Délmagyarország, 2018. november (108. évfolyam, 254-278. szám)

2018-11-02 / 254. szám

2 HARMINC MIGRÁNS BÚJT MEG AZ ÁRTÉRBEN SZEGED­ Harminc határsértőt tartóztattak fel a rendőrök csü­törtök délután Szegeden a Tisza árterében. A csoport tagjai közül tizenhárman afgán, tizenheten iráni állampolgárnak vallották magukat, de személyazonossá­gukat és magyarországi tartóz­kodásuk jogszerűségét nem tud­ták hitelt érdemlően igazolni. A rendőrök a hatályos magyar jogszabályoknak megfelelően az illegális migránsokat visszakísér­ték az ideiglenes biztonsági ha­tárzárhoz. Emlékezetes, hogy három évvel ezelőtt, a migráns­­válság kicsúcsosodásakor több száz rendőr járta végig a Szeged melletti ártéri erdőket, a nagy­szabású akcióban 781 menekül­tet fogtak el (2015. június 25.: Kiűzték a menekülteket az ártéri erdőből). Először a nagyállomás mögötti területre vonultak fel, majd csatárláncban fésülték át a medencés kikötőig tartó sza­kaszt. Gyorsan kiderült, több száz menekült várakozott az ár­térben, több kisebb csoport az Aradi vértanúk teréig sétált. Az elmúlt napokban feltűnően sok migráns próbált bejutni hazánk területére. BEFŐTTET, HÚST ÉS TANKÖNYVET IS LOPOTT TI­­LÉS Egy Üllési családi házból lopott élelmiszert, kerékpárlám­pát, láthatósági mellényt és tan­könyveket egy helybeli férfi. A férfi a kamrából vitte el a fa­gyasztott húsokat, befőttesüve­­geket, lámpát, a láthatósági mellényt és a tanszereket. A körzeti megbízott rövid időn be­lül azonosította, majd előállítot­ta a tolvajt. A 46 éves Üllési fér­fi beismerő vallomást tett, a nyomozók az ellopott élelmisze­rek és tárgyak jelentős részét lefoglalták. Ellene lopás miatt indult eljárás a Szegedi Rendőrkapitányságon. ELFOGTÁK A SZÖKÉS MIATT KÖRÖZÖTT FÉRFIT SZEGED. A rendőrök az adatgyűjtés és tanúkutatás eredményeként szerda este va­lamivel 22 óra előtt elfogták azt a férfit, aki néhány órával ko­rábban levágta magáról a nyomkövető technikai eszközt, amellyel kivonta magát a bűnü­gyi felügyelet alól. A férfi ellen fogolyszökés miatt indult eljá­rás a Szegedi Rendőrkapitány­ságon. A nyomozók őrizetbe vették, és kezdeményezték a le­tartóztatását. - HIRDETÉS - DÉLMAGYARORSZÁG Főszerkesztő, kiadóigazgató: BONIFERT GÁBOR Főszerkesztő-helyettes: GIDRÓ KRISZTA DÉLMAGYARORSZÁG 2018.11.02., péntek MÉG NOVEMBERBEN ÁTÍRJÁK A TÖRVÉNYT - KÉT ÉV HALADÉKOT KAPUNK A BEJELENTÉSRE Ha akarna, se tudna büntetni az állam fúrt kút miatt CSONGRÁD MEGYE FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Úgy gondolja, ha idén nem szü­letne meg az új jogszabály, ak­kor sem valószínű, hogy janu­ártól elkezdené ellenőrizni és sorra büntetni az engedély nél­kül fúratott, be nem jelentett kutak tulajdonosait az állam. Ez ugyanis vállalhatatlanul nagy hatósági munka lenne. A most hatályos szabályo­zás szerint az engedély nélkül fúratott kutak fennmaradásá­hoz ez év december 31-éig tényleg engedélyt kellene kér­ni. Idén nyáron ugyan módo­sította az országgyűlés a so­kak által kritizált jogszabályt, 2028-ig kitolva a határidőt. Abba a változatba azonban azt is belevették, hogy 80 mé­teres mélységig egyáltalán ne kelljen engedélyt kérni a ház­tartási szükségletet ellátó ku­takra. Ez volt, ami miatt Áder János köztársasági elnök ös­­­szevonta a szemöldökét, az Alkotmánybíróság pedig ér­vénytelenítette a döntést, így viszont a korábbi törvény ha­tályban maradt. B. Nagy László or­szággyűlési képviselő meg­győződése, hogy év végéig si­kerül elfogadni az újabb válto­zatot. Október 30-án már tár­gyalták a parlamentben.