Délvilág, 1991. február (48. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-01 / 27. szám

48/27. 1991. febr. 1., péntek A reggeli hírlap ára: 6,20 Ft „Butaságunk emlékműve” Magunk alá építkezünk? A tanulságos, fényképek­kel illusztrált tárlat az épí­tésfelügyelet munkatársai­nak kezemunkáját és segítő szándékát dicséri. A főszer­vező, Dávid Emma többéves ellenőrzési tapasztalatai alapján egy építészi fal számára szinte horrorszám­ba menő példákat sorol, il­letve mutat a fényképeken. No, de menjünk sorban. Kezdjük a koszorúkkal, mégpedig azokkal, amelyek a kéménynél megszakad­nak, vagy éppen egyetlen huszas vasbetéttel vannak ellátva. Aztán a koszorúpil­lérek karcsú blokktéglából, vagy gázbetonból. Statikai­lag abszolút szabálytalan. Megjelennek az E-jelű fö­démgerendák is, no persze nem 60, hanem 110, vagy még nagyobb fesztávolságra egymástól. Az meg aztán már tényleg abszurdum, hogy akadt olyan hely, ahol sárral tapasztották ki a ke­zét. De e súlyos gerendák azt sem tűrik tétlenül, hogy a pince fölött­ 12-es falra pakolják őket. A kémény megint egy külön világ. Nem elég, hogy nem nagy­­szilárdságú, tömör kismére­tű téglából rakják, de még az is előfordul, hogy egysze­rűen belefúrnak a gázbe­tonba, vagy éppen egy eter­nitcsövet betonoznak körbe, ami a hőtől biztos,­­hogy ri­­pityára szakad. Vagy hadd jöjjön a füst, az is mele­gít?! Baj Van a falazással is, amikor az amúgy jó mi­nőségű falazóblokkokat úgy építik be, hogy nehogy vé­letlenül megfeleljen a szi­lárdsági követelményeknek. Érdemes megnézni a ma oly divatos boltíveket is, mi mindenből képesek megépí­teni. Csak épp a kisméretű tömör téglákból nem. Így nem csoda, hogy , számos kép éppen a leválását örö­kíti meg. A törött szőlőka­rótól a betongányolásig sok minden megjelenik. A sza­bályos vállképzés, a szak­szerű ékelés már kevésbé. A vízszigetelésre is jópofa megoldásokat szül a népi lelemény. Előkerülnek a tá­­poszsákok, vagy a pincébe a­­köztudottan nem fagyálló parotontéglák. Érdemes felmenni a pad­lásra is, mert az­ ácsmunka is bőven ad okot az építé­szeti elrettenésre. Mintha a szakemberek elfelejtették volna a fakötéseket. Nem csinálnak székállásokat, né­ha két szeg tartja az egész tetőszerkezetet. A talpsze­lement jó esetben is csak a térdfal lezáró gerendájához kötik. Szakszerű főcsavaro­­zás híján nem csoda, hogy a képek tanulsága szerint is, kifordul az egész térdfal. Az elrettentő példákat még hosszasan lehetne so­rolni. Tény az, hogy az épí­tésfelügyelet évi 1000 ellen­őrzési tapasztalata szerint a szerkezeti elemek 20-30, míg a tetőszerkezetek több mint 50 százalékukban hibá­san épülnek. No, most hol a probléma? Ott, , hogy megszaporodtak a kontá­rok? Nem biztos. Ugyanis minden kontár, illetve, épít­kezés mögött ott áll egy műszaki vezető. Akiknek ezek szerint egy jó része nem végzi el munkáját. A pénzt persze felveszik érte. Nem ritkán maga a tervező vállalja ezt a feladatot is úgy, hogy az építkezés felé sem néz. Ez a mindenkép­pen üdvözlendő kiállítás sok mindenkinek szól. Egyrészt az építtetőknek, másrészt az építőknek, s nem utolsósor­ban a műszaki vezetőknek. A vendégkönyvet fellapozva már most többen kérik, hogy a kiállítás vándorol­jon. Városról-városra, falu­­ról-falura. Azt hiszem, min­denképpen érdemes, mert változatlanul hiszem­ ?