Délvilág, 1993. április (50. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-22 / 93. szám

• Tízből kilenc Bevált a műgyökér Magyarországon évente mintegy 10 millió fogat távo­lítanak el. Az elveszett fogak pótlása gyakran gondot okoz a fogorvosnak és a fogbetegnek egyaránt. A fejlett nyugati or­szágokban már a 70-es évek óta ezt a gondot a fogorvosi implantológia segítségével igyekeztek megoldani. A módszer lényege, hogy az elvesztett fogak helyére beül­tett ún. műgyökerek segítségé­vel igényes és esztétikus fog­pótlásokat lehet készíteni. Ezek a műgyökerek csak olyan bioanyagokból készíthetők, melyeket a szervezet hosszú távon képes magába fogadni. Azonban ilyen anyagok 1980- ban hazánkban hiányoztak. Nagy áttörést jelentett tehát, hogy az USA, Japán és a ko­rábbi NSZK után negyedikként itthon is sikerült az egyik bioa­nyagot, az alumínium-oxid biokerámiát a Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézetben előállítani. Ebből a korszerű alapanyagból a mű­gyökerek kifejlesztését a szen­tesi kórház szájsebészeti osztá­lyán dr. Vajdovich István főor­vos és munkatársai - az oros­házi KAZÉP oxidkerámia-üze­­me közreműködésével - 1981- ben kezdték el. Az első fogorvosi im­plantációt 1983. március 1-jén végezték Szentesen. A ked­vező klinikai tapasztalatok alapján a módszert folyamato­san továbbfejlesztették, amely­be bekapcsolódott a SZOTE Fogászati és Szájsebészeti Kli­nika is dr. Fazekas András do­cens vezetésével. Mára e hazai fejlesztés eredményeként már két biokerámia- és egy titán­­alapanyagú implantációs rend­szer áll a fogorvosok és fogbe­tegek rendelkezésére. Szentesen az elmúlt tíz év folyamán több mint ezerszáz oxidkerámia-implantátumot ül­tettek be. A hosszú távú sike­resség eléri a 90 százalékot. Hasonlóan kedvezők a tapasz­talatok az általuk kidolgozott új, minden fogorvosi igényt kielégítő, tiszta titán-alap­anyagból előállított implantá­ciós rendszerrel is. Fogorvosi implantációs rendszereik min­denben felveszik a versenyt a hasonló nyugati rendszerekkel, azonban áruk lényegesen ked­vezőbb, ezért a hazai fogorvo­sok, illetve fogbetegek részére is megfizethető. A kórház és a klinika orvo­sai fontos feladatuknak tekin­tik, hogy a fogorvos kollégáik­nak segítségére legyenek az implantációs módszerek meg­ismerésében és alkalmazásuk megkezdéséhez szükséges ismeretek megszerzésében. A hazai fogorvosi implanto­­lógia újraéledésének tízéves évfordulója kapcsán a SZOTE Fogászati és Szájsebészeti Klinikáján április elején ünnepi tudományos ülést rendeztek. Ennek során a klinika prote­­tikai osztályának vezetője, va­lamint a szentesi kórház száj­­sebészeti osztályának orvosai nagy szakmai érdeklődés mel­lett számoltak be a tíz év alatt elért eredményeikről, legfonto­sabb tapasztalataikról. Vélemé­nyük szerint a fogorvosi im­­plantológia a fogorvosláson belül önálló, tudományosan megalapozott tevékenység, amely az ezredfordulóig a min­dennapos fogorvosi ellátás részévé válhat. SZÉLPÁL ISTVÁN • Eperjes • Szegvár • Fábián Osztalék áfész-tagoknak Az országban és Csongrád megyében az áfészek közel 50 százaléka veszteségesen zárta az elmúlt gazdasági évet, vagy jobb esetben nem tudta teljesen kikerülni a jelenlegi időszakra is elnyúló pénzügyi problé­máit. Csupán statisztikai össze­hasonlítás alapján is beszédes tény, hogy például a Szentes és Vidéke Áfész - a szorítóan nehéz körülmények ellenére - eredményes tudott maradni, amit reálisan kifejez a kelet­kezett nyereség is. Többek kö­zött ebből akarnak osztalékot fizetni a tagoknak, ha az idevo­natkozó előterjesztést jóvá­hagyja a legközelebbi küldött­­gyűlés, amelyre egyébként április 23-án, pénteken kerül sor. Ugyancsak a küldöttgyűlés dönt a vásárlási visszatérítés ismételt bevezetéséről, vala­mint a gazdaságtalan létesít­mények, eszközök és üzletágak értékesítéséről, illetőleg korlá­tozásáról vagy megszünteté­séről. Mindez a nagyobb jöve­delmezőség és a kamatozás nélküli forgótőke-növelés ér­dekében történik. Azt is elmondta Rácz