Délvilág - Csongrád Megyei Hírlap, 1995. július (52. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-01 / 152. szám

St. Demilitarize övezet a vásárhelyi pusztán (Folytatás az 1. oldalról.) A hoszú nap hivatalos prog­ramja reggel kilenckor kezdő­dött. A két hétig épített külön­böző objektumok és foglalkozá­sok helyek mellett felállított tá­borban előbb Végh vezérőrnagy tartott ismertető előadást, majd Csorba Mihály dandártábornok, a 62. Bercsényi Miklós Gépesí­tett Lövészdandár parancsnoka szólt részletesen a várható fel­adatokról. Elhangzott: erre a rendezvényre azért került sor, hogy a magyar honvédség csa­pattisztjei lássák, hogyan kell megszervezni a békefenntartói feladatok elsajátítását célzó fog­lalkozásokat, és spontán észre­vételeikkel, tanácsaikkal, kriti­kájukkal egymást segítsék. El­sősorban tehát a feladatok rész­letes gyakorlati végrehajtásán volt a hangsúly. A vásárhelyiek azért vállalták az úttörő szere­pét, mert a dandár egy része ős­szel, a romániai Nagyszebenben részt vesz egy gyakorlaton, me­lyet a Partnerség a békéért je­gyében rendeznek. A bemutató gyakorlatot végrehajtó katonák kiképzésében egyébként a Bo­szorkány Kommandó néven is­mert beavatkozó csoport tagjai is sokat segítettek, elsősorban praktikus, hatékony fogások be­tanításával. A parancsnok, Csir­­maz Tibor őrnagy a dandárpa­rancsnokoknak is elmondott né­hány célszerű, a kiképzésben jól felhasználható tanácsot. Az előadás után a jelenlévők megvizsgálták a Boszorkány Kommandó által elhozott kü­lönféle fegyvereket, melyeket általában az ENSZ-erőkkel szem­benálló csapatok használnak, majd végigjárták és megtekin­tették a hét foglalkozási helyet. Az elsőnél azt mutatták be a vá­sárhelyi kéksisakosok, hogyan tevékenykedik az ENSZ előírá­sai szerint egy útvonalellenőrző pont. A katonák bemutatták, ho­gyan kell ellenőrizni a ponton áthaladó gépjárműveket, ho­gyan kell reagálni a rossz szán­dékkal érkezők cselekedeteire. Bemutatta munkáját a tábori rendőrség is. A második foglal­kozási hely a megfigyelő pont volt, melynek őrsége az ENSZ- csapatok által őrzött demilitari­­zált területet figyeli. Csorba tá­bornok részletesen ismertette a pontot védő katonák felszerelé­sét, munkáját, és váltásának rendjét. A parancsnokok ezután az ENSZ-tábort, valamint annak őrzését, védelmi és egyéb beren­dezéseit tekintették meg. A tá­bortól nem messzire lévő, mes­terséges tereptárgyakkal beren­dezett gyakorlótéren ezután egy járőrszolgálatot végző raj mu­tatta be, hogyan végzi feladatát, és mit tesz támadás esetén. Közben egy helikopter is megjelent, mely a légi járőrözést szemléltette. Az ötödik feladat a konvojkísérés volt, melynél szintén egy vaklőszerekkel imi­tált fegyveres támadást kellett a kéksisakosoknak elhárítaniuk. A hatodik foglalkozás egy fon­tos objektum őrzését és védel­mének fogásait mutatta be, a he­­tediknél pedig egy kisméretű fegyvers konfliktus megszakítá­sa volt a békefenntartó század feladata. A látványosan és fegyelme­zetten végrehajtott bemutatót követő értékelő beszélgetésen elhangzott: a bemutató nem azt mutatta meg, mi az etalon, ha­nem egy olyan alapot adott a pa­rancsnokoknak, amelynek segít­ségével alegységeiknél meg­kezdhetik a békefenntartói fel­adatok megtanítását és gyako­roltatását. E tevékenységek vég­rehajtásához ugyanakkor az ed­diginél jobban ki kell képezni a hivatásos állományt, és na­gyobb önállóságra kell nevelni a katonákat. Bakos András Az ENSZ-tábor „szociális blokkja". (Fotó: Tésik Attila) A vásárhelyi L.