Délvilág - Csongrád Megyei Hírlap, 1992. november (49. évfolyam, 257-281. szám)

1992-11-02 / 257. szám

Egy csongrádi diák a forradalomban Csongrádi és környéke (5. oldal) Akit szeretnek az olaszok (( oldal) /■ CSONGRÁD MEGYEI HÍRLAP 1992/25. november 2., hétfő óra: 8,90 Ft Európa legszebb útja épül Október 21-én Gálosfán tartotta közgyűlését a Déli Autópálya Kft. A tagság úgy döntött, hogy november 1-jével részvénytár­saságként folytatja munkáját. A cél semmit sem változott, a részvény­­társaság szervezi a déli autópálya előkészítési, tervezési és kivitelezési munkálatait, gondoskodik az autó­pálya üzemeltetéséről. Természetesen megszerzi a kon­cessziós építés és üzemeltetés jogát, elősegíti az autópálya által érintett térségek gyors gazdasági fejlődését, ennek keretében többek között foglalkoztatásbővítő projecteket szervez, felkutatja a befektetőket. Munkájával tehát korszerűsíti a térséget s egyben csökkenti a munkanélküliséget. (Írásunk a 3. oldalon.) Cserbenhagyót keresnek Nyolc napon túl gyógyuló súlyos, életveszélyes sérülé­sekkel ápolják a hódme­zővásárhelyi kórházban azt a kerékpárost, akit szombaton délután 16.50 órakor ütött el egy eddig ismeretlen gyárt­mányú és rendszámú sze­mélygépkocsi. Vezetője meg­állás és segítségnyújtás nélkül továbbhajtott. A cser­benhagyó gázolót keresi a Hódmezővásárhelyi Rendőr­­kapitányság, amely a lakos­ság segítségét kéri. Komlósi Sándor őrnagy, közlekedési alosztályvezető elmondta: a baleset a 47-es főút 204-es kilométerkövétől mintegy 80 méterre történt. A személygépkocsi Szeged felé haladva, ismeretlen okból áttért a menetiránnyal szem­beni oldalra, ahol elütötte Gál Sándor hódmezővá­sárhelyi lakost. Az ütközés következtében a személygép­kocsinak valószínűleg a baloldali lámpája és annak környéke megrongálódott. A rendőrség a (62) 346-266-os, vagy a 07-es telefonszámon várja az állam­­polgári bejelentéseket. Szörnyek éjszakája Néha az is baj, ha a té­véműsorok túl élethűre sikerülnek, legalábbis a BBC brit tévéhálózat egyik szom­bat esti műsora alighanem még sokáig emlékezetes marad a nézők számára. A BBC ugyanis külön adással emlékezett meg min­denszentek előestéjéről, azaz Halloween napjáról (amikor a boszorkányok tudvalévően életre kelnek). Ezért azután egyik csatornáján egy ki­talált történetet mutatott be, kísértetkastéllyal, repülő tárgyakkal, nyugtalanító árnyalakokkal... Ám a film olyan valóságosnak tűnt, hogy sok tévénéző azt hitte: ezek a dolgok most valóban léteznek. Felforrósodtak a BBC telefonvonalai, s még a rendőrségnek is közleményt kellett kiadnia, biztosítva a nyugat-londoni lakosokat (a kísértetkastély ugyanis állítólag ebben a körzetben volt): nem kell aggódni, a Scotland Yardnak nincs sem­milyen oka a közbelépésre. Csurka és az erkölcsi erő A közvéleményt mostanság tán legtöbbet annak a politikus-írónak a személyisége foglalkoztatta, aki szombaton Szegeden járt. Igen, Csurka Istvánról van szó, aki a Deák Ferenc gimnáziumban találkozott az érdeklődőkkel. Ebből az alkalomból készített interjúnkat a 2. oldalon olvashatják. Dr. Csiky László szentesi orvos karikatúraszobra Ribbentrop-Molotov paktum Hat titkos jegyzőkönyv Az orosz vezetés szomba­ton átadta Lengyelországnak az 1939-ben kötött Rib­­bentrop-Molotov paktum hat titkos jegyzőkönyvének fénymásolatát. Annak idején a szovjet-német meg nem támadási egyezményhez csatolt, ám titokban tartott megállapodások révén került sor Lengyelország felosz­tására, illetve Litvánia orosz annexiójára. Moszkva nem­régiben még a titkos jegy­zőkönyvek létét is tagadta. A varsói televízió jelen­tése szerint a dokumen­tumokat Szergej Sztankevics, Jelcin elnök politikai tanács­adója adta át Moszkvában a katyni áldozatok szüleit tömörítő lengyel társaság elnökének. (Katynban a II. világháború idején lengyel tisztek ezreit végezték ki a szovjet titkosszolgálat em­berei Sztálin utasítására.) A lengyel szövetség vezetője egyébként az AFP jelentése szerint levelet hozott Jel­cinnek Walesa lengyel el­nöktől. Ebben Walesa olyan további dokumentumokat kér, amelyeket esetleg szin­tén az orosz levéltárakban lehetne megtalálni, s amelyek fényt derítenének például az 1944-es varsói felkelés máig tisztázatlan mozzanataira, vagy a londoni szám­űzetésben működő akkori lengyel kormány fejének, Sikorski tábornoknak rejté­lyes, 1943-as repülőszeren­csétlenségére. Fotó: Enyedi Zoltán Pénteken Vásárhe­lyen járt dr. Surján László népjóléti mi­niszter, az Erzsébet kórház névadóján. Dél­után egészségügyi fó­rumon vett részt, ahol - többek között - lényegében bizonyos­nak mondotta az egészségügyi dolgozók béremelését. (Tudósí­tásunk a 2. oldalon.) A béremelés biztos - mondta Surján László Vásárhelyen

Next