Délvilág, 1992. április (49. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-01 / 78. szám

Itt a hitel, hol a hitel? M­árcius 4-i keltezésű az a kormányrendelet, amely az egyes növénytermesztési hitelekhez nyújtott kezdvezményekről tájékoztatja a termelőket. A kormány nagylelkű: közli, hogy a mezőgazdasági termelő kamat­­támogatást igényelhet, illetőleg állami garanciavállalás melletti hitelt vehet föl. Az egyik támogatási forma azonban kizárja a másikat. Csak röviden arról, mit is tartalmaz ez a kormány­­rendelet. Ha kamattámogatást szeretne a paraszt avagy téesz, netán mezőgazdasági szakcsoport, akkor az anyag­­költségei fedezésére fölvett hitele után jár, tíz százalék erejéig, idén december 31-éig. Ehhez azonban bizto­sítással és termékértékesítési szerződéssel kell rendel­keznie. Eleve kizárják a kedvezményezettek köréből azt, aki vagyona ötven százalékánál jobban eladósodott. A másik lehetőség: állami garanciavállalás mellett éven belüli lejáratra az 1992. évi betakarítású (szó szerinti idézet a Magyar Közlönyből) búza- és kukoricatermelés anyagköltségének fedezésére 1992. március 1. és június 30. között vehet fel hitelt a mezőgazdasági termelő. Állami garanciavállalással búzatermesztés esetén hektáronként legfeljebb 8, kukoricatermesztés esetén 10 ezer forint adható. Aki vagyona száz százalékáig eladósodott, ezt a hitelt nem veheti föl. És amennyiben a hitelt nem képes törleszteni a termelő, az visszafizetendő állami támogatássá válik. A­z Agrárkamaránál hallottam legutóbb: információik szerint még nem vett föl senki ilyen hitelt. Igénylő lenne, de a bank nem adja a kölcsönt. Egyrészt azért, mert nem kapott rá külön forrást, másrészt a kérők igencsak eladósodott gazdaságok. Ráadásul a bankok pontosan tudják, hogy ősz óta egyetlen tartozásukat sem rendezték. A kormány mind­e közben nyugodt, megtett minden tőle telhetőt, támogatni próbálta a mezőgazdaságot. Hogy a termelő nem tud élni a lehetőséggel, az már az ő baja. '4 CÁ~ t IMáJL Tele-Electronic-rendszer Nem csalhat a számláló Négy megye, Bács-Kiskun, Békés, Hajdú-Bihar és Csong­­rád távközléstechnikai szak­embereinek, illetve a jövőbeni lehetséges felhasználóknak mutatta be telefondíj-számlázó és -könyvelő rendszerét a na­pokban a Tele-Electronic Kft. a Matáv Szegedi Igazgató­ságának Halló boltjában. Mint Domonkos Gusztáv ügyvezető igazgatótól és Fabula András szoftverfejlesztő mérnöktől megtudtuk az IBM-kompa­­tibilis rendszer használata számítástechnikai ismere­teket nem igényel és a korábbi, illet­ve a jelenlegi naplózóközpon­tokra jellemző szolgáltatá­soknál pontosabb számlálásra képes. Ez a megoldás ugyanis nem az időt méri, itt az elekt­ronika a tarifaimpulzusokat ismeri fel és továbbítja a számítógép felé. A számlázóprogram az összegyűjtött adatokat a felhasználó igénye szerint több szempontból feldolgozhatja. Vállalati alkalmazásban a program sokféle szinten - pédául üzem, műhely, mellék­­állomás stb. - biztosítja az egyedi számla készítését. A szállodai szobaszámokhoz hozzárendelhető az érkezés és indulás időpontja, s közben kezdeményezett hívásokért távozáskor fizet a vendég. A rendszert a Magyar Távközlési Vállalat - amelynek egyébként már több hasonló próbálkozást bemutattak - kizárólagos joggal szeretné forgalmazni. A szabadalmi bejelentés előtt álló találmány lényege, hogy a központ típusától függetlenül - legyen az elekromechanikus vagy elektronikus - alkalmaz­ható, vagyis nem szakad el a mai magyar sajátosságoktól. KOVA Az 1991-es mérleg azt mu­tatja, hogy az áfész árbevétele 2,5 milliárd forintra csökkent. A visszaesés oka az 1990-ben elkezdett bérleti