Fe­renc, a Szentes és Vidéke Áfész elnöke, hogy - mai szó­használattal - nem a profitszer­zés a kizárólagos célja a szö­vetkezeti működésnek, hanem változatlanul középpontban áll a tagságot érintő szolgáltatások fejlesztése és növelése. A múlt esztendő végén a cégbírósági bejegyzés által is hitelesített és legalizált szövetkezetnek op­timális a taglétszáma - szám szerint meghaladja a négyezer főt -, és nagyobb arányban Szentes és környéke adja az utánpótlást. A tagság körülbe­lül 40 százaléka pedig olyan községekben található, mint Szegvár, Eperjes és Fábiánse­­bestyén. A szövetkezeti vagyon 70 százaléka felett - mint tulajdo­nos - rendelkezik a tagság, és ez év őszéig mindenki meg­kapja az értékben megnövelt üzletrészét. Az elmúlt évi gaz­dálkodás mérlegéhez tartozik, hogy nem fogyott a szövetke­zet vagyona, nem kellett sem a túlélésre, sem a felélésre fordí­tani. Ellenben lehet gyarapo­dásról beszélni, ami bizonyos szempontból stabil kiinduló­pontot jelent az ide üzletpo­litikai célkitűzések megvaló­sításához. R. SZ. 4 /----------------­­­­ Szentes Város Önkormányzata képviselő-testületének 6/1993. (III. 26.) KT. sz. rendelete egyes szociális ellátásokról L§ A munkanélküliek jövedelempótló támogatását havi 5500,- Ft-ban állapítja meg. 2.§ 6400,- Ft ápolási díj állapítható meg annak a hozzá­tartozónak, aki a 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy gondozása előtt közvetlenül munkaviszonyban állt. 3. § /1/ A képviselő-testület az 1993. évi III. tv-ben szabá­lyozott hatásköreit - a tv. 115. §-ában foglalt térítési díj megállapítása és a 120. §-ban foglalt szerződéskötés ki­vételével - a polgármesterre átruházza. /2/ A polgármester az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről a képviselő-testületnek évente köteles be­számolni. 4. § Ez a rendelet megalkotásának napján lép hatályba, de a képviselő-testület szociális igazgatásról és ellátás­ról szóló részletes rendeletének megalkotásával egyide­­­jű­leg hatályát veszti. Tenyésztő mondja, hogy még mindig óriási üzlet a puly­ka. Csak nem annak, aki a ké­nyes jószág gyarapodására és egészségére ügyel, függetlenül az évszakok változásaitól. Az igazi haszon a közvetítő keres­kedelemben és a feldolgozó üzletágban csapódik le, hiszen az a pénz, amit a termelő kap a jószág kilójáért, az nagyon messze van a pulykahús ugyancsak kilónkénti 17 márka körül mozgó nemzetközi árá­tól. A közvetítők csak az érté­kesítendő és eladott pulykával számolnak, nem úgy, mint a te­nyésztők. Az utóbbi szereplő esetében az elhullott jószágot nem térítik meg neki, pedig az is „viszi” a tartási költséget, a takarmányt, a gyógyszert - csak éppen a veszteség és nem a jövedelmezőség irányába. Nagyon hiányzik a tenyésztők saját értékesítő hálózata vagy szervezete, amelynek segítsé­gével vissza lehetne forgatni azt a hasznot a termelésbe, amit most a „külső közremű­ködők” zsebelnek be. Más sza­vakkal: a pulykapiac igazán még nem a pulykatenyésztőké. Rémtörténetek is keringenek az állítólagos pulykamaffiáról, amely Pest környékén műkö­dik. Például az Alföldről érke­ző atyafi­ már második érkezé­sénél a nagybani piac előtt is­meretlenek megállították, hogy pulykáival együtt ne merje a lábát betenni az elárusító hely­re, és főleg ne legyen bátor­sága alacsonyabb áron kínálni portékáját. Egy másik termelő pulykatojásokat árult a nagy­bani piacon, és csodák csodá­jára és puszta véletlenségből a pulykatojások közé szaladt egy vaskos jármű... Persze, hogy ripityára törtek a pulykatojá­sok. • Egy másik „szárnyas sztori” a csirkékhez kapcsolódik Szen­tesen. Bizonyos termeltetési konstrukciónál történt, hogy átmenetileg kárvallottnak te­kinthetik magukat egyesek. A mezőgazdasági nagyüzem - amelyik egyik résztvevője az eseményeknek - egyelőre sza­lad az általa szolgáltatott takar­mányok eddig még kifizetetlen ára után. A csirkenevelők meg­határozott csoportja ugyancsak nem kapta meg járandóságát, pedig ez is természetes dolog lenne, természetes körülmé­nyek