Délvilág, 2002. március (59. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-20 / 66. szám

SZERDA, 2002. MÁRCIUS 20. ■AKTUÁLIS« Hogy vagyunk? Az ember hisz ezt-azt. Gondolja így-úgy. Aztán, ha tudomást szerez erről-arról, hogy másképpen van, bizony nemritkán elcsodálkozik. Vegyük csak az egyszerű kérdést: mit gondol Ön, boldog emberek vagyunk-e mi, magyarok? Akik az újságokat böngészik, vagy a tévéből tájékozódnak - és mi tagadás, legtöbbünk ezt teszi -, úgy gondolja, a többiek nem éppen fényesen élnek. De mit gondolnak a magyar emberek a sa­ját életükről? A Gallup Intézet kér­dezőbiztosai 1993 és 2000 után 2002- ben is feltették a kérdést. Az eredmény meghökkentő. Azt gondoljuk ugyanis, hogy tízből legfeljebb, ha hárman boldogok közü­lünk. Ezt feleljük, ha a többiekről kér­deznek minket. De ha saját életünkről van szó, ha arról faggatnak, vajon mi boldognak érez­­­ zük-e magunkat, egészen mást vála­szolunk. Tízünk közül csaknem kilen­cen, a válaszadók 84%-a boldognak vallja magát. Ha pedig a közérzetünkről kérdez­nek minket, akkor kiderül, nemcsak hogy jól érezzük magunkat, de egyre jobban. 1993-ban még többen voltak a rossz-, mint a jókedvűek. 2000-ben már a 34% jókedvű volt többségben a 20% rosszkedvűvel szemben. 2002-re a ma­gukat jókedvűnek vallók aránya elérte a 40%-ot, míg a rosszkedvűeké 17%-ra apadt. Jelentősen csökkent a „nem is jó, nem is rossz” választ adó egyked­­vűek aránya is. 1993-ban még a válasz­adók felét tették ki, 2002-ben 100-ból már csak 42-en vannak. Hogy is vagyunk tehát? És mit gondolunk, hogy van az ország? A 2002. évi felmérés hozott elsőként olyan eredményt, mi­szerint a magyar polgárok többsége úgy véli: derűs, jókedvű országban élünk. Míg 2000-ben 47%, addig 2002-ben már 53% gondolta így. Végre magunk mögött hagytuk a sokszor emlegetett magyar pesszimizmust: míg 2000-ben a válaszadók 44%-a, addig 2002-ben már 51%-a nem értett egyet azzal, hogy Magyarország pesszimista ország. Még a többen gondoljuk úgy, hogy Magyarország gyorsan fejlődő ,­ és sikeres ország, mint korábban. Az itt élők kétharmada­­ úgy hiszi, Magyarországnak minden esélye megvan, hogy is felzárkózzon Európa legfejlettebb államaihoz. Bízunk az or­­­­­szág jövőjében, és bízunk magunkban. A polgárok 60%-a is nagy esélyt ad álmai, tervei megvalósulásának az­­ elkövetkező két évben. Milyen az Ön közérzete? Ön szerint mennyire jellemzőek Magyarországra az alábbi tulajdonságok? nem jellemző' jellemző' 40 20 0 20 40 60 % Forrás: Magyar Gallup Intézet, Országmegítélés-kutatás, 2002. február ­ Folytatás az 1. oldalról Jován László, a Farkas Helga-per­­ben tíz év fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélt Csapó Jó­zsef védője a közeljövőben perúj­rafelvételi kérelmet terjeszt a Leg­felsőbb Bíróság elé. Az ügyvéd sze­rint az ítélethirdetés után készült és a birtokában lévő szakértői vé­lemények fordulatot hozhatnak az ügyben. Csapót másfél éve, 2000 no­vemberében társtettességben elkö­vetett személyi szabadság meg­sértése és zsarolás bűntettében mondta ki bűnösnek a bíróság. (A bűncselekmény idején a Btk.­ban még nem szerepelt az em­berrablás.) Mi történhetett 1991-ben? Farkas Helgát 1991. június 27- én este, Orosháza és Szeged között, az algyői Tisza-híd környékén ra­bolták el. A tettesek, a vádirat sze­rint Csapó József és társa, Juhász Benedek, megállították a tűzpiros Mazda gépkocsijával Orosházáról Szegedre tartó, őket régóta jól isme­rő lányt, és elrabolták. Az autót másnap reggel, a hídtól néhányszáz méterre, egy szervizúton találták meg. Az emberrablók már aznap este telefonáltak a 18 éves lány szü­leinek és 500 ezer márka - akko­ri árfolyamon számolva 25 millió forint - váltságdíjat követeltek gyer­mekük szabadon bocsátásáért. A tettesek június 27-e és 30-a kö­zött tizennégyszer keresték telefo­non a családot, többször meg is állapodtak a pénz átadásában, ám a találkozó egyszer sem jött létre. Június 30-a után megszakadt a kapcsolat a zsarolók és a család között, az emberrablók soha töb­bé nem jelentkeztek. A rendőrség kezdetben „nem vet­te komolyan" az ügyet, valószínű­leg nem gondolták, hogy ilyen bűn­cselekmény Magyarországon meg­történhet, sokáig azt is hitték, az ügy magától megoldódik, Farkas Helga napokon belül előkerül. Évekig tartott a nyomozás Az utóbbi évtizedek egyik