Délvilág - Csongrád Megyei Hírlap, 1995. július (52. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-01 / 152. szám
St. Demilitarize övezet a vásárhelyi pusztán (Folytatás az 1. oldalról.) A hoszú nap hivatalos programja reggel kilenckor kezdődött. A két hétig épített különböző objektumok és foglalkozások helyek mellett felállított táborban előbb Végh vezérőrnagy tartott ismertető előadást, majd Csorba Mihály dandártábornok, a 62. Bercsényi Miklós Gépesített Lövészdandár parancsnoka szólt részletesen a várható feladatokról. Elhangzott: erre a rendezvényre azért került sor, hogy a magyar honvédség csapattisztjei lássák, hogyan kell megszervezni a békefenntartói feladatok elsajátítását célzó foglalkozásokat, és spontán észrevételeikkel, tanácsaikkal, kritikájukkal egymást segítsék. Elsősorban tehát a feladatok részletes gyakorlati végrehajtásán volt a hangsúly. A vásárhelyiek azért vállalták az úttörő szerepét, mert a dandár egy része ősszel, a romániai Nagyszebenben részt vesz egy gyakorlaton, melyet a Partnerség a békéért jegyében rendeznek. A bemutató gyakorlatot végrehajtó katonák kiképzésében egyébként a Boszorkány Kommandó néven ismert beavatkozó csoport tagjai is sokat segítettek, elsősorban praktikus, hatékony fogások betanításával. A parancsnok, Csirmaz Tibor őrnagy a dandárparancsnokoknak is elmondott néhány célszerű, a kiképzésben jól felhasználható tanácsot. Az előadás után a jelenlévők megvizsgálták a Boszorkány Kommandó által elhozott különféle fegyvereket, melyeket általában az ENSZ-erőkkel szembenálló csapatok használnak, majd végigjárták és megtekintették a hét foglalkozási helyet. Az elsőnél azt mutatták be a vásárhelyi kéksisakosok, hogyan tevékenykedik az ENSZ előírásai szerint egy útvonalellenőrző pont. A katonák bemutatták, hogyan kell ellenőrizni a ponton áthaladó gépjárműveket, hogyan kell reagálni a rossz szándékkal érkezők cselekedeteire. Bemutatta munkáját a tábori rendőrség is. A második foglalkozási hely a megfigyelő pont volt, melynek őrsége az ENSZ- csapatok által őrzött demilitarizált területet figyeli. Csorba tábornok részletesen ismertette a pontot védő katonák felszerelését, munkáját, és váltásának rendjét. A parancsnokok ezután az ENSZ-tábort, valamint annak őrzését, védelmi és egyéb berendezéseit tekintették meg. A tábortól nem messzire lévő, mesterséges tereptárgyakkal berendezett gyakorlótéren ezután egy járőrszolgálatot végző raj mutatta be, hogyan végzi feladatát, és mit tesz támadás esetén. Közben egy helikopter is megjelent, mely a légi járőrözést szemléltette. Az ötödik feladat a konvojkísérés volt, melynél szintén egy vaklőszerekkel imitált fegyveres támadást kellett a kéksisakosoknak elhárítaniuk. A hatodik foglalkozás egy fontos objektum őrzését és védelmének fogásait mutatta be, a hetediknél pedig egy kisméretű fegyvers konfliktus megszakítása volt a békefenntartó század feladata. A látványosan és fegyelmezetten végrehajtott bemutatót követő értékelő beszélgetésen elhangzott: a bemutató nem azt mutatta meg, mi az etalon, hanem egy olyan alapot adott a parancsnokoknak, amelynek segítségével alegységeiknél megkezdhetik a békefenntartói feladatok megtanítását és gyakoroltatását. E tevékenységek végrehajtásához ugyanakkor az eddiginél jobban ki kell képezni a hivatásos állományt, és nagyobb önállóságra kell nevelni a katonákat. Bakos András Az ENSZ-tábor „szociális blokkja". (Fotó: Tésik Attila) A vásárhelyi L.