Délmagyarország, 2019. május (109. évfolyam, 100-125. szám)
2019-05-18 / 114. szám
9 DÉLMAGYARORSZAG 2019.05.18., szombat Újra divattá vált, hogy hazai előadók zenésítik meg vagy írják át a magyar líra nagy klasszikusait és a kortárs műveket. Országos verseny is indult a témában az M5-ön HangHordozók címmel. Az irodalomtörténész „az ördöggel is szövetséget kötne”, hogy a jövő nemzedékei is olvassanak Petőfit és Aranyt. IRODALOM ÉS ZENE BORBOLA LILLA Mindössze két óra alatt elkapkodták a jegyeket a Red Bull Pilvaker tavaszi előadására. 12 és fél ezer néző - többségük fiatal - élvezte a zenés irodalmi estet a Papp László Budapest Sportarénában, ahol a legnagyobb fesztiválok hazai húzónevei - például Fluor Tomi, Marsalkó Dávid vagy Lábas Viki - álltak színpadra olyan művészekkel, mint Kautzky Armand, hogy Petőfi, Arany vagy épp Ady verseit énekeljék vagy szavalják el. Más formációk is nagy sikereket érnek el a megzenésített versekkel - ahogyan Szabó Balázs Bandája Radnóti Bájolóját ültette évekkel ezelőtt sokak fülébe, vagy a Pilinszkyversek alá írt dallamokat. Mindeközben lezárult az M5 csatorna HangHordozók Énekmondók versenye is. Azaz: menő lett verseket hallgatni. ROCKSLÁGER LETT A VALSE TRISTE Dr. Fűzfa Balázs irodalomtörténész és egyetemi, középiskolai tanár üdvözli a régi-új divatot. Ez a költészet ősi formája, hiszen a költészet énekelt versként született. A vers közösségi cselekmény, egy hangos műfaj eredetileg magyarázta. Megemlítette, hogy a hazai, modern kori megzenésítésre korábban is volt már példa, elég csak a Koncz Zsuzsa által énekelt Szondi két apródjára, vagy a Kaláka együttesre gondolni. Az irodalomtörténész szerint sok érv szól a megzenésítés mellett: megkönnyíti, elmélyíti és még kellemesebb élménnyé teszi a befogadást, ráadásul kerti munka vagy autóvezetés közben is hallgathatóvá válnak a versek - és ha elég fülbemászó a dallam, akkor meg is jegyzi őket a hallgató. Épp ezért az oktatásban is van helyük ezeknek a feldolgozásoknak - sőt, ha igazán jó művek születnek, akkor a fiatalok saját szórakozásukra is hallgatják ezeket. A 12 legszebb magyar versprogram kapcsán az utolsó konferenciánk Weöres Sándor Valse triste-jéhez kapcsolódott. Megkértem a Zaporozsec együttest, a frontembere egykor tanítványom volt, hogy zenésítsék meg a művet. Annyira jól sikerült, hogy az együttes a koncertjein azóta is játssza ezt a számot. Rockmuzsikává változva, mégis eredeti szöveggel adják elő, és a fiatalok Weöres Sándorra csápolnak. Ennél meggyőzőbb erő az irodalom mellé aligha állítható! - mondta Fűzfa Balázs. HÁZI FELADAT: SLAMESÍTENI BABITSOT! Abban, hogy a költészet újra divatba jött, nagy szerepe van a slam poetry műfajának, amely saját és klasszikus költemények rapszerű előadását jelenti, és amely szintén nagyon kedvelt műfaj a fiatalok körében. - Néhány éve egy érettségiző osztályomnál óriási sikere volt annak a feladatnak, hogy írják át, „slamesítsék” József Attilát, Radnótit, Kosztolányit, Babitsot, Balassit, mindenkit. Hogy szedjék szét, rakják össze újra a műveiket. Sokkal jobban megismerik egy versnek a világát, belsejét, szerkezetét, sőt a születés, teremtés módját - a szavak általi esztétikum teremtésének módját -, ha ő maguk is belenéznek a versbe, szétboncolják, és utána újra összerakják. Odáig jutottunk, hogy házi feladatként vagy órai munka gyanánt szívesen írtak ilyen parafrázisokat. Volt, akit szinte nem lehetett leállítani, és többféleképpen is megírta ugyanannak a versnek a parafrázisát - mesélte az irodalomtörténész. SZÖVETSÉG AZ ÖRDÖGGEL A megzenésítések, újrafeldolgozások ellen azonban újra és újra előkerülnek az ellenérvek, miszerint nem jó, ha a fiatalok nem az eredeti szöveget tanulják meg, hanem a dalokban feldolgozott, átírt verziókat. Én az ördöggel is szövetséget kötnék annak érdekében, hogy a jövő nemzedékei olvassanak Aranyt, Petőfit és Vörösmartyt, és egyáltalán nem tartom dehonesztálónak vagy bármilyen értelemben rossznak, ha azt fiatalok feldolgozzák. Annak a híve vagyok, hogy ha az olvasót, diákot, közönséget közel engedjük a vershez, a szöveghez, akkor az nem fog megromlani