Délvilág, 1999. május (56. évolyam)

1999-05-22

.ja i'i m mm aa s* w* «km m vz-m mrm m#st m-m m mmm osa m 1» « sf-ss jst tm© m esr ws *m vr- 2» *s «& as m m m ss -as m vs m m wmwtm-mfx vs m n mlw m *» *r-m vtsam «■ w*? «s Szombat, 1999. Máj. 22. díj jelöltjei történet játszódik.” (Délma­­gyarország) 2. Menczel Róbert (Cse­­hov-darabok) „Az otthonosság jóleső ér­zése keríti hatalmába a nézőt, amikor megpillantja a Plato­nov színpadát: Telihay Péter előző két Csehov-rendezésé­­ben, A Manóban és Három nővérben megteremtett világ szintézise látható. A háttérből Anton Pavlovics tekint ránk a jól ismert cvikkeres képről, a fekete zongora, a hosszú asz­tal, a vasszékek és néhány csupasz fatörzs is megmaradt régi helyén. A díszlet mégis egészen más: a Három nővér mindent beborító, nyugtalaní­tó pirosságát a natúr fa nyers illatára, békés természetessé­gére cserélték. Ezzel A Ma­nót idézik; bizonyára nem vé­letlenül áll a sarokban Sze­­rebrjakov professzor hatal­mas vörös fotelje sem.” (Dél­­magyarország) 3. Rózsa István (Nabuc­­co) .Amikor a néző a nyitány után először megpillantja a monumentalitásával lenyű­göző architektonikus díszle­tet, ámul és bizakodik. Nem­csak Rózsa István, a tervező végzett mestermunkát, hanem a kivitelezők is. A három­­szintes, boltívekkel tagolt, ne­mes egyszerűségével ható építmény, az aprólékosan ki­dolgozott, helyenként mohá­val borított falfelületek törté­nelmi légkört árasztanak.” (Délmagyarország) VIII. Legjobb jelmezter­vező: 1. Benedek Mária (Sevil­la, se borbély) „...az előadás úgy színes, mint egy gyermekrajz, mint­ha filctollal színezték volna, és a szereplők is olyanok, Be­nedek Mari jelmezeinek kö­szönhetően, mintha a máso­dik lő találta volna ki őket. A kalap az égig ér, a szoknyát abroncsok tartják, Basiliónak földig lóg a keze, a karmester frakkja napsárga, piros mel­lénnyel. Igazi gyerekség, felhőtlen könnyűség.” (Nép­­szabadság) 2. Molnár Zsuzsa (A helyzet) Molnár Zsuzsa díszlet-, jelmeztervező és szcenikus szakon 1983-ban szerzett dip­lomát Prágában. Tizenhat év­vel ezelőtt szerződött a Sze­gedi Nemzeti Színházhoz, ahol az elmúlt másfél évti­zedben seregnyi darabban mutatta meg tehetségét, emlé­kezetes jelmezeket ill. díszle­teket készített számos előadáshoz. Noha szívesen dolgozik prózai- és opera­produkciók számára is, az utóbbi években leggyakrab­ban Juronics Tamás kortárs balettegyüttesének tervez. Legutóbb A helyzet címmel futó balettest érdekes, karak­teres artisztikus kosztümjeit és színpadképét álmodta meg. 3. Tresz Zsuzsa (Furcsa pár) „Szikora a Furcsa párt megtűzdelte idézőjelekkel. Színészeit - Tresz Zsuzsa fantáziáját használva - beszé­des ruhákba öltöztette. Olyan kosztümökbe és műhajakba, amelyek eltúlozzák a szemé­lyiségsémák egy-egy vonását. A karikatúra-ruhák beszédes­ségét túlzó, karikírozó gesz­tusokkal is földúsíttatta.” (Délmagyarország) IX. Legjobb férfi mellék­­szereplő: 1. Janik László (Kabaré) „Angyal Mária finomabb megoldást választ, a keve­sebb olykor több elvét követ­ve patikamérlegen kiporcióz­­va, intelligens eleganciával adagolja a feszültséget, az or­das eszme bemutatását. Jó partnere ebben Ernst Lud­­wigként Janik László, akinek gentlemanből korlátolt dama­­inges pártkatonává vedlésén nemcsak Clifford, a néző is megrökönyödik.” (Délma­gyarország) 2. Mészáros Tamás (Lili bárónő) „A legjobb alakítást a tán­cos-komikussá avanzsált Mé­száros Tamás nyújtotta a csa­ládfáját kirügyeztetni óhajtó Frédi szerepében. Pontosan tudta, hogy szerény orgánu­mára nem építhet, ezért nem is nagyon forszírozta a szép éneklést. Inkább fantasztiku­san kifejező mozgáskultúrá­jával, ritmusérzékével és re­mek humorával hódította meg a publikumot.” (Délma­gyarország) 3. Rácz Tibor (Kabaré) „Rácz Tibor alakításával kapcsolatban legtalálóbb a színibírálati klisé: pofon csapta a szerep. Színészi stú­dium példája