-né csütörtökön délelőtt Szegedről Vásárhelyre utazott. Épp meg akarta közelíteni a buszmegállót, amikor meglátta a buszt, mely már kikanyarodott, ám a buszvezető is meglátta őt, és megállt a sarkon, megvárta, hogy a hölgy előtt szabaddá váljon az út. Kinyitotta az ajtót, és felvette a hölgyet, aki nagyon meghatódott az udvarias tettől. A sofőr a Volán 11 órás gyorsjáratát vezette. A hölgy ezúton szeretne köszönetet mondani neki. Egy vásárhelyi férfi, aki csupán annyit volt hajlandó elárulni magáról, hogy P. T. a nevének monogrammja, a KGST-piacok megszűnését okozó kormányrendelet ellen emelt szót. Azt mondta, hogy a törvényhozásnak nincs joga eldönteni azt, hogy a nehéz anyagi helyzetben élő családok hol vásárolják meg azt, amire szükségük van. Tény, hogy ez az intézkedés is nehezíti a családok életét. E. B., aki Szentesen él, és szintén nem fedte föl inkognitóját azt kérdezte munkatársunktól, vajon miért van az, hogy az önkormányzati emeltes házakban élők nemcsak hogy nem vigyáznak a házra, de rongálják is. E. B. nemrég beszállt a liftbe, és elhűlve tapasztalta, hogy valaki megrongálta a gombokat. B. A. forródrót /• ~ \ Hétfőtől Kakuja Eszter kolléganőnk várja hívását. Ne feledje! A telefonszámok: (62) 341-905, 342-236. Mindennap délelőtt 9 és 12 óra között. Csörögjön bátran! ^ Várjuk hívását! __| (Folytatás az 1. oldalról.) A családi pótlék esetében pedig a jogalkotónak elegendő felkészülési időt kell adnia a változásokhoz való alkalmazkodáshoz azoknak is, akik elvesztik jogosultságukat erre a járandóságra. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság a gazdasági stabilizációt szolgáló, egyes törvénymódosításokról szóló törvény és a végrehajtására hozott rendeletek 1995. július 1-jei hatálybalépését kimondó rendelkezéseit e tekintetben alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette, azaz a gyed eltörlése, a gyes új rendszere, valamint a családi pótlék új rendszere egyelőre nem lép hatályba. Az indokolás szerint nincs alkotmányos akadálya annak, hogy az állampolgári jogon járó szociális ellátásokat rászorultság szerint járó juttatásokká alakítsák át, feltéve, hogy megfelelő átmeneti időt biztosítanak. Az Alkotmánybíróság döntése arra is rámutat, hogy az államnak a társadalom jelentős részét érintő szociális ellátási rendszer átalakításakor az ország pénzügyi, gazdasági helyzetére vonatkozó szempontok mellett figyelembe kell vennie az Alkotmánynak az anya, a család és a gyermekek védelmét előíró rendelkezéseit is. A stabilizációs törvénycsomag bevezetése azáltal, hogy a lényeges változásokat tartalmazó szabályait 1995. július 1- jével léptette hatályba, e követelménynek nem felel meg, s ezért alkotmányellenes. Alkotmányellenes annak a rendelkezésnek az 1995. július 1-jei hatályba léptetése is, amely szerint a munkavállaló betegsége esetén csak a keresőképtelenség huszadik napját követően jogosult táppénzre. Az addig terjedő időre a munkáltató által fizetett betegszabadság jár, de az első öt napra a dolgozó semmilyen díjazást nem kap. Az alkotmányellenes rendelkezést az Alkotmánybíróság megsemmisítette, s az nem lép hatályba. A határozat megállapítja, hogya társadalombiztosítás megnehezüléséből adódó terhek részbeni - arányos és alkotmányos indokok melletti áthárítása a biztosítottakra, illetőleg a munkáltatókra, önmagában nem alkotmányellenes. Az ilyen átrendezéseknél azonban alkotmányos követelmény, hogy a kockázatáthárítás terheit az érintettek időben megismerjék, a jövőbeni kockázatokkal számolhassanak, fedezésükről gondoskodhassanak. A kifogásolt rendelkezés következtében viszont a munkáltatók - és részben a munkavállalók - a megemelt kockázatot egyik napról a másikra anélkül kénytelenek viselni, hogy erre megfelelő tartalékolással felkészülhettek volna. Ezért a húsz napra emelt betegbiztosítási kockázat-áthárítás azonnali hatálybaléptetése az alkotmány sérelmét jelenti. Alkotmányellenesnek minősítette és ezért megsemmisítette az Alkotmánybíróság azt a rendelkezést