Délmagyarország, 2019. július (109. évfolyam, 150-176. szám)
2019-07-22 / 168. szám
10 A történelem az élet tanítómestere A XIV. század elején Kis-Ázsiában létrejött török állam az iszlám hit fegyveres terjesztését tűzte zászlajára, és hatalmas erővel, illetve viharos gyorsasággal hódított Ázsiában, majd Európában. 1453-ban bevette Konstantinápolyt, és Isztambul néven fővárosukká tette. 1454-ben elfoglalták Szerbiát, és a Magyar Királyság háromszorosává növekedett birodalom közvetlen veszélyt jelentett hazánkra. Déli határunk legfontosabb őrzője Nándorfehérvár - a mai Belgrád - volt. A keresztény világ megkésve, de egyre növekvő félelemmel szemlélte a küszöbön leselkedő veszélyt, amelynek nem kisebb volt a tétje, mint az, hogy Európa keresztény marad-e, vagy török fennhatóság alatt áttér a mohamedán hitre. Kulcsfigurái a küszöbön álló, mindent eldöntő küzdelemnek: II. Mohamed, kora legkiválóbb hadvezére a világ leghatalmasabb hadseregével, II. Calixtus pápa (1455-1458), aki szívügyének tekintette a keresztes, védelmi háborút, Hunyadi János (1407 k.-1456), a török elleni harcok európai hírű hőse, „Athleta Christi” (Bonfini), Krisztus bajnoka, akit bensőséges kapcsolatok fűztek Szegedhez, és többször is megfordult városunkban. A keresztes háború szellemi zászlóvivője Kapisztrán János (1386-1456) olasz ferences szerzetes lett, aki háromszor is városunk, az alsóvárosi ferences közösség vendége, sőt elöljárója is volt. Kiemelkedő szónokként ismerték. Bár szavait sokszor meg sem értették, százezrek tértek szavai által a keresztény hitre. A keresztesek seregének jelentős része egyszerű szegedi földművesekből, halászokból, ferencesekből, diákokból, mesterekből állt, mindenféle előzetes hadikiképzés nélkül, de annál nagyobb szívvel és lelkesedéssel. Gyülekezőhelyük városunkban volt. A várat Szilágyi Mihály, Hunyadi sógora védte 5000 katonával - javarészt magyar és szerb névtelen hősök, halált megvető bátorsággal. A helyzet reménytelen volt, hiszen II. Mohamed serege 150 ezer főből állt, a világ leghatalmasabb tüzérségével. Hunyadi felmentő serege mintegy 40 ezres keresztest és zsoldost számlált. A várat 200 török hajó vette körül. Hunyadi 40 kisebb hajója mellé több tucat szerb dereglyét szerzett, amelyek segítségével áttört a török flottán, és bejutott a várba. A következő napokban a török tüzérség szinte a földdel tette egyenlővé a várat, de a védők hősies ellenállását nem tudta megtörni. Július 22-én, Hunyadi parancsát megszegve, Kapisztrán kereszteseivel rárontott a törökre. A törökök a ruméliai lovasságot vezényelték ellenük, ám fedezetlenül hagyták ágyúikat. Hunyadi a várban ezt észrevéve kirontott, és elfoglalta a török ágyútábort, és ellenük irányította saját fegyvereiket. A csata eldőlt, a török fejvesztve menekült, maga Mohamed is épphogy megmenekült. Hunyadi már régi vágyálmát szövögette: a török kiűzését Európából. Azonban nem sokkal a győzelem után pestis áldozata lett, és hűséges harcostársa, Kapisztrán János ölében és ölelésében visszaadta lelkét teremtőjének. Az utolsó útján nemsokára Kapisztrán János is követte. Hunyadi halálát állítólag még Mohamed is megsiratta. Mindenesetre Hunyadi nyolcvan évre megállította a törököt, megmentve tőlük s a keresztény Európát. Diadalának máig szóló üzenete és tanulsága is van. Az egész világon délben megkonduló harangok a nándorfehérvári győzelemre emlékeztetik a világot. Augusztus első vasárnapjának, Krisztus színeváltozásának miséje az egész világot emlékezteti a hőstettre. A nándorfehérvári diadal dicső mozzanata volt a magyarszerb összefogás, példát adva a mának, az egymásnak okozott sebeink gyógyítására. A délben megkonduló harangszóknál mindig gondoljunk a nándorfehérvári hősökre, továbbá mindazokra, akik ezeréves történelmünkben életüket áldozták hazánkért. Szinte kísérteties, hogy félezer évvel később, éppen Kapisztrán János égi születésnapján, 1956. október 23-án tört ki a magyar forradalom és szabadságharc, amely az egész világot ámulatba ejtő hőstett volt egy ázsiai istentagadó, zsarnoki nagyhatalommal szemben. Dr. Hencz Péter, Szeged Amikor délben megszólalnak a világ harangjai, a keresztény sereg 1456-ban törökök ellen aratott nándorfehérvári diadalára emlékeztetnek. Előző rejtvényünk megfejtése: Friedrich von Schlegel. SZEGEDEN Alapellátási felnőtt és gyermek központi orvosi ügyelet: hétköznap 16-tól másnap reggel 7.30-ig, Kossuth Lajos sgt. 15-17. (Szilágyi u. felől). Tel.: 62/433-104. SZAKELLÁTÁSI ÜGYELET SZTE 1 Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ: Baleseti sebészeti felnőtt járóbetegek: traumatológiai szakrendelés 1. számú rendelés: 8-14 óráig, 2. számú