Délvilág, 1991. október (48. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-01 / 230. szám
__ A helyzet változatlan__ Két logika Na, majd abban a demokráciában! Majd a többpártrendszerben! Ott aztán nem kell remegni a láthatatlan hatalomtól, nem erény, de főbűn lesz a csúszás-mászás, hajbókolás, talpnyalás meg miegymás. Ott aztán kibontakozhatsz, barátom! Nem kötnek majd poltszempontok, legföljebb gazdaságiak. De hát ez a legkevesebb, hiszen mi vagyunk a jobbak, mi vagyunk maga a szakma — kétségtelen a siker. Így gondolkodtak alig egy-két esztendeje egészen értelmes emberek, és a „nagy” forradalom kupolája alatt megcsinálták a maguk „kis” forradalmait. Éppen a múlt rendszer iránt érzett kifogástalan utálatuk, egy tisztább, jobb, működőképesebb új megformálásának vágya (tehát a klasszikus forradalmi erények) feledtették el velük: nem a forradalom fontos, hanem ami utána jön. Mert a forradalom elszáll, de ami aztán következik, megmarad. És ami jön, alapjaiban nemigen különbözik a mindenkori előzőtől, az emberi természet tehát a helyzet, évezredek óta változatlan — mitől változna meg éppen most? Ismerősöm hangja elcsuklik, ujjai közt remeg a cigaretta. Vállalatnál dolgozott, főnöküket, aki nemcsak pártember volt, de meglehetősen gonosz ember is — érthetően nem szerették. A „nagy " forradalom árnyékában kirobbantották ellene tehát a „kis” forradalmat. Leveleket írogattak mindenféle fórumoknak, föltárva a principális minden köz- és magánügyét, kijelentve: ily emberrel ők többé már nem dolgoznak. Ki is jött a tévé, rádió, lemezjátszó (pardon, az utóbbi nem . ..), két hónap múlva foglalkoztak is a dologgal, valamikor tizenegy és éjfél között, másfél percben, az al-al-alműsoridőben. A nagyfőnök föllélegzett, a beosztottak megijedtek, sorra visszapártoltak hozzá. Kivéve a főszervezőt, ismerősömet. Ki is fúrták nemsokára. Nem rúgták, fúrták. A főnök ma még nagyobb főnök, ismerősöm most utcán van. Világos, elfeledte a törvényt: nem a forradalom fontos, hanem ami utána jön. Aki kiáll a jobbító változtatásokért, általános tapasztalat szerint — menetrendszerűen elbukik. Senki sem emel szót érdekében, az sem, aki három napja még mellette volt. Aki kiáll valamiért, lehetetlenné teszik, akár páros láb útján, akár úgy intézve a dolgot, hogy az illető saját maga kérje elbocsátását (képzelhető, ilyen előzmények után, hisz ma Magyarországon az utca kész öngyilkosság, egyébként pedig újabban nálunk minden öngyilkosság nélkül, egész egyszerűen éhen lehet halni.) De miért ez a tendencia? Miért buknak el a hősök? Ismerősöm, azt hiszem, túl intellektuálisan gondolkodott, túlságosan épeszűen, túl racionálisan. A formális logika lépései szerint. Mert ugye, adott egyrészről a cég, ahol a helyzet rossz. Ennek forrása a főnök. A főnök kommunista. Adott másrészről az ország, a helyzet ott is rossz. Ok: a vezetés kommunista. Ha az ország kirúgja a kommunista vezetőket, mi kirúgathatjuk a miénket. S bár a mi helyzetünk nem azért rossz, mert a főnök kommunista — ez egyre megy, ha távoztával minden megjavul. Világos észjárás, színtiszta okfejtés. Csak éppen nélkülözi azt az ösztönösséget, aminek a viszvisszatáncoló többiek nagyon is birtokában voltak, s melynek lényege: kivárni, a végsőkig lapulni, mert a harc sohasem eldöntetlen, s az életben maradás programja minden, csak nem a formális logika. Ha netán a lázadó győz, azonnal hozzácsatlakozni. De Isten irgalmazzon neki, ha veszít. FARKAS CSABA Nyílt Szegeden egy kisvendéglő — azaz, nyílt több is, nem erről van szó —, kis