•» okos ember más­ korából tanul. (A megyeházi kiál­lítás február 8-áig látható munkanapokon reggel 8 órától délután 4-ig.) F­érfi — Évekkel ezelőtt, amikor a bábolnai Burgert-biro­­dalomban jártam, vendéglátó barátaim felhívták fi­gyelmemet egy fura mementóként árválkodó kukorica­szárító toronyra. Közelebbről megszemlélve egy tábla igazította útba az arra tévedőt: „Butaságunk emlék­műve”. Papírforma szerint szakembrek vásárolták és építették fel, csakhogy működtetése előtt kiderült: a monstrum magyar viszonyok között használhatatlan. Mondanom sem kell, a „szakemberek” másnap már a lábukat sem tehették be a kombinát területére... E példa jutott eszembe, amikor a megyei önkormányzat székházában végignéztem azt a minikiállítást, mely a magánházak leggyakrabban előforduló építési hibáit mutatja be. Repülőtér Szentesen ’■?................................ Ferihegy lesz Cserebökény Kétféle embercsoport ta­nácskozott a repülőgépes barátok és meghívottak ja­nuár 30-ai összejövetelén, a szentesi helyőrségi klubban. Az egyik társaságot a repü­lésben már jártas katonai és sportrepülősök képviselték. A másik csoporthoz a jövő­ért tenni akaró önkormány­zati és gazdasági vezetők, szakemberek tartoztak (a meghívottak), akik fontos­nak tartják a légi közleke­dés feltételeinek a kialakí­tását, repülőtér létrehozását Szentesen, vagy a környé­kén — ehhez igénylik a re­pülés hozzáértőinek a köz­reműködését. Dr. Rébeli Szabó József, Szentes polgármestere a tá­jékoztatójában elmondta, már a megválasztását köve­tő napokban gondolt arra, hogy repülőteret kellene Szentesen vagy a környékén építeni. Ehhez a felismerés­hez többféle ok vezetett. A nyugatnémet, a norvég, a svéd és az olasz beruházók például úgy igazítják a tár­gyalásaikat, hogy reggel fel­ülnek a gépre, és aznap vissza is repülnek. „Ha mi ide akarjuk csábítani a kül­földi befektetőket, itt mini­málisan 50 kilométeres kör­zetben repülőtérnek kell lenni. Tervezzük a termál­fürdő és gyógyszálló­k léte­sítését norvég társulással, melynél a személyszállítás szintén légi úton történhet nagyobb részben. A primőr zöldség hazai mennyiségé­nek közel 50 százalékát Szentes és környéke adja, zömmel exportra, ebben is nagy szerepe lehet a repü­lőgépes szállításnak. Megfe­lelő helyet kaphat a növény­­védelmi célú repülőgépes szolgálat is. A másik cél a sportrepülés feltételeinek a kialakítása mindezek mel­lett, amely jelenleg a váro­son kívül (Szegváron) ka­pott helyet.” A helyi elképzelések sze­rint a megvalósítás esetében a várostól 15-20 kilométer­re levő cserebökényi terület jöhet számításba, vagy köze­pes futásigényű gépek foga­dásához alkalmas lehet a mostani, 1959-ben bezárt repülőtér is Szentesen. Mind­ezeket elsősorban a szakem­berek véleménye döntheti el. SOLTÉSZ JOLÁN Drágább az áram, pb-gáz Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium az alábbi köz­leményt juttatta el az MTI-hez, az energiahordozók fo­gyasztói árának emelésével kapcsolatban: ..A kormány korábbi döntése alapján 1991. február 1-jétől megváltozik a lakosság részére szolgáltatott villamos energia és a pro­pán-bután gáz ára. Az árváltozások mértéke a következő: A lakosság részére szolgáltatott villamos energia fogyasz­tói ára átlagosan 50 százalékkal emelkedik. A háztartási célra felhasznált nappali villamos energia ára kilowatt, óránként 3,70 forintra, az éjszakai villamos energia ára kilowattóránként 1,90 forintra növekszik. Estébe nyúló ülést tartott szerdán Makó város képvi­­selő-testülete. A délelőtt fo­lyamán, fárasztó csatározás után már-már­­ úgy látszott, hogy kompromisszumos meg­oldás születik a testület és Kocsis Sándor vállalkozó között, aki az úgynevezett, „Bérpalota” hátsó frontjá­nak beépítéséhez várta a hozzájárulást. Továbbá a határozatlan idejű bérleti jogviszonyt 10 éves ingyenes