Délvilág, 1993. október (50. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-20 / 245. szám
Kézfogás A megyei sajtóban történt pengeváltás nyomán mi, dr. Sánta Sándor és Suba István tisztáztuk félreértéseinket. A polgármesteri koncepció természetesen az SZMSZ- beli feltételek betartása mellett a polgármester szellemi terméke volt, nem külső semleges szakértőké. Az is természetes, hogy a négyéves ciklus eredményeit és gondjait nem pártfrakciók szerint kell és nem is szabad értékelni. Mindkét oldalon vannak kisebb és nagyobb munkabírású képviselők, jó és jobb teljesítmények. Elveink fenntartása mellett, mint eddig is tettük, közös erővel dolgozunk városunkért. Makó, 1993. október 15. Dr. Sánta Sándor Dr. Suba István polgármester képviselő Makói Széchenyi-napok A szaktárgyi versenyek eredményei Az 1993-as Széchenyi-napok rendezvénysorozatában megtartott szaktárgyi versenyek eredményei. Legkedvesebb mesém - rajzverseny: 1. Szabó Orsolya és Juhász Dolli (mindkettő Kálvin téri Ált. Isk.), 2. Koczkás Erika (Almási utcai Ált. Isk.), 3. Faragó Ibolya (Kiszombori Ált. Isk.), 4. Simon Krisztina és Török Anita (mindkettő Széchenyi I. Ált. Isk.). Kísérletezzünk, fizikaverseny: 1. Fodor Krisztián és Rácz, Csaba (mindkettő Kálvin téri Ált. Isk.) 2. Nagy Lajos és Papp Gábor (JAG). Földrajzverseny 7. osztály: 1. Telek István, 2.,Köteles Imre (Széchenyi I. Ált. Isk.), 3. Grúber Katalin Anna (JAG). Csapateredmények: 1. Széchenyi I. Ált. Isk., 2. Kálvin téri Ált. Isk., 3. JAG. Földrajzverseny, 8. osztály: 1. Varga Tamás, 2. Bencze István, (mindkettő Széchenyi I. Ált. Isk.), 3. Oláh Szabolcs (JAG) Csapateredmények: 1. Széchenyi, I. Ált. Isk., 2. Kálvin téri Ált. Isk., 3. Almási utcai Ált. Isk. Német szépkiejtési verseny: 1. Molnár Andrea, 2. Karda Aliz (mindkettő Kálvin téri Ált. Isk.), 3. Veres Norbert (JAG) Biológiaverseny 7. osztály: 1.. Görbe Tünde (Széchenyi I. Ált. Isk.) 2. Majoros Adrienn (Almási utcai Ált. Isk.), 3. Tóth Zoltán (Bajza J. Ált. Isk.). Zenei vetélkedő: 1. Lajtos Krisztina, Búzás Péter, Kulcsár Nóra, Bálint Nóra (Kálvin téri Ált. Isk.), 2. Fábián Hajnalka, Léka Zoltán, Fürge Beáta (JAG), 3. Molnár Brigitta, Czene Katalin, Bajusz,Tímea, Kardos Ildikó (Bajza J. Ált. Isk.). Elbeszélő fogalmazás 3-4 osztály: A tíz legeredményesebb munka: Árva Annamária (Bajza Ált. Isk.), Bálint Andrea (Kálvin téri Ált. Isk.) Bárdi György (Széchenyi I. Ált. Isk.), Boron Krisztina (Almási u. Ált. Isk.), Herczeg Bence (Kálvin téri Ált. Isk.), Jesity Klára (Deák F. Ált. Isk.), Koczkás Erika (Almási utcai Ált., Isk.), Szabó Erika (Deák F. Ált. Isk.), Szabó Zita (Deák F. Ált. ,Isk.), Szecskó Ildikó (Bajza Ált. Isk.). Széchenyi kézilabda kupa: 1. Deák F.Ált. Isk., 2. Kálvin téri Ált. Isk., 3. Széchenyi I. Ált. Isk. oadoo MOBS® DS®SOT3Dai Tündöklő szellemek Dr. Endrei Ármin fogszakorvos Csanád megyében és annak megyeszékhelyén, Makón a századforduló után kiemelkedő szakmai tekintélyek művelték és fejlesztették a fogászati tudomány szakterületét. Ebben a munkában, annak tudományos megalapozásában elévülhetetlen érdemeket szerzett dr. Endrei Ármin, aki időtálló kutatásaival, szakmai eredményeivel írta be nevét a magyar fogászat történetébe. Születésének 110. évében ígérhetjük, hogy mindent megteszünk