Délvilág - Csongrád Megyei Hírlap, 1994. március (51. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-14 / 61. szám

HÉTFŐ, 1994. MÁRCIUS 14. Návay Tamás (1816-1879) szóval, tettel és pél­damutatással a mozgalom vezére lett. Már 1839 az alig 24 éves ifjút országgyűlési követté választotta a közakarat. Egyik méltatója így jellemezte: „Nyílt ész, megnyerő modor, hajlékony kedély, megnyerő szép külső, szónoki tehetség: voltak azok a külső s belső elő­nyök, amelyek őt már első ifjúságától kezdve kitüntették”. 1848. március 26-án a vá­rosházánál tartott népgyűlésen ő volt a szónok. A város pol­gárai az ő szavára csatlakoztak a forradalomhoz. A főispáni székbe május 2-án a megye őt kéri a miniszterelnöktől kine­veztetni, „a szabadság szen­vedélyes szeretete” és a tör­vények tisztelete hajtja át cse­lekedeteit, Beiktatása „minél egyszerűbb, annál lelkesebb volt”. Szent feladatának tartot­ta a nemzetőrség megszer­vezését és a népfelkelés ügyét. Az önvédelmi harc során teljhatalmú kormánybiztos lett. Kossuth október 15-én biza­lommal fordult hozzá: „Meg vagyok győződve, mikép a Csanádi ős magyar népnek csak szó kell, felhívó a haza védel­mére, nem marad hon egy is, ki kardját bírja, és kiirtva lesz a háládatlan rabló csorda.” Nemcsak élére állt a felke­lésnek, nemcsak osztozott a honvédek fáradalmaiban, ve­szélyeiben, de a haza oltárára felajánlotta fizetését, sőt a vagyonából is tetemes össze­get. Mindennek perbefogás, börtön és vagyonelkobzás lett a következménye. • Az 1848-as törvények ki­mondták a rendiség megszün­tetését, ezért július 2-ára a nádor összehívta a népkép­viseleti országgyűlést. Csanád megyében három választó­­kerületet hoztak létre: a ma­kóit, a nagylakit és a batto­­nyait. Három liberális beállí­tottságú nemes ember vitte el a pálmát: Makón Bánhidy Al­bert, Nagylakon Dedinszky József, Battonyán Glatz Antal. Bánhidy Albert többek kö­zött ezeket mondta a mandá­tum átvételekor: „Igyekeze­temet oda fogom fordítani, hogy a város régi jogaiba visz­­szahelyeztetvén, ezen ügyeinek szerencsés kimenetele légyen, jelesen: midőn az úrbéri kár­pótlások szóba fognak jönni, azt fogom kívánni, hogy Ma­kóra nézve a Christovics-féle örökös szerződés szolgáljon zsinórmértékül, t.i.: hogy a város egész határt Leiével és Kopánccsal együtt, minden úri jogokkal bírja. Ezt tennem kell, mert az egész város óhaj­tása.” A másik követ, Dedinszky József harcos és meg nem alkuvó hazafi. Amikor Ba­tthyány Lajos miniszterelnök felszólítására a megye elha­tározza a béke és a rend fenn­tartására a nemzetőrség szer­vezését, Dedinszky József tiszteletbeli aljegyző első kö­temesvári várparancsnok levél­ben felszólította a szentszéket, hogy három óra lefolyása alatt válaszoljanak a következő kér­déseire: a szentszék elismeri-e a Pest-Budán székelő kormány törvénytelenségét, elfogadja-e a császári-királyi leiratot, fel­tétel nélkül alávetve magát a várparancsnoknságnak? A szentszék - Róka József elnöklete alatt - kinyilvání­totta, hogy ők minden világi hatalomtól függetlenek, az egyházi és hazai törvények értelmében a megyés püspök­től függnek, a haditanács ren­delkezéseit el nem fogad­hatják. Mielőtt a választ a pa­rancsnokságra átküldték volna. Róka József vikárius, a püspök helyettese és Oltványi Pál szentszéki jegyző egy makói kofa szekerére felpakolták a jegyzőkönyveket, valamint a püspökség fontosabb iratait és átköltöztek Makóra. Már előzőleg V. Ferdinánd egri érsekké léptette elő Lo­­novics József Csanádi püs­pököt, helyére Horváth Mihály (1809-1878) prépost került. A politikai események miatt a bécsi nunciatúra a kinevezések vatikáni megerősítését nem szorgalmazta, így a kinevezés szentesítése el is maradt. Hor­váth Mihály a makói püspöki rezidencián tartózkodott. Al­kalmasint innen küldte szét pásztorleveleit. A lelki ügyek intézését Róka Józsefre bízta. Ilyen körülmények között a csanádi püspökség kettésza­kadt egy osztrák és egy magyar területre. Temesváron maradt Fábry József címzetes püspök. Róka József otthon érezte magát Makón, hiszen korábban több mint húsz évig volt itt plébános, jó emlékekkel távo­zott. A papnevelde is átköl­tözött Makóra, a tanárok és a növendékek elhelyezése nem kis