Délvilág, 1993. október (50. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-20 / 245. szám

Kézfogás A megyei sajtóban történt pengeváltás nyomán mi, dr. Sánta Sándor és Suba István tisztáztuk félreértéseinket. A polgármesteri koncepció természetesen az SZMSZ- beli feltételek betartása mellett a polgármester szellemi terméke volt, nem külső semleges szakértőké. Az is természetes, hogy a négyéves ciklus eredményeit és gondjait nem pártfrakciók szerint kell és nem is szabad értékelni. Mindkét oldalon vannak kisebb és nagyobb munkabí­rású képviselők, jó és jobb teljesítmények. Elveink fenntartása mellett, mint eddig is tettük, közös erővel dolgozunk városunkért. Makó, 1993. október 15. Dr. Sánta Sándor Dr. Suba István polgármester képviselő Makói Széc­heny­i-napok A szaktárgyi versenyek eredményei Az 1993-as Széchenyi-na­­pok rendezvénysorozatában megtartott szaktárgyi verse­nyek eredményei. Legkedvesebb mesém - rajzverseny: 1. Szabó Orsolya és Juhász Dolli (mindkettő Kálvin téri Ált. Isk.), 2. Kocz­­kás Erika (Almási utcai Ált. Isk.), 3. Faragó Ibolya (Kis­­zombori Ált. Isk.), 4. Simon Krisztina és Török Anita (mindkettő Széchenyi I. Ált. Isk.). Kísérletezzünk, fizikaver­seny: 1. Fodor Krisztián és Rácz, Csaba (mindkettő Kálvin téri Ált. Isk.) 2. Nagy Lajos és Papp Gábor (JAG). Földrajzverseny 7. osztály: 1. Telek István, 2.,Köteles Im­re (Széchenyi I. Ált. Isk.), 3. Grúber Katalin Anna (JAG). Csapateredmények: 1. Széchenyi I. Ált. Isk., 2. Kál­vin téri Ált. Isk., 3. JAG. Földrajzverseny, 8. osz­tály: 1. Varga Tamás, 2. Ben­­cze István, (mindkettő Szé­chenyi I. Ált. Isk.), 3. Oláh Szabolcs (JAG) Csapateredmények: 1. Széchenyi, I. Ált. Isk., 2. Kál­vin téri Ált. Isk., 3. Almási utcai Ált. Isk. Német szépkiejtési ver­seny: 1. Molnár Andrea, 2. Karda Aliz (mindkettő Kálvin téri Ált. Isk.), 3. Veres Norbert (JAG) Biológiaverseny 7. osztály: 1.. Görbe Tünde (Széchenyi I. Ált. Isk.) 2. Majoros Adrienn (Almási utcai Ált. Isk.), 3. Tóth Zoltán (Bajza J. Ált. Isk.). Zenei vetélkedő­: 1. Lajtos Krisztina, Búzás Péter, Kulcsár Nóra, Bálint Nóra (Kálvin téri Ált. Isk.), 2. Fábián Hajnalka, Léka Zoltán, Fürge Beáta (JAG), 3. Molnár Brigitta, Czene Katalin, Bajusz,Tímea, Kardos Ildikó (Bajza J. Ált. Isk.). Elbeszélő fogalmazás 3-4 osztály: A tíz legeredmé­nyesebb munka: Árva Anna­mária (Bajza Ált. Isk.), Bálint Andrea (Kálvin téri Ált. Isk.) Bárdi György (Széchenyi I. Ált. Isk.), Boron Krisztina (Almási u. Ált. Isk.), Herczeg Bence (Kálvin téri Ált. Isk.), Jesity Klára (Deák F. Ált. Isk.), Koczkás Erika (Almási utcai Ált., Isk.), Szabó Erika (Deák F. Ált. Isk.), Szabó Zita (Deák F. Ált. ,Isk.), Szecskó Ildikó (Bajza Ált. Isk.). Széchenyi kézilabda kupa: 1. De­ák F.­­Ált. Isk., 2. Kálvin téri Ált. Isk., 3. Széchenyi I. Ált. Isk. o­a­do­o MOBS® DS®SOT3Dai Tündöklő szellemek Dr. Endrei Ármin fogszakorvos Csanád megyében és annak megyeszékhelyén, Makón a századforduló után kiemelkedő szakmai tekintélyek művelték és fejlesztették a fogászati tudomány szakterületét. Ebben a munkában, annak tudo­mányos megalapozásában el­évülhetetlen érdemeket szer­zett dr. Endrei Ármin, aki időtálló kutatásaival, szakmai eredményeivel írta be nevét a magyar fogászat történetébe. Születésének 110. évében ígér­hetjük, hogy mindent meg­teszünk azért, hogy neve a ma, de a jövő dentista generációi­nak emlékezetében is méltó helyre kerüljön. Endrei Ármin 1883. február 2-án született Makón, a család hetedik, legfiatalabb gyer­mekeként. Édesapja Engländer József, a makói izraelita hit­községnél 46 évig kántor­met­szőként teljesített szolgálatot. Nagy Talmud-tudósként ismer­ték el, sírfelirata szerint rab­bihelyettesnek minősítették. (Egyik bátyja, dr. Endrei Ger­­zson latin-görög szakos gim­náziumi tanár volt, és a Korán egy részét lefordította.) Édes­anyja, Grósz Lotti öt fiú és két leánygyermeket nevelt fel. Endrei Ármin makói gim­náziumi diákévei alatt a kiváló tanulók közé tartozott, 1900- ban jeles és jó átlaggal érett­ségizett. 1906-ban a Budapesti Pázmány Péter Tudomány­­egyetemen avatták doktorrá, cum laude minősítéssel. Fogá­szati tanulmányait Német­országban Drezdában, majd Pesten a Fogászati­ Klinikán, prof. dr. Salamon Henrik irá­nyítása mellett végezte. Ere­detileg sebésznek készült, kitűnő manualitása alapján, de a szigorló év (cselédköny­­vezés) alatt egy szülésnél elszenvedett szepszis miatt egyévi fekvés és szigorú terá­pia után sikerült lábampu­­tációját elkerülnie. Ez moti­válta a fogászatra való át­térését. Az I. világháborúban a Cat­­tarói-öbölben lévő katonai kórházban mint főhadnagy, a sebesültek állkapocs-pótlá­sának rehabilitációját végezte, amelyről osztrák fogorvosi szaklapban tudományos közle­ménye is jelent meg, doku­mentációkkal. Az első világ­háború idején az aradi kaza­matákban flekktífuszos rész­leget is vezetett. Kiváló szak­orvosi gyógyító munkáját Sig­num Laudis-szal és koronás arany érdemkereszttel hono­rálták. Nyelvismeretei és önképzése elősegítette, hogy a fogászat eredményeivel lépést tartott. Nevéhez fűződik a Zno­syd-glycerin pasztás fogtömés alkalmazása. A maga korában egyedülálló találmányként tartották számon. 1922. február 14-én Cegléden házasságot kötött Ehrlich Eleonórával. Dr. Endrei Ármin a két világháború között az ACseV- nál (Arad-csanádi Vasutak), majd a SzeCseV-nél (Szeged­­csanádi Vasutak) teljesített fogszakorvosként szolgálatot. Dolgozott a Munkássegélyező Pénztárnál is. Segítőkész, humanista emberbarátként a fél Makót ingyen gyógykezelte, minden materiális paraszolvencia nélkül. Az 1943-44-es idők deportálása idején Theresienstadtban a Dresdner Kasernéban (kon­centrációs táborban) 30 kg-os fogyással bazedovkórt kapott, amelyből - hazatérése után - Ádám professzor strúmamű­­tétével sikerült regenerálódnia. A második világháború után az SZTK fogszakorvosaként mű­ködött nyugdíjazásáig. Magán­praxist is folytatott a makói Teleki u. 5. számú házban, amelyben 1933-tól 1958-ig la­kott. 1956-ban, 50 éves fog­szakorvosi munkásságát arany diploma adományozásával is­merték el. Szoros baráti szálak fűzték dr. Diósszilágyi Sámuelhez, Makó város kórházigazgató­főorvosához. Dr. Endrei Ármin felesé­gével 1958-ban Budapestre költözött. 