között. Viszont közismert tény a baromfifeldolgozó ipar­ág csődje a térségben, és amíg nem születik pénzügyi, ille­tőleg gazdasági megoldás, ad­dig fennáll a „körbetartozás” a termelési, illetve ipari és keres­kedelmi láncolatban. A legújabb hír az, hogy a kistermelők végül is meg­kapják a pénzüket, és ezzel csökken a gazdasági és han­gulati feszültség. A nagyobb hitelezők követeléseinek kiel­égítése a közeli hónapokra ma­rad. Jobbik esetben a létrejövő csődegyezség - vagy más intézkedés, művelet - előbbre hozza a jogos pénzügyi köve­telések teljesítésének napját. SZ. R. Szárnyas sztorik Összeül a képviselő-testület A szentesi önkormányzat képviselő-testülete április 23- án, pénteken, 14 órakor tartja soron következő ülését a vá­rosháza dísztermében. A napirendi javaslatok között szere­pel a város közbiztonságát elemző beszámoló, továbbá a költségvetési rendeletek módosítása, de sor kerül előter­jesztésekre is. A napirendek előtt a polgármester ad tájékoz­­­­tatást a testületi ülést megelőző fontosabb eseményekről. . • Képviselők tárgyalják holnap Növekszik a bűnözés Ez is szerepel abban az írá­sos értékelésben, amit a szen­tesi képviselő-testület tárgyal legközelebbi ülésén a rendőr­­kapitányság elmúlt évi műkö­déséről. Említést érdemel olyan új típusú agresszivitás térhódítása, amelyik szoros kapcsolatban áll a hirtelen meggazdagodott vállalkozók jogsértő cselekményeivel. A saját gyarapodásuk érdekében elkövetett csalások vagy a kon­kurencia ellen irányuló elret­tentés vagy zsarolás, sajnos, már Szentesen is létezik. Ilyen szempontból még inkább hiányzik a megfelelő bün­tetőjogi szabályozottság. Ugyanis a joghézagok a gyor­san gazdagodó és kétes egzisz­­tenciájú embereknek óriási le­hetőségeket nyújtanak. Szentesen az igényeket meghaladó mértékben szaporo­dott az italboltok, kocsmák és diszkók száma. Utóbbiakból folyamatosan már négy mű­ködik, és a rendőrségnek nincs jogosultsága az engedélyezés­hez vagy a betiltáshoz, amikor a tartalmi működést vagy en­nek utóhatásait kell figyelembe venni. A közrend és közbiztonság állapota sokat javult azzal, hogy létrejött a nagymágocsi rendőrőrs, és ez öt környező községben látja el a bűnügyek felderítését és vizsgálatát a többi feladattal együtt. Mindez javítja a szentesi kapitányság körzetében a bűnüldözési mun­kát. Idetartozik a fábiánsebes­­tyéni polgárőrség kiemelkedő tevékenysége is. Szentesen és térségé­ben, sajnos, tovább nö­vekedett a bűncselek­mények száma, méghoz­zá az országos és megyei átlagot meghaladó mér­tékben. A bűnözés ala­kulásában változásként jelentkezik, hogy kétsze­resére emelkedett a rab­lások száma, és „színre léptek” az álarcos, fegy­veres elkövetőit. Viszont sikerült a rablások kivi­telezőinek túlnyomó ré­szét felderíteni, ami egyebek között mutatja a rendőrségi munka eredményességét. A közlekedésbiztonság te­kintetében sajnálatos, hogy nö­vekedett az elmúlt időszakban az ittas járművezetés. Több mint kétszáz alkalommal volt alkoholszondázás, és a helyszí­nen száznyolc személytől vonták be a vezetői engedélyt. A közlekedési balesetek száma is emelkedett, és ebből tize­negy volt halálos, hetven sú­lyos, hetvenkilenc pedig köny­­nyű sérüléssel járt. Lapunkban természetesen beszámolunk majd arról a kép­viselő-testületi ülésről, amelyik ennél sokkal részletesebben foglalkozik a szentesi rendőr­­kapitányság elmúlt év teljesít­ményével. Szervezeti változás a vérellátásban A Szentes Területi Kórház­nál eddig osztályos szervezé­sben működő vérellátó állomás a közeljövőben országos együttműködési hálózat része lesz. Közel harminc hasonló intézmény kap ezzel nagyobb önállóságot az országban, és ez egyben szakmai elismerést is jelent. Természetesen az eddigi kapcsolatok tartalma és minő­sége nem változik a szentesi kórház és a vérellátó állomás között. Örvendetes dolog, hogy Szentesen és térségében ez elmúlt év hasonló időszakához képest a véradók száma az esztendő első hónapjaiban százhatvan fővel növekedett. CSÜTÖRTÖK, 1993. ÁPRILIS 22.

Next