­­ A szavazás november 13-án vár­ható, így még idén hatályba tud lépni. A legfontosabb vál­tozás eszerint, hogy mentesül a bírság alól annak az enge­dély nélkül létesített kútnak a tulajdonosa, aki 2020. decem­ber 31-éig kezdeményez vízjo­gi fennmaradási engedélyezé­si eljárást. TÍZ HELYETT KÉT ÉV HALADÉK - Tehát két évvel kitolódik a határidő - mondta lapunknak a képviselő. - Ezt az eljárást a háztartási és az ipari célra fúrt kutak esetében is el kell indí­tani. Praktikusan ez azt jelen­ti, az emberek elmennek a jegyzőhöz, bejelentik, hogy van ilyen kútjuk, és meg­mondják, hol. Az állam pedig arra vállal kötelezettséget, hogy megnézi, valamikor. Amelyikeket rendben találja, azokra engedélyt ad, vagy előír valamilyen változtatást, ha szükséges. Ez egy évtizedre szóló hatósági munka. Az állam most például azt sem tudja, mennyi ilyen enge­dély nélkül fúrt kút működik. B. Nagy László szerint több százezer lehet. A szakma sze­rint is fontos tudni, hol és mennyi, illetve milyen mély­ségű kutat használnak. Még fontosabb elérni, hogy ezután csak engedéllyel készüljenek ilyenek. Nem az a baj, hogy ingyen szeretne vizet az em­ber, hanem az, hogy a fúrt ku­tak 90 százaléka szakszerűtle­nül létesült, és tönkretehetik a vízadó réteget, amit aztán nem lehet kitisztítani - nyilat­kozta lapunknak a Csanki Ist­ván kútfúró nemrég. KI LÁT BELE? Most átküldött lapunknak egy nyomtatványt, amelyet a vá­sárhelyi polgármesteri hivatal adott ki, nyilvánvalóan a je­lenleg hatályos törvény alap­ján. „Helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó ku­tak vízjogi üzemeltetési és fennmaradási engedély iránti kérelem” - olvasható a fejlé­cen. Ez a kút műszaki adatai­val kapcsolatban olyasmiket kérdez, amelyeket már nem lehet megállapítani, vagy csak nagyon költségesen.­­ Elég lenne a hivatalnak rögzítenie azt, hol van a kút, és milyen célból készült. A mélységét is meg lehet mérni, ha nem trük­­köztek vele - mondta Csanki. - De azt, hogy milyen anyagú a csövezet, milyen a szűrőzött szakasz mélységköre, kialakí­tása, hogyan állapítjuk meg fentről? Ezeket a nagy át­mérőjű, mély kutak esetén szokták mérni. És ha be van oda írva valami, az aláírásá­val ki vállalja a felelősséget érte, hogy az úgy is van? Egy kútkamerázás 200 ezer forint­ba kerül. Jelenleg nem tudni, mennyi fúrt kút működik, és ezek közül hány ké­szült szakszerűen. fotó: karnok csaba HARMINC ÉVE HAJOLTUNK EL - A hetvenes években még jártam a Homokhátságra vízügyesként, el­lenőrizni engedéllyel létesült csőkutakat. Természetes volt, hogy azok szabályosan készültek - mondta Fekete József. - A törvény betűjétől való eltérés három évtizede