-né csütörtö­kön délelőtt Szegedről Vásár­helyre utazott. Épp meg akarta közelíteni a buszmegállót, ami­kor meglátta a buszt, mely már kikanyarodott, ám a buszvezető is meglátta őt, és megállt a sar­kon, megvárta, hogy a hölgy előtt szabaddá váljon az út. Ki­nyitotta az ajtót, és felvette a hölgyet, aki nagyon megható­dott az udvarias tettől. A sofőr a Volán 11 órás gyorsjáratát ve­zette. A hölgy ezúton szeretne köszönetet mondani neki. Egy vásárhelyi férfi, aki csu­pán annyit volt hajlandó elárul­ni magáról, hogy P. T. a nevének monogrammja, a KGST-piacok megszűnését okozó kormány­rendelet ellen emelt szót. Azt mondta, hogy a törvényhozás­nak nincs joga eldönteni azt, hogy a nehéz anyagi helyzetben élő családok hol vásárolják meg azt, amire szükségük van. Tény, hogy ez az intézkedés is nehezí­ti a családok életét. E. B., aki Szentesen él, és szintén nem fedte föl inkognitó­­ját azt kérdezte munkatársunk­tól, vajon miért van az, hogy az önkormányzati emeltes házak­ban élők nemcsak hogy nem vi­gyáznak a házra, de rongálják is. E. B. nemrég beszállt a liftbe, és elhűlve tapasztalta, hogy valaki megrongálta a gombokat. B. A. forródrót /•­­ ~ \ Hétfőtől Kakuja Eszter kolléga­nőnk várja hívását. Ne feledje! A telefonszámok: (62) 341-905, 342-236. Mindennap délelőtt 9 és 12 óra között. Csörögjön bátran! ^ Várjuk hívását! __| (Folytatás az 1. oldalról.) A családi pótlék esetében pedig a jogalkotónak elegendő felkész­ülési időt kell adnia a változások­hoz való alkalmazkodáshoz azok­nak is, akik elvesztik jogosultságu­kat erre a járandóságra. Minde­zekre tekintettel az Alkotmánybí­róság a gazdasági stabilizációt szolgáló, egyes törvénymódosítá­sokról szóló törvény és a végre­hajtására hozott rendeletek 1995. július 1-jei hatálybalépését kimon­dó rendelkezéseit e tekintetben al­kotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette, azaz a gyed el­törlése, a gyes új rendszere, vala­mint a családi pótlék új rendszere egyelőre nem lép hatályba. Az indokolás szerint nincs alkotmá­nyos akadálya annak, hogy az ál­lampolgári jogon járó szociális el­látásokat rászorultság szerint járó juttatásokká alakítsák át, feltéve, hogy megfelelő átmeneti időt biz­tosítanak. Az Alkotmánybíróság döntése arra is rámutat, hogy az államnak a társadalom jelentős ré­szét érintő szociális ellátási rend­szer átalakításakor az ország pénzügyi, gazdasági helyzetére vonatkozó szempontok mellett fi­gyelembe kell vennie az Alkot­mánynak az anya, a család és a gyermekek védelmét előíró ren­delkezéseit is. A stabilizációs tör­vénycsomag bevezetése azáltal, hogy a lényeges változásokat tar­talmazó szabályait 1995. július 1- jével léptette hatályba, e követel­ménynek nem felel meg, s ezért alkotmányellenes. Alkotmányellenes annak a ren­delkezésnek az 1995. július 1-jei hatályba léptetése is, amely sze­rint a munkavállaló betegsége esetén csak a keresőképtelenség huszadik napját követően jogosult táppénzre. Az addig terjedő időre a munkáltató által fizetett beteg­­szabadság jár, de az első öt napra a dolgozó semmilyen díjazást nem kap. Az alkotmányellenes rendel­kezést az Alkotmánybíróság meg­semmisítette, s az nem lép hatály­ba. A határozat megállapítja, hogy­­a társadalombiztosítás megnehe­züléséből adódó terhek részbeni - arányos és alkotmányos indokok melletti­­ áthárítása a biztosítot­takra, illetőleg a munkáltatókra, önmagában nem alkotmányelle­nes. Az ilyen átrendezéseknél azonban alkotmányos követel­mény, hogy a kockázatáthárítás terheit az érintettek időben megis­­merjék, a jövőbeni kockázatokkal számolhassanak, fedezésükről gondoskodhassanak. A kifogásolt rendelkezés következtében vi­szont a munkáltatók - és részben a munkavállalók - a megemelt kockázatot egyik napról a másikra anélkül kénytelenek viselni, hogy erre megfelelő tartalékolással fel­készülhettek volna. Ezért a húsz napra emelt betegbiztosítási koc­kázat-áthárítás azonnali hatályba­léptetése az alkotmány sérelmét jelenti. Alkotmányellenesnek minősí­tette és ezért megsemmisítette az Alkotmánybírósá­g azt a