Délvilág, 1992. június (49. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-11 / 137. szám
A kínai kényszermunkatáborokban fogva tartottak száma a 80-as évek végén 4 és 5,7 millió között mozgott. Erre a megállapításra jutott Jean- Luc Domenach neves francia Kína-kutató a Kína: elfeledett szigetvilág című könyvében, amelyben a kínai koncentrációs táborok történetét vázolja fel az 1949-es kommunista hatalomátvételtől napjainkig. A kínai kényszermunkatáborok a világtörténelem legjelentősebb ilyen jellegű börtönrendszerei közé tartoztak. A foglyok száma az 50-es években stabilizálódott: ekkor mintegy 10 millió ember zártak be ide. A 70-es évek végén, a maoizmus korszakának leáldozása után azonban jelentősen csökkent a lágerek létszáma. A szovjet és a kínai Gulag között a legnagyobb különbséget a foglyoknak a népességhez viszonyított aránya jelentette. A legrosszabb években Kínában a lakosság 1,75 százaléka, míg a Szovjetunióban 4,4 százalék sínylődött a lágerekben. A félsivatagi Csinghaj tartományt leszámítva, Kínában nem hoztak létre a szibériai koncentrációs táborok nagyságához hasonlítható rendszert. A táborokat elosztották az ország teljes területére, gyakran a nagyvárosok környékén felállítva. A tömeges politikai üldözések megszűnése azonban nem jelentette a táborok kiürülését. Ezentúl a kulturális forradalom által létrehozott szociális káosz „szülöttei” a köztörvényesek és a társadalmi élet perifériáira szorultak közül kerültek ki nagy többségben a táborlakók. 1988 és 1989 között mindössze 2-3 százalékra volt tehető a politikai foglyok aránya, s ez mintegy 100 ezer főt jelentett. A kínai Gulag-rendszer alkalmazkodott az új időkhöz. Vannak bizonyos szolgáltatások, a személyzet megvesztegethető. A maoizmus fénykorában hangoztatott jelszavakról, az „új ember létrehozásáról, a gondolkodás átalakításáról” már alig beszélnek. Helyette a külföldi valutából származó bevételek, a jövedelmezőség forrásai kerültek divatba. A világ sokáig alábecsülte, vagy nem is tudott a Kínában is létező kényszermunkatáborokról. Jean-Luc Domenach szerint ez egyrészt az értelmiség viszonylagos hallgatásának tudható be. Kína még mindig várja a maga Szolzsenyicinjét. A kínai Gulag 8 Kártyaszabályok I. Az OTF tájékoztatja a lakosságot, hogy a háziorvos(házi gyermekorvos) választáshoz nem kell a betegbiztosítási igazolványt érvényesíttetni, ugyanis 1992. július 1. napja előtt a betegbiztosítási igazolvány célja kizárólag az orvosválasztás lehetővé tétele. Az igazolványt azért kell érvényesíttetni, mert az igazolvány tulajdonosa 1992. július 1-jét követően érvényesített igazolvánnyal igazolja jogosultságát az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére. (A társadalombiztosítás keretében nyújtott egészségügyi szolgáltatások közül az orvosi ellátások döntő többsége térítésmentes, míg a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, a gyógyfürdőellátás árához és az egészségügyi ellátás során felmerült utazási költséghez a társadalombiztosítás támogatást nyújt. II. Azok az állampolgárok, akik eddig még nem jutottak hozzá a betegbiztosítási igazolványhoz, annak kiadását, illetőleg a hibás adatú igazolvány cseréjét a következők szerint kérhetik: A nyugdíjasok a nyugdíjfolyósítási törzsszámra hivatkozva, a javítandó adat pontos megjelölésével levélben vagy személyesen a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál, címe: 1138 Budapest, Váci út 73.; a vasutas nyugdíjasok a MÁV Nyugdíj Igazgatóságnál, címe: 1061 Budapest, Andrássy út 66. szám . A nem nyugdíjas állampolgárok az igazolvány kiadását, illetőleg cseréjét a megyei társadalombiztosítási igazgatóság, illetőleg kirendeltség ügyfélszolgálati irodájánál személyesen vagy levélben igényelhetik. A levélben közölni kell az igazolvány kiállításához szükséges adatokat (név, leánykori név, születési hely, személyi szám, a