Délvilág, 2000. január (57. évfolyam)

2000-01-03

Hétfő, 2000. jan. 3. Árvízkárok elhárítása Budapest (MTI) Az új év első kormány­ülésén, jövő héten kedden tárgyalnak a miniszterek az egyre súlyosabbá váló árvíz­károk elhárításával össze­függő kérdésekről. A szak­tárcák hétfőre készítik el ja­vaslataikat. Ennek keretében megvizsgálják az idei kárel­hárítás során eredményesen tevékenykedő Helyreállítási és Újjáépítési Kormánybi­zottság felélesztésének lehe­tőségét is. A belvízi védeke­zés költségei országszerte biztosítottak. A szombattól hatályba lépő költségvetési törvény alapján ugyanis a különböző pénzügyi keretek, így például a vis maior alap is feltöltve várja a felhaszná­lást. ÁB-bébik Budapest (MTI) Az új év első órájában 21 gyermek született Magyaror­szágon - legalábbis ennyi bejelentés érkezett a kórhá­zakból az ÁB-AEGON Biz­tosítóhoz. 1961 óta immár 40. alkalommal adja át az ÁB-AEGON a Szemünk fé­nye életbiztosítást az év első újszülöttjeinek. A közjegyző jelenlétében kisorsolt 1 mil­lió forintos kötvényeket a gyermekek szülei a kórhá­zakban vehetik át. AB-élet­­biztosítást nyertek: a Nyírő Gyula Kórházban született Kozák Tünde Petra budapes­ti kislány, Varga Bálint Hat­vanban, Lengyel László Debrecenben, Mosonyi Esz­ter Szolnokon és László Ré­ka Nyíregyházán. Váratlan meglepetés Baja (MTI) Váratlan meglepetés érte szilveszter éjszakáján a Baja egy részén és a Kalocsa kör­nyékén élőket, közel 3600 lakás került időlegesen a sö­tétség fogságába. Kábelhiba miatt Baja egy részén éjjel fél tizenkettőkor áramszünet következett be, és hatszáz la­kás borult sötétségbe. A Dé­­mász Rt. szakembereinek egyórányi munkájukba ke­rült mire ismét fény jutott az otthonukba. A Kalocsa kör­nyéki kistelepüléseken szin­tén gondot okozott a hibás kábel, ott mintegy három­ezer lakás maradt 150 percig áram nélkül. A két meghibá­sodás nem a dátumváltás mi­att következett be, de min­denesetre kínos perceket, órákat okozott a térség lako­sainak életébe és csak az új év hozta meg számukra is­mét a világítást. Szilváskői bazaltbarlang Salgótarján (MTI) Magyarország harmadik bazaltbarlangját találták meg salgótarjáni barlangászok a napokban. A helyi kutató­­csoport 1982-ben még csu­pán sziklahasadéknak vélte a szilváskői bazaltbarlangot, ám most egy kisebb bontás révén újabb, legalább két­száz méteres szakaszt tettek kutathatóvá. A felfedezés unikális értékét az adja, hogy kivételesen ritkán for­dulnak elő ilyen kemény kő­zetben barlangok. Magyaror­szágon eddig mindössze két említésre méltó bazaltbar­langot tartottak nyilván, a pulait, valamint a Halász Ár­pád Barlangot. A millenniumi év nyitánya Az Országházbón a Szent Korona Budapest (MTI) A Szent Koronát és a koronázási jelvényeket szombaton, a millenniu­mi év nyitányaként át­szállították a Magyar Nemzeti Múzeumból a Parlamentbe, és a tör­vényhozás épületének kupolatermében helyez­ték el. A Szent Korona átszállí­tásának ünnepi ceremóniája 16 óra 15 perckor kezdődött meg a múzeumban, ahol a nemzeti ereklyéket két mu­zeológus helyezte el a biz­tonságos szállításra kialakí­tott eszközökbe: a korona egy speciális golyó-, hő- és ütésálló üvegtárolóba, az országalma, a jogar és a kard pedig egy vasládába került. A koronát és a jelvénye­ket szállító királykék színű páncélozott jármű, amelyet a Köztársasági Őrezred tagjai kísértek az útvonalon, dél­után háromnegyed ötkor in­dult el a nemzeti múzeumból és öt órakor érkezett meg a Kossuth Lajos térre. A nemzeti ereklyéket tar­talmazó gépkocsi katonai tiszteletadás mellett gördült az Országház főkapujához, ahol az öttagú koronatestület tagjai: Göncz Árpád köztár­sasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, Áder