rendel­kezést is, amely negyvennégy százalékos társadalombiztosítási járulék fizetését írta elő a szerzői honoráriumok és más szellemi al­kotások díjának kifizetése után. A határozat rámutat arra, hogy a já­rulék befizetése nem alapoz meg semmiféle társadalombiztosítási ellátást. Az ellenszolgáltatás nél­küli fizetési kötelezettség a meg­bízó vagyoni jogát aránytalanul korlátozza, ezért alkotmányelle­nes. Hátrányos megkülönböztetés­nek számít az is, hogy a törvény a kiegészítő tevékenységet végző vállalkozókat terhelő baleseti já­rulékot több mint háromszorosára, a más vállalkozók társadalombiz­tosítási járulékával azonos mérvű­re emelte, mert a kiegészítő tevé­kenységet végzők változatlanul csupán az ellátások szűkebb köré­re lennének jogosultak. Alkotmányellenesnek minősí­tette és megsemmisítette a testület azt a rendelkezést is, amely az 1995. december 31-ig alkalmaz­ható személyi szám használatát 1999. december 31-ig meg­hosszabbítja. Az Alkotmánybíró­ság 1991-ben kimondta, hogy a korlátozás nélkül használható, ál­talános és egységes személyazo­nosító jel ellentétes az információs önrendelkezési joggal, ezért al­kotmányellenes. A határozat hangsúlyozza, hogy a személyi szám használatának további négy évvel való meghosszabbítására nem elegendő alkotmányos indok a gazdasági egyensúlyi helyzet ja­vítása. Alkotmányellenes az is, hogy a törvénycsomag rendelke­zése a személyi szám használatát a törvényben eddig szereplő kö­rön túlra is kiterjeszti, s lehetővé teszi, hogy a jogosult szervek azt a nyilvántartási szervekkel való kapcsolattartásra és az egymással való kapcsolattartásra is használ­hassák. Az Alkotmánybíróság elutasí­totta azokat az indítványokat, amelyek a törvény szerkesztésé­nek és előkészítésének fogyaté­kosságai miatt a törvénycsomag egészének megsemmisítését kér­ték. A határozat rámutat: az a jog­­technikai megoldás, hogy a stabili­zációs törvény törvénymódosítá­sok laza halmazából áll, bár nen kívánatos, de nem ellentétes az al­kotmánnyal. • Jogsértő a táppénzjogosultság időbeni szűkítése • Egyelőre marad a gyed és a családi pótlék • Honoráriumra ellentételezés nélkül nem vethető ki tébé Megtépázott Bokros-csomag Semmelweis Ignácra, az anyák megmentőjére emlékeztek tegnap délután Vásárhelyen, a városháza dísztermében. Az ünnepségen első­ként dr. Ördögh Béla orvosigazgató köszöntötte a megjelenteket és el­mondta: " Szükség van arra, hogy az egészségügy egyik legnagyobb ünnepén megemlékezzünk, megbe­csüljük egymás munkáját, az embe­ri életért végzett törekvéseit. Be­szédét követően Novák Imre pol­gármester-helyettes üdvözölte a vendégeket, és röviden vázolta az egészségügy helyzetét. Dr. Hor- Semmelweisre emlékeztek Ráth István oszályvezető-főorvos ezt követően Semmelweis Ignác életútját és zseniális felfedezését méltatta. Az ünnepi ülés további ré­szében kitüntetéseket adtak át a vá­sárhelyi egészségügyben kiemelke­dő munkát végző szakembereknek. K. E. Tegnap az Országgyűlés a tit­kos szavazást követően 273 igen, 3 nem és 1 tartózkodás mellett el­fogadta a nyugdíjak szeptemberi 4 százalékos emeléséről szóló ja­vaslatot. Szabó György népjóléti miniszter összefoglalójában el­mondta: a törvényjavaslat beter­jesztésétől eltelt egy hónap is a kormányzat számításait bizonyí­totta, vagyis az idei nettó bérnöve­kedés 15 százalék körül alakul. Ezért nem kerülhet sor az ellen­zék által javasolt 5, illetve 6 szá­zalékos nyugdíjemelésre. A mi­niszter utalt arra is, hogy a nyug­díjjelegű támogatások visszame­nőleges emelésének terhét a költ­ségvetés nem tudta vállalni. A Magyar Honvédség hosszú, valamint középtávú fejlesztésének irányairól és létszámáról szóló or­szággyűlési határozati javaslatot 217 igen, 75 ellenszavazattal és egy tartózkodással elfogadta az Országgyűlés. Keleti