nyugdíjas eltartott hozzátartozója esetén az eltartó nyugdíjas nyugdíjfolyósítási törzsszámát is). Nincs akadálya annak, hogy a munkáltató amennyiben rendelkezik betegbiztosítási igazolvánnyal a biztosítottnak vagy eltartott hozzátartozójának igazolványt állítson ki vagy cseréljen. A cseréhez szükséges tartalék igazolványt, az érvényesítő szervek képviselőjük útján személyesen vagy levélben igényelhetik a területileg illetékes társadalombiztosítási igazgatóságtól (kirendeltségtől). III. 1992. július 1. után tehát az egészségügyi szolgáltatásokat a társadalombiztosítás terhére csak érvényes igazolvánnyal lehet igénybe venni. Az érvényesítés időponthoz nincs kötve, célszerű azonban az érvényesíttetést az előbbiek miatt 1992. július 1. napja előtt kérni. A nyugdíjasok, illetőleg nyugdíjszerű ellátásban részesülők igazolványa érvényes, azt érvényesíttetni nem kell. A nem nyugdíjas személyek betegbiztosítási igazolványát a jogszabályban felsorolt szervek, személyek érvényesítik. Az eltartott hozzátartozók (kiskorú gyermek, az eltartóval közös háztartásban élő gyermek, házastárs, szülő, örökbefogadott és nevelt gyermek, örökbefogadó és nevelő szülő, és testvér, akinek havi jövedelme nem haladja meg a naptári év első napján érvényes havi minimálbér összegét (ez az idén 8000 forint) betegbiztosítási igazolványát az a szerv vagy személy jogosult és köteles érvényesíteni, amely vagy aki az eltartó betegbiztosítási igazolványát érvényesíti. 1. Munkaviszonyban (közalkalmazotti-, illetőleg közszolgálati jogviszonyban) álló személyek, szövetkezeti tagok, szakmunkástanulók, mezőgazdasági szövetkezet tagjának a közös munkában résztvevő családtagja, egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásában rendszeresen közreműködő segítő családtag, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság természetes személy tagjának a társaságban rendszeresen munkát végző segítő családtagja, átképzési támogatásban, munkanélküli járadékban, pályakezdők munkanélküli segélyében, továbbá képzési támogatásban részesülő munkanélküli személy, közkereseti társaság természetes személy tagja, betéti társaság természetes személy beltagja, illetőleg a társaság tevékenységében személyesen közreműködő kültagja, korlátolt felelősségű társaság tagja, gépjárművezető-képző munkaközösség tagja, oktatói munkaközösség tagja, ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport tagja, bedolgozóként, megbízás, illetőleg vállalkozási jellegű jogviszony keretében, díjazás ellenében személyesen munkát végző biztosítottak, továbbá eltartott hozzátartozóik esetében a munkáltató. (A munkanélküliellátásban részesülő személyek esetében munkáltatón a munkanélküli ellátást folyósító szervet kell érteni.); 2. egyéni vállalkozó és eltartott hozzátartozója esetében az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség); 3. fegyveres erők (honvédség, határőrség), a rendőrség, a büntetésvégrehajtási testület, a nemzetbiztonsági szolgálatok és egyéb szervek hivatásos, valamint továbbszolgáló állománya tagjai és eltartott hozzátartozói esetében az illetékes testület, szerv; 4. baleseti táppénzben és bányászati kereset-kiegészítésben részesülő és eltartott hozzátartozóik esetében az ellátást folyósító szerv; 5. egyháztól, felekezettől nyugdíjban részesülők, egyházi személyek és eltartott hozzátartozóik esetében az illetékes egyház; 6. rendszeres szociális segélyben, ápolási díjban részesülők és eltartott hozzátartozóik, továbbá az olyan magyar állampolgárságú gyermekek esetében, akiknek eltartósa nem jogosult egészségügyi ellátásra, valamint azoknak az esetében, akiknek szociális rászorultságát az önkormányzat megállapította - a települési önkormányzat jegyzője; 7. a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának (jogutódjának) tagjai és eltartott hozzátartozóik esetében az Alap, illetőleg a