gondot jelentett. Róka Jó­zsef a Maros-parti városból irányította az egyházmegyét. A környékbeli plébánosokból és a teológiai tanárokból megal­kotta a szentszéket. Az espe­reseknek küldött rendelkezé­seit azonban elfogták, és a csá­szári hadbíróság Róka Józsefet egy Temesváron kifüggesztett plakáton felségsértőnek, rebel­lisnek jelentette ki, és maga elé idézte. A világosi összeomlás után kötél általi halálra ítélték, amit várbörtönre változtattak. » • A szabadság végnapjaiban, amikor a kormány Debrecen­ből Aradra tette át székhelyét, augusztus 1-jén Kossuth Lajos is elhagyta Szegedet, ekkor megpihent Makón. Utolsó le­velét innen küldte Lenkey ezredesnek, arra biztatta, hogy a Tiszát védenie kell. Itt tar­tózkodásának emlékét őrzi egy Széchenyi téri és egy Hajnal utcai emléktábla. TÓTH FERENC KéjKk a '48-as forradalom és szabadségharc mákéi aitképisaintkábél Róka József hazatért, s a radikálisok köré­ben részt vett az itthoni ese­mények alakításában. Dobsa Lajos és társa a Hon­védelmi Bizottmány elnöké­hez, Kossuth Lajoshoz fordult 1849 elején, kérve: bízza meg őket azzal a feladattal, hogy népgyűléseket tartsanak, ge­rillacsapatokat szervezzenek. Kossuth január 16-án megbízta Csanád és Csongrád megyében a szabadcsapatok szervezésé­vel. Meg is védte Makót a délvidéki szerb felkelők táma­dásától. Március 21-én 1700 gyalogosból, 139 lovasból és 97 kocsiból álló szabadcsapa­tával megérkezett Makóra, másnap Deszk és Szőreg tér­ségében szétverte az oda be­fészkelődött lázadókat. Az önkényuralom idején a Nem­zeti Színház mutatta be haza­fias drámáit. A kiegyezés után Makó balpárti követe lesz. • 1848—49-ben Makó átmene­tileg a csanádi püspökség egyik székhelye lett, az egy­házi élet irányítása Róka Jó­zsef (1790-1858) kezében összpontosult, amit hazafias szellemtől fűtve látott el. Ferdinánd császár október 3-án kiadott diplomájával feloszlatta az országgyűlést, az az által alkotott törvényeket érvénytelennek nyilvánította, és az országot Jellasics hatal­ma alá rendelte. Ilyen körül­mények között báró Rukovina Dobsa Lajos Návay Tamás zött teszi le az esküt, és a sóház őrzésére már az első nap, április 9-én Návay Tamás­sal együtt feliratkozik, példát mutatva hazafias elkötelezett­ségéről. Szükség is lesz áldozatvál­lalásra, hiszen június 6-án ér­kezik a hír Makóra a délvidéki szerb felkelésről. A makói nemzetőrség öt gyalogszázad­ból állt, Török József bíró sze­rint: „a város nemzetőrsége hazafiúi szeretettel van eltelve, s kész is hazájának védelmére fölkelni”. Az ősz folyamán már megkezdődik a honvéd­toborzás is. Erre Batthyány Lajos miniszterelnöktől De­dinszky József kap megbíza­tást, akit megyei kormánybiz­tosnak nevezett ki. Feladatát példamutatóan látta el. • A város politikatörténetében különleges hely illeti meg Dobsa Lajost (1824-1902), aki Debrecenben jogot végzett, beállt színésznek, Pozsonyban a magyar reformnemzedék tagja, Petőfi baráti köréhez tartozott, vele több ízben együtt lakott. A februári forra­dalom idején Párizsban tartóz­kodott, a magyar lapokat Uh dósította az eseményekről, sőt a barikádharcokban is részt vett. Március 15-én ő az el­nöke annak a küldöttségnek, mely a magyarság nevében élteti a győztes köztársaságot. A márciusi forradalom hírére Dedinszky József Az országos események fősodrától Makó távolesett, hazánk történelemformáló eseményei nem itt játszódtak, de hogy mennyire áthatotta Maros-menti népünket a márciusi forradalom szelleme, ez kitűnik egy kortársi emlékezésből. A XIX. század második felének kitűnő komikus színésze, Kassai Vidor makó és kiszombori gyermekkori élményei alapján így idézte fel ‘48-as emlékeit: „Nemzetiszínű kokárdák (szalagrózsák) nőttek az emberek kalapjain meg a melleken. Sok embert láttunk kardosán... Nagy embertömeget láttunk átjönni Makóról, sokféleképpen voltak felöltözve... Legtöbb póröltözetben, ingben, gatyában, póznavégre erősített, fölfelé irányított kaszával. Azt mondták, hogy nemzetőrök.” Vásárhely fényképésze megörökítette a ‘48-as honvédeket, a Maros-parti város még liberális nemesi politikusainak sem igen őrzi arcképét. Ami van, abból mutatunk be néhányat. 8

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék