Délvilág - Csongrád Megyei Hírlap, 1995. július (52. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-20 / 168. szám

1995. JÚLUS 20., CSÜTÖRTÖK / -------------------­-------------------­amarosan ásatag múzeum­om­ba küldhetjük ezt a mon­datunkat is: fél füllel hallottam a rádióban... Nyakunkon az az idő - ha matematikai pontossággal akarunk beszélni -, két fül is ke­vés lesz hozzá. Ahogy romlik az adás minősége, úgy kellene dup­lázódnia hallgató szerveinknek. Voltak dolgok, amiket eddig is csak magában mondott ki az ember. Lesznek dolgok, amelye­ket ezután csak magában hall? Így fejleszt minket, augusztus­tól az Antenna Hungária. Fél­gőzre csapolja az adások erős­ségét. Biztosan vannak másoknak is gyönyörű tapasztalatai. Amikor Dánia legészakibb csücskeiben jártunk, ki voltunk éhezve a ha­zai hírekre. Akik r­ádiót hoztak magukkal, nap közben azok se hallottak semmit az itthoni szó­ból, este legföljebb. Takács Feri elővette három másik rádiója közül a legkisebbet, a Szokolt, és körbeülve hallgattuk. Az a ki­csike doboz, patkány­fogónak se menne el komoly versenyeken, csodát tett. Csak azt nem tudtuk meg, amit itthon se tudhattak. Nem fenyeget veszély, hogy hamarosan ilyen messzire ju­tunk, de mennek mások. Előre intem őket, ne cipekedjenek, úgyse hallanak semmit. Félár­bocra ereszti antennáit Hungá­ria, mert takarékoskodni muszáj. A mi fülünkre is. Ott akarunk megint legjobban szorítani, ahol legjobban fáj? Megint elfelejtünk egy közhe­lyet? Magyarország az az or­szág, amelyik köröskörül önma­gával határos. Mit mondunk a Gyergyói havasok magyarjának, ha feleútig se jut el­felé hangunk se! Akkor rá hivatkoztunk, ami­kor hatalmas költségen nagyobb adót építettünk. Most meg visszavonjuk? Jól ki van ez is csinálva, mon­daná az örök aggodalmaskodó. Először bedobják köztudati fe­nyegetésképpen, hogy bevezet­jük a vízumkényszert, elvégre az is gyarapíthatja mindenre éhes kasszánkat, és érvünk is van rá: meg kell állítanunk az alvilági áradatot. Biztosra vehet­tük, tiltakoznak majd még oda­kint maradt testvéreink, de nem lesz erejük rá, hogy a magyar adás elkukulása ellen is tilta­kozzanak. A Duna Televízió odakinni fergeteges s­ikere is ab­ban van, hogy a magyar meséét is magyarul mondja. Odaül a család, és magyarul nézi. Ha már van világra szóló égi televíziónk, mi szükség a rádió­ra? Erre a buta kérdésre talán nem nekem kell felelnem. Hazánknak eddig kezét-lábát vágta le a történelem, most ma­gunk vágjuk le a fülét is? Főpróbát tartott a minap a Kossuth, újra bemutatta sistergő adását. Ha csak nem akarja nyá­jas hazánkfia itthon is, hogy fülei hosszúra nőjenek, inkább kattint rajta egyet: csönd! Iszonyatos pazarlás lesz hall­gató nélküli rádiót működtetni. Akinek jól hord az emlékeze­te, tudja meg, Solt üzembe lépé­se előtt micsoda erős idegen adó is belekiabált a mi hullám­hosszunkba. Valami harsogó tö­rök muzsika kelt harcra csön­des magyar szavainkkal, és győ­zött. Muzsikaszóba belefulladni, az se kutya! Horváth Dezső • Csomagküldők megtévesztették a fogyasztókat Egy legyet három csapásra... A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a fogyasztók megtévesztése miatt fejenként 20 millió forint bírságot szabott ki a Biotonic, az Euro Direct Ser­vice és a Top Trading Hungary Csomagküldő Kft.