Délvilág, 2000. április (57. évfolyam)
2000-04-13
Csütörtök, 2000. ápr. 13. Algahajtású aulák?Száz kérelmezőből csak három kap menekültstátust Többségük jobb megélhetést keres MTI Press Tavaly 79 országból 11 és fél ezren folyamodtak menekült státusért, de még „befogadott" is csak minden tizedik lehetett közülük. Az illegálisan hozzánk érkezőknek nincs erre sem esélyük. Újjá alakították a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának Menekültügyi Igazgatóságát. egyesített ügyintézés Dr. Dobó István igazgató szerint az új hivatal létrehozásával a törvényeknek megfelelő egységes, integrált végrehajtásban jobban érvényesülhet az összhang, az azonos értelmezés, a döntések megalapozottsága. Az új hivatalhoz került a Menekültügyi Igazgatóságon kívül a határőrségtől, a rendőrségtől, az idegenrendészeti valamint a BM-től az állampolgársági igazgatóság. Az egyesített ügyintézés a Magyarországra menekültek számára nem hozott alapvető változásokat. Menedékjogi kérelmeiket ugyanott, ugyanúgy, ugyanazok intézik, akik korábban, de a jobb munkaszervezés révén talán valamivel gyorsabban. A fővárosban és vidéken ugyanannyi az érdemi ügyintéző. A technikai ügyintézők számavalamelyest nőtt: ketten vannak ügyosztályonként. Ők foglalkoznak a fényképekkel, az ujjlenyomatokkal, az igazolványok kiadásával és így tovább. Az ENSZ Menekültügyi Bizottsága vállalta az ő foglalkoztatási költségeiket. A Menekültügyi Igazgatóság működteti a befogadó állomásokat és az ideiglenes szálláshelyeket, ellátja a kérelmezőket. Pénzügyi kereteiket a parlament által nekik szánt költségvetés szabja meg, amely tavaly 960 millió forint volt, az idén 1287 millió. A három befogadó állomás kapacitásának bővítése kívánatos lenne, erre kidolgozták tervüket, de helyhiány miatt már eddig sem kellett senkit elutasítaniuk - tudtuk meg dr. Dobó Istvántól. Menekültek, befogadottak A Magyarországra menekülő külföldiek (napjainkban havonta átlagosan ezer fő) legnagyobb része gazdasági, vagyis megélhetést kereső migráns. 1999-ben 11 ezer 499-en nyújtottak be menekültkérelmet, de nem egészen három százalékuk kapta meg az 1951-es ENSZ-konvenció értelmében vett menekült státust, amelyet csak az nyerhet el, akit hazájában bizonyítottan személy szerint üldöznek vallási, nemzetiségi, faji, világnézeti csoporthoz tartozása miatt. Nem egészen tíz százalékuk lett „befogadott” vagy „átmenetileg befogadott”, aki addig élhet itt, amíg ügyében a végleges döntés meg nem születik. Ők tartózkodhatnak a befogadó állomásokon, vagy ha önállóan megélhetést találnak, lakhatnak azokon kívül is, igazolványuk birtokában, ha bejelentik, hogy hol, és így utolérhetők. Az utcán szembejövő külföldiek tehát általában nem közülük kerülnek ki, hanem turisták. A tavaly 79 országból jött 11 ezer ötszáz főből több mint 1300 volt bangladeshi, 2200 afgán, 27 orosz, 15 ukrán és 16 romániai állampolgár, és elég sokan jöttek más ázsiai és afrikai országokból is. Utóbbiak közül sokan illegálisan lépték át az országhatárokat. Őket, mivel már jövetelük módjával is törvényt sértettek, továbbá azokat, akik már itt követtek el törvénysértést, őrzött közösségi szállásokon helyezték el. A nagy többség végcélja nem Magyarország, hanem Nyugat-Európa volt. Közülük számosan újra meg újra megkísérlik, hogy innen továbbinduljanak, szintén illegálisan, de visszatoloncolják őket, és ugyanott kötnek ki, valószínűsítve továbbtoloncolásukat vagy abba az országba, ahonnét érkeztek, vagy repülővel eredeti hazájukba. Meddig kell várakozni? A Magyarországra menekültek függő ügyeinek száma a tavaly júniusi 3634-ről decemberre 2020-ra, majd az idén januárra 1859-re csökkent. Egyénenként változik, hogy sokallják-e a kérelmeik elintézésig eltelő időt. Aki valóban itt szeretne letelepedni, annak