leg­költségesebbnek tartott nyomozá­sa évekig húzódott. A rendőrök több ezer bejelentést vizsgáltak meg, és több száz tanút hallgattak ki, ám közvetlen bizonyítékkal nem tudták alátámasztani, hogy kik rabolták el a szegedi Deák Fe­renc Gimnázium negyedikes ta­nulóját, hol tartották fogva, és azt közzététel sem, hogy a lányt meggyilkolták volna. A család felkérésére az ügy­ben „nyomozott" Úri Geller világ­hírű parafenomén is, de több száz magyar kollégájához hasonlóan ő sem járt sikerrel. A rendőrség közvetett bizonyíté­kokra alapozva azonban bizonyí­tottnak vélte, hogy Farkas Helgát Csapó József és Juhász Benedek rabolta el, ők tartották fogva a lányt egy orosházi garázsban, és ők kö­veteltek 500 ezer márkát a család­tól. (Arra, hogy Farkas Helga gyi­­kosság áldozata lett, nincs bizo­nyíték, ebben nem is hozott ítéle­tet a bíróság.) Vádemelés, majd ítélet Az ügyészség, elfogadva a rend­őrség bizonyítékait és indítványát, vádat emelt az ügyben, amelyben a közvetett bizonyítékokat mérle­gelve kétszer a Csongrád Megyei Bíróság, majd többszöri fellebbezés után a Legfelsőbb Bíróság hozott ítéletet. Juhász Benedek nem állt a bíróság elé, mivel a rendőrség elől bujkáló férfit 1995-ben meggyilkolták, holttestét egy Oros­háza melletti csatornában találták meg. Az ügyészség Juhász meggyilko­lásával is Csapót vádolta, a vád szerint Juhász Benedeknek azért kellett meghalnia, hogy elfogása esetén ne köthessen vádalkut, és a Farkas Helga-ügyben folytatott büntetőeljárásban ne vallhasson Csapó ellen. (A rendőrség, ponto­sabban a vád egyik tanúja egyéb­ként Juhász felesége volt, aki azt ál­lította, hogy férje többször is me­sélt neki Farkas Helga elrablásáról, amit Csapóval együtt követtek el.) Juhász meggyilkolását azonban a bíróság nem tartotta bizonyított­nak, ezért a vádat ejtette. A büntetőper közvetett bizonyí­tékai között szerepeltek azok a hangfelvételek, amelyek a Farkas család és az emberrablók közöt­ti beszélgetéseket rögzítették. Szakértők azonosították, ponto­sabban valószínűsítették, hogy a telefonáló Csapó József volt. Jován László arra alapozza a perújrafel­vételt, hogy az általa felkért szakértők szerint nem két férfi telefonált a családnak és követelt váltságdíjat Farkas Helga szaba­don bocsátásáért, hanem több. Vitatott, hogy akadnak-e új nyomok az emberrablás ügyében Farkas Helga-per: a védő újrakezdené legalább három, ami szerinte alap­jaiban megváltoztathatja a vádat, és ezzel együtt az ítéletet is. Jován, ha a Legfelsőbb Bíróság elfogadja perújrafelvételi kezdeményezését, és új eljárást rendel el, több olyan tanú meghallgatását is kezdemé­nyezi, akiket eddig nem hallgat­tak meg. Az édesapa nem érti Farkas Imre, Helga édesapja döb­­benten, ugyanakkor értetlenül fo­gadta a lánya elrablása ügyében ter­vezett perújrafelvételt. Azt mondta, Helga és családja tragédiája egyesek­nek 11 évvel a történtek után is csak reklámot jelent. - Sajnos szo­morú tény, hogy gyermekem nem él, az pedig bizonyított, hogy Csa­pót Helga fogva tartása és zsarolás miatt ítélték el. Nincs olyan nyom, adat, amit nem ellenőriztünk sem­mit nem hagytunk ki, a hangfelvé­tel harmadik „hangjával" mi is szá­moltunk tehát ez sem újdonság, de ez semmin sem változtat - fogalma­zott a 11 éve elrabolt szegedi diák­lány apja, Farkas Imre. Van-e esély a perújrafelvételre? Jogi szakértők nem emlékeznek olyan esetre, amikor a Legfelsőbb Bíróságon sikerrel járt volna perúj­rafelvétel kezdeményezése és azzal új eljárás lefolytatása. Egyébként a Farkas Helga-ügyet jól ismerők szerint a „három hang" csak azt bi­zonyíthatja, hogy talán lehet egy újabb tettes is, akiről eddig senki nem beszélt, senki nem hallott, de ez alapvetően nem jelenthet fordulatot, a bíróság önmagában, csak erre hivatkozva nem is fo­gadja el a perújítási kérelmet. Ar­ra a felvetésre, hogy mégis, mi je­lenthetne változást az eddigiekhez képest, ami akár új eljárást hozhat­na a Farkas Helga- ügyben, azt a választ kaptuk, hogy „ha Helga megjelenne, ami sajnos kizárt". Ha felbukkanna egy harmadik sze­mély, és azt mondaná, tévedés tör­tént, nem a tettes került rács mö­gé, és ezt bizonyítaná, alátámasz­taná, akkor ebben az esetben is le­hetne beszélni perújrafelvételről, de a nyomozók ezt sem tartják el­képzelhetőnek. OLÁH ZOLTÁN Archív felvétel Farkas Helgáról.

Next