Délvilág, 1993. augusztus (50. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-02 / 178. szám
Mentés földön és vízen Akik korábban érkeztek, kaptak műsoron kívüli „szolgátatást”, egy valódi, hamisítatlan vízibalesetet. Motorcsónak ütközött egy vízimotorral a régi híd újszegedi hídfőjének közelében. A szegedi partszakaszról csak találgatni lehetett, hogy megsérült-e a vízimotor vezetője, aki az ütközés következtében lerepült járgányáról. Percekig úgy tűnt, hogy megsérülhetett, mert nem úszott ki a partra. A szabadstrandon fürdőzők siettek a segítségére. A szegedi oldalon csak akkor nyugodtak meg a kedélyek, amikor emberünk a saját lábán kászálódott ki a vízből. A valódi balesetben súlyos sérülés nem történt. Odaát, a túlparton — a vízirendészet érkeztével — bevégződött a valódi „bemutató”, s kezdődött a szegedi oldalon egy imitált tömeges baleset sérültjeinek mentését bemutató katasztrófagyakorlat, amit dr. Ványai Éva alpolgármester nyitott meg ünnepélyesen. Frontális ütközéseket naponta produkáló korunkban sem gyakori, de bármelyik pillanatban bekövetkezhet a Tisza- parton megrendezetthez hasonló tragédia, amikor is két ütköző kocsiból az egyik berepül a folyóba, s a másik is alaposan roncsolódik. Ilyen „kétéltű” baleset sérültjeinek mentéséhez égből-földről egyaránt kell, hogy segítők érkezzenek. Jöttek is minden irányból és közegből a mentőalakulatok: rohamkocsik, tűzoltóautók, helikopter. A rakparti autóroncsnak előbb a tűzoltók estek neki, hogy kiemeljék a bennrekedt sérülteket. S amíg az egyik mentőscsoport a szárazföldön látta el a súlyos és két könnyű sérültet, megérkeztek a búvárok a mentőhelikopteren, hogy kiszabadítsák a folyóba repült kocsiból az embereket. S noha a baleseti szituáció imitált volt, a mentési munka minden lépése valódi. A sérültekkel pontosan azt tették, amit egy ilyen baleset során bekövetkezhető sérülések esetén tenni kell. Tennivaló pedig bőven akad ott, ahol az 5 sérült között van gerinctörött, koponyaalapi törést és agyzúzódást szenvedett. A katasztrófa-bemutatót nem izgalmas nyári látnivalónak szánták a szervezők. Elsősorban gyakorlatnak, felkészülésnek egy olyan baleseti szituációra, ahol több szervezet és szakember összehangolt munkája szükségeltetik ahhoz, hogy a sérültek mihamarabb szakszerű ellátásban részesülhessenek. A bemutató gyakorlat résztvevői - a „Mentés a jövőért alapítvány”, a Légi Mentőszolgálat, a Manta Búvár Klub, az Országos Mentőszolgálat, a Tűzoltóság, a Csongrád Megyei Balesetmegelőzési Bizottság, a Polgárőrség és a Vízirendészet - ezentúl minden esztendőben szerveznek a szombatihoz hasonló nagyszabású tréninget, hogy bemutathassák az életmentés technikájának és a maguk mentő-tudományának fejlődését. K. K. Szeptemberben Bor-Show (Folytatás az 1. oldalról.) bemutatkozót 5 ezren néztek meg. A siker azonban nem csak a látogatottsággal mérendő, vannak egyéb mutatói is. A négy szakvásár bevétele az 1992-es Szegedi Nemzetközi Vásárénak a 60 százaléka volt. Az erős teammunkával, stabil stábbal, precízen szervezett vásársorozat nyereséges volt - s nem csak pénzügyileg, hanem azzal is, hogy szakmai körökben igen kedvező volt a visszhangja. A kiállítók jelezték, örömmel vennék, ha a szakvásársorozattal Szegeden hagyományt teremtenének. Mert ez nekik koncentrált piacot jelent, a versenytársak megismerését, kapcsolatokat, marketing tevékenységet, reklám lehetőségét. A Mars téri eseménysorozat a szakvásárok zárásával nem ér véget, már készek az újabb rendezvénytervek, s javában szervezik például a szeptember végi Bor-Show-t, ami könnyed szüretidejű programot ígér a szegedieknek. Szeptember végén a Szegedi Vásárigazgatóság szervezésében régiónk bemutatkozik a szkopjei élelmiszeripari vásáron és a grazi nemzetközi vásáron. A hazai közönségnek az év végén pedig megszervezik a Karácsonyi Vásárt. SZABÓ MAGDOLNA HÉTFŐ, 1993. AUGUSZTUS 2. A tömörkényi községházán kezdődött az ünnepség dr. Thirring Ákos polgármester bevezető és üdvözlő szavai után. Elsőnek Baktal János, a szegedi Operon építészstúdió képviseletében. Ő és tervező társai nyerték a pályázatot, s tervezték meg a tornaterem és a szociális otthon alkotta épületegyüttest. Mint mondotta: a 12x24-es tornaterem és a 40 fős szociális otthon épületegyüttesét falusi környezetbe illően kellett megtervezni mind külsőleg, mind belsőleg. Az építés engedélyezéstől a kiviteli terv elkészítéséig egy esztendő állt rendelkezésükre. A tervezők vállalták a művezetést, tehát a megvalósulásig kísérik figyelemmel alkotásukat. Az építkezés július 19-én kezdődött meg a csanyteleki Németh István vállalkozó vezetésével. Bartrucz Tibor a három - illetve négy - község összefogásával megvalósuló földgázvezetékkel kapcsolatos tényeket ismertette. (Felgyő is bekapcsolódott, noha ott van már földgáz, de a későbbi bővítést ezzel alapozzák meg.) Új gázátadót építenek Csongrád és Felgyő között, a Serköv telepnél. Összesen 22 kilométer gerincvezetéket fektetnek le szervezetten és jó minőségben. A DÉGÁZ a fogadóállomás megépítésével segíti elő a mintegy 200 millió értékű beruházást, mely nagy léptekkel kezdődött meg július 23-án. A legelőrehaladottabb állapotban Csanytelelek van a gáz fogadása, minden tervük kész. Ezen a héten Tömörkényre is megérkeznek a csővezetékek. Készülnek itt is a tervek. Thirrig Ákos polgármester a gázvezetéképítéshez kiegészítésül hozzátette: valóban a társközségek nélkül ez nem jöhetne létre. Kiemelte Csanytelek úttörő, kezdeményező szerepét, ők tették meg az első lépéseket és ezzek nagyot lendítettek az építkezésen. Szót kért dr. Rapcsák András, Hódmezővásárhely polgármestere is, aki ugyancsak méltatta a regionális együttműködésben rejlő erőt, energiát. Ugyanis három éve nagy kérdés volt, hogy a települések hogyan tudják majd összeegyeztetni érdekeiket. Meggyőződése, hogy a települések akkor fejlődnek egészségesen, ha felülről nem erőltetnek rájuk semmiféle merev szerkezeteket. Néhányan meglepődtek, amikor azt mondta, hogy: „nem az a fontos, hogy személy szerint jóba vagyok-e Tömörkény polgármesterével vagy sem, hanem az, hogy érdekeinek egybeesnek-e. Ha igen, ha fölismerjük, akkor plusz erőforrások szabadulnak fel. Jelentős mérföldkő a községek életében, hogy a gázvezeték elkészül, ehhez a képviselőtestületek jó döntése, helyzetfelismerése kellett”. Kitért arra is, hogy Tömörkény nem tudta volna egyedül megépíteni a szociális otthont. Vásárhelyen viszont túlterhelt ez a szociális ellátás. Sok összeütközést vállalt, hogy az együttműködés létrejöjjön. Érdemes volt vállalni, mert a regionális együttműködések hozzák felszínre a rejtett tartalékokat. Tömörkényen egyharmad költséggel épül meg egy szociális otthoni férőhely, a megyei szocotthon költségeihez képest. Mert itt, helyben odafigyelnek minden forintra, mert itt közvetlen ellenőrzés van. Majd utalt a közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatos megyei helyzetre, mondván: Csongrád mgye az egyetlen, ahol még nem történtek meg a megállapodások a megyei települések bevonásával. A tornaterem alapkövénél dr. Eke Károly országgyűlési képviselő, a szociális otthonnál dr. Rapcsák András és a gázvezetéknél Ratkai Imre, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke helyezte el a betonalapba a rozsdamentes acélhengert, melybe beletették az emlékiratot, a jövőnek szóló üzenetet. Eke Károly beszédet is mondott, melynek summája: régen a folyók, ma a gázvezeték köti össze a településeket; illetőleg: jó az, ha a békés építőmunka köti le a helyi alkotóenergiákat és nem az áldatlan viszály. Íme a jó példa: egységben az erő. Az egykori jegyzői lakban, majd iskolában, kisvendéglőben, miután a község saját tulajdonát visszavásárolta, varrodát