Délvilág, 1996. szeptember (53. évfolyam)

1996-09-02

• A Nemzeti Társas Kör Mártélyon Ki Horn méltó partnere? A négy esztendővel ezelőtt alakult, százhatvanöt tagot, köztük ismert művészeket, tudósokat, politikusokat­ és egyházi személyiségeket számláló Nemzeti Társas Kör a hét végén Mártélyon ren­dezte meg millecentenáriumi ünnepségét. Az eseményen olyanok vettek részt, mint Szörényi Levente zeneszerző, Dinnyés József daltulajdo­nos, Császár Angéla, Horváth Gyula és Dörner György színművészek, Csete György építész, Liebmann Katalin, Murányi László és Várkonyi Balázs újságírók, Giczy György, a KDNP, Csurka Ist­ván, a MIÉP elnöke, Tempfli József nagyváradi megyés­püspök, Fekete Gyula és Mó­­zsi Ferenc írók, valamint Potyka bácsi. (Az eseményről szóló beszámolónkat a 3. ol­dalon találják.). Mártély zászlót kapott ajándékba a Nemzeti Társas Körtől (Fotó: Tésik Attila) • Testületi ülés Szentesen Pályázat, pénz, poszt Mint mindig, ezúttal is komoly döntések meg­hozatala jellemezte Szentes önkormányzati képviselő-testületének pénteki ülését. Úgy tű­nik, a képviselőknek is jót tett a nyári szabad­ság, hiszen indulatok nélkül, nyugodt hangu­latban vitatták meg a javasolt napirendi témá­kat. Ezen az ülésen döntöttek a Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola igazgatójá­nak megbízásáról. Az intéz­mény vezetésével a korábbi igazgatót, Fekete Gézát bízta meg a testület további öt év­re. A Szentesi Élet városi hetilap ügyvezető szerkesz­tői posztjáról is ezúttal vok­soltak a városatyák. A lap vezetésére Keserű Imre, a korábban megbízott ügyve­zető szerkesztő nyújtott be pályázatot. A lap vezetési és szerkesztési feladatát to­vábbra is ő látja el félállás­ban, hiszen tanári státusát megtartja a Horváth Mihály Gimnáziumban. Negyedik alkalommal ke­rült a testület elé a cigány közösségi ház cseréjére vo­natkozó előterjesztés. Szűcs Lajos képviselő szerint a cserét mindenképpen nyélbe kellene ütni, hiszen így a ci­gányság végre bizonyíthat­na, nem beszélve arról, hogy a Páva utcai kukoricagórét és a hozzá tartozó földterüle­tet jó darabig nem érté­kesít­­heti az önkormányzat, hi­szen arra a cigányház jelen­legi tulajdonosának, az or­thodox egyházközségnek 25 éves használati joga van. Móra József képviselő azon­ban arról számolt be, hogy a cigányházon 2,2 milliós fo­rintos jelzálog van, így véle­ménye szerint a cserét csak tiszta lappal lehet véghez­vinni. Szirbik Imre polgár­­mester azonban arról tájé­koztatta a testületet, hogy az 1996. február 15-i dátumú tulajdoni lap szerint az in­gatlan tehermentes. Halmai László képviselő azt­­vetette fel, hogy: „Mi történik akkor, ha a kukori­­cagóré mondjuk leég?” Vé­leménye szerint ekkor egy rendkívül értékes, beépíthető telek marad az új tulajdonos birtokában. Időközben az is kiderült, hogy a telek nem csak a Páva utcai részt érinti, hiszen kinyúlik egészen a Petőfi utcai frontra. A telek nagysága és fekvése miatt jóval értékesebb, mint maga a cigányház. Ennél a pontnál a testület megakadt, és az anyag részletes átvizsgálása fejében 13 szavazattal ■úgy döntöttek, hogy később tér­nek vissza a témára. Az is eldőlt, hogy nem lesz választási történeti kiál­lítás Szentesen. Az 1994-ben Szegeden hasonló témában megrendezett kiállítás sike­rén felbuzdulva a BM Csongrád Megyei Közigaz­gatási Hivatala, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke, és az­­Alapítvány a választá­sokért” kuratórium főtitkára kezdeményezte, hogy a regi­onális kutatások eredménye­ivel kiegészülve Szentesen is rendezzenek hasonló kiállí­tást. A testület azonban úgy döntött, hogy a kiállítás megrendezése költséges, így a javaslatot elutasították. Az ülésen a tavaly átadott krízisotthon és az idén meg­nyílt hajléktalan szálló igénybevételének térítési dí­jait is megállapították. A na­pi térítési díjak így jövede­lemviszonytól függően öt­ven és száz forint között mo­zognak. H. Á. Tanévkezdés • Budapest (MTI) Mintegy másfél millió di­ák és csaknem 150 ezer peda­gógus kezdi meg hétfőn az 1996/97-es tanévet. Az álta­lános iskolákban mérséklő­dött a tanulólétszám csökke­nése, az új iskolaévben a ta­valyinál mindössze hétezerrel lesz kevesebb nebuló. A be­csült adatok szerint 124 ezer gyermeket írattak be az álta­lános iskola első osztályába, 120 ezer 300 tinédzser pedig a középfokú iskolák nappali tagozatán kezdi meg tanul­mányait. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium sajtóosztályánál azt is el­mondták, hogy csökken a szakmunkásképzésben és a szakiskolai képzésben részt vevők száma. Az iskolai ok­tatásban növekvő arányt kép­viselnek a hat- és nyolcosztá­lyos gimnáziumot választó diákok. Új egyházi, alapítvá­nyi és magánintézmények megnyitásával pedig növek­szik a nem állami intézmé­nyek részesedése a közokta­tási feladatok vállalásából. Az iskolaév menetrendje szerint az első félév 1997. ja­nuár 31-én fejeződik be. A téli szünet december 21-től 1997. január 3-ig, a tavaszi szünet pedig 1997. március 27-től április 4-ig tart. A tan­köteleseket az általános isko­la első osztályába március 1- je és április 30.-a között kell beíratni. Az érettségi-képesí­tő vizsgák május 12-től júni­us 27-ig tartanak. A tanév - az iskolák utolsó évfolyamai az alapfokú művészetoktatási intézmények és a felnőtt ok­tatási intézmények kivételé­vel -június 13-án fejeződik be. Tragikomikus kötélhúzás • MTI Panoráma A Guinness Rekordok Könyvébe akart bekerülni a Madrid közelében lévő, 170 ezer lakosú Alcalá de Hena­­res városa, ezért az évi ün­nepségek keretében monstre kötélhúzó veresenyt rendez­tek, 700 résztvevővel. A kö­tél azonban már a megrontás pillanatában elszakadt, és a nap folyamán a város kórhá­zában 60 sebesültet kellett ellátni, akik mind nyolc na­pon túl gyógyuló sérüléseket szenvedtek, mivel a mű­anyag kötél lehúzta a kezük­ről a bőrt. Klárafalvi örömünnep ■ esővel Nem, a klárafalviak nin­csenek cukorból. Dőlhet, sza­kadhat a zápor, oda se neki - a falunapot nem moshatja el. Érthető: ilyen ünnep évente egyszer adódik, eső viszont többször is - nehogy már fél­beszakadjon az előbbi, az utóbbi miatt! Ennyi lelkese­dést, jókedvet, kacagást rit­kán látni egy sátortető alatt, mellett, valamint a tűz között - hisz természetesen tábortü­zet is gyújtottak este az im­már hagyománnyá válott, harmadik klárafalvi faluna­pon. Erdélyi, osztrák vendé­gek egyaránt részt vettek raj­ta. Hamisítatlan tiroli dalla­mokra s táncra - nekünk leg­alábbis annak tűnt - is sor ke­rült, ami aztán végképp egek­be emelte a hangulatot. Az eső beszüntette magát, a falu­nap folyt tovább. (Részletek a 9. oldalon.) A makói Nagy Ildikó egy echte osztrák vendéggel járja a táncot­­ a klárafalvi falunapon. (Fotó: Tésik Attila) CSONGRÁD, Hódmezővásárhely, Makó, Mindszent, Szentes ÉS KÖRNYÉKÉNEK LAPJA. A DÉLMAGYARORSZÁG tiszántúli kiadása Hétfő, 1996. Szeptember 2.Alapítva: 1944. Október 23-ánÁra: 25 Ft A köz nyelve Nem Vágó csöppent bele. (4. oldal.) (5-8. oldal.) Szentesi ágyvágy Ütköző érdekek a beteg fölött. (9. oldal.) ­ A szentesi Árpád Szövetkezet sikere Ágazati nagydíj az OMÉK-ról Pénteken kezdődött és szepember 8-án fejeződik be az OMÉK ‘96, a 72. Orszá­gos Mezőgazdasági és Élel­miszeripari Kiállítás és Vá­sár Gödöllőn. Csongrád me­gye szereplése kiemelkedő­nek minősíthető, az FM mar­­keting-szakbizottsága mi­niszteri ágazati nagydíjjal ju­talmazta a Pick marketing­kommunikációját, a szentesi Árpád Szövetkezet pedig a kertészeti munkabizottságtól kapott ugyanilyen díjat pap­rikájáért, a termesztés integ­rációjáért. Az elismerést La­kos László földművelésügyi miniszter adta át tegnap dél­előtt. A szentesiek ezen kí­vül oklevelet kaptak a vásári terület-kialakításért. A pan­­kotaiak kancája pedig II. dí­jat a nyert a tenyészverse­­nyen. (Írásunk a 3. oldalon olvasható.) Az Árpád Szövetkezet standja az OMÉK-on. (DV-fotó) Kolbász­rekord • Keszthely (MTI) Guinness-alaprekord szüle­tett vasárnap Keszthelyen a Georgikon Majormúzeum ud­varán. Az Egyed napi vigassá­gok keretében a Zalahús Rt. Horváth Jenő művezető által irányított nyolctagú gárdája el­készítette a világ legnagyobb, 201,2 méter hosszú kolbászát. Két és fél óra alatt, 180 kilo­gramm alapanyagból töltötték meg a világrekorder finomsá­got. A produktumot két köz­jegyző és több száz aláírás hi­telesítette a londoni Guiness Bizottság számára. Némi rá­adás-adaggal kiegészítve meg­sütötték a hatalmas kolbászkí­gyót, amelyet ingyenesen fo­gyaszthatott a népes közönség. A nagy sikerű Egyed napi vi­gasságot halfőző verseny és a nagymamák palacsintasütő versenye tette teljessé.

Next