azért, hogy neve a ma, de a jövő dentista generációinak emlékezetében is méltó helyre kerüljön. Endrei Ármin 1883. február 2-án született Makón, a család hetedik, legfiatalabb gyermekeként. Édesapja Engländer József, a makói izraelita hitközségnél 46 évig kántormetszőként teljesített szolgálatot. Nagy Talmud-tudósként ismerték el, sírfelirata szerint rabbihelyettesnek minősítették. (Egyik bátyja, dr. Endrei Gerzson latin-görög szakos gimnáziumi tanár volt, és a Korán egy részét lefordította.) Édesanyja, Grósz Lotti öt fiú és két leánygyermeket nevelt fel. Endrei Ármin makói gimnáziumi diákévei alatt a kiváló tanulók közé tartozott, 1900- ban jeles és jó átlaggal érettségizett. 1906-ban a Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen avatták doktorrá, cum laude minősítéssel. Fogászati tanulmányait Németországban Drezdában, majd Pesten a Fogászati Klinikán, prof. dr. Salamon Henrik irányítása mellett végezte. Eredetileg sebésznek készült, kitűnő manualitása alapján, de a szigorló év (cselédkönyvezés) alatt egy szülésnél elszenvedett szepszis miatt egyévi fekvés és szigorú terápia után sikerült lábamputációját elkerülnie. Ez motiválta a fogászatra való áttérését. Az I. világháborúban a Cattarói-öbölben lévő katonai kórházban mint főhadnagy, a sebesültek állkapocs-pótlásának rehabilitációját végezte, amelyről osztrák fogorvosi szaklapban tudományos közleménye is jelent meg, dokumentációkkal. Az első világháború idején az aradi kazamatákban flekktífuszos részleget is vezetett. Kiváló szakorvosi gyógyító munkáját Signum Laudis-szal és koronás arany érdemkereszttel honorálták. Nyelvismeretei és önképzése elősegítette, hogy a fogászat eredményeivel lépést tartott. Nevéhez fűződik a Znosyd-glycerin pasztás fogtömés alkalmazása. A maga korában egyedülálló találmányként tartották számon. 1922. február 14-én Cegléden házasságot kötött Ehrlich Eleonórával. Dr. Endrei Ármin a két világháború között az ACseV- nál (Arad-csanádi Vasutak), majd a SzeCseV-nél (Szegedcsanádi Vasutak) teljesített fogszakorvosként szolgálatot. Dolgozott a Munkássegélyező Pénztárnál is. Segítőkész, humanista emberbarátként a fél Makót ingyen gyógykezelte, minden materiális paraszolvencia nélkül. Az 1943-44-es idők deportálása idején Theresienstadtban a Dresdner Kasernéban (koncentrációs táborban) 30 kg-os fogyással bazedovkórt kapott, amelyből - hazatérése után - Ádám professzor strúmaműtétével sikerült regenerálódnia. A második világháború után az SZTK fogszakorvosaként működött nyugdíjazásáig. Magánpraxist is folytatott a makói Teleki u. 5. számú házban, amelyben 1933-tól 1958-ig lakott. 1956-ban, 50 éves fogszakorvosi munkásságát arany diploma adományozásával ismerték el. Szoros baráti szálak fűzték dr. Diósszilágyi Sámuelhez, Makó város kórházigazgatófőorvosához. Dr. Endrei Ármin feleségével 1958-ban Budapestre költözött. 1962. december 22- én hunyt el Pesten. Őt követte hitvese 1975. január 28-án. Mindketten a Farkasréti temetőben az A- 16-os parcellában nyugszanak. Dr. Endrei Ármin úgy élt, hogy állva jutott a mennyországba. Neve megmarad a múltat becsülő, tisztelő tudósok emlékezetében, és szép törekvései tovább fejlődnek szakmája javára. HALÁSZ BÁLINT „Amely kor őseitől öröklött emlékeket lekicsinyli, kegyelettel nem őrzi és gondozza, az a kor a csúf hálátlanság, vagy legalábbis a vétkes könnyelműség bélyegét önmaga süti homlokára, mert jövő nemzedékek vissza nem szerezhető kincseit pazarolja el.” (Patrik Albert) Dr. Endrei Ármin feleségével, Lenke asszonnyal és Vera lányával, 1935-ben 4 A vőfély falun, városon a házasságkötés szokáskörének sokoldalú tisztségviselője. A lakodalom szervezője és gyakorlati munkáinak vezetője. Tisztségének jelei a ruházatán viselt szalagok, színes kendők és egyéb díszek, a vőfélybot, és a fonott kalácsos boroskulacs. Maroslelén a 70 esztendős Balogh Feri bácsi több mint fél évszázadon át nagy közmegelégedésre viselte ezt a fontos népi tisztséget. Mivel egyszer minden véget ér, az ő mandátuma is lejárt - mint ii mondotta, idős kora, valamint egészségi állapota miatt döntött a visszavonulás mellett. A közelmúltban tartotta meg a legutolsó ténykedését. Egyidejűleg véglegesen elbúcsúzva ettől a szép foglalatosságtól. Ez alkalomból kerestük fel a térség egyik legnépszerűbb ceremóniamesterének számító, örökvidám Feri bácsit, akivel otthonában elbeszélgetve felelevenítettük az emberöltőnyi időszak jellegzetesebb emlékeit. - Tizennégy éves voltam, amikor az utcabeli rangidős Csala Ferenc vőfély lányát megkörnyékeztem, kedveskedve rábeszéltem, hogy csenje el otthonról az apja lakodalmas versesfüzetét egy vasárnapra, lemásolás céljából. Tervem sikerrel járt, s ettől kezdve először a rokonságban, később pedig a faluban, majd a távolabbi vidékeken folytattam ezt a szép „mesterséget”. Akkor még 4-5 idősebb társam is fénykorát élte a falunkban, nehéz volt velük kezdetben versenyre kelni. Ám az erős akarat, kitartás és a gyakorlat minden akadályt legyőzött. De szép is volt, amikor a lakodalom előtti héten hívogatni mentünk gyalog, lovas kocsival, a tápéi réten még motorbiciklivel is, mivel nagy távolságra estek egymástól a tanyák. Legtöbbször a vőlegényt magam mellé vettem és feldíszített, szalagozott öltönyben elindultunk a menyasszony rokonaihoz. Ezeken a helyeken a menyegzőhöz kapcsolódó szertartásos, tréfás, mulattató rigmusokat mondtam. Például a menyasszony szüleinél: „Alázatosan a ház urának engedélyét kérem, hogy megjelenve e házba beléptem, szíveskedjenek engemet leányuk ügyében fogadni...” stb. Természetesen kisebbnagyobb módosításokkal Pitvaroson, Deszken, Csanádon vagy Makón más variációban, de mindig az alkalomhoz illő mondókák hangzottak el. Vendéghívás: „Szívhajlandósággal jöttünk be a házba Hívjuk a ház népét egy ártatlan nászba...”. A menyasszony búcsúztatása: „Most a hegedűnek némuljon zengése. Mert búcsúzásomnak most lészen kezdése!...”. Beköszöntés: „Ám itt a menyasszony velünk megérkezett. Tessék, násznagyuram, fogjon vele kezet!”. A fogások tréfás bejelentése: „Gyönge borjúhús ez, mit hozok tormával. Csak harminc tavasszal járt ez az anyjával...”. A menyasszonytánc indítása: „Ám itt áll előttünk az ékes menyasszony. Hogy menyecske-fejjel először mulasson!...”. Berekesztés: „Most hogy reggel vagyon, már haza indulunk. Boldog házasoktól szépen elbúcsúzunk...”