is, amely negyvennégy százalékos társadalombiztosítási járulék fizetését írta elő a szerzői honoráriumok és más szellemi alkotások díjának kifizetése után. A határozat rámutat arra, hogy a járulék befizetése nem alapoz meg semmiféle társadalombiztosítási ellátást. Az ellenszolgáltatás nélküli fizetési kötelezettség a megbízó vagyoni jogát aránytalanul korlátozza, ezért alkotmányellenes. Hátrányos megkülönböztetésnek számít az is, hogy a törvény a kiegészítő tevékenységet végző vállalkozókat terhelő baleseti járulékot több mint háromszorosára, a más vállalkozók társadalombiztosítási járulékával azonos mérvűre emelte, mert a kiegészítő tevékenységet végzők változatlanul csupán az ellátások szűkebb körére lennének jogosultak. Alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette a testület azt a rendelkezést is, amely az 1995. december 31-ig alkalmazható személyi szám használatát 1999. december 31-ig meghosszabbítja. Az Alkotmánybíróság 1991-ben kimondta, hogy a korlátozás nélkül használható, általános és egységes személyazonosító jel ellentétes az információs önrendelkezési joggal, ezért alkotmányellenes. A határozat hangsúlyozza, hogy a személyi szám használatának további négy évvel való meghosszabbítására nem elegendő alkotmányos indok a gazdasági egyensúlyi helyzet javítása. Alkotmányellenes az is, hogy a törvénycsomag rendelkezése a személyi szám használatát a törvényben eddig szereplő körön túlra is kiterjeszti, s lehetővé teszi, hogy a jogosult szervek azt a nyilvántartási szervekkel való kapcsolattartásra és az egymással való kapcsolattartásra is használhassák. Az Alkotmánybíróság elutasította azokat az indítványokat, amelyek a törvény szerkesztésének és előkészítésének fogyatékosságai miatt a törvénycsomag egészének megsemmisítését kérték. A határozat rámutat: az a jogtechnikai megoldás, hogy a stabilizációs törvény törvénymódosítások laza halmazából áll, bár nen kívánatos, de nem ellentétes az alkotmánnyal. • Jogsértő a táppénzjogosultság időbeni szűkítése • Egyelőre marad a gyed és a családi pótlék • Honoráriumra ellentételezés nélkül nem vethető ki tébé Megtépázott Bokros-csomag Semmelweis Ignácra, az anyák megmentőjére emlékeztek tegnap délután Vásárhelyen, a városháza dísztermében. Az ünnepségen elsőként dr. Ördögh Béla orvosigazgató köszöntötte a megjelenteket és elmondta: " Szükség van arra, hogy az egészségügy egyik legnagyobb ünnepén megemlékezzünk, megbecsüljük egymás munkáját, az emberi életért végzett törekvéseit. Beszédét követően Novák Imre polgármester-helyettes üdvözölte a vendégeket, és röviden vázolta az egészségügy helyzetét. Dr. Hor- Semmelweisre emlékeztek Ráth István oszályvezető-főorvos ezt követően Semmelweis Ignác életútját és zseniális felfedezését méltatta. Az ünnepi ülés további részében kitüntetéseket adtak át a vásárhelyi egészségügyben kiemelkedő munkát végző szakembereknek. K. E. Tegnap az Országgyűlés a titkos szavazást követően 273 igen, 3 nem és 1 tartózkodás mellett elfogadta a nyugdíjak szeptemberi 4 százalékos emeléséről szóló javaslatot. Szabó György népjóléti miniszter összefoglalójában elmondta: a törvényjavaslat beterjesztésétől eltelt egy hónap is a kormányzat számításait bizonyította, vagyis az idei nettó bérnövekedés 15 százalék körül alakul. Ezért nem kerülhet sor az ellenzék által javasolt 5, illetve 6 százalékos nyugdíjemelésre. A miniszter utalt arra is, hogy a nyugdíjjelegű támogatások visszamenőleges emelésének terhét a költségvetés nem tudta vállalni. A Magyar Honvédség hosszú, valamint középtávú fejlesztésének irányairól és létszámáról szóló országgyűlési határozati javaslatot 217 igen, 75 ellenszavazattal és egy tartózkodással elfogadta az Országgyűlés. Keleti