Délvilág, 1997. december (54. évfolyam)

1997-12-27

Szombat, 1997. Dec. 27. e Kaposvár (MTI) Száz somogyi egyetemista és főiskolás - karácsonyi ajándékként - egyszeri ösz­töndíjat kapott a Somogyért Egyesülettől. A fiataloknak összességében mintegy más­­félmillió forintot osztott ki az egyesület alapítványi kurató­riuma. Gyenesei István, a ci­vil szervezet elnöke ez alka­lomból elmondta: az ország­ban elsőként indult kezdemé­nyezés immár a harmadik tanévre terjedt ki. Az első év­ben több mint 200, tavaly mintegy 800, az idén pedig ezer pályázat érkezett az ala­pítványhoz, amelyhez egyre több önkormányzat is csatla­kozik a vállalkozások, s ma­gánszemélyek mellett. Az ed­digi 37 önkormányzatot to­vábbi húsz szándékozik kö­vetni abban, hogy kisebb-na­­gyobb összeggel támogassák a tanulmányaikat folytató fia­talokat. Saját templom • Rákócziújfalu (MTI) Tető került a Szolnok me­gyei Rákócziújfalu első temp­lomára, és ez a készültségi fok már lehetővé teszi, hogy a hívek kérésének megfelelően szerdán saját falujukban ve­hettek részt a karácsony éji szentmisén - közölte az MTI tudósítójával Steiner Sándor, a templomépítés védnökségét vállaló helyi alapítvány kura­tóriumának elnöke. A misét 22 órai kezdettel Téglás Pál, a szomszédos falu, Rákóczifal­­va plébánosa tartotta, mivel még nincs papja a falubeli egyházközségnek. Az ökume­nikus templom építése egyéb­ként jól halad, és ha minden a tervek szerint alakul, húsvétra befejeződik. Kelendő a pulyka • Siófok (MTI) Fellendülőben van a puly­katenyésztés Somogyban. A megyei Agrárkamara kérésé­re készült felmérés szerint 30 gazda foglalkozik a megyé­ben a nagytestű szárnyasok tartásával. Egy-egy gazdaság­ban 3-4 ezer állatot nevelnek, s ezekre mindenkor vevő a zalaegerszegi és kecskeméti feldolgozó, ahonnan Angliá­ba, az Egyesült Államokba és Németországba szállítják az ott igencsak kedvelt szár­nyast. A somogyi gazdák a felvásárlóktól kapják a puly­kacsibéket és hitelt is felve­hetnek a tenyésztéshez szük­séges eszközök, alapanyagok vásárlására. A nevelés 10-12 hétig tart, ekkor a tojókat 5-8 kilósan, a kakasokat 8-13 ki­logramm közötti súlyban ad­ják el. Az értékesítés az ünne­pet megelőző napokban érte el csúcspontját. Hídi múzeum • Győr (MTI) Nem mindennapi helyszí­nen, egy még használatban lé­vő hídon kialakítandó művé­szeti múzeummal gazdagod­hat Győr az ezredfordulón. Dárdai Zsuzsa alapítványi el­nök elmondta: alapos tájéko­zódás után, helyi alkotókkal és intézményekkel együttmű­ködve, a Rábca folyón átíve­lő, az autóforgalom elől elzárt győri hidat szemelték ki a múzeum céljaira. A nem min­dennapi kiállítás a terület megfelelő átalakítása után a gyalogos és kerékpáros forga­lom fenntartása mellett mű­ködne. • Csongrád megyében tovább csökken Feldolgozók „mélyrepülésben"? Miközben országosan 13,8 százalékkal nőtt az ipari termelés az év első kilenc hónapjában, ad­dig Csongrád megyében 1,2 százalékkal esett vissza az egy évvel ko­rábbi adatokhoz képest - tudtuk meg a KSH me­gyei igazgatóságán dr. Fekete Istvánné munka­társtól. A csökkenésben elsősor­ban a megyei feldolgozóipar a „ludas”. Ebben az ágazat­ban ugyanis tovább folytató­dik a mélyrepülés: a terme­lés 1,8 százalékkal maradt el a tavalyi értéktől. Az ágaza­ton belül elsősorban az élel­miszerek, a nemesfém ásvá­nyi termékek és a bútorok gyártása csökkent. Az ipar fő ágazatai