jogutódja; 8. a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytatók és eltartott hozzátartozóik esetében az illetékes felsőoktatási intézmény; 9. ideiglenes hatályú beutalt, intézeti elhelyezett, intézeti és állami nevelt gyermekek esetében az illetékes Gyermek- és Ifjúsági Intézet; 10. a szociális otthonban, szociális intézetben, egészségügyi gyermekotthonban elhelyezettek (ide nem értve a külföldi állampolgárt) esetében, ha az intézmény fenntartója az önkormányzat, akkor az önkormányzat jegyzője, egyébként az intézmény fenntartója által kijelölt szerv (személy); 11. az egészségügyi szolgáltatásra megállapodást kötő személy részére az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság; 12. a nyugdíjasok és nyugdíjszerű ellátásban részesülők eltartott hozzátartozói - kivéve azokat, akik postai kézbesítés útján nyugdíjas igazolványt kaptak - továbbá a szociálpolitikai egyezmény alapján egészségügyi ellátásra jogosult nyugdíjas, és eltartott hozzátartozói esetében az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség); 13. a munkanélküli ellátásban már nem részesülő és önhibájukon kívül elhelyezkedni nem tudók és eltartott hozzátartozóik esetében - az illetékes munkaügyi hivatal igazolása alapján - az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség). A Magyarországon tartózkodó külföldi deviza külföldi magyar állampolgár részére 1992. július 1-jétől betegbiztosítási igazolványt - ha Magyarországon biztosított, a munkáltatója - ha az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot megállapodás alapján szerzi meg, az a társadalombiztosítási szerv, amelyik a megállapodást kötötte állítja ki és érvényesíti. Az újszülött állampolgár betegbiztosítási igazolványát az annak érvényesítésére jogosult szerv adja ki, az anyakönyvi kivonat alapján. Amennyiben a biztosított jogosult anyasági segélyre, célszerű az igazolványra vonatkozó igényt, az anyasági segély iránti igénnyel együtt bejelenteni. Az igazolvány érvényessége az alapjául szolgáló jogosultság megszűnését követő 90. napig fennáll. Az igazolvány érvényességének lejártát követően a biztosított és eltartott hozzátartozója, továbbá az egészségügyi szolgáltatásra egyéb, jogcímen jogosult az előzőekben felsoroltak szerint kérheti az új igazolvány kiállítását és érvényesítését. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 4-10. pontban megjelölt szerv csak akkor jogosult a betegbiztosítási igazolvány kiadására és érvényesítésére, ha az érintett személy biztosítottként vagy eltartott hozzátartozóként egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult. Az 1-13. pontban felsorolt munkáltatók, szervek, intézmények, személyek (továbbiakban munkáltatók) az igazolvány érvényesítését - illetékességi körükben - nem tagadhatják meg, annak kötelesek eleget tenni. A munkáltató érvényesítéskor az „Ellenőrző lap”-on a „Befizetési törzsszám” rovatba beírja a munkáltató társadalombiztosítási törzsszámát majd kötőjelet tesz és feltünteti az érvényesítés jogcímének jelzőszámát (munkaviszonyban állók esetében pl.1). Az „Ellenőrző lap” hátoldalán feltünteti az érvényesítés napjának dátumát, lepecsételi a lapot és az érvényesítést a munkáltató megbízottja aláírásával igazolja. Ezt követően az „Ellenőrző lap”-ot az igazolványról le kell választani, össze kell gyűjteni és mindig a tárgyhót követő hónap 15. napjáig az illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz el kell juttatni. Az igazolványon érvényesítéskor a „Befizetési törzsszám” rovatba ugyancsak be kell írni a munkáltató társadalombiztosítási törzsszámát. Az igazolványt pedig le kell pecsételni a „BETEGBIZTOSÍTÁSI IGAZOLVÁNY” feliratot tartalmazó fehér mezőben található emblémán. A nem nyugdíjas állampolgárt neve, személyi száma azonosítja. Az igazolvány akkor érvényes ha azt az érvényesítő lepecsételte és azon a társadalombiztosítási