forgalmú utcasarkon, nem túl sok embertől látogatottan. Telt-múlt az idő, a vendéglő most néhány hetes, s a minap, nem messze tőle, mintegy húszméternyire, félig-meddig a bokrok alatt megpillantottam egy kislábost. Közönséges macskalábost,benne — nyilván — némi kaja, parizervég, kolbász héja, paprikássrumpli-maradék. Aztán megláttam a három kis macskát is, mint a tál haszonélvezőit: óvatosan bújtak elő a bokorból — egyik fehér, másik szürke, a harmadik koromszín —, beledugták fejüket a lábasba, és ki sem vették addig onnét, míg az edény tisztára nem volt nyalva. No, gondoltam, bizonyára a szomszéd ház egyik öregasszonya, magányos lakója szánta meg a három kis boldogtalant, „akik” már elég nagyok ahhoz, hogy ne szoptassa őket az anyjuk — viszont éppen elég kicsik ahhoz, hogy elvigye őket a közelítő tél. Szóval, azt hittem, mint lásd fenn — de azután kiderült, tévedtem. A hangulatos kiskocsma pincérei vendégelték meg a macskákat, ezzel azzal, ami maradt, s vendégelik is meg, immáron jó pár hete. A kismacskák pendülnek is, szemük élesedik, szőrük fényesedik, mozgásuk már nagymacskásabb, surranóbb, mint darab ideje, egész kis lényük életképesebb. Tán csak kibírják a telet valahogy! Fettéve, ha a vendéglősök még jó ideig etetni fogják őket, és nem unják meg a dolgot, mondjuk, a húszfokos január (persze, mínuszban . . .) kellős közepén, s a macskákra nem szakad rá a nagy bőség után hirtelen a rossz Világ. De hát annyi minden közbejöhet, pénz- és vendéghiány, fenyegető csőd, ezernyi baj, betegség, egyszóval: nem csak a te kutya vacsorája bizonytalan. A macskáé is. És az embereké? Azoké, akiket odaszoktat magához a másik, s egyszer csak úgy rúgja ki páros lábbal, hogy az örülhet, hogy nem döglik bele? A nő — vagy férfi —, aki elcsábítja a másikat, aki ezt nem is kérte, s azután, egy kis idő múlva, azt mondja, kész, vége, ennyi volt csak, múló szeszély? Az új kft., gmk. stb., amely régi, nem túl jó fizető munkahelyéről átkecsegteti az embert, hogy azután fél év múlva közölje, hogy tévedtünk, oppardon, nem jött be a számításunk, fizetségről ne is álmodj — jöhet az utca, te pedig mehetsz? . . . Elég bonyolult a kismacskasors, barátaim. Ha emberek vagytok, akkor meg kifejezetten nehéz. - efcsé - Macskák TV-CSEREAKCIÓ! Japán 37 cm színes ti 24 900 Ft Japán 51 cm színes ti 33 900 Ft Japán 53 cm színes ti 34 900 Ft Új készülék vásárlásakor a használt készülék árát beszámítjuk. ROBINSON MŰSZAKI KERESKEDÉS Vásárhely, Szántó K.J. u. 17. Tel.:46-400, nyitva: hétfőtől péntekig 9-12.30,14-18 óráig. KEDD, 1991. OKTÓBER 1. NE VÁRJA MEG, MÍG KÖTELEZŐ LESZ. Már most végezze el a NEMZETKÖZI AUTÓBUSZ-VEZETŐI TANFOLYAMOT a szentesi ATINÁL. Tanfolyam indul okt. 11-én. Októberben indul még Közúti árufuvarozói TIR- és ADR-szaktanfolyam is. Jelentkezni lehet Szentes ATI. Szabadság u. 1. (Mozi mellett) Telefon: 63/11-853. Mészáros Sándor bácsi, 86 éves bevándorló. — Sándorfalván voltam 29 évig magángazdálkodó hét holdon. Onnan 1960-ban Szegedre menekültem, mert beette a fene a tsz-t. Tanyámat meghagyták, kimértek hozzá ezer négyszögöl földet. A tanyamögvót 1974- ig— Megszoktam a földet, szeretem, így gazdálkodóiból kásikertgazda lettem. Néha kijártunk a párommal, hogy pihenjünk, de én mindig találtam munkát a földön. A feleségem mondta, adjuk el atanyát, csak pihenjünk. Asszonyom, Szegénykém 8 hónapja pihen örökre. Egyedül maradtam. — Miért éppen Batidát választotta? — Itt él az unokaöcsém. Vele vagyunk ketten. * Kossuth utca 14., takaros ház, környéke rendezett. A szőlőlugas