-re. A ver­senytanács szerdai tárgyalásán azt állapította meg, hogy a há­rom csomagküldő vállalkozás már több éve, változatlanul megtévesztő nyereményjátékot hirdet - tájékoztatta a sajtót a Gazdasági Versenyhivatal. A versenyhivatali vizsgálat öt fo­gyasztó kérelmére indult. Azt kifogásolták, hogy a három cso­magküldő vállalkozás a meghir­detett nyereményjátékról hiá­nyos információkat közöl. Kata­lógusuk nem tartalmazza sem a postázás dátumát, sem érvényes­ségi idejét. A versenytanács vizsgálata során kiderült: a há­rom vállalkozó sorozatosan el­hallgatta, hogy a különböző nyereményjátékok mögött ugyanaz a nyereményalap áll. Nem mindegyik nyereményjá­tékban lehet külön-külön, egy­­egy autót nyerni, hanem mind­három játékban ugyanazt az egy darab gépkocsit sorsolják ki. Az ígért ingyenes utazás pontos tartalmáról pedig nem tájékoz­tatták a fogyasztókat, ugyanis az utazás, illetve ellátás költsé­gei is a fogyasztókat terhelik. Hamis farmerek Ferihegyen Több ezer hamisított farmer­­nadrágot foglaltak le a Ferihe­gyi repülőtéren. Az áru átvételé­re jelentkező szekszárdi kft. ezer darab rövid, pamutnadrág vámo­lását kérte. A vámhivatal tételes ellenőrzése azonban csaknem 3 ezer, együttesen mintegy 1,5 millió forint értékű, különböző márkájú farmernadrágot talált. A Márkavédők Egyesülete által küldött szakértő megállapította, hogy a nadrágok nem eredetiek, így a csempészés mellett hamis termék forgalmazása, valamint védjeggyel való visszaélés mi­att is nyomozás indul a kft. el­len. Helyére került... A régi forma alapján újraöntött Tisza Lajos körúti lovasszobor tegnap került vissza a helyére Szege­den. A Gách István és Turáni Kovács Imre készítet­te, alumínium ötvözetből álló alkotást tavaly nyáron azért kellett leemelni talapzatáról, mert azt kikezd­te az idő vasfoga. A szobrot Galambos Sándor szentendrei öntőmester ötvösműhelyében öntötték újra, immáron időtállóbb anyagból, bronzból. A re­konstrukciós munkálatokat Bánvölgyi László szob­rász-restaurátor irányította, aki elmondta: a poszta­­mens teljes felújítását - a márványlapok cseréjét, il­letve a betűvésést és aranyozást - már tavaly elvé­gezték a 3. Honvéd Huszárezred Emlékművön. A nyers öntvényen több mint három hetet dolgoztak Szentendrén. Bánvölgyi László segítői Lévas Mihály építésztechnikus és Bodó Jenő iparművész voltak. A tizenhárom mázsa súlyú szobor rendbehozatala négy millió forintjába került az önkormányzatnak. A szobrot egyébként hétfőn délután fél 4-kor avat­ják fel ünnepélyesen. (Fotó: Nagy László) Sz. C. Sz. A Csongrádtól mintegy há­rom kilométerre - a Tisza bal parti árterületén - lévő ho­mokdombvonulat északi része immár öt esztendeje egy régé­szeti kutatásnak köszönhetően vált ismertté. Az 1990-ben vé­detté nyilvánított területen ugyanis a XI. századból szárma­zó bencés monostor maradvá­nyai találhatók. Ellésen a temp­lomrom és környékének kutatá­sa persze - jelentős költségigé­nye miatt - mindvégig komoly feladatot jelentett a munkálato­kat finanszírozó megyei és a Csongrád városi önkormányzat­nak, illetve a Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatóságának. Ezért is merült fel már az elmúlt esztendőben, hogy pályázattal kellene elnyerni az Európai Kör­nyezetvédelmi és Örökségi Tá­borok Szövetségének támogatá­sát. Az ötlet megvalósításában dr. Karácsonyi Zoltán, a szövetség alelnöke, a Közép és Kelet-euró­pai Regionális Iroda vezetője vállalt aktív szerepet. Mint el­mondta, évente mintegy har­minc tábort rendeznek Európá­ban - mindig helyi kezdemé­nyezésre -, így került tavaly a szövetség év végi avignoni ülé­sére a csongrádiak