attól, semmit nem fog veszíteni az értékéből. Sőt ezáltal szerintem nagyon sokat nyer a vers és minden szöveg, mert bebizonyosodik, hogy használják, hogy érdemes arra, hogy foglalkozzunk vele, hogy átírjuk, szétcincáljuk, összerakjuk. Minden ilyen szétszedésből és összerakásból csak tanul az, aki csinálja, hiszen a szöveg mélyébe lát bele. És aki a szöveg mélyébe lát bele, az tulajdonképpen a saját lelkének mélyébe lát bele a szöveg segítségével. Ez az értelme az irodalomnak és az olvasásnak, hogy mélyebben lássunk saját magunkba, mélyebben lássuk a világot, és válaszolni tudjunk arra a kérdésre, hogy kik vagyunk mi, és mi a dolgunk a világban - zárta Fűzfa Balázs. NYOLC SZÓVAL NYERTÉK MEG A KÖZÖNSÉGET Kortárs alkotók műveinek megzenésítésére hirdetett versenyt a Magyar Írószövetség, a Magyar Napló Kiadó és az MTVA HangHordozók - Énekmondók versenye címmel. Az M5 kulturális csatorna különdíját a közönségszavazás győztese, a balástyai Krasznai Gíza kapta, aki az idén elhunyt Tandori Dezső Elválasztás és összetartozás című versét adta elő együttesével: a testvérével, Krasznai Mohinivel, Palatinszky Márton basszusklarinétossal és Albert Péter dalszerző és hangmérnökkel. Mostanában sokat foglalkoztam dalszövegírással, és azzal, hogy mitől működik jól egy szöveg. Megfogott az a Tandori-versben, hogy összesen nyolc szót használ, és hogy ezzel a nyolc szóval mennyire sok mindent el tud mondani. Sokféleképpen értelmezhető, számomra az első rész egy keresése annak, hogy mit szeretnék mondani, és hogyan kellene azt kifejezni. A vége az, hogy „nem csak a totál semmi van”. Ez egy pozitív üzenet, de közben van benne egy mély szomorúság is. Amikor megmutattam a nagypapámnak, elsírta magát, és azt mondta: dehogynem! Maga Tandori is élete vége felé írta ezt az alkotást - magyarázta a festészetet, grafikát tanuló lány, aki hamarosan kiadja új kislemezét. Az aláfestéshez is nyolc akkordot használt az együttes, a másik hangot pedig Gíta húga, Mohini adta. - Egyértelmű volt, hogy őt választom, mert szeretek vele együtt énekelni, és mivel olyan intim hangulatú ez a vers, szerettem volna egy lélekben is közelálló hangot választani - mondta Gíta. - Nagyon izgalmas volt a tévében a felvétel napja, de fárasztó is volt egyben. Érdekes volt látni, hogy mennyire meg van ott szervezve minden. Kis műhelyekben dolgoztunk, és a sminkestől küldtek minket a fodrászhoz, aztán a stúdióba. Örülök, hogy elkészült a videóklip, de nekem a legnagyobb nyeremény, hogy megcsináltam emiatt ezt a dalt - tudtuk meg az énekestől, aki további dalokat is felvehet nyereménye részeként a csatorna stúdiójában, profi körülmények között. A MEGZENÉSÍTETT VERSEK MIATT 2014-ben egy szegedi egyetemista, Boldizsár Péter gegje hódított a magyar közösségi médiában: egy Rambo-film jelenete alá vágta a Gáti Oszkár (aki egyúttal Sylvester Stallone magyar hangja) által elszavalt Ki viszi át a Szerelmet című Nagy László-verset. Az összhatás olyan, mintha a dühös Rambo egy magyar klasszikust szavalna. A videó olyan sikeres lett, hogy később versenyt is hirdettek, és megszülettek a hollywoodi sikerfilmek részletei alá vágott művek, az úgynevezett Rambo-versek. fotó: mozi+ Albert Péter, Krasznai Mohim, Krasznai Gíza és Palatinszky Márton. Szabó Balázs Bandája sokat tesz a versek népszerűsítéséért. FOTÓ: Koszticsák SZILÁRD Célközönség: nemcsak a felnőttek és a kamaszok, hanem a kisgyerekek is sokkal gyorsabban, könnyebben befogadják a ritmikus versek megzenésített, énekelt változatát. RAMBO ÉS A SZERELEM A HangHordozók - Énekmondók versenyének első díját Kaczander Nóra (NorAcoustic) nyerte Kántor Péter Egy madár repülés Báger Gusztáv Macskalesen című versével. A második díjat a JaMese zenekar Buda Ferenc Depresszió című versének feldolgozásával, a harmadik díjat Szlama László nyerte Báger Gusztáv Macskalesen és Lukács Sándor Örökkévalóság című versével. A Magyar írószövetség különdíjasa Iris Kiss Benedek Gyalogosan című versével a Magyar Napló Kiadó különdíját Szlama László nyerte el, a zsűri különdíjasai Iris, DUSKA - Kazai Ági & Stefan Uhrinak Gergely Ágnes Csonka szimfónia című verséveL