között gondosan nyírt pázsitonbeszélgetünk a gazdával, a 69 éves Aszalai Jánossal. Az ápolt szőlőlugasban másfél-két kilós fürtökben gyönyörködtem. — Látóim, tetszik magának a szőlőm. Sok munka van vele. Tudja, ez olyan, mint a szépassza, tükarban kell tartani, meg cirógatni. — Beszélne a kisfalu múltjáról? Honnan származik a neve? — Mintafalunaik szánták ’45 után. Azelőtt egy 400 katasztrális trinfcoik terpeszkedett itt. A vidéket Vágotthalomnak hívták. Gazdája Lázár Dezső, magyar királyi gazdasági főtanácsos méltóságos úr volt. Úgy beszélik a népek, azért lett Batida, mert táborozott erre Batus kán. Taposta ez a földet török, itatár, orosz. Folyt itt véremindenkinek, a magyarnak is. Másoktól meg úgy tudom, élt a birodalomban a múlt században egy amazon, akit Bati Idának hívtak. Hát döntse elmaga, honnan ered a falunév. — Mikor épült az első ház? — Úgy '48—49 körül. Mostanra 250-300-an élünk itt. Akkoriban megmondták, miit hogyan kell építeni. Pontos műszaki rajzot adtak még arra is, milyennek kell lennie az árnyékszéknek. — Láttam a boltot. Milyen az ellátás, a közlekedés? — A boltiban megkapunk mindent. A közlekedés? Egyetlen rossz szavunk nem lehet. Makóra meg Maroslelére itt jár el a busz. Óránként jön, s mondhatom, közvetlen járatunk van Budapestre is, mert a Makó—Budapest közti busz itt megy el. — Orvos, patikus a faluban? — Hetente egyszer jár ki a főorvos úr. Van egy rendelője, házi patikája. Egy gondunk azért van: bő esztendeje bezárt a posta. Hiányzik. — Ezek szerint újság sem jár ide? — Dehogynem. A Délvilág. Kihozzák Vásárhelyről. — Végül nem lett mintafalu Batida. — Hála Istennek. ’Ez így nagyon jó nekünk. Látom, tetszik magának is. * Milyen az iskola? Hasonlítpéldául a ’Szegedi Béketelepihez: kőporos, hatalmas ablakok ékesítik, fent vilugározott parketta, központi fűtés. Az épületmásik fele óvoda. A skót nélkülözhetetlen intézmény „családi vállalkozás”. Értendő ez úgy, hogy Rácz József a tanár úr, felesége az óvónő. — Nézze, a nejem alkalrvaakaratlan tájékoztat az ovisok képességeiről, s mire hozzám kerülnek a gyerekek, már ismerem őket. Én is látom a kölyköket, csak egy ajtó választ el tőlük. — Beszéljen az iskoláról. — A hőskor volt szép. Az iskolla 33 éves, én avattam. Látja: tiszta, rendezett s minden.Hajdan volt itt fölső tagozat is. A ’80-as évek elejéig kilencvennél is több diák járt ide. Akkoriban öten voltunk nevelőik, most egyedül vagyok. Nyolc alsóst tanítók. A ’70-es évek végén kiötvözték sajnos, hogymeg kell szüntetni a tanyai iskolákat. Ennek szele sodorta el tőlünk a felsősöket. Ismétlem, sajnos. — A gyerekek képességei? — Velük születik, viszont az otthoni környezet ingerszegény. Ezzel persze nem a szülőket akarom bántani, hiszen tehetetlenek. Mindketten dolgoznak, nincs idejük foglalkozni fiaikkal, lányaikkal.Elmenyutogatónak az iskolám, túl egyedül a tévé marad. — Napközi? — Az óvodában igen. A feleségem tizennégy nebulóval foglalkozik délután is. Én sem megyek haza tanítás után. Megcsináljuk a leckét a diákokkal,beszélgetünk, s így folyamatában okosodnak a tanulók. — Művelődési lehetőség? — Alakítottunk egy olvasóként, de mire az összejött, megszűnt a könyvtár, mert nincs pénz tiszteletdíjra. A könyvtár anyaga így holt anyag. — Mit jelent, hogy az óvoda napköziotthonos? — Háromszori étkezésit. Száraz tízórai és uzsonna jár, délben pedig kihozzák Vásárhelyről, a szociális otthonból a főtt ételt. Ebből jut a faluban élő nyugdíjasoknak is, akiik minimális összegeit fizetnek érte; a vásárhelyi önkormányzat