kérelme is. Ez kedvező elbírálásban részesült, így ebben az esztendőben Ma­gyarországról egyetlenként az ellésmonostori ásatásokat támo­gatja az Európai Unió. A város viszont, szűkös pénzügyi lehe­tőségei ellenére 350 ezer, míg a megyei közgyűlés a költségve­tésben tervezett 500 ezer helyett várhatóan egymillió forintot biztosít erre a célra. Mindezek­nek köszönhető, hogy július 17-e és augusztus 6-a között több nyugat-európai ország fia­tal régészei, építészei vállalták, hogy az immár harmadik nyáron Ellésre érkező dortmundi egye­temisták mellett segítenek a pre­­cízséget és türelmet igénylő fel­­tárási-konzerválási munkálatok­ban. T­egnap délelőtt pedig a csongrádi városháza dísz­termében megrendezett ünnepi tábornyitón ezen tények ismer­tetésén túl azon örömüknek is hangot adtak­ a résztvevők, hogy e történelmi örökséget így re­mélhetőleg sikerül megőrizni, megvédeni az utókor számára is. Az ellési ásatásokkal olyan „ab­lakot” lehet kinyitni, amelyen keresztül módunk van visszate­kinteni a múltba. Az emelkedett hangulatú ün­nepi program résztvevői a meg­nyitót követően a helyszínen is megcsodálták a vad erdő köze­pén feltárt templomromot. A dé­li forróságban meglepetten lát­tuk, hogy a megszállottabb tá­borlakók - Pávai Éva vezető ré­gész irányításával - rendületle­nül végezték az éppen aktuális munkákat. Közülük Michael Se­idlert (Dortmund), Budai Zsu­zsannát (Szeged) és Pietro Gian­­nonit (Firenze) kértük beszélge­tésre. Mint megtudtuk, Michael ‘93-ban még diákként - Szabó Pál Dortmundban tanító pro­fesszor javaslatára - jött elő­ször Illésre, és azóta minden év­ben visszajár ide. D­iáktársaival, barátaival, sőt testvérével együtt nagy odaadással kísérték figyelem­mel a feltárási és konzerválási munkákat. Őt különös tekintet­tel az építő kövezet minősége, cementizálása érdekli. Ezért úgy döntött, hogy építészi diploma­­munkáját is az itteni eredmé­nyek alapján írja meg. Zsuzsát, a JATE-n frissen végzett an­gol-történelem szakos tanárt ‘92-ben és ‘93-ban is - az idei évhez hasonlóan - az egyetemen egy esztendeig hallgatott régé­szeti ismeretek ösztönözték arra, hogy vegyen részt a feltárási munkákban. Pietro viszont, re­pülést oktató mérnökként, azért kapcsolódott be a nemzetközi programba, hogy mint számító­­gépes szakember, a feltárt adato­kat gépre vigye. Igaz, mint el­mondta, hozzájárult mindehhez az is, hogy nagyon szeretne megtanulni magyarul. N. Rácz Judit • Nemzetközi régészeti tábor Csongrádon Ellési ablak a múltra 1 5X Michael, Pietro és Zsuzsa a meleg ellenére nagyon jól érzik magukat az ódon kövek között A csodálatos háromhajós ellesi templom Az árnyas fák alatt, kissé nomád körülmények között is jólesett az ebéd. (Fotó: Karnok Csaba) Külföldiek földtulajdonszerzése: nincs hivatalos álláspont Kormányunk nem tudja, kié is a magyar föld A kormánynak nincs hiva­talos álláspontja a külföldiek magyarországi földszerzésé­vel kapcsolatban. A kabinet ugyanis még nem foglalko­zott ezzel a kérdéssel. Ezt Kis Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium politikai állam­titkára mondta, kommentálva a Fidesz e kérdésben nyilvá­nosságra hozott elutasító ál­láspontját. Az államtitkár hozzátette: a földtörvény mó­dosításával kapcsolatban a kormány egyébként sem tart­ja e problémakört közpon­ti kérdésnek. Megjegyezte ugyanakkor, hogy korábban a Fidesznek is más volt az ál­láspontja a külföldiek földtu­lajdon-szerzési lehetőségei­ről.

Next