közül a termelés háromtizedét adó villamos­­energia-, gáz-, hő- és vízel­látás tevékenysége a tavalyi szinten állt be az idén is. Az ipar megyei fejlődését jelentős mértékben befolyá­soló export az idén tovább nőtt. Az év első háromne­gyed évében az ipari terme­lés több mint egynegyede, a feldolgozóipari termelésnek közel négytizede jutott el külföldi piacokra. A vállal­kozások ugyanis a belföldi kereslet további csökkenése miatt is kivitelük növelésére törekedtek. A belföldi érté­kesítés - a megyei kereslet szűkössége miatt - még a ta­valyi alacsony bázishoz ké­pest is tovább csökkent és 1,7 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi adatoktól. Az év végi és jövő év ele­ji kilátások sem túlzottan biztatóak. Az ötven főnél na­gyobb létszámú feldolgozó­­ipari szervezetek rendelésál­lománya szeptember végén 7 és fél milliárd forint volt. Ez ugyan - folyóáron - 9,9 szá­zalékkal több az egy évvel korábbinál, ám az ipari ter­melői árak ebben az idő­szakban 20,6 százalékkal emelkedtek. A belföldi ke­reslet további csökkenését jelzi, hogy a rendelések érté­ke Csongrád megyében 6,9 százalékkal csökkent, az ex­porté pedig 20 százalékkal több volt a tavalyinál. R. G. Szinten tartó ágazat: az energiaipar az idén is vette az akadályokat. (DM/DV-illusztráció) • Budapest (MTI) Januártól átlagosan 12,8 százalékkal emelkedik a tár­sadalombiztosítási támoga­tásban részesülő gyógyszerek térítési díja, így jövőre vár­hatóan hatmilliárd forinttal többet fizet majd a lakosság a patikákban. Ugyancsak az év elejétől módosul a szocál­­san rászorulók által térítés­­mentesen beszerezhető gyógyszereket tartalmazó úgynevezett közgyógylista. A mintegy 2500 tb-támo­­gatott készítmény - a gyógy­szergyártók­ és forgalmazók, a Népjóléti Minisztérium és az egészségbiztosító megál­lapodásának eredményeként - a tervezettnél kisebb mér­tékben drágul 1998-ban. Ez­zel együtt is az ez évi 51 mil­liárd forinttal szemben jövőre - becslések szerint - 57 mil­liárd forintot hagyunk majd a gyógyszertárakban. A lakos­sági terhek növekedésében nemcsak az játszik szerepet, hogy a tb-támogatás mind­össze 6,8 százalékkal emel­kedik. Ahhoz az is hozzájá­rul, hogy a forgalomban lévő készítmények közül mintegy ezerháromszázhoz a gyástók nem kértek támogatást. A gyógyszerekre vonat­kozó támogatási kulcsok jö­vőre nem változnak. Módo­sul viszont a szociálisan rá­szorulók számára ingyen rendelhető patikaszereket felsoroló úgynevezett köz­gyógylista. A jegyzékben 1998-ban is mintegy 700 ké­szítményt vettek fel, de már nem szerepelnek benne a sú­lyos, krónikus bajok azon el­lenszerei, amelyek 90, illetve 100 százalékos tb-támoga­­tással is beszerezhetők (pél­dául egyes csontritkulás elle­ni szerek). A leggyakoribb, ambulánsan kezelhető be­tegségek gyógyszereit mind­azonáltal továbbra is térítés­­mentesen kapják meg a hát­rányos helyzetűek. Nőnek a gyógyszerárak Eltérő áremelések az alapvető élelmiszereknél • Budapest (MTI) Nem emelkedik az ára a húsnak és a baromfi­nak a jövő év elején. Többe kerülnek viszont a tej- és tejtermékek, to­vábbá a kenyér és a fi­nom pékáruk - tájékoz­tatták az MTI-t az illeté­kes terméktanácsok ve­zetői december végén. Kállay Béla, a Baromfi Terméktanács igazgatója ér­tésre adta, hogy az ágazatban bármennyire is szeretnék, a termelők és a feldolgozók nem emelhetnek árat, mivel az év elején