segíti az időseket. ACS S. SÁNDOR Alig háromszázan — Nem lett mintafalu Batu kán unokái Vásárhelytől tíz kilométert autózunk, s a helységnévtábla: Batida. Csönd fogadott, érződött a nyugalom. ABC-t láttam, kocsmát találtam, telefonra figyelmeztető jelzőtáblát. Később még más szépet, nélkülözhetetlent is. Bezárt a BNV, hazautaztak a díjak. A Kontakta Kontavill vásári nagydíja is megtért hazájába, Szentesre. (Fotó: Enyedi Zoltán) Most érkeztek osztályos PVC-padló és tapéta 20-50%-kal olcsóbban. Francia és német tapéták reklámáron. Festékbolt Vásárhely, Felszabadulás-Nyizsnyai sarok. Fa, és Férnél megmunkáló T- Kft. Felajánljuk kapacitásunkat: I • belsőépítészeti termékek előállítására • egyedi nyílászárók, lambériák, nútolt desz- rkák, épületlakatos szerkezetek gyártására. 6800 Hódmezővásárhely, Makói út - " Csomlép Ipartelep. Tel.: 62/46-644. Kenyerek próbája Tetszenek-e tudni, merő véletlenségből, hányfajta terméket gyárt a szegedi sütőipar? Hát persze, hogy nem tetszenek tudni. Én sem tudtam, s ha megkérdezték volna, a boltokban látható választék alapján négyre-ötre tippeltem volna, vagy legföljebb hatra-hétre. Egyes boltok esetében kettőre-háromra... A minap azonban kezembe került egy árjegyzékkel egybekötött katalógus, amiből kiderült, nem kevesebb, mint 138-féle terméket gyárt a Szegedi Sütőipari Vállalat! Ilyen például a szegedi tartós kenyér, a Fruzsi kenyér, a francia kenyér, a szezámmagos dupla zsemle, a bordás kifli, a vajas kifli, a pozsonyi mákos kifli, a lekváros és túrós bukta, kakaós csiga, a mindszenti kalács, kevert kuglóf, szentesi sós kalács, óriás perec, Grahamkenyér, diabetikus búzatöretes kenyér,képviselőfánk, négylapos krémeslap, levestészta, kókuszos rúd, tatai rozskenyér, erdélyi margarinos kenyér, zsemlemorzsa. Sió kenyér, zabpelyhes párizsi kenyér, imázlis kifli,mompogi, habroló, pirog, almás rétes, félkész francia perec... Ez mindössze néhány példa, s hol vagyunk még a csaknem száznegyventől! És hogy mindezt miért soroltuk föl? Olvasóink mondták-írták: nincsen kifli Szegeden. Utánajártunk, s kiderült, hogy van, de még több is lehetne , ha a boltok rendelnének. A sütőipar ugyanis olyan terméket, s annyit gyárt, amilyenre vagy amennyire rendelés érkezik. Igen ám, de manapság a boltoknak is nagyon meg kell fogniuk minden fillért, nem hajlandók kockáztatni, a beváltnál többet rendelni. És ez bizony érthető is. A piac manapság kiszámíthatatlan. Az emberek egy hányada örül, ha egyáltalán meg tudja venni mindennapi kenyerét — nem érdeki, hogy az milyen, felőle lehet akár szegedi tartós, akár Sió, akár félfehér! Lényeg az, hogy kenyér legyen. Helyette a zsemle, kifli is megteszi — csak legyen mit törni a szalonna, akolbász mellé (ha van még kolbász és szalonna). Létezik persze a vásárlóknak egy bizonyos, igaz, az előzőnél jóval szőkébb hányada is, amely — mert megteheti — igenis keresd és kéri a szezámmagos zsemlét, a Graham-kenyeret, vagy a búzatöretest. Korántsem hiábavaló hát, hogy a sütőipar számtalan, fajta terméket tud szükség esetén gyártani. S persze, az sem lenne baj, ha a boltok többfélét rendelnének. Csak úgy próbáiképpen. Mert nemcsak a puding próbája, hogy :megeszik-e vagy sem — de a kifnlé-zsemléé, sokféle kenyéré is. F. CS. Átalakítási, bővítési munkálatok kivitelezésére kőműves vállalkozók jelentkezését várjuk. „Diszkón 32352” jeligére levelet a Délvilág vásárhelyi hirdetőjébe, Szőnyi u. 1. Stuttgarti munkavállalásra ácsokat keresünk azonnali belépéssel Érd.: Privát Mérnöki Iroda Makó, Toldi u. 2. (65) 12-813 3