. Majd 1945-ben, a hadifogságból hazaérve, Feri bácsi még koszorús pár is volt a feleségével együtt, mert éppen erre volt szükség a rokonságban. A háború után hetente kétszer volt lakodalom, alig győzték bepótolni a faluban a kényszerűségből elmaradt egybekeléseket a fiatalok. Rengeteg dolga volt a vőfélynek is, de nem bánta, mert télen-nyáron, esőben-hóbanvagyban ment a megbízásokat teljesíteni. A hagyományos paraszti munka mellett ez volt mindig a legfőbb éltető eleme. Egyszer még a saját öccsének a fiához sem tudott elmenni a lagziba vőfélykedni, mert már korábban elígérkezett valahova. Vagyis hónapokkal előtte lekötötték az idejét, és az adott szó mindenkor kötelezte, ha már létrejött az egyezség. Volt úgy, két lagziban is helyt kellett állnia, ilyenkor lovas kocsival, szánkóval vagy autóval röpítették egyik helyről a másikba. Összesen több mint ezer lakodalomban vőfélykedett. Odahaza a szekrénye tetején sok-sok teli díszkosár, italosüvegek garmadája sorakozik, tanúsítva a megbecsülés és a hála jeleit. Az ünnepi teszt előtt Feri bácsi egy pohárka bort elfogadott, de sosem volt pityókás reggelre, mert a ceremóniát csakis józanul lehetett befejezni. Kívánunk mi is jó egészséget és hosszú életet. O. T. • Ezer lakodalom ceremóniamestere Vötélybúcsú Maroslelen • Vetésidőben sürgős Pitvarosi földfoglalók A napokban adtunk hírt arról, hogy Hódmezővásárhely környékén külső megtévesztő sugallatra sok esetben szinte bojkottálják a földárveréseket. Egyszerűen nem mennek el kárpótlási jegyeikkel az emberek a licitálásokra, s így időnként ellehetetlenül a szándék: minél többen jussanak saját birtokhoz. Pedig jó, ha tudjuk, megnövekedtek az állami kedvezmények, a vetési támogatást kétezer forintra emelték hektáronként, az igénybe vehető hitel pedig 14 ezer forintra módosult. A fent említett szélsőséges hozzáállásnak éppen a másik véglete tapasztalható Pitvaros térségében. Nevezetesen: önkéntes földfoglalások, használatbavételek harapóztak el e vidéken. A nagyüzmei, szövetkezeti táblákban különösebb ceremónia, adminisztráció nélkül az atyafiak komótosan kilépik a szerintük jogos parcellák hosszát, szélességét, majd felszántják s beművelik annak rendje-módja szerint. Sajnos egyre többen követik ezt a helytelen gyakorlatot is. Az illetékesek nagyrészt elismerik, hogy a kárpótlási jegyekhez későn hozzájutók a viszonylag hosszas jogi procedúra miatt nem várhatnak hosszú hónapokat, amikor itt az őszi gabonavetés ideje. Ki kellene mielőbb adni az erre vonatkozó törvénymódosítást, felgyorsítva az ügyintézési mechanizmust. Ám az önkéntes akciókat, földfoglalásokat ez a joghézaghiányosság nem szentesíti. Bizony előfordulhat: a gazdálkodni akarók beinvesztált munkája, ideje, pénze és energiája kárba veszhet. Gyors rendeletmódosítással mindez közmegelégedésre elkerülhető lenne... O. T. Munkalehetőségek Makón: karosszérialakatos, váltókezelő, egyéb fizikai munkás, autófényező, szakács, dísznövénytermesztő, felszolgáló, vízvezetékszerelő, biztosítási üzletkötő, élelmiszerbolti eladó, vendéglátóipari eladó, WC-üzemeltető, géplakatos, marós, CNC- esztergályos, ruházati eladó. Apátfalván: vendéglátóipari eladó. Földeákon: varrónő, betanított tűzőnő. Csanádpalotán: bolti eladó, fejő. További információkat a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ makói kirendeltségén (Makó, Széchenyi tér 7. szám alatt, a II. emeleten) lehet kapni. SZERDA, 1993. OKTÓBER 20.