törzsszámát feltüntette. A munkáltatóknak kell érvényesíteniük a hozzájuk forduló biztosítottak kiskorú gyermekeinek és eltartott hozzátartozóinak igazolványát is. Az eljárás megegyező az eddig leírtakkal. Különbség csupán annyiban van, hogy a kiskorú gyermek vagy eltartott hozzátartozó igazolványának „Ellenőrző lap”-ján a „Származtatott jogosultság alapja” rovatba fel kell tüntetni a jogosultságot adó személy igazolványának sorszámát. Az együtt élő szülők választhatnak, hogy gyermekeik igazolványát az apa vagy az anya jogán érvényesítik. A betegbiztosítási igazolvánnyal kapcsolatos részletes szabályokat az 54/1992. (III. 21.) Korm. rendelet tartalmazza. Megtalálható a Magyar Közlöny 1992. évi 29. számában és az 1992. április havi Társadalombiztosítási Közlönyben. Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság A háziorvos-választásról, a betegbiztosítási igazolványok kiadásáról, cseréjéről és érvényesítéséről Ismét közelebb kerülünk Amerikához, ugyanis május eleje óta közvetlenül, leszállás nélkül utazhatunk a tengerentúlra, méghozzá a Delta és a Malév közös járatával, az Airbus 310-essel. Szenzációs eredmények ezek, amelyek valahol a világ műszaki haladásának őscsíráiból sarjadzanak. A repülő emberek sorában egészen elöl kell megemlítenünk a Wright testvéreket: Orville Wright (1871-1948) és Wilbur Wright (1867-1912), akik elsőként végeztek motoros repülőgépen repülést. A két Wright fiatal korában nyomdában dolgozott, majd jónevű újságírók lettek, végül egy kisebb kerékpárgyárat alapítottak. Ebben az időben határozták el, hogy megpróbálnak megépíteni egy kisebb repülőgépet. Wilbur nagyon helyesen felismerte, hogy az addigi balsikerek oka az egyensúly problémájában keresendő. Ezért a stabilitás tanulmányozásából indult ki, egy kellemes fiatal hölgy (R) szorgalmazására is, érzelmi világát kiegészítve. Szélcsatornában vizsgálta a különböző alakú szárnyakat. Ő vezette be a függőleges vezérlősíkot a törzs hátulsó részén. A testvérpár 1899-ben elkészítette az első kísérleti siklógépet, röviddel azután pedig egymotoros repülőgépüket. Kiely Hawkban (USA, North Carolina) emelkedtek a levegőbe kéthengeres motorral hajtott gépükön, és háromméteres magasságot értek el 1903-ban. 1905-ben már negyven kilométert, 1908-ban pedig 120 kilométert repültek leszállás nélkül 150 perc alatt. O. Wright repülőgépgyárat, W. Wright repülőiskolát alapított, ahonnan aztán kifejlődhetett a világ repülése, amit oly remekül ad vissza a Malév napjainkban látható és felcsendülő reklámja. Wilbur Wright sajnos nem élte meg elgondolásai teljes győzelmét. Aránylag fiatalon, 1912. május 23-án halt meg, 45 éves korában. A század leghatalmasabb technikai csodálatából, a repülésből a szegediek 1909-ben kaptak először ízelítőt, amikor a francia repülős, Montigny és Zsélyi Aladár tartott bemutatót. Az első szegedi repülőteret az első világháború idején építették, és 1915. október 8-án adták át. Fábián Lajos mérnök vezetésével itt december 13-ától kezdődően repülőgépeket is építettek. A polgári repülés 1923-ban kezdődött Szeged és Budapest között, Kogutowicz Károly professzor szorgalmazására is. Itt hozták létre az ország első repülőiskoláját, és ennek jeles szorgalmazója volt Száva Péter műszaki tiszt. Az algyői, a kisebb repülőtér a második világháború idején létesült. Szeged legnagyobb virtuóz repülője Vilhem Károly volt, aki képes volt a Fogadalmi templom tornyai között vagy a híd alatt is repülni. A második világháború befeződését követően aludt a szegedi polgári repülés, majd a hatvanas években AT-gépeken újra kezdődött. Most ismét lehetőség nyílik Szegedről is Budaörsre és több városunkba repülni, csak a pénztárca bírja. Ennyit most a világrepülés kezdeteiről, a szegediről is, Wilbur Wright korai halálának 80. évfordulóján. BÁTYAI JENŐ Pihenő. (Fotó: Enyedi Zoltán) CSÜTÖRTÖK, 1992. JÚNIUS 11.