János házelnök, Németh János, az Alkotmánybíróság elnöke és Glatz Ferenc, a Magyar Tu­dományos Akadémia elnöke fogadta. Ezután felvonták a köz­társaság lobogóját, majd a Himnusz hangjait követően 21 díszlövés hangzott el. A Kossuth téren több ezres tö­meg nézte végig a ceremóni­át. A Szent Koronát, az or­szágalmát, a jogart és a kar­dot­­ ünnepélyes keretek kö­zött - kevéssel fél hat előtt helyezték el az Országház Kupolatermében felállított speciális tárolóban. A föld­rengésbiztos vitrinben az ál­lagmegóvás érdekében nitro­gén veszi körül és nem éri természetes fény az ereklyé­ket. A koronát és a koronázási jelvényeket először a koro­natestület tagjai, illetve fele­ségeik tekintették meg. A ki­adott program szerint este 6 és 10 óra között bárki ingyen megnézhette az ereklyéket a Parlamentben. A Szent Korona átszállí­tását megelőzően a Parla­mentben millenniumi ünnep­séget tartottak, amelyen je­lenlegi és volt közjogi mél­tóságok, kormánytagok, or­szággyűlési képviselők, egy­házi vezetők és a diplomá­ciai testület tagjai vettek részt. Az SZDSZ-frakció - korábbi bejelentésének meg­felelően - távol maradt az eseménytől. Az ünnepséget Áder Já­nos házelnök nyitotta meg, aki beszédében úgy fogal­mazott: mindannyiunk kö­zös sikere, hogy egy olyan ország polgáraiként léphe­tünk az új évezredbe, amely immár nemcsak csatlakozni kész, hanem felzárkózni is képes az európai polgári demokráciák közösségé­hez. Göncz Árpád köztársasági elnök, miután aláírta a mil­lenniumi emléktörvényt, ki­jelentette, a Szent Korona je­lenléte itt, ebben az épület­ben, jelképértékű, közjogi értelemben évszázadokon át kifejezte hazánk alkotmá­nyos főhatalmát, s e főhata­lom birtokosa volt. Orbán Viktor miniszterel­nök annak a meggyőződésé­nek adott hangot, hogy a Szent Korona teremtette meg a lehetőségét annak, hogy Magyarország Európá­ba lépjen. Németh János, az Alkotmánybíróság elnöke, Orbán Viktor kormányfő, Göncz Árpád köztársasági elnök, Áder János parlamenti elnök és Glatz Ferenc, az MTA elnöke - a koronatestület tagjai - a Parlament kupolacsarnokában. (MTI Telefotó: Kovács Attila) Budapest (MTI) Az egészségügyben 2000. január 1-én hatály­ba lépett rendelkezések szabályozzák a képernyő előtti munkavégzés felté­teleit, előírásokat tartal­maznak a társadalombiz­tosítási támogatások el­számolási rendjéhez és különböző szakmai szer­vezetek számára szabnak meg feladatokat - közölte az Egészségügyi Miniszté­rium kommunikációs köz­pontja. A képernyő előtti munka­végzés minimális egészség­­ügyi és biztonsági követelmé­nyeiről szóló egészségügyi miniszteri rendelet azok vé­delmében született, akik mun­kahelyükön legalább négy órát a számítógépek monitor­jai előtt töltenek. Az ilyen munkahelyeken kötelezővé vált a munkaadók számára, hogy óránként leg­alább tízperces pihentető szü­netet adjanak a dolgozóknak. A jogszabály részletesen elő­­írja magával a képernyővel, a billentyűzettel, a munkaasztal­lal, valamint a munkakörnye­zettel kapcsolatos munkavé­delmi követelményeket is, összhangban az Európai Unió rendelkezéseivel. A keresőképtelenség és ke­resőképesség orvosi elbírálá­sáról, valamint annak ellenőr­zéséről szóló kormányrendelet 2000. január 1-jén hatályba lé­pett szabályai olyan adatok gyűjtésére kötelezi az orvoso­kat, amelyek a beteg szemé­lyiségi jogait nem sértve - egy megbetegedési statisztika alapjaként - több szempontú ellenőrzést tesznek lehetővé a megyei egészségbiztosítási pénztárak főorvosai számára. A rendelkezés egyszerűsíti az orvosok dokumentációját is, mivel a táppénzes napok kiutalásáról szóló jelentéseket minden beteg esetében csak a felvétel és a kiírás napján kell adminisztrálni, szemben az előző évek