kezdődött, a hobbitelkek kimérésekor. Eze­ket valahogy el kellett látni vízzel, meg is oldották, szabályosan vagy szabálytalanul. Aztán ami a párttitkár elvtársnak szabad volt, azt utóbb a szomszédja is megengedhette magának. A következő kútfúrási hul­lám a 90-es években indult, a falvakban, városokban, amikor a vezeté­kes víz ára nőni kezdett, és sokan azt gondolták - egyébként jogosan -, hogy luxus vezetékes vízzel kertet locsolni, autót mosni. JOBBIK: KÉT ÉV HALADÉK NEM OLDJA MEG A PROBLÉMÁT Petíciót indítanak Hiába kapnak két év haladékot azok, akik engedély nélkül fúrat­­tak kutat - a Jobbik szerint a problémát ez nem oldja meg. Az el­lenzéki párt mentesítené a lakosságot az eljárási díjak alól, és pontos katasztert készíttetne a felszín alatti és feletti vizekről. SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL Az engedély nélkül létesített fúrt kutak bírságmentes enge­délyeztetési határidejét két év­vel meghosszabbíthatják, így 2020. december végéig kell megtenni a bejelentéseket, ám a Jobbik szerint a problé­mát nem oldja meg a két év haladék. Tóth Péter, a szegedi közgyűlés jobbikos tagja a Csongrád Megyei Katasztrófa­­védelmi Igazgatóság épülete előtt tartott szerdai sajtótájé­koztatóján közölte, pártjuk ál­láspontja szerint a lakosságot mentesíteni kell a kutak beje­lentésekor felmerülő eljárási díjak megfizetése alól. Elmondta, most kétszintű bejelentési folyamat van ér­vényben: egyrészt legtöbb esetben a település jegyzőjé­hez kell fordulni, és akkor többnyire 5000 forint illeték befizetésére kötelezik az em­bereket. Ezt követi a második szintű elbírálás, ami már a ka­tasztrófavédelem hatáskör­éhez tartozik, és akkor már a kút mélységétől függően akár több száz ezer forintos eljárási díjat is fizettethetnek a lako­sokkal.­­ A Jobbik azt szeretné el­érni, hogy a lakosokat semmi­lyen költség ne terhelje a ku­tak bejelentésével kapcsolat­ban. Törvénymódosító indít­ványt nyújt be a párt, ám előtte petíciót indítunk útjá­ra, amihez személyesen, illet­ve online felületen lehet csat­lakozni - mondta Tóth. Hoz­zátette, pontos kataszterre lenne szükség a felszín alatti vizekről, illetve azok magán- és ipari célú felhasználási mértékéről egyaránt. A fúrt kutakkal kapcsolatos bejelen­tésből a Jobbik hiányolja azt is, hogy nem vizsgálják a fúrt kutak talpmélységét és át­mérőjét. Tóth úgy kalkulál, hogy az egész országra kiter­jedő, egységes felmérésre nagyjából 25 milliárdot kell elkülöníteni a központi költ­ségvetésből. ENYHÍTETTÉK A GÖMBCSUKLÓVAL TÁMADÓ FIATALOK BÜNTETÉSÉT Közmunka és börtön vár a verekedő fiatalokra Közmunkára ítélt a Szegedi Tör­vényszék egy 16 éves lányt, két társa pedig letöltendő börtön­­büntetést kapott, akik még 2016-ban Szeged belvárosában erőszakkal követeltek italt és ci­garettát egy másik társaságtól. SZEGED S. Z. Kétszáz óra közmunkára ítélt a Szegedi Törvényszék egy 16 éves lányt szerdán. A fiatalt és két társát azzal vádolták, hogy még 2016. július 31-én éjjel a szegedi belvárosban odamentek egy másik társasághoz, akiktől italt és cigarettát kértek. A másik