lehetne, aho­gyan Herr Schultz-ot, a zsidó zöldségest egy-egy jellemző mozdulattal, a gyümölcsös stanicli élekre hajtogatásával, a szemüvege viselésével, a lemondó legyintésekkel, az „orr-dal” közbeni hajlongás­­sal megformálta.” (Délma­gyarország) X. Legjobb női mellék­­szereplő: 1. Fekete Gizi (Platonov) „Anna Petrovna szerepé­ben Fekete Gizi fanyar, cél­tudatos, tapasztalt asszonyt játszik.” (Délmagyarország) „Az Anna Petrovnát játszó Fekete Gizinek remek villa­násai voltak.” (Színház) 2. Müller Júlia (Kabaré) „Rácz Tiboréhoz hasonló karakterszínészi kvalitásról tesz tanúbizonyságot Müller Júlia is a vénkisasszonyos Fräulein Schneider szerepé­ben. Kettejük dialógusai ad­ják az előadás leghumoro­sabb és legőszintébb pillana­tait.” (Délmagyarország) 3. Varjú Lívia (Furcsa pár) Általános iskolás korától amatőr színtársulatokban ját­szott Budapesten. A Szegedi Nemzeti Színházban két év­vel ezelőtt a Szikora János rendezte Koldusoperában vendégszerepeit először, majd tavaly szerződést is ka­pott. Ebben a szezonban Te­lihay Péter Régi idők focija című előadásában, a Lili bá­rónőben és a Kabaréban ját­szott. Az áprilisban bemuta­tott Neil Simon-darabban, a Furcsa párban Mickey, a rendőrnő szerepét alakította. XI. Legjobb zenei telje­sítmény: 1. Énekkar (Nabucco) A Szegedi Nemzeti Szín­ház énekkara az elmúlt évek­ben Gyüdi Sándor karigazga­tó irányításával az ország egyik legjobb színházi kóru­sává vált. Tagjai zeneileg fel­készültek, igényesek, a szín­padi játékban nagy rutinnal, sok tapasztalattal rendelkez­nek, nemcsak a szegedi kőszínházakban, hanem a sza­badtéri produkcióiban, vala­mint külföldön is nagy sikert arattak. Az elmúlt években különösen Kovalik Balázs (Mefistofele, A varázsfuvola) és Kerényi Miklós Gábor (A bolygó hollandi, Pillangóki­sasszony) produkcióiban nyújtottak kiemelkedő telje­sítményt. Ebben az évadban a Nabucco jelentett a kórus szá­mára méltó feladatot. 2. Molnár László (Tosca) Molnár Lászlót, a Szegedi Nemzeti Színház karmesterét ebben az évadban sokszor hallhatta dirigálni a publi­kum, hiszen nemcsak a Tos­­cát, hanem a Bánk bán előadássorozatát, valamint a Nabucco és legutóbb a Pil­langókisasszony előadásait is vezényelte. A Puccini-operát korábban több neves vendég­gel, Misura Zsuzsával, Szil­fai Mártával is sikerre vitte már, ebben az évadban Far­kasréti Máriával és Sáfár Mónikával a címszerepben dirigálta. 3. Pál Tamás (Don Gio­vanni) „Az előadást a muzsiku­sok művészete menti meg. A dirigáló Pál Tamás felsőfo­kon beszéli a mozarti zenei nyelvezetet. Mély stílusisme­ret, elegancia és filozofikus tudás jellemzi formálását. A Salieri Kamarazenekarból alakult színházi együttes irá­nyításával felnőtt a nagy fel­adathoz, plasztikusan, eleve­nen és áttetszően játszik.” (Délmagyarország) Bacsa Ildikó és Jakab Tamás a Kabaréban. (Fotó: Karnok Csaba) 1­4 Kisszínház is vevő a Makón bemutatott darabra A pulóvergyűjtő Szegedre megy A Szegedi Nemzeti Színház szakemberei el­jöttek Makóra, egy szín­házi délutánra, és úgy döntöttek, megveszik mindkét bemutatott elő­adást. Ami azért érdekes, mert ez többnyire fordít­va szokott történni: a makói intézmény szokta meghívni a szegedi és a környékbeli színházak előadásait. Emlékezetes színházi esté­vel ajándékozta meg nemrég a makói közönséget a Páger Antal Stúdió és a szegedi Our Group. A PAST tagjai - Ba­kai Beáta és Reinhardt Tamás — Harold Pinter művét, A szeretőt mutatták be; az Our Group nem hivatásos színé­szei, Makk Hajnalka és Wo­­dala Márk pedig William Mastrosimone darabját, A pu­lóvergyűjtőt. A kép is ezt az előadást örökíti meg. Harold Pinter műve egy fiatal házas­párról szól, akik nem túl iz­galmas életüket igyekeznek izgalmassá tenni. Ami sikerül is: az elfojtott szenvedéllyel pörgő párbeszédek és az érde­kes szituációk föladják a lec­két, és a két fiatal színjátszó képes arra, hogy végig