Délvilág, 1996. május (53. évfolyam)

1996-05-02

• Perui dallamok Makón A Nazca-vonal titkai Tóth Hajnalka nagy­apja még Vásárhelyen született, s tán az alföldi ember hegyek iránti vonzalmának is része volt abban: egyetemis­taként Hajnalka az ég­benyúló hegyek orszá­gába, Peruba került. Ott ismerkedett meg Anto­nio Dante Parihuamán Herrerával - az inkák mai utódával. A makói, Maros-parti majális ren­dezvénysorozatán dél­­amerikai táncokat taní­tottak tegnap a közön­ségnek. Gyereknek, fel­nőttnek egyaránt, nagy sikerrel. - Olasz szakos hallgató vagyok a pécsi Janus Panno­nius Tudományegyetemen. Peruba egy olasz misszióval jutottam ki, mely a Nazca­­fennsíkon végzett ásatásokat — beszélte Hajnalka. - Pá­rommal, Antonióval is ott jöttem össze, ő egyébként régész. Hogy mi a vélemé­nyünk a Nazca-vonalakról, melyeket Danikén az ufók művének tulajdonít, s ufó­leszállópályaként is emlege­tik? A perui régészek szerint asztronómiai naptár. Nem valami földöntúli módon ál­lítódott elő; aki járt ott, a helyszínen, az látja, egész egyszerűen húsz-negyven centi mély csatornácskák rendszere. Kősivatag a Nazca, s a mélyedés, amit többezer éve belevájtak a felszíni kő­zetbe, a mai napig változat­lan megmaradt. Időszámítá­sunk, s egyáltalában, az in­kák előtt hozták létre, már a Paracas-korszaktól kezdve, egyébként pusztán készítésé­nek folyamata is többszáz évet vehetett igénybe. S hogy miként kerülhet ki Peruba egy, nem kimondot­tan dúsgazdag fiatal? - Nyelvtudás nélkül aligha ja­vallott elindulni, magam jó pár nyelvet tudok - így Haj­nalka. A spanyol nyelv azért szükséges, mert ott ezt be­szélik, az egyéb nyugat-eu­rópai nyelvek tudása pedig, mert arrafelé hatalmas a ke­reslet tolmácsok, idegenve­zetők iránt. Igaz, csak a jó­módú nyugat-európaiak, észak-amerikaiak gondolhat­nak hosszas perui útra, de épp elegen vannak, hogy akadjon fordítanivaló, ami­ből meg tudok élni. A repülőjegyet én annak idején százezer forintnak megfelelő összegért vettem - folytatta -, ma már inkább százötven az, oda-vissza. Ha az ember piacokon eszik, hi­deg vízen túlmenően mást nem iszik, olcsó szállásokon száll meg, s diák lévén igénybe veszi a számukra nyújtott kedvezményeket, akkor háromezer dollárból beutazhatja Perut, három hó­napon át. Megismerhető az összes létező indián neveze­tesség, maga az élet - mond­ta Hajnalka olyan hangsú­lyozással, mely kétségtelen­né tette, ha rajta múlna, akár most is Dél-Amerikában volna. Egyelőre azonban: - Járjuk Magyarországot, a városokat, s indián táncokat tanítunk. Akit a régészeti dolgok érdekelnek, forduljon Antonióhoz, én fordítok. Bi­zonyos fokú küldetést is tel­jesítünk egyébiránt, az indi­án kultúra terjesztésével, népszerűsítésével. Csodálkozó képemet lát­ván­­ azt gondoltam ugyan­is, az indián kultúrát aligha kell népszerűsíteni, már csak kuriózum­ voltából adódóan is népszerű - Hajnalka el­mondta: csak amióta föltűn­tek az utcákon az indián ze­nekarok, azóta van az embe­reknek tudomása a ma is lé­tező indián kultúrák hihetet­len gazdagságáról, az indián s a spanyol dallamkincs egy­másba fonódása eredménye­ként létrejött dél-amerikai zenei világról. Ma már per­sze általánosan elterjedt ná­lunk az indián népzene kul­tusza. - Amikor barátainkkal, a Los Andinos-ból kivált Pes­­cador de Perlas együttessel léphettünk föl, különösen nagy sikerünk volt - mondta -, így, kettesben azért még­sem helyettesíthetünk egy egész indián zenekart. Ma­gukon a kazettákon egyéb­ként eredeti perui, bolíviai, ecuadori zenék hallhatók. S hogy mik Hajnalka tervei az egyetem elvégzése után? Magyarország után, ha lehető­ségük nyílik rá, Németorszá­got, Olaszországot is beutaz­nák ugyanígy. Ha nem jön össze - legföljebb visszamen­nek Peruba, egy percig n­em kétséges, Hajnalka hosszú tá­von is meg tudna élni ott. - Nem vagyok egy szobatudós alkat - mondta, miközben a hangfalakból szólt a pánsíp, a pemi zeneszó. Farkas Csaba Ind­iántánc a Maros partján. (Fotó: Karnok Csaba) Hajnalka és Antonio, pánsíppal • Csongrádon Romatalálkozó • Munkatársunktól A csongrádi Síp utcai