Delta, 1968 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1968-09-01 / 9. szám

fólia-tükör Könnyű, törhetetlen tükör, anyaga 0,027 milliméter vastagságú poliész­terfólia, amelynek egyik oldalára vákuumban alumíniumréteget gőzö­­lögtetnek. Optikailag jobb képet ad a hagyományos üvegtükröknél. HIPERFILTRÁCIÓ A tengervíz, a föld alatti sós és a nagyon szennyezett vizek ihatóvá té­telére kidolgozott új eljárás. Alap­elve az ozmózisjelenség fordítottja. A szennyezett vagy sós vizet nagy nyomással műanyag membránon ve­zetik át, amely a szennyező anyagok részecskéit visszatartja. A Du Pont cég által készített készülék hosszú acélhenger, amelyben nyalábszerűen elhelyezve húszmillió üreges mű­anyagszál , vékony, hosszú mű­anyagcsövecske van. Az emberi haj­szálnál is vékonyabb szálak anyaga különleges műanyag. A tisztításra kerülő vizet az acélhenger oldalán levő nyíláson vezetik be. A szálcsö­vecskék fala membránként viselke­dik és csak a tiszta vizet engedi át. A tiszta víz összegyűlik a csövecskék belsejében és a henger egyik végén távozik a rendszerből. A szennyező anyagokat nagy töménységben tar­talmazó oldat a nyaláb csövecskéi közötti térségben gyűlik össze és a henger másik végén lép ki. A készü­lék első mintapéldánya 28 ezer liter vizet tisztít meg naponta. ELEKTRONSUGÁR-ÍRÓGÉP WmtM Az elektronikus számológépek ál­tal kibocsátott adatok feljegyzésére szolgáló berendezés. Amerikai ku­tatók dolgozták ki, s kereken 60 ezer írásjelet jegyez fel másodpercenként; ez percenként kb. ezer gépelt oldal­­nak felel meg. Az adatok jeleit az „elektronsugár-írógép” először mag­nószalagra viszi, majd a megfelelő betűnek, számnak vagy más jelnek megfelelő impulzust kelt. Az impul­zusokkal vezérelt elektronsugár a megfelelő jeleket mikrofilmre raj­zolja. A filmet előhívják, olvasóké­szülékben elolvassák, másolják, vagy szükség esetén nagyítják. SUGÁRHAJTÁSÚ EXPRESSZ ■■■ A kalinyini vagongyárban épül, Szergej Gamerov főkonstruktőr ter­vei alapján az első, két sugárhaj­tóműves kísérleti példány. Próba­útjára idén októberben kerül sor. Egyszersmind mozgó laboratórium­ként a nagysebességű személyvona­tok dinamikai, futóművi és aerodina­mikai tulajdonságainak vizsgálatá­ra is használják majd. Tervezett sebessége 250—300 km óra, a leg­gyorsabb „futólaboratórium”. ARVIN Egy maláji kígyófajta méregmiri­gyének váladékából előállított, nem mérgező, nagy molekulasúlyú ve­­gyület. Meglepően nagy koaguláló­­dás­ (tömörülés) gátló hatása van, s az életveszélyes trombózisokat okozó vérrögöket feloldhatja, vagy meggá­tolhatja képződésüket. E hatást dr. H. A. Reid, a malajai Kígyó- és Kí­­gyóméregkutató Intézet vezetője már tíz évvel ezelőtt felismerte, de csak hosszas kísérletezés árán tudták az arvint a kígyóméregből tisztán elő­állítani és hatását állatkísérletekben pontosan meghatározni. Angol kór­házakban már megkezdték felhasz­nálását a trombózisok gyógyítására és megelőzésére. ORVLÖVÉSZ-FELDERÍTŐ RADAR I Amerikai kísérleti radarkészülék, amellyel önműködően bemérhető és meghatározható az orvlövész helye. A puskalövedék sebességhatárai kö­zött repülő tárgyak jelzésére beállí­tott készülék önműködően jelzi a lö­vedék irányát és távolságát, megha­tározza pályáját, egy fényképezőgé­pet­ pedig a lövés irányába fordít, s felvételeket készít vele. Olyan ön­működő szerkezet is kapcsolható hozzá, amely a lövés tizedmásodper­­cében védő páncéllemezekkel borít­ja be az autó ablakait és így hatás­talanná válik az orvlövészet. EZÜSTFELHŐK HIBNI Az édesvíznél másfélszer sűrűbb vízcseppekből álló, 80 kilométer ma­gasságban úszó felhők — Oleg Va­­sziljev észt asztrofizikus feltevése szerint. A felhőkből szóródó fény vizsgálatából arra következtet, hogy a felhők másfél mikronnál is kisebb vízcseppekből állnak. Nyolcvan kilo­méter magasságban, ahol a hőmér­séklet mínusz 100 C fok, csak az ilyen szupersűrű víz nem fagy meg. Szovjet fizikusok és vegyészek nem­régiben laboratóriumban is előállí­tották a víz e különleges változatát, s kiderült, hogy forráspontja maga­sabb, fagypontja viszont alacso­nyabb, mint a közönséges vízé. A vizsgálatokat folytatják. GRAVIMÉTER ■■■■■■■■■■■■ A nehézségi erő, illetve a gravitá­ciós térerősség változásait mérő ké­szülék. Kimutathatók vele a földké­reg helyi tömegeloszlásának szabály­talanságai, s ebből következtetni le­het a Föld mélyén rejtőző esetleges érc és olajtelepekre. A legújabb graviméterek oly érzékenyek, hogy a földi nehézségi erő értékének né­hány tízbilliomod részét is regiszt­rálják, emellett rázkódásállóak is, így akár rakétára vagy repülőgépre is felszerelhetők. A NASA tervei sze­rint az űrkutatásban először a Hold körüli szputnyikon alkalmaznak gravimétert, a Hold tömegeloszlásá­nak felderítésére, majd néhány bolygón is végeznek vele hasonló méréseket. A Föld tömegeloszlásá­nak pontos felmérését is tervbe vet­ték ilyen graviméterekkel. 27 1968. október 6. DELTA TUDOMÁNYOS HÍRADÓ A tartalomból: Az oktatás új módszerei (A holnap iskolái c. cikkünkhöz) 1968. október 13. HALADÁS TUDOMÁNYOS MAGAZIN A tartalomból: Egy űrhajós naplója (Kérdőjelek a világűr ostromában c. cikkünkhöz)

Next