György honvédelmi miniszter hangsúlyozta: jónéhány ellenzéki javaslat is beépült a törvénybe, így például a honvédség civil kontrollja; a kormány a jövőben félévente köteles lesz a Honvédelmi Bizottságot tájékoztatni a haderőreform állásáról, és a miniszter azt hangsúlyozta, hogy ebben a témában nem kérnek több zárt ülést, mert a legnagyobb nyilvánosság előtt kíván a jövőben a kormány tájékoztatást adni az állampolgároknak. Az Országgyűlés titkos szavazással Gönczöl Katalint az állampolgári jogok országgyűlési biztosának, Polt Pétert az állampolgári jogok országgyűlési biztosa általános helyettesének, Majtényi Lászlót adatvédelmi biztosnak, Kaltenbach Jenőt a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának választotta. A biztosok a Ház előtt mondták el az eskü szövegét. A négy biztos közül Kaltenbach Jenő 48 éves jogász szegedi, az JATE Állam- és Jogtudományi Karán végzett kandidátus. Az Alkotmánybíróság főtanácsosa, a Magyar Közigazgatási Intézet főigazgató-helyettese, az országos német kisebbségi önkormányzat elnöke, a JATE Közigazgatási és Pénzügyi Jogi tanszékének vezetője. Kezdeményezője és egyik alapítója volt a Kisebbségi Kerekasztalnak, részt vett a kisebbségi törvény előkészítésében. Végül Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke megköszönte a képviselők és a parlamenti apparátus munkáját, s pénteken kora délután berekesztette a T. Ház tavaszi ülésszakának utolsó napját. Az Országgyűlés legközelebb szeptember 4-én 15 órakor ül össze. • Szeptembertől négyszázalékos nyugdíjemelés • Kaltenbach Jenő kisebbségi biztos A Parlament szabadságra megy? 1995. JÚLUS 1SZOMBAT • Fodor József festőművészt: Mi történik a mártélyi táborban? Idén immár harmincadik alkalommal nyitja meg kapuit a Mártélyi Képzőművészeti Szabadiskola. A július 29. és augusztus 12. közötti táborozáson - művésztanárok vezetésével - stúdiumokon vehetnek részt a hallgatók. Emellett azonban szabadon is alkothatnak a résztvevő amatőr- és hivatásos művészek. • Milyen programokkal várják az érkezőket? - kérdeztük Fodor József festőművészt, a szabadiskola vezetőjét. - Az idei két hét legfőbb jelentőségét a 30 éves jubileumunk adja. A konkrét munkában és a tematikában nem lesz változás, de a program módosul az ünnep által. Meghívtuk a régi hallgatókat, akik hoszszabb-rövidebb időre - esetenként családostól - meglátogatják az iskolát, hiszen változatlanul szívügyük Mártély és az az alkotással teli két hét, amely valamikor elindította őket a pályán. Emellett legalább ötven új hallgatóra is számítunk. Nem akarjuk megrövidíteni az újonnan érkezőket, mert célunk töretlenül továbbvinni feladatainkat. • Idén is sok a jelentkező? Továbbra is nagy az érdeklődés. Most folynak a jelentkezések, de pontos számot egyelőre nem mondhatok, mert július közepéig áll nyitva a lehetőség az érdeklődőknek. Külön színfoltja lesz ennek a nyárnak, hogy egy 10-15 tagú német csoport is jelezte érkezését. • Mik a tábor legfőbb céljai? Azoknak az amatőröknek szeretnénk segítséget nyújtani, akiknek nincs egyéb lehetőségük iskolázottságot szerezni ebben a szakmában. De nyitottak vagyunk a profik fogadására is. A németek részéről is több hivatásos érkezik. Vonzó a résztvevők számára a kellemes munkalégkör és a táj adta lehetőség. Ebben az évben Holler László festőművész, Szabó Tamás szobrászművész és jómagam segítjük azok munkáját, aki igénylik ezt. Az idén egy kiadványt is szerkesztünk, amely az eddig eltelt harminc év eredményeit mutatja majd be. A táborozás végeztével pedig a Tornyai János Múzeum fogadja a szabadiskola zárókiállítását, ahol a két hét alatt készült legjobb műveket és a művésztanárok egy-egy munkáját mutatjuk be a látogatóknak. Sz. A. Fotó: Tésik Attila