1962. december 22- én hunyt el Pesten. Őt követte hitvese 1975. január 28-án. Mindketten a Farkasréti teme­tőben az A-­ 1­6-os parcellá­ban nyugszanak. Dr. Endrei Ármin úgy élt, hogy állva jutott a menny­országba. Neve megmarad a múltat becsülő, tisztelő tudó­sok emlékezetében, és szép törekvései tovább fejlődnek szakmája javára. HALÁSZ BÁLINT „Amely kor ő­seitől öröklött emlékeket lekicsinyli, ke­gyelettel nem őrzi és gondozza, az a kor a csúf hálát­lanság, vagy legalábbis a vétkes könnyelműség bélyegét önmaga süti homlokára, mert jövő­ nemzedékek vissza nem szerezhető kincseit pazarolja el.” (Patrik Albert) Dr. Endrei Ármin feleségével, Lenke asszonnyal és Vera lányával, 1935-ben 4 A vőfély falun, városon a házasságkötés szokáskörének sokoldalú tisztségviselője. A lakodalom szervezője és gya­korlati munkáinak vezetője. Tisztségének jelei a ruházatán viselt szalagok, színes kendők és egyéb díszek, a vőfélybot, és a fonott kalácsos boros­kulacs. Maroslelén a 70 esztendős Balogh Feri bácsi több mint fél évszázadon át nagy közmeg­elégedésre viselte ezt a fontos népi tisztséget. Mivel egyszer minden véget ér, az ő man­dátuma is lejárt - mint ii mon­­dotta, idős kora, valamint egészségi állapota miatt dön­tött a visszavonulás mellett. A közelmúltban tartotta meg a legutolsó ténykedését. Egy­idejűleg véglegesen elbúcsúz­va ettől a szép foglalatosságtól. Ez alkalomból kerestük fel a térség egyik legnépszerűbb ceremóniamesterének számító, örökvidám Feri bácsit, akivel otthonában elbeszélgetve fe­lelevenítettük az emberöltőnyi időszak jellegzetesebb em­lékeit. - Tizennégy éves voltam, amikor az utcabeli rangidős Csala Ferenc vőfély lányát megkörnyékeztem, kedves­kedve rábeszéltem, hogy csen­je el otthonról az apja lako­dalmas versesfüzetét egy va­sárnapra, lemásolás céljából. Tervem sikerrel járt, s ettől kezdve először a rokonságban, később pedig a faluban, majd a távolabbi vidékeken folytattam ezt a szép „mesterséget”. Ak­kor még 4-5 idősebb társam is fénykorát élte a falunkban, nehéz volt velük kezdetben versenyre kelni. Ám az erős akarat, kitartás és a gyakorlat minden akadályt legyőzött.­­ De szép is volt, amikor a lakodalom előtti héten hívo­gatni mentünk gyalog, lovas kocsival, a tápéi réten még motorbiciklivel is, mivel nagy távolságra estek egymástól a tanyák. Legtöbbször a vőle­gényt magam mellé vettem és feldíszített, szalagozott öltöny­ben elindultunk a menyasszony rokonaihoz. Ezeken a helyeken a menyegzőhöz kapcsolódó szertartásos, tréfás, mulattató rigmusokat mondtam. Például a menyasszony szüleinél: „Alázatosan a ház urának engedélyét kérem, hogy meg­jelenve e házba beléptem, szíveskedjenek engemet leá­nyuk ügyében fogadni...” stb. Természetesen kisebb­­nagyobb módosításokkal Pit­varoson, Deszken, Csanádon vagy Makón más variációban, de mindig az alkalomhoz illő mondókák hangzottak el. Vendéghívás: „Szívhajlandó­sággal jöttünk be a házba Hívjuk a ház népét egy ártatlan nászba...”. A menyasszony búcsúztatása: „Most a hege­dűnek némuljon zengése. Mert búcsúzásomnak most lészen kezdése!...”. Beköszöntés: „Ám itt a menyasszony velünk megérkezett. Tessék, nász­nagyuram, fogjon vele kezet!”. A fogások tréfás bejelentése: „Gyönge borjúhús ez, mit hozok tormával. Csak harminc tavasszal járt ez az anyjával...”. A menyasszonytánc indítása: „Ám itt áll előttünk az ékes menyasszony. Hogy menyecs­ke-fejjel először mulasson!...”. Berekesztés: „Most hogy reg­gel vagyon, már haza indu­lunk. Boldog házasoktól szé­pen elbúcsúzunk...”