gyakorlatával, amikor hetente és betegenként jelentettek az egészségbiztosí­tási pénztáraknak. A járóbeteg-ellátás kereté­ben rendelt gyógyszerek, gyó­gyászati segédeszközök és gyógyfürdő-ellátások árához nyújtott támogatások elszá­molásáról és folyósításáról ki­adott kormányrendelet rögzíti: csak az Országos Egészség­­biztosítási Pénztárral (OEP) vagy a Vasutas Társadalom­­biztosítási Igazgatósággal szerződést kötött szolgáltató jogosult gyógyszer-, gyógyá­szati segédeszköz forgalmazá­sára, illetve gyógyfürdő-szol­gáltatások nyújtására. Az érintett szervezetek az OEP-pel havonta egy, kettő, illetve négy alkalommal szá­molhatnak el. A forgalmazók január 1-jétől elektronikus adathordozón kötelesek jelen­téseik benyújtására és ugyan­ettől az időponttól számolhat­nak el havonta akár négy alka­lommal is. Az egészségügyi miniszter rendelete alapján úgynevezett működési nyilvántartást vezet 2000. január 1-jétől a Magyar Orvosi Kamara és a Gyógy­szerész Kamara. Az új nyil­vántartás számon tartja, hogy a szakemberek a kötelező to­vábbképzéseket teljesítik-e, mert ez alapján tartható ér­vényben a szakorvosi képesí­tés például azoknál, akik ép­pen nem gyakorolják a hivatá­sukat. Az alapnyilvántartás­ban mindazok adatai szerepel­nek, akik orvosi, fogorvosi, vagy gyógyszerészi diplomát szereztek. Az orvosi szakmai kollé­giumokról hozott egészség­­ügyi miniszteri rendelet a kol­légiumok működtetését a Ma­gyar Orvosi Kamara feladatá­vá tette. A katasztrófa-egészségügyi ellátásról szóló kormányren­delet azt a célt szolgálja, hogy az intézményrendszer szerve­zetten készülhessen fel a ka­tasztrófák egészségügyi kö­vetkezményeinek felszámolá­sára és egy esetlegesen bekö­vetkező katasztrófa során a körülményeknek megfelelően fenntartható legyen a lakosság és a katasztrófa következtében egészségkárosodást szenve­dett állampolgárok legszüksé­gesebb egészségügyi ellátása. Katasztrófa-egészségügyi szabályozás eddig nem volt Magyarországon. Egészségügy: új év, új rendelkezések Tíz perc szünet­­ a képernyő előtt Belföld 3 múlt időben Beszéljen a szám! L­ezárult egy korszakom / Mégsincsen nagy borszagom - mondaná alanyi költőnk az új év elején. De miért nincs nagy borszaga? Lehet, hogy nem zárult le semmilyen korszak? Dilemma dilemma hátán. Elkezdődött-e az új évezred vagy nem? Ahogy elnézem ezt az Y2K hacacárét, nyilván elkezdő­dött. De ne egyek több bocisajtot, ha most nem járok ennek a végére. Kezdjük mindjárt az alapoknál, és induljunk ki abból, hogy a tízes számrendszerben számolunk, amelynek tíz számjegye van, növekvő sorrendben a következők: 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9. (Ilyen könnyen még nem ütöttem be számsort számítógé­pen.) Ebből is láthatjuk, hogy számrendszerünk kezdő száma nem az 1, hanem a 0. Ha pedig úgynevezett helyi érték szerint lépegetünk egyenként, akkor a 9-es után mindig a 0 jön, és ez­zel úgymond „záródik” a kör. És ha kicsit fineszesen gondol­kodunk, rájövünk, hogy az 1999 után következő 2000, mint olyan, mint szám, már nem tartozik az úgynevezett egyezresek körébe, hanem bonyolult módon és meghökkentően már a kétezres számok táborába, helyes kis csoportjába foglal helyet, és ez ellen, azt hiszem, nem emelhetünk kifogást. Ugyanakkor ez, számolási technikánkat tekintve ugye azt is jelenti, hogy pszichésen rákészülve mindenképp azt érezzük, hogy amidőn ajkainkon kiejtjük, hogy 1999 helyett 2000 lett, engedünk an­nak a csábító filingnek, hogy itt bizony ezredforduló történt, a szó legnemesebb értelmében. Számszakilag és lelkileg ezzel rendben is volnánk, de csám­csogjunk még tovább a lenyelhetetlen falaton, amely akár a szétpukkant gumilabda, feltapad szájpadlásunkra. Akkor most az a