is­kolában tartották meg a me­gyei roma gyermektalálko­­zót május elsején délelőtt. Molnár József polgármester üdvözölte a megyei kisebb­égi önkormányzatok kül­­ötteit, akik abból az alka­­lmból jöttek ide, hogy itt endezték meg második al­­alommal a megyei roma­yermektalálkozót. A csongrádi roma kisebb­ági önkormányzat érdeme­i– mondotta a polgármester, egy a Szentesen akadályob­­a ütközött rendezvény szer­­­zését rugalmasan átvállal­­ik. Pintér Béla, a kisebbségi nkormányzat vezetője eb­ín jeleskedett. Sok segítsé­get kaptak természetesen a csongrádi Gamesztól, az is­­­kola igazgatójától és tantes­tületétől. Ez is bizonyítja, hogy Csongrádon a kisebb­ségi önkormányzat nem csak papíron működik. Ennek csak örülni lehet! Koszta Györgytől, a Phra­­lipe magyarcsanádi vezető­jétől megtudtuk, hogy az ál­taluk kezdeményezett kultu­rális vetélkedőre mintegy kétszáz 6-18 éves gyerek jött el Magyarcsanádról, Apát­­falváról, Makóról, illetve Csongrádról és Szentesről. Tánc, versmondás, prózai előadás, zene, ének és egyéb kategória szerepelt a színes és izgalmas vetélkedő prog­ramjában. CSONGRÁD, Hódmezővásárhely, Makó, * Mindszent, Szentes ÉS KÖRNYÉKÉNEK LAPJA. Csütörtök, 1996. Május 2.Alapítva: 1944. Október 23-ánÁra: 25 Ft Gyógyszerárak Május elsejétől drasztikusan emelkedtek. Spórolnak a támogatásokon. (3. oldal.) Tűzoltómunka A berni vendég Makón tartott előadást a svájci tűzoltóság helyzetéről. (4. oldal.) Aranyműhely A makói triatlon az élvonalban. Beszélgetés Panyor Krisztina edzőjével. (8. oldal.) Vodkatúravég • Helsinki (MTI) Május 1. a finnek számára mostantól fogva nem csak a munka ünnepe, hanem egy számukra igen szomorú fej­lemény évfordulója is lesz majd: rendkívül szigorú be­hozatali tilalom lépett életbe a hőn szeretett vodkára és minden egyéb szeszesitalra is. Az utolsó víg napokon sok tízezer finn váltott je­gyet az Észtországba tartó kompra, hogy kielégítse te­kintélyes szükségletét az ol­csó alkoholból. • Május elseje - árnyékokkal Banális majális és értékteremtés Valójában nem a legideá­lisabb körülmények között ünnepelhették az idén sem a polgárok május elsejét. A munka ünnepe ugyanis so­kakban inkább keserűséget, mint örömet váltott ki. Bár az eseményekre - megye­­szerte - szép számban érkez­tek résztvevők, a hangulat mégsem volt tökéletes. A megélhetési gondokkal küszködök, nem beszélve a munkanélküliekről, inkább csak nézelődni mentek el a majálási forgatagba, nekik pörköltre, sörre, vagy főtt kukoricára már nem futotta. A szervezők - talán ezért is - színes, változatos progra­mokat szerveztek, így min­denütt bőven akadt látvá­nyosság. (Tudósításaink az 5. oldalon.) Marhapörköltillat is volt a makói jégben. (Fotó: Karnok Csaba) Kutyából szalonna? Zsidónak született, ferences szerzetes lesz belőle. Repülő­tisztnek készül, sebész lett. Hatszor feküdt intenzív osztá­lyon, túl van három infarktu­son, s három házasságon. Örök kételkedő, az eszmék tisztaságáért - valamennyiért! - szembebeszélő, huncut pro­vokátor. „Házioltára” abszolút ökumenikus és eredeti, min­denki rajta van, aki számított valaha a vallások kultúrtörté­netében - például Buddha, ölében Szent Antallal... Né­hány évvel ezelőtt, az elsők között dr. Diósszilágyi Sámu­el Emlékérmet kapott városá­tól, Makótól. Ő dr.­ Kertész Endre, akinél egyáltalán nem számít, hány éves. Egyébként font 75. (Beszélgetésünk a 7. olda- Totemrehívás - dr. Kertész Endre a „vallásprovokátor". (Fotó: Karnok Csaba) Hatéves vádlott • Richmond (MTI) Gyilkossági kísérlet miatt emeltek vádat egy hatéves kisfiú ellen a klaiforniai Richmondban. ,Nincs kétsé­gem afelől, hogy a gyerek tudta, hogy rosszat tesz” - nyilatkozta Harold Jewett ál­lamügyész, amikor bejelen­tette a vádemelést. A kisfiú - akinek nevét a rendőrség titkolja - két nyolcéves tár­sával betört egy házba, ahonnan egy háromkerekű biciklit akartak lopni. A nyo­mozati adatok szerint a vád­lott kiborította bölcsőjéből a csecsemő Ignacio Bermu­­dezt, s ököllel, valamint egy bottal annyira összeverte, hogy életveszélyes sérülés­ket szenvedett. " -

Next