üzemeltetés kiterjesztésében, a belső fo­gyasztás szűkülésében, a be­vásárlóturizmus kiesésében és a konkurrencia növekedésében keresendő. Az árbevétel döntő többsége a kiskereskede­lemből, kisebb része a vendég­látásból és a nagykereskede­lemből származik. A 60 millió forint nyereség viszont meg­felel a tervezettnek, jóllehet csak a fele az előző évinek. A szövetkezeti dolgozók száma 200 fővel csökkent, részben az egységek bérbeadása, részben gazdálkodási szempontok mi­att, és bevezették a részmunka­­idős foglalkoztatást is. A szövetkezeti célrészjegyek után kifizetett kamat összege több mint kétszeresére nőtt az előző évihez képest. Az áfész vagyona jelentősen, 130 millió forinttal nőtt, ez egyrészt az előző év tiszta eredményéből, másrészt az össz-szövetkezeti vagyon nevesítéséből a Dél- Tisza mentiekre jutó részből áll. Az 1992- es évben az áfész­nek számolnia kell azzal, hogy a lakosság fizetőképes keres­lete nem fog jelentősen növe­kedni, a bevásárlóturizmus sem fog élénkülni, a piaci verseny viszont még élesebbé válik, a gazdálkodókra nehe­zedő terhek viszont tovább nőnek. Ennek alapján 1992-re 2 milliárd forintos árbevételt és 25 milliós nyereséget tervez­nek. Várhatóan tovább csök­ken majd a dolgozói létszám, elsősorban a bérbeadások kapcsán. Az üzletek bérbeadá­sának helyességét ugyanis igazolta az előző év, a bérlők jelentősen fokozni tudták az átvett egységek jövedelemter­melő képességét. A bérleti üzemeltetésből 35 millió forint bevételhez jutott az áfész. Tervezik, hogy bővítik a saját szállítókra épülő beszerzési csatornák rendszerét. A cél­részjegyekre fizetendő része­sedés a - lekötési időtől füg­gően - évi bruttó 30-34 százalék lesz. Az áfész vagyonnevesítés során felosztható vagyona 370 millió forint. A nevesítéshez három üzletrészcsoportot határoztak meg, az 500 forint alaprészjegy alatti és az e fölötti értékkel rendelkezőkét, valamint az alkalmazottakét. Ennek alapján a szövetkezet vagyona a törvényben előírt április 30-ig kerül nevesítésre. KECZER Jól ment az áfésznek Tollasodik a tagság A napokban tartotta közgyűlését a több mint tízezer tagot számláló Dél-Tisza Menti ÁFÉSZ. Az 1991-es mérleg ismertetése után elfogadták az idei üzleti tervet, és meghatározták a szövetkezeti törvényben előírt vagyonnevesítés módját. SZERDA, 1992. ÁPRILIS 1. (Folytatás az 1. oldalról.) mondja Dorotovics Gusztáv igazgató hogy ötven tehén egynapi tejtermelését, azaz három-négyezer liter tejet tud feldolgozni. Elvégzi a pasz­tőrözést, kicsapja a tejszínt, a tejet műanyag félliteres, literes zacskóba csomagolja. Az említett mennyiség feldolgozá­sához napi 8-12 órára van szükség. Szabályozható, tehát beállítható a zsírtartalom, önellenőrző, ami annyit jelent, hogy a magyar előírásoknak megfelelő minőségben dolgo­zik és ezt automatikusan ellen­őrzi. Variációs lehetőség is van, segédberendezések hozzá­csatolásával például túró elő­állításához. Előnyei közé tartozik, hogy kis helyen elfér, a telepítése viszonylag egy­szerű, zárt rendszerben műkö­dik, energiafelhasználása elő­nyös, zajtszintje kicsi. A bemutató jól érzékeltette, hogy egy-egy kisebb gazdaság vagy tejtermelők szövetkezése kitűnően hasznosíthatja a berendezést. Megszabadítja a gazdákat a felesleges nagyobb távolságra való szállítástól, lehetővé téve a tej helyben fel­dolgozását és ezzel össze­függően a kis régióban való értékesítést. A számítások szerint a hatmillió forintba kerülő (telepítéssel együtt) berendezés két év alatt kiter­meli az árát, ami az átlagos meg­térülési időn jóval belül van. A Merkantil Bank Rt. közreműködésével lízinglehe­­tségre is mód