. június 29-ei rendelkezése óta -, hogy a déli harangszó naponta imá­ra hívja Európa népeit. Imára a magyarokért, mindannyiun­kért. A népek még meg-meg­­állnak egy pillanatra, de már alig imádkoznak, sem a ma­gyarokért, sem Európáért. A méltóságteljes templomok tor­nyaiban lakozó harangok imá­ra hívó szavát elnyelte a maj­­tényi sík, a széljárta világosi mezők, a Párizs melletti bé­kék, a 301-es parcella. Európa népei ma már a glo­­balizált Uniót építő, hit és nagyrészt emberi értékek nél­küli hatalmi ellensúlyt, szava­zógépezetet alkotnak csupán. A harangok hívó szava még hallatszik, és engesztelő imá­ra szólítja a nemzeteket, csa­ládokat. Hívja a különböző rendű és rangú világi és egy­házi hatalmasságokat is, bűnbánó engesztelésre népeik és Isten ellen elkövetett bűne­ik miatt. Hiszen a harangok tudják: az emberekbe sulykol­takkal­­ ellentétben Európa süllyed és pusztul. Közéleti hazudozás, besározódott poli­tikai elit, szemérmetlen élősködés és parazitaság lett az élet. Mindent maga alá gyűr a fékevesztett pénzura­lom. Ez lett hát sorsod, ha­rangszóra nem figyelő Euró­pa! És ez lesz a jövőd, nyolcfe­lé szaggatott nemzet, nyolc or­szágban is hazátlan magyar! A harangok zengő szavát már nem figyelő, elprivatizált, va­gyontalanná tett magyar, ide­genek hasznára dolgozhatsz saját országodban, miközben bukdácsolhatsz számodra is­meretlen eredetű, felfoghatat­lan tömegű adóssághegyeken. S ott fenn, azok csúcsain nap mint nap hallgathatod - kevés kivételtől eltekintve - a kiáb­rándító és hamis média gát­lástalan, erkölcstelen süvölté­­sét a harangok zendülő báto­rítása helyett! Zúgjatok, ha­rangok! Harangok igaz hangja vigye a hírt a haza minden zu­gába: régóta nagy a baj. Pusz­tul, kéveként hull szét nemze­tünk. Nagy a baj - hát vigyáz­zatok! Most még hallhatod - ha figyelsz rá - a harangok konduló jeladásait, és lelked mélyén rádöbbenhetsz: egyre többször becsapott vagy. De holnap talán gyámolító és erőt adó harangszó helyett már elnémult harangok síri csendje vesz körül. Öt és fél évszázaddal ez­előtt a nándorfehérvári hősök sírján virágzott ki a rene­szánsz Magyarország. Ma, az elmúlt század áldozatainak sírján­­ az egymás iránti megértés és tolerancia he­lyett­­ a gyűlölködés honol. Virágzik a mérhetetlen embe­ri gonoszság, rosszindulat és ostobaság. Harangok, kon­­duljatok! Kormányos Lajos, Csongrád E-mail Tanári segítség Főiskolai oktató- és kutató­munkánk mellett, még 1974-ben úgy gondoltuk kar­társnőmmel, hogy kikapcsoló­dásként kertművelésbe is be­lefogunk. Vettünk a várostól 13 kilométerre egy szántót, és még­ a tél kezdete előtt beül­tettük 40 darab gyümölcsfá­val, hogy átminősíttethessük gyümölcsössé. A gyümölcsös­ben lehetett létesíteni szerszá­mos bódét, amelyet az eszmei­leg kettéválasztott telek hatá­rára építtettünk, a közigazga­tási szervek előírása szerint. A boldog gazdák öröme azon­ban nem sokáig tartott. Jött a várostól egy határozat, hogy a gyümölcsösünk olyan föld­sávban fekszik, ahol vállalati üdülőket létesítenek, így in­nen mennünk kell. Az üdülőövezet térképét is elké­szítették. A határozatot Papp Gyula elvtárs írta alá. Még főiskolai tanulmánya­im idején a tantárgyak között szerepelt az „úttörőelmélet” is, amelynek meghívott előadója Papp Gyula, Szeged város ta­nácselnöke volt. Érdekes, él­ményszerű előadásait szívesen hallgattam, és a kollokviumon jelest kaptam, amely érdemje­gyet nagy kézjeggyel hitelesí­tette. Ez az aláírás nagy remé­nyekkel kecsegtetett. Kértem a városi titkárságot, hogy biztosítsanak számunk­ra közvetlen találkozót a ta­nácselnökkel. Először a titkár fogadott, de mi személyes okokra hivatkozva ragaszkod­tunk az elnöki találkozóhoz. A közvetlen megbeszélés ered­ményes lett. Bemutattam az indexemet is, felemlítve, hogy a tanár úr előadásának mon­danivalóját mi a gyakorlatban kívánjuk megvalósítani. Ker­tünkben „kihelyezett” cso­portfoglalkozásokat tartunk tanítványainknak, sőt az erdé­lyi diákjainkkal is szerveztünk ide kirándulásokat. Nagy elis­meréssel kísérte beszámolón­kat, és megígérte, hogy az újabb birtokunk ebben a sáv­ban lesz, csak távolabb a busz végállomásától.