kérdés, hogy hogyan számoljuk mi az éve­ket, milyen kiindulási alapon fekszünk, léhán és ledéren, ho­gyan kezdtük az évszámok lajtorjába való építését? Azt mindannyian jól tudjuk, hogy a mi időszámításunk Krisztus urunk születésétől számoltatik, így ekképp minden el­vi okoskodás gyökerét ott, e kezdeteknél rágcsálhatjuk, persze, amennyiben kedvünk szottyan rá, és nem érezzük magunkat hiábavaló rágcsálónak. A­­kkor hívjuk elő neszesszerünkből a föntebb jól megrágott Mai számrendszeri hivatkozásunkat, és merészen, minden to­vábbi bajt magunkra hárítva, azt állítjuk, hogy Krisztus urunk születésének pillanatát - amely az ismert körülmények között zajlott - éveink számolásának alapjává tesszük, és választjuk hozzá a legkisebb számunkat, a nullát. Tesszük ezt azért is bát­ran, mert nyelvi hagyományainkra is rátámaszkodhatunk, majdhogynem a nyelvünkre, amely így szól hozzánk, midőn alapvetően új életbe fogunk: „És akkor nulláról kezdtem az életem.” Nincs is ennél szebb, nulláról kezdeni, üres bakelit­pénztárcával a zsebünkben, de ne térjünk el a tárgytól, messze vinne és telik az idő. Ha tehát Krisztus urunk számításaink szerint a­z időpilla­natban született - ami azt is jelenti, hogy nem születhetett­­­­ben, mert az számrendszerünk felépítésénél fogva, s azt jól megragadva, azt jelentené, hogy Krisztus urunk Kr. u. .-ben született, ami pedig szellemtelen képtelenség. Ha ez így van, akkor ebből azt is jól láthatjuk, hogy az első muris szilveszter 1-ben volt, amelyben az első évet búcsúztatták, majd ugyan­ezen felbuzdulva várták a második esztendőt. Ám, és ez kardi­nális, mit vetettek papírra? 0 és 1 között azt kellett papírra vet­niük, hogy ez az első év, és nem azt, hogy ez a nulladik év. Az első év tehát 0-tól 1-ig, a százegyedik év 100-tól 101-ig, az 1001. év 1000-től 1001-ig tartott, a 2001. év pedig 2000 január 1-től 2001. január 1-ig. Az idei esztendő tehát már nem az egyezresek nagy famíli­ájába tartozik, hanem vele, számolásilag, beleértünk a kétez­resek hasonszőrűen nagy csoportjába. Ha pedig egyik ezres csoportból a másik ezres csoportba szökkentünk egy szemvil­lanás alatt, akkor lecseréltük az egyezreseket kétezresekre, fordult a kocka, azaz megtörtént az ezredforduló. És ebben az évben végig 2000-et írunk, ami azt jelöli, hogy mindvégig a 2001. éven belül vagyunk, ebből következik, hogy a következő szilveszter nem lehet ezredforduló, mert akkor már, 2001-ben - januártól decemberig - már a második olyan évben leszünk, amelyikben ezresek tekintetében és helyi értékén az egyes he­lyén a kettes számjegy áll. Azt hiszem, ez idáig nem hatott nyaklevesként. A baj akkor szokta dinamikailag felforgatni az agyunkat, amikor az évezredek helyzetét vizsgáljuk, és abból próbál­juk meg levezetni a kormeghatározást. Mert akkor azt mond­juk, hogy az első ezer év az első évezred, a második ezer a má­sodik évezred, a harmadik évezred pedig a harmadik ezer év. Ezért azt látjuk, hogy az első évezred 1-től ezerig tart, a máso­dik 1001-től 2000-ig, a harmadik pedig 2001-gyel kezdődik. E két eltérő számolási modell összevetéséből adódik, hogy 2000- ben fordultak az ezresek”, mégsincs új évezred, illetve az ez­resek helyi értékének megváltozása után beszélnénk csak ez­redfordulóról. Ezt az egyéves értelmezésbeli csúszást csak ak­kor kerülhetnénk el, ha az első évet 0-val jelölnénk, a másodi­kat 1-gyel, ami pedig teljesen logikusnak látszik, ha a fenti 0, 1, 2,... számsort vesszük alapul, mert akkor a sorszámozást sem 1-gyel, hanem 0-val kellene kezdeni És kész. Vö.: a gye­reknek is van 0. (azaz nulladik) órája. ■■■■Hl HŐSZIGETELT, f? ff­a ABLAKOK AKCIÓJA! MODUL BAU Szeged, Csongrádi sgt. 31. Szeged, Tűzoltó u. 4.

Next