van. O.L. ( Fotó: Gyenes Kálmán) Egy gépre 50 tehén • Sokan, még az érin­tettek közül is, fenntar­tással fogadták ezt a törvényt. Egyetért ön az így gondolkodókkal? - Igen, sőt a kárpótlási törvényt magam még ennél is negatívabban ítélem meg. Véleményem szerint ugyanis ez egy törvénytelen törvény, amely a pártok megegyezése alapján fogalmazódott meg. Ezért is kell állandóan mó­­dosítgatni, újraértelmezni, és sok esetben még a minisz­tériumban sem értik a vég­rehajtás mikéntjét. Mi ennek ellenére, a megyében mégis elöl jártunk az ügyek intézé­sében, akármi is a vélemé­nyünk a törvényről, tudjuk, hogy azt végre kell hajtanunk. Ennek során azonban elsőd­leges célunknak tűztük ki, hogy megpróbáljuk a fórumok tárgyalásait úgy vezetni, hogy közben minél kevésbé sértsünk érdekeket. • Eszerint nem tartja jónak gyakorlatilag a fórumok életre hívását? - De, a körülményekhez képest szükség van rájuk. Ugyanakkor számolni kell azzal, hogy döntésük a legjobb szándék mellett sem lehet kifogástalan. Tudomásul kell vennünk ugyanis, hogy ez a törvény sérti a kárpótlandók érdekeit, mert nekik az egykor saját tulajdonú földjükre kell licitálniuk, ugyanakkor sérti a téesztagok érdekeit is, hiszen közel negyven évig magu­kénak hitték a földet, amelyet most kirántanak a talpuk alól. Végül, de nem utolsósorban a részarány-tulajdonosok számára sem igazán kedvező ez, mivel nekik még mindig a tulajdonukban van az adott földterület, így a nagy társa­dalmi rétegeket megmozgató érdekegyeztető fórumokra nehéz feladat várt. Sok esetben tovább nehezítette munkájukat például az is, hogy néhányan úgy képviselték a többség érdekét, hogy még jogos esetben sem értettek egyet az előterjesztéssel, sajnos csupán csak azért, nehogy olyan valakinek legyen igaza, akinek véleményét negyven évig - szerintük muszájból - el kellett fogadniuk. • Hogyan kapcsolódtak be a téeszek a kárpótlást előlké­szítő­ tevékenységbe? - A téeszek hozzáállásáról csak a legjobbakat tudom elmondani. Olyan térképeket, kiegészítőket adtak meg, ame­lyek nagy segítséget nyújtottak ahhoz, hogy minél kisebb konfliktussal jöhessen létre a megegyezés. Pedig, számomra érthetetlen módon, nagyon rövid, nyolcnapos határidő állt a téeszek rendelkezésére, hogy a törvény szerint elkészít­hessék a térképeket. • Sok helyen gondot okoz a meliorációs költsé­gek áthárítása a kárpót­­landókra. Miként döntöttek erről a Vásárhely környéki téeszek?­­ A törvény alapján a téeszeknek módjukban áll ráterhelni a kárpótlandókra a meliorációs költségek állami támogatással csökkentett részét. Ez átlagban 3-8 ezer forintot jelentene hektáronként. Tudtommal, a gazdaságok zöme ezt igényli is, egyetlen kivétel csupán a sokat szidott Marx Tsz. Ők eddig egyetlen forintot sem kértek a kiadott földek meliorációjáért, sőt az elnök elmondta azt is, hogy a kárpótlási területek esetében is hasonlóan járnak majd el. Ez olyan gesztus a kárpótlandók számára, amely igen nagy­­ jelentőséggel bír, hiszen ha megkapják földjüket, egyéb­ként is rengeteg kiadásra kell majd számítaniuk. N. RÁCZ JUDIT Ha végrehajtják a „törvénytelen törvényt” Megvalósításához közeledik a sokat vitatott kárpótlási törvény, hiszen köztudottan hetek óta dolgoznak már az érdekegyeztető fórumok. Ezek munkáját Vásárhelyen Nagy György János alpolgármester kísérte figyelemmel. Beszélgetésünkkor tapasztalatairól érdeklődtem. fiatal, dinamikus hölgyet vagy urat keres számviteli munkatársnak. Feltétel:­­ könyvelési szakismeret, - francia nyelvtudás (tárgyalási szinten). Jelentkezését, rövid francia nyelvű életrajzzal,­­ írásban kell leadni a Sajtóházba, „Számvitel 1000” jeligére. 3

Next