Délmagyarország, 2019. július (109. évfolyam, 150-176. szám)

2019-07-22 / 168. szám

10 A történelem az élet tanítómestere A XIV. század elején Kis-Ázsiá­­ban létrejött török állam az isz­lám hit fegyveres terjesztését tűzte zászlajára, és hatalmas erővel, illetve viharos gyorsa­sággal hódított Ázsiában, majd Európában. 1453-ban bevette Konstantinápolyt, és Isztam­bul néven fővárosukká tette. 1454-ben elfoglalták Szerbiát, és a Magyar Királyság három­szorosává növekedett biroda­lom közvetlen veszélyt jelentett hazánkra. Déli határunk leg­fontosabb őrzője Nándorfehér­vár - a mai Belgrád - volt. A keresztény világ megkésve, de egyre növekvő félelemmel szemlélte a küszöbön lesel­kedő veszélyt, amelynek nem kisebb volt a tétje, mint az, hogy Európa keresztény marad-e, vagy török fennhatóság alatt áttér a mohamedán hitre. Kulcsfigurái a küszöbön álló, mindent eldöntő küzde­lemnek: II. Mohamed, kora legkiválóbb hadvezére a világ leghatalmasabb hadseregével, II. Calixtus pápa (1455-1458), aki szívügyének tekintette a keresztes, védelmi háborút, Hunyadi János (1407 k.-1456), a török elleni harcok európai hírű hőse, „Athleta Christi” (Bonfini), Krisztus bajnoka, akit bensőséges kapcsolatok fűztek Szegedhez, és többször is megfordult városunkban. A keresztes háború szellemi zászlóvivője Kapisztrán János (1386-1456) olasz ferences szerzetes lett, aki háromszor is városunk, az alsóvárosi fe­rences közösség vendége, sőt elöljárója is volt. Kiemelkedő szónokként ismerték. Bár sza­vait sokszor meg sem értették, százezrek tértek szavai által a keresztény hitre. A keresztesek seregének je­lentős része egyszerű szegedi földművesekből, halászokból, ferencesekből, diákokból, mes­terekből állt, mindenféle elő­zetes hadikiképzés nélkül, de annál nagyobb szívvel és lel­kesedéssel. Gyülekezőhelyük városunkban volt. A várat Szilágyi Mihály, Hu­nyadi sógora védte 5000 ka­tonával - javarészt magyar és szerb névtelen hősök, halált megvető bátorsággal. A helyzet reménytelen volt, hiszen II. Mohamed serege 150 ezer főből állt, a világ leghatal­masabb tüzérségével. Hunyadi felmentő serege mintegy 40 ezres keresztest és zsoldost számlált. A várat 200 török hajó vette körül. Hunyadi 40 kisebb hajója mellé több tucat szerb dereglyét szerzett, ame­lyek segítségével áttört a török flottán, és bejutott a várba. A következő napokban a török tüzérség szinte a földdel tette egyenlővé a várat, de a védők hősies ellenállását nem tudta megtörni. Július 22-én, Hunyadi paran­csát megszegve, Kapisztrán ke­reszteseivel rárontott a törökre. A törökök a ruméliai lovasságot vezényelték ellenük, ám fede­zetlenül hagyták ágyúikat. Hu­nyadi a várban ezt észrevéve kirontott, és elfoglalta a török ágyútábort, és ellenük irányí­totta saját fegyvereiket. A csata eldőlt, a török fejvesztve menekült, maga Mohamed is épphogy megmenekült. Hunyadi már régi vágyál­mát szövögette: a török kiűzé­sét Európából. Azonban nem sokkal a győzelem után pestis áldozata lett, és hűséges har­costársa, Kapisztrán János ölé­ben és ölelésében visszaadta lelkét teremtőjének. Az utolsó útján nemsokára Kapisztrán János is követte. Hunyadi