­­ így is sokat kell gyalogol­nunk a kertig - mondtuk szo­morúan. - Ez nem lesz gond - vála­szolta az elnök -, mert a busz vonalát meghosszabbítjuk, és a végállomás az új telkük előtt lesz. - Kedves tanár úr, elvész a sok munka, amit a szántó át­alakításába belefektettünk! A mérnök sógorom kölcsönvett traktorral szántotta fel a ke­mény talajt, és több mázsa trágyát ekéztünk bele. A gyü­mölcsfák is lassan termőre fordulnak... Az érvek szívéig hatottak az elnök elvtársnak. Gondolko­dott egy kicsit, majd így szólt: „Valóban népgazdasági és tár­sadalmi érdek is, hogy ez a gyümölcsös megmaradjon! Újra kell terveztetni ennek a területnek a státuszát, de az új terv elkészítésének anyagi költségét viselniük kell.” Örömmel köszöntük meg megmaradásunk lehetőségét. Nem került sokba az új terv. A vállalati üdülők építése, egy kivételével, nem valósult meg. A buszvonal sem lett meg­hosszabbítva. De a tanár úr jó szívének köszönhetően a gyü­mölcsös nagyon szép, és most is biztosítja a kellemes kikap­csolódást. Dr. Berecz Árpádné, Szeged Hibabejelentő NKM ÁRAMSZOLGÁLTATÓ ZRT. Ügyfél­­szolgálat: 62/565-600, műszakihiba-be­­jelentés: 62/565-881; www.nemzetikoz­­muvek.hu. ugyfelszolgalat@nkma­­ram.hu. NKM FÖLDGÁZSZOLGÁLTATÓ ZRT. Ügyfélszolgálat: 1, 20, 30 vagy 70/474-9999; www.nemzetikozmu­­vek.hu. NKM ÉSZAK-DÉL FÖLDGÁZHÁLÓZATI ZRT. Gázszivárgással, gázhiánnyal kap­csolatos üzemzavar bejelentése: 80/820-141, 80/440-141. SZEGEDI VÍZMŰ ZRT. 62/558-855, mérőállás-bejelentés: 80/822-444; www.szegedivizmu.hu, vizmu@szegedi­­vizmu.hu. SZEGEDI KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KFT. Ügyfélszolgálat: 62/777-211; www.szkht.hu, ugyfelszolgalat@szkht.hu. SZEGEDI TÁVFŰTŐ (SZETÁV) KFT. 62/540-540; diszpécserszolgálat: 62/548-854; www.szetav.hu, info@sze­­tav.hu. IKV INGATLANKEZELŐ ÉS VAGYON­­GAZDÁLKODÓ ZRT. Ügyfélszolgálat: 62/563-122, 62/563-124; diszpécser­­szolgálat, hibabejelentés: 20/28-28-888; www.ikv.hu, ikv@ikv.hu. CSÖRÖG: 30/218-1111 HIRDETÉS 2018.07.20., péntek SZEGED Nagy Marcell Július 17,9 óra 35 perc, 2910 g. Sz.: Pesti Roxána és Nagy Richárd (Szeged). Kővári Tamás János Július 17,11 óra 25 perc, 3610 g. Sz.: Báthori Ágnes és Kővári Bence Péter (Szeged). Kovács Zsófia Július 18., 13 óra 42 perc, 3650 g. Sz.: Varnyai Orsolya és Kovács Ist­ván (Szeged). • Tóth Gergő Július 18., 23 óra 40 perc, 3020 g. Sz.: Seres Ildikó és Tóth Ádám (Szeged). HÓDMEZŐVÁSÁRHELY Nagy Adél Petra Július 18., 20 óra 4 perc, 2800 g. Sz.: Juhász Erika és Nagy Tibor Ró­bert (Békéssámson). Matuszka Rozi Július 18., 22 óra 51 perc, 4090 g. Sz.: Nagy-György Anna és Matuszka Gergő (Vásárhely). Kónya Bence Július 18., 19 óra 43 perc, 3300 g. Sz.: Medgyes Enikő és Kónya Endre (Szeged). SZENTES Ujszászi Boróka Július 18., 9 óra 11 perc, 3870 g. Sz.: Fülöp Enikő és Ujszászi Zsolt (Csongrád). Répa Roland Július 18., 10 óra 27 perc, 3280 g. Sz.: Túri Ildikó és Répa Róbert (Csanytelek). Bertók Szilvia Július 18., 11 óra 24 perc, 3290 g. Sz.: Varga Anita és Bertók József (Csongrád).­­ Horváth Dorka Izabella Július 18., 12 óra 9 perc, 3140 g. Sz.: Hatvanyi Nikolett és Horváth Péter (Petőfiszállás). Kátai-Pál Botond Július 18., 20 óra 5 perc, 3530 g. Sz.: Doszlop-Nagy Renáta és Ká­tai-Pál Gábor András (Szentes). • Bakai Szilárd Július 18., 20 óra 59 perc, 2990 g. Sz.: Bartók Renáta és Bakai Gáspár Zsolt (Csongrád). Zsigmond Marcell András Július 19., 4 óra 30 perc, 3810 g. Sz.: Sajtos Violetta és Zsigmond Bence (Fábiánsebestyén). GRATULÁLUNK!

Next