minden nap sok. Másoknak azonban minden itt-tartózkodási nap tiszta nyereség, hátha közben ők maguk is rendbe tehetik sorsukat itt maradva, vagy harmadik ország által befogadva. Összehasonlítva, a magyar ügyintézés átfutási ideje nem hosszabb más európai országok átlagánál. Az évek óta és a közeljövőben is várhatóan egyre növekvő gazdasági népvándorlás keletről nyugatra szociológusok szerint a népesség legdinamikusabb, legfogékonyabb, tehát tehetséges részét indítja útnak az elképzelt jobb felé, míg a többség belenyugszik, beletörődik sorsába, amelybe született. A fejüket vándorlásra adók aztán sokszor megrekednek, de előbbi lakhelyük szegényedik elvesztésükkel. A legjobb persze az lenne, ha mindenki megtalálhatná saját hazájában azokat a feltételeket, amelyek között élni kíván. Ez most sincs így, és a közeljövőben sincs rá kilátás... Molnár S. Edit Nagylakig „esztergagépként" jöttek... A tavaly 79 országból jött 11 ezer ötszáz főből több mint 1300 volt bangladeshi, 2200 afgán, 27 orosz, 15 ukrán és 16 romániai állampolgár, és elég sokan jöttek más ázsiai és afrikai országokból is. Utóbbiak közül sokan illegálisan lépték át az országhatárokat. (Fotó: Kamnok Csaba) Los Angeles (MTI) Lehetséges, hogy a parányi zöldalga hamarosan üzemanyagforrás lesz: tiszta és hatékony hidrogéngázt fog termelni gépjárművek meghajtására, sőt, az energiaipar és az elektromos művek üzemeltetésére is. Amerikai tudóscsoportok, amelyek új energiaforrások után kutatnak, a high-tech helyett most a természethez fordulnak, amely már nagyon régen kitalálta, hogy vízből és napfényből hogyan nyerhető energia. Azokról az algákról (Chlamydomonas reinhardtii) van szó, amelyeknek megvan az a különleges sajátosságuk, hogy hidrogént tudnak előállítani, a hydrogenase elnevezésű enzimet, s ez alkotóelemeire, hidrogénre és oxigénre tudja felbontani a vizet. - Ez a mikroszkopikus méretű növény a napenergiát használja fel energia előállítására, illetve alakítja át más energiává - mondta sajtóértekezleten egy mikrobiológus professzor, Tasios Melis a California Egyetemről. - Mindenütt megtalálhatók ezek az algák, amelyek zöldes színű üdítőitalhoz hasonló oldatban növekednek. Kénre van szükségük a növekedéshez és a fotoszintézis létrejöttéhez. Kutatók rájöttek arra, hogy ha az algákat megfosztják a kéntől, akkor azok áttérnek a hydrogenase enzim előállítására. - A zöldalgák nem pusztulnak el, nem fulladnak meg, hanem ehhez a trükkhöz folyamodnak. Számukra egyszerűen csak egy másik lélegzési mód a hidrogén előállításának folyamata - idézi a Reuters az amerikai professzort. Az algák - ahelyett, hogy a fény segítségével szénhidráttá alakítanák a szén-dioxidot és a vizet - a hydrogenase enzim segítségével bontják le az energiakészletet. Rendes körülmények között oxigént bocsátanak ki melléktermékként, de amikor a hydrogenase ciklusra kapcsolnak át, akkor hidrogént szabadítanak fel. - Úgy képzeljük ezt el, mint a víz elektrolízisének biológiai változatát - mondta egy másik amerikai tudós, Elias Greenbaum. Mindennek a mellékterméke: színtiszta víz. Tasios Melis kutatócsoportja egy szakmai tanácskozáson beszámolt arról, hogy először természetes körülmények között késztették hidrogén előállítására az algákat; hagyták, hogy napfény és víz segítségével jöjjön létre fotoszintézis. Aztán megfosztották őket a kéntől. Ehhez körülbelül 20 óra szükséges. Az algák a tudósok feltételezése szerint azért képesek „hátramenetbe” kapcsolni, mert valamikor réges-régen, amikor a Földön zord volt az éghajlat, alkalmazkodniuk kellett hozzá, és még nem „felejtették el” ezt a tudást. Négy-öt nap múlva az algák kezdik felenni saját fehérjéjüket, ezért újra lehetővé kell tenni számukra a fotoszintézist. Annak azonban nincs határa, hogy hány