tár­saság tagjai azonban ezt nem teljesítették. Később az egyik vádlott egy vasból készült gömbcsuklót vett elő, amellyel az egyik fiatalt meg is ütötte, mi­közben tovább követelőzött. Ez idő alatt a fiatal lány kinyitotta a megütött fiú pénztárcáját - bár semmit sem vett ki belőle. Néhány perccel később si­került elvenni a dühöngő fiú­tól a gömbcsuklót, de ez nem tartotta vissza. A harmadik társukkal újra rátámadtak a fiúra, akit meg akartak ütni és rúgni. Ekkor már a taxiállo­másnál jártak, ahol rájuk szól­tak, és átmenetileg abbahagy­ták a csetepatét. Nem sokkal később azonban újra találkoz­tak, és a két támadó fiú újból megverte a másikat. A vád szerint zseblámpával, szíjjal ütötték, és meg is rúgták. A fiatalokat az elsőfokú bí­róság nem jogerősen társtet­tesként elkövetett rablási kí­sérlet miatt, a két fiút pedig még társtettesként elkövetett önbíráskodási kísérlet és társ­tettesként elkövetett testi sér­tés kísérlete miatt is elítélte. A fiatalkorú lányt a testi sértés vádja alól felmentették. A Szegedi Járásbíróság ta­valy meglepően súlyos ítéletet hozott az ügyben: a lányt 1 év A lányt 200 óra köz­­ munkára, a fiúkat pe­dig 3, illetve 1 év 2 hónapos börtönbün­tetésre ítélték. 6 hónap felfüggesztett szabad­ságvesztésre, az egyik fiút 9, társát pedig 6 év börtönbünte­tésre ítélte. Ezt változtatta meg most a Szegedi Törvény­szék, mert szerintük túlzó volt a büntetés, így a lányt 200 óra közmunkára, a fiúkat pedig 3, illetve 1 év 2 hónapos börtön­­büntetésre ítélték, jogerősen. Szerkesztők: ŐRFI FERENC, HEGEDŰS SZABOLCS, VIDA-SZŰCS IMRE ■ Rovatvezetők: HOLLÓSI ZSOLT (információ), KARNOK CSABA (fotó), SÜLI RÓBERT (sport) ■ Központi cím: 6729 Szeged, Szabadkai út 20. Telefon: 62/567-888. Titkárság: 62/567-800. Fax: 62/567-881. Interneteim: www.delmagyar.hu ■ E-mail szerkesztoseg@delmagyar.hu • Szerkesztőségek: 6800 Hódmezővásárhely, Kinizsi u. 27. Tel/fax: 62/241-905. Hirdetési tel./fax: 62/242-419. 6900 Makó, Szegedi u. 9-13. Hirdetési tel./fax és előfizetés: 62/213-198. Szerkesztőségi tel.: 62/213-391. 6600 Szentes, Nagy Ferenc u. 3. Tel.: 63/401-024. Tel/fax: 63/314-838. KIADJA ÉS ELŐFIZETÉSBEN TERJESZTI A DÉLMAGYARORSZÁG KIADÓ, A LAPCOM ZRT. TAGJA. • Felelős kiadó: a Lapcom Zrt. vezérigazgatója ■ Kiadói titkárság: 62/567-870 ■ Hirdetésfelvétel 6722 Szeged, Kossuth L. sgt. 9-13. (bejárat a Szilágyi u. felől) Tel.: 62/423-743. • Nyomdavezető: DORNBACH PÉTER. Nyomás: 6729 Szeged, Szabadkai út 20. Telefon: 62/567-888 • Terjesztési vezető: OLÁH ÉVA ■ Terjesztés: 62/567-837 • Előfizetés: 80/821-821 (ingyenes, csak vonalasról hívható) ■ Előfizetői ár: 3595 Ft/hó, hűségkedvezménnyel: 3195 Ft/hó. A hűségkedvezmény egy év folyamatos előfizetést követően automatikusan jár az előfizetőnek. • Árus terjesztés: Lapker Zrt. és Délmagyarország Kiadó ■ ISSN 0133-025 X (Délmagyarország), ISSN 2064-7875 (Csongrád) • Fotóügynökségi partner: PuzzlePix/Shutterstock/Dreamstime. • Példányszámunkat a Matesz hitelesíti. ■ A Lapcom Zrt. Hirdetési szolgáltatásokról szóló ÁSZF-je megtalálható a www.lapcom.hu/aszf oldalon.

Next