telekhasználattal kérte biz­tosítani. Szerette volna azt is, ha a bérleti díj 10 év után — újabb tárgyalások alapján — a városi átlagos bérleti díj mértékében ke­rülhetne meghatározásra. Az építkezés nagy anyagi terhe miatt a vállalkozó az esetleges helyi adó alól öt­éves mentességet is kért. A jelen levő érdeklődők és a testületi tagok előtt Vi­da Sándor, az önkormány­zat tagja, ismertette azt a tiltakozó levelet, amelyet a városban élő kiskereskedők és vállalkozók képviselői írtak alá. Ebben kifogásol­ták, hogy a makóiakat ki­zárták abból a lehetőségből, miszerint a „Bérpalota” mö­götti épület építőközösségé­be léphessenek. Dr. Siket István pedig elmondotta, hogy ilyen témában szerinte a város lakóinak véleményét is meg kellene hallgatni. Ez­zel sokan egyetértettek. Szóba jött az is, hogy a szükséges térrendezést az önkormányzat, vagy pedig a vállalkozó végeztesse el. Hosszas vita és technikai szünet után a testület által hozott ajánlatokat Kocsis Sándor nem fogadta el. Megköszönte, hogy külön napirendi pontot szenteltek az ő ügyének, majd kivonult a teremből. (A részletekre önálló cikkben még vissza­térünk.) A testület ezek után úgy határozott, hogy pályázatot írnak ki az em­lített terület beépítésére. A helyi autóbusz-közleke­dés ez évi tarifamegállapí­tása is terítéken volt. Egy­hangúan fogadták el, hogy az egy­vonalas­ bérlet ára 260 forint, az összvonalas bérlet 340 forint, a tanuló- és nyugdíjasbérlet ára pedig ,85 forint legyen, havonta. Az egyszeri menetdíj pedig 14 forint. A pótdíj összegét 300, a bírságét pedig 600 fo­rintban hagyták jóvá. Döntöttek két intézmény sorsáról is. A városgondnok­ság, mint önálló intézmény, február 1-jétől megszűnik. Annak vezetőjét, Oláh Lászlót korengedményes nyugdíjba helyezik. A Csa­ládsegítő Központ szintén február 1-jétől szűnik meg. Ez utóbbi intézmény jog­utódja a polgármesteri hi­vatal egészségügyi osztálya lesz. Fáradtan már,­­de alapos gondossággal vitatták meg az esti órákban a költség­­vetés rendelettervezetét. E témára is visszatérünk még (szerk.). Egyet azonban már elmondhatunk, hogy az ed­dig ismert pénzforrások alapján a város intézményei működőképesek­­ maradhat­nak. Hitelt pedig egy fil­lért sem szándékoznak fel­venni. A végleges költség­­vetés azonban csak a köz­ponti támogatások összegé­nek ismerete után lehet for­mába önteni és megvitatni. A testület a nap folyamán többek között döntött arról is, hogy a Délvilág — eddig szerdánként megjelenő — makói kiadása ezentúl ha­vonta egy alkalommal, a Makó és Vidéke újság pedig havonta kétszer jelenjen meg. Ez utóbbi az eddig megszokott 6 oldal terjede­lem helyett „vérszegényeb­ben”, pontosabban egy-egy különálló oldalpár formájá­ban, de lényegesen maga­sabb példányszámban. MOLNÁR LÁSZLÓ A makói Kocsis köszönte, aztán kivonult ✓ ,— .i.i—i m ^ . .... ---------------­A vásárhelyi , , ' Február T jétől A # ^ A OLCSÓ BÚTOR kedvezőbb árakkal ÚJ HELYEN wT Csillag­­i|[ NINCS, de nálunk nagy várja Önt a ProccTÁban árengedménnyel vásárolhat NIRVA RELAXÁCIÓS ^ rreSSZODdll ^ szekrénysorokat, kiegészítő NYELVSTÚDIÓ, még mindig a régi bútorokat, amíg a készlet tart. Címünk: VÁSÁRHELY, , b b . — „ . ... . DEÁKF. u. 19. áron várjuk Kedves József A. u. 6. Telefon: 65/11 -665. Nyitva: hétfőn, 15-17 óráig, vendégeinkéi. | | | Most áremelés előtt vásároljon PVC-padlót 20—50 %-kal olcsóbban, amíg a készlet tart. Hódmezővásárhely, Nyitnyai és Felszabadulás v.sarok. Nyitva: keddtől péntekig 8— 12 óráig, 14— 17 óráig, szombaton 8— 12 óráig. Termelők demonstrációja Búcsúzunk a sajtféléktől (is) És