cikluson lehet áterőltetni az algákat. - Voltaképpen örökké élnek - mondta Tasios Melis, aki szerint egy kis tavacskában az algák annyi hidrogént állítanak elő, amennyi tizenkét személygépkocsi egy héten át tartó üzemeltetéséhez szükséges. - Talán szennyvízzel is le-,het táplálni az algákat, s ezzel két környezetvédelmi problémát egyszerre oldhatnának majd meg. De semmiképpen nem a közeljövőben - tette hozzá. Jelenleg minden négy liter termesztett alga körülbelül három milliliter hidrogéngázt termel óránként. Melis kutatócsoportja úgy véli, hogy ezt a tízszeresére tudják majd növelni. Elias Greenbaum kutatócsoportja ennél hatékonyabb módszert fejlesztett ki. Ők úgy gondolják, hogy más algáknak és talán baktériumoknak is megvan ugyanaz a különleges sajátosságuk, mint a zöldalgáknak, ezért most ilyen mikrobák után kutatnak. De ahhoz, hogy hidrogéngázzal tankolhassuk tele autónkat, még meg kell oldani a rendkívül gyúlékony hidrogén tárolásának és használatának problémáját is. MTI Press Az atomenergia békés célú felhasználása ellen ma már az elszánt környezetvédők sem találnak helytálló érveket. Az atomerőművek hulladékainak elhelyezése azonban még társadalmi viták forrása, hiszen az érintett vidékek lakóit nehéz meggyőzni arról, hogy miért pont ott kell a tárolót megépíteni. Olcsó áram A jelenlegi duplájába kerülne a villamosenergia ára - a közgazdászok számításai szerint - ha a Paksi Atomerőmű nem termelné meg , az ország energiafogyasztásának a felét. Azzal seoj v£... tatkozik senki ma már, hogy az atomerőműben előállott energia igenis a környezetkímélő, hiszen a kutatók vissgálatai bebizonyították, hogy , például a paksi atomerőműével azonos teljesítményű széntüzelésű erőmű többoxigént fogyaszt el egy év alatt, mint amennyire az ország lakosságának szüksége van ugyanennyi időn belül a lélegzéshez. Aggodalmak és viták elsősorban a radioaktív hulladékok tárolásával, biztonságos elszigetelésével kapcsolatban merülnek fel. A hagyományos tüzelésű erőművek hulladékaival szemben a radioaktív hulladék kis mennyisége miatt biztonságosan izolálható (elszigetelhető) - állítja dr. Ormai Péter, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaság (RHKKT) főmérnöke és hozzáteszi: Másrészt számos toxikus hulladékkal ellentétben - melyek felezési ideje végtelen, sohasem bomlik el, így veszélyességük állandóan megmarad - a radioaktív hulladékokban lévő .izotópok meghatározott felezési idővel bomlanak el^ A£ idő előre haladtával tehát veszélyességük egyre csökken, ,rrajjd megszűnik. A rövid felezési idejű radtoizotópokat tartalmazit hulladék esetén néhány száz év alatt. Tárcaközi ^program új atomhuladék-tároló létesítésére Püspökszilágyiban 1976-tól működik a Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló (RHFT), ahol a gyógyászatból, a kutatásokból, az oktatás területéről és az iparból származó radioaktív hulladékokat, valamint 1983-89 és 1992-96 között atomerőművi szilárd, kis aktivitású radioaktív hulladék egy részét helyezték el. Döntés várható További üzemeltetéséről egy átfogó biztonsági elemzés után 2000 végén lehet dönteni. Új tároló létesítéséhez szükséges telephelykutatással 1993 óta foglalkozik tárcaközi program. Az ország területének vizsgálata során a Bátaapáti közigazgatási területén található Üveghuta térségét találták a szakemberek a legalkalmasabbnak. Itt gránit is követheti,,a felszíni0M 100-300 méter mélyen le- Ihetne tárolót kialakítani. Bátaapáti önkormányzása, akörnyező települések nagy része, a Baranya és a Tolna megyei képviselőtestület, a körzet parlamenti képviselőinek a többsége támogatja a szakemberek véleményét, néhány Baranya megyei település azonban nem. A felmerült szakmai viták miatt az országos Atomenergia Hivatal a parlamenti hozzájárulás megkérésének