. Majd 1945-ben, a hadi­fogságból hazaérve, Feri bácsi még koszorús pár is volt a feleségével együtt, mert éppen erre volt szükség a rokon­ságban. A háború után hetente kétszer volt lakodalom, alig győzték bepótolni a faluban a kényszerűségből elmaradt egybekeléseket a fiatalok. Rengeteg dolga volt a vőfély­nek is, de nem bánta, mert télen-nyáron, esőben-hóban­­vagyban ment a megbízásokat teljesíteni. A hagyományos paraszti munka mellett ez volt mindig a legfőbb éltető eleme. Egyszer még a saját öccsének a fiához sem tudott elmenni a lagziba vőfélykedni, mert már korábban elígérkezett vala­hova. Vagyis hónapokkal előt­te lekötötték az idejét, és az adott szó mindenkor kötelezte, ha már létrejött az egyezség. Volt úgy, két lagziban is helyt kellett állnia, ilyenkor lovas kocsival, szánkóval vagy autóval röpítették egyik helyről a másikba. Összesen több mint ezer lakodalomban vőfélyke­­dett. Odahaza a szekrénye tetején sok-sok teli díszkosár, italos­üvegek garmadája sorakozik, tanúsítva a megbecsülés és a hála jeleit. Az ünnepi teszt előtt Feri bácsi egy pohárka bort elfogadott, de sosem volt pityókás reggelre, mert a ceremóniát csakis józanul lehetett befejezni. Kívánunk mi is jó egészséget és hosszú életet. O. T. • Ezer lakodalom ceremóniamestere Vötélybúcsú Maroslelen • Vetésidőben sürgős Pitvarosi földfoglalók A napokban adtunk hírt arról, hogy Hódmezővásárhely környékén külső megtévesztő sugallatra sok esetben szinte bojkottálják a földárveréseket. Egyszerűen nem mennek el kárpótlási jegyeikkel az em­berek a licitálásokra, s így időnként ellehetetlenül a szán­dék: minél többen jussanak sa­ját birtokhoz. Pedig jó, ha tud­juk, megnövekedtek az állami kedvezmények, a vetési támo­gatást kétezer forintra emelték hektáronként, az igénybe ve­hető hitel pedig 14 ezer forint­ra módosult. A fent említett szélsőséges hozzáállásnak éppen a másik véglete tapasztalható Pitvaros térségében. Nevezetesen: ön­kéntes földfoglalások, haszná­latbavételek harapóztak el e vidéken. A nagyüzmei, szö­vetkezeti táblákban külö­nösebb ceremónia, adminiszt­ráció nélkül az atyafiak ko­mótosan kilépik a szerintük jogos parcellák hosszát, széles­ségét, majd felszántják s be­művelik annak rendje-módja szerint. Sajnos egyre többen követik ezt a helytelen gyakor­latot is. Az illetékesek nagy­részt elismerik, hogy a kárpót­lási jegyekhez későn hozzá­jutók a viszonylag hosszas jogi procedúra miatt nem várhatnak hosszú hónapokat, amikor itt az őszi gabonavetés ideje. Ki kellene mielőbb adni az erre vonatkozó törvénymódosítást, felgyorsítva az ügyintézési mechanizmust. Ám az önkéntes akciókat, földfoglalásokat ez a joghézag­hiányosság nem szentesíti. Bizony előfordulhat: a gazdál­kodni akarók beinvesztált munkája, ideje, pénze és ener­giája kárba veszhet. Gyors rendeletmódosítással mindez közmegelégedésre elkerülhető lenne... O. T. Munkalehetőségek Makón: karosszérialakatos, váltókezelő, egyéb fizikai munkás, autófényező, szakács, dísznövénytermesztő, felszolgáló, vízvezetékszerelő, biztosítási üzletkötő, élelmiszerbolti eladó, vendéglátóipari eladó, WC-üzemeltető, géplakatos, marós, CNC- esztergályos, ruházati eladó. Apátfalván: vendéglátóipari eladó. Földeákon: varrónő, betanított tűzőnő. Csanádpalotán: bolti eladó, fejő. További információkat a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ makói kirendeltségén (Makó, Széchenyi tér 7. szám alatt, a II. emeleten) lehet kapni. SZERDA, 1993. OKTÓBER 20.

Next