a baromfipiacon a fogyasztás visszaesése vár­ható. Az évnek ebben a ré­szében ugyanis évek óta ke­vesebb áru fogy. Emellett a takarmánypiacon is alacso­nyak az árak, így a termelési költségek is elfogadható szinten vannak. A baromfite­nyésztők abban is remény­kednek, hogy az infláció a kormány előrejelzése szerint csökken. Az általuk szüksé­gesnek ítélt árkorrekcióra pe­dig 1997 őszén már sort kerí­tettek. Jelenleg 1 kilogramm bontott csirke - elárusító­helytől függően - 400-420 forint. A piacokon ez az ár 100 forinttal olcsóbb. Hegedűs Géza, a Vágóál­lat és Hús Terméktanács el­nöke szintén úgy vélekedett, hogy áremelésre nem lehet számítani a húspiacon. An­nak ellenére, hogy az úgyne­vezett input árak, azaz a kü­lönböző energiahordozók és a vágóhidak által felhasznált más anyagok és kellékek árai emelkednek. Emellett a szak­emberek szerint a kivitel sem folyik a kellő ütemben, és a belső piac is telített - erről már Ináncsy Miklós, a Buda­pesti Húsnagyker vezérigaz­gatója beszélt. A kínálati piac miatt az árak gyakran inkább lefelé, mint felfelé mozdul­nak. Erre utal az is, hogy a karaj még mindig nem érte el a kritikusnak tartott - már másfél éve emlegetett - ezer forintos kilogrammonkénti árat. Csákvári László, a Tejter­mék Tanács elnöke pontosan még nem tudta megmondani, hogy a tej és tejtermékek árai mikor és mennyivel emel­kednek a jövő év elején. Ez véleménye szerint nagyon el­térő lehet üzlettípustól és vállalattól függően. Abban azonban biztos volt a szak­ember, hogy mind a terme­lők, mind a feldolgozók csak mérsékelten emelik majd árai­kat. Példaként említette saját üzemét, a Veszprémi Tejipari Vállalatot, ahol nem tervez­nek áremelést. Szakértők sze­rint azonban 10 százalék kö­rüli drágulásra lehet számíta­ni e termékek körében. Wer­­li József, a Sütőipari Egyesü­lés igazgatója előrevetítette, hogy az év elején mintegy 10-12 százalékkal emelkedik majd a kenyér ára. Ez a sütő­ipar szakember szerint első­sorban a begyűrűző költsé­gek - például az energia-ár­emelés, a dúsító anyagok drágulása, valamint a szállí­tási költségek­­ növekedése miatt következik be. Nem le­het azonban figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy 1997. IV. negyedévében a sütőipari vállalkozások nem emelték áraikat olyan mértékben, ahogyan azt a dráguló terme­lési költségek indokolták vol­na. Az igazgató 1998 egészé­re az inflációval megegyező mértékű kenyér-áremelést, és azt 2-3 százalékkal meghala­dó finom pékárú árnöveke­dést prognosztizált. MODUL BAU Csongrádi sgt. 27. Tel.: 491-022. Dorozsmai út 5. Tel.: 466-092 ÉPÍTŐANYAGOK ALAPTÓL TETŐIG Boldog új évet k­ív­ánunk! Belföld 3 jegyzet Irány Győr-Sopron ! S­zőkébb régiónkban tovább tart a pangás. Bizonyít­ják ezt a statisztikai hivatal adatai: a megyében az év első kilenc hónapjában 1,2 százalékkal esett vissza az ipari termelés a tavalyi adatokhoz képest. Pedig az országban megindult a gazdasági fejlődés, melyet nemcsak a választásokra készülő kormánypárti politi­kusok nyilatkozatai, hanem a számok is alátámaszta­nak. Pedig működik már a Duna-Maros-Tisza Euroré­­gió, melytől sokan szőkébb pátriánk gazdasági fellen­dülését várták. E szervezet tevékenysége azonban kü­lönböző protokolláris rendezvényekben - határnyitá­sok, tudományos és kulturális konferenciák - merül ki. Egyelőre legalábbis nem képes arra, hogy befekte­tőket, tőkét, technológiát hozzon, vonzzon ide, a hozzá tartozó piaci lehetőségekkel. Mivel a megyék hatáskö­re és így jelentősége a rendszerváltozás után csökkent, az eurorégió egyfajta kitörési lehetőség­­ az ott dolgo­zók számára. Csongrád viszont ebből egyelőre keveset profitál. Szeged, mint egyetemi város sem áll feladata ma­gaslatán. A felsőoktatási intézmények karain, szakja­in arra törekednek, hogy feltöltsék a létszámot, így jár a magas fejkvóta. A végzés előtt álló hallgatók nagy része azonban az évről évre meghirdetett állásbörzé­ken ajánlat híján kétségbeesetten ténfereg: „Miért vesztegettem el ennyi évet?” Ha viszont mégis piacké­pes diplomát szerez, akkor irány Budapest vagy a Du­nántúl. P­éldául Győr-Sopron megye. Ugyanis az ottani ipa­ri parkoknak is szerepe van abban, hogy az or­szág egészét tekintve az idei év első kilenc hónapjában 13,8 százalékkal nőtt az ipari termelés. Példájuk köve­tendő lehet még akkor is, ha tudjuk, hogy Győr-Sop­­ron a nyugati, és nem a déli végeken fekszik. ~T cfÁ\—■ • Személyi jövedelemadó Átalányadózás több szakmában • Budapest (MTI) Jövőre több szakma képviselői választhatják az átalányadózást. Az adótörvények módosítá­sával ebbe a körbe ke­rültek az építőipari kivi­telezők, a videófelvétel­készítők és a fényképé­szek is. A bevételi határ is emelkedett, évi 3 mil­lió forintról 3,5 millió fo­rintra - emelte ki Mé­száros Gyuláné, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) adóne­mek főosztályának ve­zetője a személyi jöve­delemadó-törvény vál­tozásának egyéni vállal­kozókat érintő rendel­kezései közül. Az Országgyűlés által el­fogadott törvénymódosítás alapján a jövő évben már a tételes átalányadózás is szé­lesebb körben választható mint idén, így egy köszörűs vagy egy kosárfonó például évi 100 ezer forint adó meg­fizetése fejében válhat téte­les átalányadózóvá. A gazdasági kamarák szerepének növekedésével összhangban 1998-ban a be­fizetett kamarai tagdíj 50 százaléka - legfeljebb 10 ezer forint - a vállalkozói személyi jövedelemadót csökkenti. Ugyanezt az összeget azonban a bevéte­lek között kell feltüntetnie a vállalkozónak. A módosítás következtében az eddigi 27 százalékról 35 százalékra emelkedik a vállalkozói osz­talékalap utáni adó. Ezt a szabályváltozást viszont elő­ször csak 1999-ben, a jövő évi osztalékalap utáni befi­zetésnél kell alkalmazni. A kedvezmények közül ki­emelte: a munkáltató által adómentesen nyújtható étke­zési hozzájárulás felső hatá­ra havi 2000 forintról 2200 forintra emelkedik jövőre, az adómentes utalvány érté­ke pedig 1200 forintról 1400 forintra nő. Az adójóváírás mértéke a jelenlegi havi 3600 forintról 4200 forintra emelkedik. Ugyanakkor elmondta azt is: adómentes bevételnek minősül jövőre a falusi ven­dégfogadásból származó be­vétel, amennyiben nem ha­ladja meg az évi 400 ezer forintot. Nem kell adózni a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott névre szóló üdülési csekk ellenértékéből adott kedvez­mény után sem, amely a csekk értékének 50 százalé­káig terjedhet. Visszamenő­­leges hatállyal (1994-ig ter­jedően) állapít meg a tör­vény adómentességet a nyugdíjasok, illetve özve­gyük számára nyújtott áram­­díj-kedvezményre. A súlyosan fogyatékosok adókedvezménye havi 1200 forintról 1500 forintra emel­kedik, míg a jogosultság tör­vényi feltételei és az igazo­lás módja nem változtak.

Next