halá­lát állítólag még Mohamed is megsiratta. Mindenesetre Hunyadi nyolcvan évre megállította a törököt, megmentve tőlük s a keresztény Európát. Diadalá­nak máig szóló üzenete és tanulsága is van. Az egész világon délben megkonduló harangok a nán­dorfehérvári győzelemre emlé­keztetik a világot. Augusztus első vasárnapjának, Krisztus színeváltozásának miséje az egész világot emlékezteti a hős­tettre. A nándorfehérvári diadal dicső mozzanata volt a magyar­szerb összefogás, példát adva a mának, az egymásnak okozott sebeink gyógyítására. A délben megkonduló ha­rangszóknál mindig gondol­junk a nándorfehérvári hő­sökre, továbbá mindazokra, akik ezeréves történelmünkben életüket áldozták hazánkért. Szinte kísérteties, hogy félezer évvel később, éppen Kapisztrán János égi születés­napján, 1956. október 23-án tört ki a magyar forradalom és szabadságharc, amely az egész világot ámulatba ejtő hőstett volt egy ázsiai istentagadó, zsarnoki nagyhatalommal szemben. Dr. Hencz Péter, Szeged Amikor délben megszólalnak a világ harangjai, a keresztény sereg 1456-ban törökök ellen aratott nándorfehér­vári diadalára emlékeztetnek. Előző rejtvényünk megfejtése: Friedrich von Schlegel. SZEGEDEN Alapellátási felnőtt és gyermek központi orvosi ügyelet: hétköz­nap 16-tól másnap reggel 7.30-ig, Kossuth Lajos sgt. 15-17. (Szilágyi u. felől). Tel.: 62/433-104. SZAKELLÁTÁSI ÜGYELET SZTE 1 Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ: Baleseti sebészeti felnőtt járóbe­tegek: traumatológiai szakrende­lés 1. számú rendelés: 8-14 óráig, 2. számú rendelés 10-16 óráig (hétfő-péntek, Tisza L. krt. 97.). Baleseti sebészeti felnőttügye­let: sürgősségi betegellátó önálló osztály, szakrendelés rendelési idején kívül (Semmelweis u. 6.). Sebészet: nem baleseti: sürgős­ségi betegellátó önálló osztály, mindennap 0-24 óráig (Semmel­weis u. 6.). Urológia: urológiai klinika ambu­lancia (Kálvária sgt. 57.). Szemészet (gyermek és felnőtt): szemészeti klinika (Korányi fasor 10-11.). Fül-orr-gégészet (gyermek és fel­nőtt): fül-orr-gégészeti és fej-nyak­­sebészeti klinika (Tisza L. krt. 111.). Neurológiai ügyelet: sürgősségi betegellátó önálló osztály, minden­nap 0-24 óráig (Semmelweis u. 6.). Sürgősségi betegellátás: sürgős­ségi betegellátó önálló osztály, mindennap 0-24 óráig (Semmel­weis u. 6.). Baleseti sebészet, gyermek (14 év alattiak): gyermekgyógyászati klinika és gyermekegészségügyi központ gyermeksebészeti osztály (Korányi fasor 14-15.). Gyermekvérvétel: gyermekgyó­gyászati klinika és gyermekegész­ségügyi központ, alagsori 31-es rendelő (hétfő-péntek, Korányi fasor 14-15.). S. O. S. Lelkisegély-szolgálat: me­gyeszerte ingyenes: 06-80/820- 111. Gyógyszertár: Vasas Szent Péter Gyógyszertár, Kossuth L. sgt. 62., tel.: 62/558-150, hétfő-szombat és pihenőnap 21—7-ig, vasárnap és munkaszüneti napokon 20—7-ig. DÉLMAGYARORSZÁG 2019.07. 