nyit a félegyházi HUNOSTYL Kft. a községgel együttműködve, illetőleg a megyei munkaügyi központ támogatásával. Mészáros Tibor azt mondta, hogy olyan tartósak legyenek ezek a munkahelyek, mint amilyen szándékkal a megyei munkaügyi tanács, a munkaügyi központ és az illetékes munkahelyteremtő szakbizottság a pályázat elbírálásához hozzáállt. Tartós üzemeltetést kívánva vágta át a szalagot. Mint megtudtuk: e héten már minden feltétel adott, hogy megkeződjék a varrodában a munka. Az ünnepségen a szomszédbeli polgármesterek - Ábel István, Balogh Lajosné, Veres János - mind jelen voltak, a jegyzők is s eljött Vásárhelyről Szabó Lajos országgyűlési képviselő is, aki érdeklődéssel figyeli a regionális együttműködéssel is gyarapodó községeket. BÁLINT GYULA GYÖRGY Tömörkény alapkövei kánikulában • Folyók, gázvezetékek vagy az érdekek? • Jegyzői lak régen, most meg varroda • Regionális tartalékok a felszínen Képeinken: a tömörkényi varroda épülete, s a szalagátvágás pillanatában dr. Thirring Ákos és Mészáros Tibor (Fotó: Enyedi Zoltán) • Mezőgazdasági fórum Szatymazon Tájkörzet, fúrott kutakkal Nem tagadta lámpalázát, hisz ismeri ezt a közönséget, amely csak a hiteles szót hajlandó elfogadni, s nem szereti az egyszer így, másszor úgy beszélőket. A mezőgazdaságot a válság szóval nevezte néven, s kivételként emlegette a még prosperáló ágazatokat. Tényképébe a nyolcvanas évek közepén elkezdett támogatáscsökkentés éppúgy beletartozott, mint a tartósan nyitva hagyott agrárolló, a beszűkült piacok, vagy a korrektséget nélkülöző világpiaci mechanizmus. A tulajdonrendezés elhúzódását lehet leginkább számon kérni a ma hatalmon lévőktől. Közel egy évre taksálta azt az időt, ami még ahhoz kell, hogy a kárpótlási földek zöme telekkönyvbe bevezetve kerüljön a tulajdonosokhoz. A márciustól az országban 35 ezer kilométeres távot teljesített, természeti vagy gazdasági csapások nyomán felbukanó államtitkár teljesítménye elismerést érdemlő. A helyi gazdakör és az országos szövetség elnöke egyaránt e társadalmi szerveződés jelentőségéről szólt. Somogyi György a helyi gazdakör vizsganapjának nevezte az eseményt Kozma Huba a 20 ezer tagot számláló, újjászervezett mozgalom négy évét a több évtizeddel ezelőttiekkel vetette össze. A hitelintézet és a hangya szövetkezet megteremtének ötlete, ha más néven is, ismét e körből indult Változó világunk közállapotait a falusi kútfúráshoz hasonlítva megjegyezte: jó néhány választás eltelik még a „tiszta vízig.” A szervezetben szó sincs önelégültségről, érzik a veszélyt, hogy az értelmiség bevonása nélkül az eddig megteremtett értékek is szétzilálódhatnak. Farkas Gabriella, az MDF alelnöke a hitelképesség zálogaként említett tulajdonrendezés gyorsítása érdekében további kompromisszumokra biztata a termőföld 80 százalékára kiterjedő magyar földreform szereplőit. Viták és perlekedések miatt 137 szövetkezet területén nem jelölték még ki a földalapokat. A döntéseket megalapozó termelési biztonság megteremtésének egyik pillére az agrárrendtartás. Rieger László, a hivatal elnöke a piaci erők egyensúlyát csak a termelői érdeket megjelenítő terméktanácsok megerősödését követően tudja elképzelni. Nagypál Sándor főtanácsos a takarékszövetkezetek fokozottabb bevonását ígérte a mezőgazdasági hitelezésbe. A délutáni szakmai előadások a tájkörzet sajátosságainak megfelelően a gyümölcs-, ezen belül az őszibarack-, a zöldség- és fűszerpaprika-termesztés aktuális kérdéseit vették sorra. Aligha véletlen, hogy az aszály, az öntözés és a növények vízháztartásának szabályozási lehetőségei köré csoportosították mondandójukat. A környékbeli tanyákat is bevonó hajtatási, agrotechnikai és fajtakísérleti bemutatók jól kiegészítették a művelődési ház melletti gép, eszköz és vetőmag kiállítás látni vagy elgondolkodni valóit. T. SZ. I. Fotó: Somogyi Károlyné