a kezdeményezését a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) szakértői felülvizsgálatnak ■eredményeihez igazítja. A NAÜ szakértői felülvizsgálata 1999. novemberében megtörtént. A szakértői csoport állásfoglalása szerint az üveghutaitelephely potenciálisan alkalmasnak tűnik arra, hogy ott biztonságos tároló épüljön az atomerőművi üzemeléséből és leszereléséből származó kis és közepes aktivitású hulladékok elhelyezésére. A jelentésben jogtorsakat most elemzik a project végrehajtásból* felelős szervezetek és intézkedési tervet dolgoznak írt fvrövid távú feladatok ütemezésére, «»ely alapul szolgál a további kutatások tematikai tervezéséhez ’ - tudtuk ruj£g dr. Ormai Pétertől. Armennyiben Üveghután a tároló. 2004-2005- ben elkészül, akkor az erőmű területén felhalmozott mintegy 4200-4500 darab 200 literes hordó szilárd radioaktív hulladék elszállítható és nem szükséges Pakson további átmeneti tárolóteret létesíteni - véli Maróthy László, az RHKKT ügyvezető igazgatója. Átmeneti tárolás A paksi atomerőmű kiégett üzemanyagát az 1990-es évek elejéig a voltSzovjetunióba szállították ki. A Szovjetunió felbomlása óta itthon kellett megoldani a kiégett üzemanyag-kazetták átmeneti (50 éves) tárolását. Ma külföldre nem szállítanak atomhulladékot, de itthon sem tárolnak bérben külföldi reaktorok hulladékát? A paksi atomerőmű^ rpcjlett 1997 elején,helyezték üzembe egy szár« ^ro , lgt, melyben 1.350 kazetta férfi. Jpleult^g bővítik, így további 1800 kazettát tehet. ^ ■ még elhelyezni. A nagy akti-_vitású és/vagy hosszú élettartamú radioaktív hulladékok és a kiégett nukleáris üzemanyag kezelésének újragondolását is fontosnak tartják a szakemberek. A kanadai segítséggel megvizsgált és geológiai szempontból alkalmas tárolóhelynek talált - Boda község melletti - kutatólaboratóriumot a mecseki uránbányákkal együtt bezárták. A lakosság bizalmának megszerzése nagyon fontos a radioaktív hulladékok végleges elhelyezése, illetve az elhasznált nukleáris fűtőanyagok átmeneti tárolása során. A korszerű mérőműszerekkel elvégzett rendszeres ellenőrzések és a társadalmi kontroll - ha működik - ezt nagy mértékben elősegíti. A Püspökszilágyiban lévő hulladéktárolót nem csak az üzemeltető ellenőrzi folyamatosan, hanem a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Or,szágos Frederic Joliot Curier Sugárbiológiai és,Sugáregészségügyi Kutatóintézet ,és az Országos Élelmiszervizsgáló Intézet munkatársai, és a helyilakosság képszereplői is. A hatóság szakemberei rendszeresen vizsgálják a tároló környezetét, így a felszíni vizek és a közeli halastó élővilágát is. Az új hulladéktároló majdani környezetellenőrzését is hasonló gondossággal tervezik. A radioaktív hulladékok végleges elhelyezését, valamint az atomreaktorok kiégett üzemanyagainak átmeneti és végleges elhelyezésére szolgáló tárolók üzemeltetését, illetve a nukleáris létesítmények leszerelését az új atomtörvény alapján a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból kell fedezni. Támogatás Az Alap pénzét a Magyar Államkincstárnál vezetett számlán tartják nyilván. Az Alap kezelését az Országos Atomenergia Hivatal látja el - tájékoztat Maróthy László, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaság ügyvezető igazgatója. Az új atomtörvény szerint a radioaktívhulladéktároló engedélyese a létesítmény közelében lévő telepítések lakosságának rendszeres tájékoztatása érdekében elősegíti a társadalmi ellenőrzési és információs társulás létrehozását, és annak tevékenységéhez támogatást adhat. Ennek szellemében kap szerződés szerint támogatást Püspökszilágyi és környéke (három település), Paks és környéke (tíz település), illetve Boda és Bátaapáti környéke (5-5 település). Rusicska Mária Mi a sorsa az atomhulladéknak? Horizont 13