22., hátra Aki megmosta az értelmi sérültek lábát „Amikor megérintettem az értelmi sérülteket, és meg­mostam lábukat, akkor tud­tam megmutatni nekik, hogy milyen értékesek... Jézus azt mondja, hogy amikor ebédet, vagy vacsorát adsz, ne hívd meg családtagjaidat, bará­taidat, szomszédjaidat, hívd meg inkább a szegényeket, a bénákat, a sántákat, vakokat! ... Hívd magadhoz, és öleld át az értelmi sérülteket, és bol­dog leszel” - mondja és vallja a most elhunyt Jean Vanier, aki élete boldogságát köztük találta meg. Több mint 150 Bárka (L’Arche) közösséget hozott létre szerte a világban, ahol egészségesek és értelmi sérültek élnek együtt. Jean Vanier 1928-ban szüle­tett Genfben. Édesapja tábor­nok, háborús hős, később kanadai főkormányzó. 14 éve­sen csatlakozott a brit, majd a kanadai királyi haditenge­részethez. 1945-ben annyira megrendítette a koncentrációs táborokból érkezők látványa, hogy megérlelődött benne az érzés: nem a haditengerészet­ben tudja megtalálni élete célját. 1950-ben kilépett a haditengerészet kötelékéből, és csatlakozott egy párizsi katolikus közösséghez. Teoló­giai és filozófiai tanulmányo­kat folytatott, majd a torontói egyetemen oktatott. Értelmi sérültek otthonait látogatta, és sokkolta az, hogy ők a legmegalázottabbak, legelnyomottabbak az egész világon. 1964-ben egy domonkos rendi szerzetessel, lelki veze­tőjével két értelmi sérültet - Raphaelt és Philippet - vet­tek magukhoz, és beköltöztek egy francia falusi kis házba. A közösség hamarosan 300 főre növekedett, sérültekből és egészségesekből állt. A Bárka mozgalom az egész világon elterjedt. Hazánkban Dunake­szin van Bárka közösség. Jean Vanier többször is járt Magyar­­országon. A sérültek nem arra születtek, hogy vezes­senek, hanem arra, hogy szeressenek. Mellettük élni óriási élmény, fantasztikus tapasztalat. „A Bárka az a hely, ahol együtt vagyunk, jól érezzük magunkat, ünnepeljük az éle­tet. A sérültek nem arra szület­tek, hogy vezessenek, hanem arra, hogy szeressenek. Mellet­tük élni óriási élmény, fantasz­tikus tapasztalat. Ők elvezet­hetnek bennünket ahhoz, ami életünkben a legfontosabb, a kapcsolat, mely közösséget teremt. Ők vannak legközelebb Istenhez, végtelenül egyszerű kapcsolatban vannak Jézus­sal” - mondta. „Szeressétek ellenségeite­ket!” - ez Jézus tanításának lényege. Ez nem könnyű; lehet, hogy az „ellenségünk” itt van a szomszédunkban, közössé­günkben, a családban. Első­sorban magunknak kell meg­változni, hogy másokat meg tudjunk változtatni. Jean Vanier később létrehozza a Hit és Fény mozgalmat, amely 80 országban működik. Itt a fogyatékos gyerekeket nevelő családok nem élnek együtt, hanem havonta találkoznak. A szülők itt felfedezik, hogy gyer­mekük valójában gyönyörű. Jean Vanier korunk utolsó nagy keresztény tanítói és mes­terei közé tartozik. 2015-ben megkapta a Templeton-díjat, amely a vallások Nobel-díja. A vele járó 1,7 millió dollárt a fogyatékosoknak adta. „Szeretni annyi, mint meg­szánni valakit.” (Jean Vanier) A leírtakhoz kapcsolódik, hogy a szegedi gyermekklinika 125 éve született egykori igazga­tója, Waltner Károly balesetben elhunyt fia után a biztosítótól kapott jelentős összeget a sze­gedi gyermekotthonnak adta, amelyből 40 ágyas új pavilont építettek. Az intézmény, ahol ő önkéntesként dolgozott, ma az ő nevét viseli. Klinikáján a sérült gyermekeket mindig ő vizsgálta meg. Dr. Hencz Péter, Szeged sri

Next