rendelés 10-16 óráig (hétfő-péntek, Tisza L. krt. 97.). Baleseti sebészeti felnőttügyelet: sürgősségi betegellátó önálló osztály, szakrendelés rendelési idején kívül (Semmelweis u. 6.). Sebészet: nem baleseti: sürgősségi betegellátó önálló osztály, mindennap 0-24 óráig (Semmelweis u. 6.). Urológia: urológiai klinika ambulancia (Kálvária sgt. 57.). Szemészet (gyermek és felnőtt): szemészeti klinika (Korányi fasor 10-11.). Fül-orr-gégészet (gyermek és felnőtt): fül-orr-gégészeti és fej-nyaksebészeti klinika (Tisza L. krt. 111.). Neurológiai ügyelet: sürgősségi betegellátó önálló osztály, mindennap 0-24 óráig (Semmelweis u. 6.). Sürgősségi betegellátás: sürgősségi betegellátó önálló osztály, mindennap 0-24 óráig (Semmelweis u. 6.). Baleseti sebészet, gyermek (14 év alattiak): gyermekgyógyászati klinika és gyermekegészségügyi központ gyermeksebészeti osztály (Korányi fasor 14-15.). Gyermekvérvétel: gyermekgyógyászati klinika és gyermekegészségügyi központ, alagsori 31-es rendelő (hétfő-péntek, Korányi fasor 14-15.). S. O. S. Lelkisegély-szolgálat: megyeszerte ingyenes: 06-80/820- 111. Gyógyszertár: Vasas Szent Péter Gyógyszertár, Kossuth L. sgt. 62., tel.: 62/558-150, hétfő-szombat és pihenőnap 21—7-ig, vasárnap és munkaszüneti napokon 20—7-ig. DÉLMAGYARORSZÁG 2019.07. 22., hátra Aki megmosta az értelmi sérültek lábát „Amikor megérintettem az értelmi sérülteket, és megmostam lábukat, akkor tudtam megmutatni nekik, hogy milyen értékesek... Jézus azt mondja, hogy amikor ebédet, vagy vacsorát adsz, ne hívd meg családtagjaidat, barátaidat, szomszédjaidat, hívd meg inkább a szegényeket, a bénákat, a sántákat, vakokat! ... Hívd magadhoz, és öleld át az értelmi sérülteket, és boldog leszel” - mondja és vallja a most elhunyt Jean Vanier, aki élete boldogságát köztük találta meg. Több mint 150 Bárka (L’Arche) közösséget hozott létre szerte a világban, ahol egészségesek és értelmi sérültek élnek együtt. Jean Vanier 1928-ban született Genfben. Édesapja tábornok, háborús hős, később kanadai főkormányzó. 14 évesen csatlakozott a brit, majd a kanadai királyi haditengerészethez. 1945-ben annyira megrendítette a koncentrációs táborokból érkezők látványa, hogy megérlelődött benne az érzés: nem a haditengerészetben tudja megtalálni élete célját. 1950-ben kilépett a haditengerészet kötelékéből, és csatlakozott egy párizsi katolikus közösséghez. Teológiai és filozófiai tanulmányokat folytatott, majd a torontói egyetemen oktatott. Értelmi sérültek otthonait látogatta, és sokkolta az, hogy ők a legmegalázottabbak, legelnyomottabbak az egész világon. 1964-ben egy domonkos rendi szerzetessel, lelki vezetőjével két értelmi sérültet - Raphaelt és Philippet - vettek magukhoz, és beköltöztek egy francia falusi kis házba. A közösség hamarosan 300 főre növekedett, sérültekből és egészségesekből állt. A Bárka mozgalom az egész világon elterjedt. Hazánkban Dunakeszin van Bárka közösség. Jean Vanier többször is járt Magyarországon. A sérültek nem arra születtek, hogy vezessenek, hanem arra, hogy szeressenek. Mellettük élni óriási élmény, fantasztikus tapasztalat. „A Bárka az a hely, ahol együtt vagyunk, jól érezzük magunkat, ünnepeljük az életet. A sérültek nem arra születtek, hogy vezessenek, hanem arra, hogy szeressenek. Mellettük élni óriási élmény, fantasztikus tapasztalat. Ők elvezethetnek bennünket ahhoz, ami életünkben a legfontosabb, a kapcsolat, mely közösséget teremt. Ők vannak legközelebb Istenhez, végtelenül egyszerű kapcsolatban vannak Jézussal” - mondta. „Szeressétek ellenségeiteket!” - ez Jézus tanításának lényege. Ez nem könnyű; lehet, hogy az „ellenségünk” itt van a szomszédunkban, közösségünkben, a családban. Elsősorban magunknak kell megváltozni, hogy másokat meg tudjunk változtatni. Jean Vanier később létrehozza a Hit és Fény mozgalmat, amely 80 országban működik. Itt a fogyatékos gyerekeket nevelő családok nem élnek együtt, hanem havonta találkoznak. A szülők itt felfedezik, hogy gyermekük valójában gyönyörű. Jean Vanier korunk utolsó nagy keresztény tanítói és mesterei közé tartozik. 2015-ben megkapta a Templeton-díjat, amely a vallások Nobel-díja. A vele járó 1,7 millió dollárt a fogyatékosoknak adta. „Szeretni annyi, mint megszánni valakit.” (Jean Vanier) A leírtakhoz kapcsolódik, hogy a szegedi gyermekklinika 125 éve született egykori igazgatója, Waltner Károly balesetben elhunyt fia után a biztosítótól kapott jelentős összeget a szegedi gyermekotthonnak adta, amelyből 40 ágyas új pavilont építettek. Az intézmény, ahol ő önkéntesként dolgozott, ma az ő nevét viseli. Klinikáján a sérült gyermekeket mindig ő vizsgálta meg. Dr. Hencz Péter, Szeged sri