György hon­védelmi miniszter hangsúlyozta: jónéhány ellenzéki javaslat is be­épült a törvénybe, így például a honvédség civil kontrollja; a kor­mány a jövőben félévente köteles lesz a Honvédelmi Bizottságot tá­jékoztatni a haderőreform állásá­ról, és a miniszter azt hangsúlyoz­ta, hogy ebben a témában nem kérnek több zárt ülést, mert a leg­nagyobb nyilvánosság előtt kíván a jövőben a kormány tájékoztatást adni az állampolgároknak. Az Országgyűlés titkos szava­zással Gönczöl Katalint az állam­­polgári jogok országgyűlési bizto­sának, Polt Pétert az állampolgári jogok országgyűlési biztosa általá­nos helyettesének, Majtényi Lász­lót adatvédelmi biztosnak, Kalten­bach Jenőt a nemzeti és etnikai ki­sebbségi jogok országgyűlési biz­tosának választotta. A biztosok a Ház előtt mondták el az eskü szö­vegét. A négy biztos közül Kalten­bach Jenő 48 éves jogász szegedi, az JATE Állam- és Jogtudományi Karán végzett­ kandidátus. Az Al­kotmánybíróság főtanácsosa, a Magyar Közigazgatási Intézet fő­igazgató-helyettese, az országos német kisebbségi önkormányzat elnöke, a JATE Közigazgatási és Pénzügyi Jogi tanszékének veze­tője. Kezdeményezője és egyik alapítója volt a Kisebbségi Kerek­asztalnak, részt vett a kisebbségi törvény előkészítésében. Végül Gál Zoltán, az Ország­­gyűlés elnöke megköszönte a kép­viselők és a parlamenti apparátus munkáját, s pénteken kora délután berekesztette a T. Ház tavaszi ülésszakának utolsó napját. Az Országgyűlés legközelebb szep­tember 4-én 15 órakor ül össze. • Szeptembertől négyszázalékos nyugdíjemelés • Kaltenbach Jenő kisebbségi biztos A Parlament szabadságra megy? 1995. JÚLUS 1SZOMBAT • Fodor József festőművészt: Mi történik a mártélyi táborban? Idén immár harmincadik alkalommal nyitja meg kapuit a Mártélyi Képzőművészeti Szabadiskola. A július 29. és augusztus 12. közötti táborozáson - művésztanárok ve­zetésével - stúdiumokon vehetnek részt a hallgatók. Emellett azonban szabadon is alkothatnak a résztvevő amatőr- és hivatásos művészek. • Milyen prog­ramokkal vár­ják az érkező­ket? - kérdeztük Fodor József fes­tőművészt, a sza­badiskola veze­tőjét. - Az idei két hét legfőbb jelentősé­gét a 30 éves jubi­leumunk adja. A konkrét munkában és a tematikában nem lesz változás, de a program mó­dosul az ünnep által. Meghívtuk a régi hallgatókat, akik hosz­­szabb-rövidebb időre - eseten­ként családostól - meglátogat­ják az iskolát, hiszen változatla­nul szívügyük Mártély és az az alkotással teli két hét, amely va­lamikor elindította őket a pá­lyán. Emellett legalább ötven új hallgatóra is számítunk. Nem akarjuk megrövidíteni az újon­nan érkezőket, mert célunk tö­retlenül továbbvinni feladatain­kat. • Idén is sok a jelentkező?­­ Továbbra is nagy az érdek­lődés. Most folynak a jelentke­zések, de pontos számot egyel­őre nem mondhatok, mert július közepéig áll nyitva a lehetőség az érdeklődőknek. Külön szín­foltja lesz ennek a nyárnak, hogy egy 10-15 tagú német cso­port is jelezte érkezését. • Mik a tábor legfőbb cél­jai?­­ Azoknak az amatőröknek szeretnénk segítséget nyújtani, akiknek nincs egyéb lehetősé­gük iskolázottságot szerezni eb­ben a szakmában. De nyitottak vagyunk a profik fogadására is. A németek részéről is több hiva­tásos érkezik. Vonzó a résztve­vők számára a kellemes munka­légkör és a táj adta lehetőség. Ebben az évben Holler László festőművész, Szabó Tamás szob­rászművész és jómagam segít­jük azok munkáját, aki igénylik ezt. Az idén egy kiadványt is szerkesztünk, amely az eddig el­telt harminc év eredményeit mu­tatja majd be. A táborozás vé­geztével pedig a Tornyai János Múzeum fogadja a szabadiskola zárókiállítását, ahol a két hét alatt készült legjobb műveket és a művésztanárok egy-egy mun­káját mutatjuk be a látogatók­nak. Sz. A. Fotó: Tésik Attila

Next