izga­lomban tartsa a furcsa törté­nettől egyébként is elhűlt kö­zönséget. Mastrosimone da­rabjában Wodala Márknak volt könnyebb dolga: az egyenes jellemű teherautó-so­főr, aki csak „egy kóbor nu­merára” vágyik, felmegy az édességárus lány lakására, az­tán megtudja, hogy a szoba előző bérlője fölkötötte ma­gát, a háziúr bedeszkázta az ablakot, ráadásul a lány, aki kedves is hozzá, meg nem is, olyan zöldséggel akarja meg­kínálni, amit az utcán szedett össze. Makk Hajnalka képes arra, hogy kicsit megutáltas­­sa, majd pedig nagyon meg­szerettesse magát. A kóbor numerából nem lesz semmi, valami más alakul ki abban a levegőtlen szobában. Megbe­szélik, hogy a fiú elmegy, de emlékbe otthagyja a pulóve­rét. Végül mégis minden jóra fordul ebben a történetben, mely olyasféle feszültséggel van tele, amit mostanában ez­redvéginek szoktak nevezni. A darabot - éppúgy, mint A szeretőt - a Páger Antal Stú­dió vezetője, Franyó Róbert rendezte. A darabokat a szegedi nemzeti színház színészei is megnézték. A megbeszélésen végül úgy alakult, hogy A szerető mégsem látható ősztől a Kisszínházban, mert a két szereplő idejébe a tanulás mellett nem fér bele egy ilyen kötöttség. A pulóvergyűjtő azonban menni fog. B. A. A pulóvergyűjtőt a makói közönség után a szegedi is láthatja ásztal. (Fotó: Karnok Csaba) • Munkatársunktól Vasárnap 15 és 19 órától Dobozy Imre-Horvai Ist­ván: A tizedes meg a többi­ek című darabjával vendég­szerepel a Pécsi Nemzeti Színház társulata a Szegedi Nemzeti Színházban. A produkció rendezője és dramaturgja, Korognai Károly, a szegedi teátrum új igazgatója, aki Gálfy szerepét játszva színész­ként is bemutatkozik. A to­vábbi főbb szerepekben Balikó Tamást (Tizedes), Ujláth Tamást (Szíjártó), Fillár Istvánt (Albert), Bacskó Tündét (Szása), Pil­­linczes Józsefet (Gáspár), Bajomi Nagy Györgyöt (Fekete), Fekete Andrást (Suhajda), Krum Ádámot (Erdész), Urbán Tibort (Dunyhás), N. Szabó Sán­dort (SS-hadnagy), Sten­­czer Bélát (Krasznavölgyi) és Dobos Sándort (Walter) láthatjuk. A díszlet Vayer Tamás, a jelmez Rippl Renáta tervei alapján készült. A tizedes a nagyszínházban IDŐZÓNA ÓRASZALON SZEGED BALLAGÁSI AJÁNLATA Ha Ön 10 000 Ft felett vásárol 1999. június 30-ig, karátos arany ékszert kap ajándékba. EZT NE HAGYJA KH Időzóna óraszaküzletek a városban öt helyen. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázatot hirdet a Hódpress Nyomdaipari Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. KÖNYVVIZSGÁLÓI feladatainak ellátására. Feltételek: - okleveles könyvszakértői vizsga (vonatkozó jogosultságok szerint könyvvizsgálói nyilvántartásba vétel) - büntetlen előélet - magyar állampolgárság. A pályázatot Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város polgármesterének címére kérjük benyújtani. A pályázathoz mellékelni kell 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt. A pályázat benyújtásának határideje: 1999. június 14. Cím: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város polgármestere, 6800 Hódmezővásárhely, Kossuth tér 1. Kultúra 7 Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal jegyzője pályázatot hirdet LAKÁSÜGYI ÜGYINTÉZŐI munkakör betöltésére. Pályázati feltétel: - állam- és jogtudományi egyetemi vagy államigazgatási főiskolai végzettség - büntetlen előélet - magyar állampolgárság. Előnyben részesül: - a közigazgatási gyakorlattal és­­ számítógépes ismeretekkel rendelkező pályázó. Kinevezés: 6 hónap próbaidő után, határozatlan időre. Bérezés: az 1992. évi XXIII. Ktv. alapján. A pályázathoz mellékelni kell: - szakmai önéletrajzot - 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt - iskolai végzettséget igazoló okirat másolatát. A pályázat benyújtásának határideje: 1999. június 4. A pályázatot Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala jegyzőjéhez (Szentes, Kossuth tér 6.) kell benyújtani.

Next