még egy figyelemre méltó mondat: a korábbi és az idei áremelések folyama­tosan csökkentették a fo­gyasztást ... csak a belső fo­gyasztás növekedése és az export bővülése enyhítheti az értékesítési gondokat.... Miközben a Parlament előtt több ezren tüntettek a kor­mány tehetetlensége miatt, az élelmiszereket forgalma­zó kiskereskedőkhöz éppen most érkezett meg a Csong­­rád Megyei Tejipari Válla­lat új árjegyzéke. Eszerint (fogyasztói árra átszámolva) mától egy kiló Trapistasajt 277 forintba kerül (220 volt), egy kiló óvári sajt új ára 264 forint (200 volt), egy pohár 20 százalék zsírtartal­mú tejfölt 20 forintért ve­hetünk meg (18,20 volt), 10 deka teavajért 21 forintot fizetünk (18,90 helyett). Talán némi vigasz lehet­ne, hogy a beharangozott 22 forint helyett 21 forint a 2,8 százalék zsírtartalmú tej ára, de ez a módosítás inkább káoszt idézett elő, mintsem megnyugvást hozott volna. A szegedi Kíikernél mind­össze egy példány van (volt tegnap reggel) az értesítés­ből, így a rádiót már ko­rán hallgató vásárlók jog­gal reklamáltak az üzletek pénztárainál, de a bolti dol­gozók­ sem voltak vétkesek. ,,A kapkodás „ fejetlenséget szül” — ez a mondás jut most eszembe. Schopper János, a Csong­­rád Megyei Tejipari Válla­lat igazgatója is ezen a vé­leményen van. Még ő sem tudja, hogy ez a forint a termelők, a feldolgozók vagy a kereskedelem zsebéből fog-e hiányozni. Ők nem kapkodtak — állítja. A tej­termékek árának­­ emelését már azóta fontolgatják, ami­óta kiderültek az idei drasz­tikus energiaáremelések. Az­tán jött egy értesítés a TVK-tól (Tiszai Vegyi Kom­binát), hogy a műanyag te­jeszacskó árát 70 százalék­kal felemelik, és a többi költség is egyre nagyobb. Így egyetlen megoldás a termelői ár fölemelése — mondja. Tegnap országszerte in­gyenes tejosztással, fejős­tehenek felvonultatásá­val, petíciók átadásával és röplapok osztogatásá­val tüntettek a tejterme­lő mezőgazdasági nagy­üzemek és gazdák a ki­alakult tejválság miatt. „Meg kell mentenünk a magyar tejgazdaságot!” „Mozduljon meg végre­ a kormányzat és az egész társadalom...!” — olvas­hattuk a röpcédulákon. — Ez az önök válasza a csütörtöki tejdemonstráció­­ra? — kérdezem. — Nem, szó sincs erről. Az elmúlt napokban nagyon sok minden változott. A 14 forintos átlagár helyett az extra minőségű tejért 15,60- at, az első osztályúért 14,90- et, a másodosztályúért pedig 14,20-at fizetünk. (Ez a bak­teriológiai tisztaság szerinti ár.) A fizikai tisztaság sze­rint I. osztályú tej egy li­teréért 14,20-at, a II. osz­tályúért pedig 13,40-et adunk. Megállapodás szüle­tett az érdekvédelmi szerve­zetekkel, hogy amennyiben 15 százalékkal csökkentik a szarvasmarhatartók a tej­termelést, akkor mi a tava­lyi mennyiség 85 százalékát nem csak átvesszük, ha­nem idejében ki is fizetjük. Ehhez persze az kell, hogy hivatalossá és kézzelfoghat­­óvá váljon az a kétmilliárd forint támogatás, amelyet az FM, illetve a kormány ígért a tejipari vállalatoknak a fizetésképességük megte­remtése érdekében. — És mi lesz a magyar fogyasztókkal? Az biztos, hogy színhús árban egyre kevesebben vesznek majd sajtot ...­­— Mi is számolunk ez­zel, de éppen a biztos ex­portpiacunk miatt tudunk magasabb felvásárlási árat fizetni a tejért. MEGYERI VALÉRIA (A tegnapi eseményekről a 3. oldalon tudósítunk.) FÉM-VILL - Épületszerkezeti lakatosmunka. • Fémtömegcikkgyártás. - Alumíniumszerkezeti munkák. - Villanyszerelés. Hódmezővásárhely, Berzsenyi D. u. 7. Telefon: 62/41-866. •• •­ SZEGED, FONÓGYÁRI ÚT2. Osztrák minőség, magyar árak! 17...................... 1

Next