Délvilág, 2002. március (59. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-20 / 66. szám
SZERDA, 2002. MÁRCIUS 20. ■AKTUÁLIS« Hogy vagyunk? Az ember hisz ezt-azt. Gondolja így-úgy. Aztán, ha tudomást szerez erről-arról, hogy másképpen van, bizony nemritkán elcsodálkozik. Vegyük csak az egyszerű kérdést: mit gondol Ön, boldog emberek vagyunk-e mi, magyarok? Akik az újságokat böngészik, vagy a tévéből tájékozódnak - és mi tagadás, legtöbbünk ezt teszi -, úgy gondolja, a többiek nem éppen fényesen élnek. De mit gondolnak a magyar emberek a saját életükről? A Gallup Intézet kérdezőbiztosai 1993 és 2000 után 2002- ben is feltették a kérdést. Az eredmény meghökkentő. Azt gondoljuk ugyanis, hogy tízből legfeljebb, ha hárman boldogok közülünk. Ezt feleljük, ha a többiekről kérdeznek minket. De ha saját életünkről van szó, ha arról faggatnak, vajon mi boldognak érez zük-e magunkat, egészen mást válaszolunk. Tízünk közül csaknem kilencen, a válaszadók 84%-a boldognak vallja magát. Ha pedig a közérzetünkről kérdeznek minket, akkor kiderül, nemcsak hogy jól érezzük magunkat, de egyre jobban. 1993-ban még többen voltak a rossz-, mint a jókedvűek. 2000-ben már a 34% jókedvű volt többségben a 20% rosszkedvűvel szemben. 2002-re a magukat jókedvűnek vallók aránya elérte a 40%-ot, míg a rosszkedvűeké 17%-ra apadt. Jelentősen csökkent a „nem is jó, nem is rossz” választ adó egykedvűek aránya is. 1993-ban még a válaszadók felét tették ki, 2002-ben 100-ból már csak 42-en vannak. Hogy is vagyunk tehát? És mit gondolunk, hogy van az ország? A 2002. évi felmérés hozott elsőként olyan eredményt, miszerint a magyar polgárok többsége úgy véli: derűs, jókedvű országban élünk. Míg 2000-ben 47%, addig 2002-ben már 53% gondolta így. Végre magunk mögött hagytuk a sokszor emlegetett magyar pesszimizmust: míg 2000-ben a válaszadók 44%-a, addig 2002-ben már 51%-a nem értett egyet azzal, hogy Magyarország pesszimista ország. Még a többen gondoljuk úgy, hogy Magyarország gyorsan fejlődő , és sikeres ország, mint korábban. Az itt élők kétharmada úgy hiszi, Magyarországnak minden esélye megvan, hogy is felzárkózzon Európa legfejlettebb államaihoz. Bízunk az ország jövőjében, és bízunk magunkban. A polgárok 60%-a is nagy esélyt ad álmai, tervei megvalósulásának az elkövetkező két évben. Milyen az Ön közérzete? Ön szerint mennyire jellemzőek Magyarországra az alábbi tulajdonságok? nem jellemző' jellemző' 40 20 0 20 40 60 % Forrás: Magyar Gallup Intézet, Országmegítélés-kutatás, 2002. február Folytatás az 1. oldalról Jován László, a Farkas Helga-perben tíz év fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélt Csapó József védője a közeljövőben perújrafelvételi kérelmet terjeszt a Legfelsőbb Bíróság elé. Az ügyvéd szerint az ítélethirdetés után készült és a birtokában lévő szakértői vélemények fordulatot hozhatnak az ügyben. Csapót másfél éve, 2000 novemberében társtettességben elkövetett személyi szabadság megsértése és zsarolás bűntettében mondta ki bűnösnek a bíróság. (A bűncselekmény idején a Btk.ban még nem szerepelt az emberrablás.) Mi történhetett 1991-ben? Farkas Helgát 1991. június 27- én este, Orosháza és Szeged között, az algyői Tisza-híd környékén rabolták el. A tettesek, a vádirat szerint Csapó József és társa, Juhász Benedek, megállították a tűzpiros Mazda gépkocsijával Orosházáról Szegedre tartó, őket régóta jól ismerő lányt, és elrabolták. Az autót másnap reggel, a hídtól néhányszáz méterre, egy szervizúton találták meg. Az emberrablók már aznap este telefonáltak a 18 éves lány szüleinek és 500 ezer márka - akkori árfolyamon számolva 25 millió forint - váltságdíjat követeltek gyermekük szabadon bocsátásáért. A tettesek június 27-e és 30-a között tizennégyszer keresték telefonon a családot, többször meg is állapodtak a pénz átadásában, ám a találkozó egyszer sem jött létre. Június 30-a után megszakadt a kapcsolat a zsarolók és a család között, az emberrablók soha többé nem jelentkeztek. A rendőrség kezdetben „nem vette komolyan" az ügyet, valószínűleg nem gondolták, hogy ilyen bűncselekmény Magyarországon megtörténhet, sokáig azt is hitték, az ügy magától megoldódik, Farkas Helga napokon belül előkerül. Évekig tartott a nyomozás Az utóbbi évtizedek egyik legköltségesebbnek tartott nyomozása évekig húzódott. A rendőrök több ezer bejelentést vizsgáltak meg, és több száz tanút hallgattak ki, ám közvetlen bizonyítékkal nem tudták alátámasztani, hogy kik rabolták el a szegedi Deák Ferenc Gimnázium negyedikes tanulóját, hol tartották fogva, és azt közzététel sem, hogy a lányt meggyilkolták volna. A család felkérésére az ügyben „nyomozott" Úri Geller világhírű parafenomén is, de több száz magyar kollégájához hasonlóan ő sem járt sikerrel. A rendőrség közvetett bizonyítékokra alapozva azonban bizonyítottnak vélte, hogy Farkas Helgát Csapó József és Juhász Benedek rabolta el, ők tartották fogva a lányt egy orosházi garázsban, és ők követeltek 500 ezer márkát a családtól. (Arra, hogy Farkas Helga gyikosság áldozata lett, nincs bizonyíték, ebben nem is hozott ítéletet a bíróság.) Vádemelés, majd ítélet Az ügyészség, elfogadva a rendőrség bizonyítékait és indítványát, vádat emelt az ügyben, amelyben a közvetett bizonyítékokat mérlegelve kétszer a Csongrád Megyei Bíróság, majd többszöri fellebbezés után a Legfelsőbb Bíróság hozott ítéletet. Juhász Benedek nem állt a bíróság elé, mivel a rendőrség elől bujkáló férfit 1995-ben meggyilkolták, holttestét egy Orosháza melletti csatornában találták meg. Az ügyészség Juhász meggyilkolásával is Csapót vádolta, a vád szerint Juhász Benedeknek azért kellett meghalnia, hogy elfogása esetén ne köthessen vádalkut, és a Farkas Helga-ügyben folytatott büntetőeljárásban ne vallhasson Csapó ellen. (A rendőrség, pontosabban a vád egyik tanúja egyébként Juhász felesége volt, aki azt állította, hogy férje többször is mesélt neki Farkas Helga elrablásáról, amit Csapóval együtt követtek el.) Juhász meggyilkolását azonban a bíróság nem tartotta bizonyítottnak, ezért a vádat ejtette. A büntetőper közvetett bizonyítékai között szerepeltek azok a hangfelvételek, amelyek a Farkas család és az emberrablók közötti beszélgetéseket rögzítették. Szakértők azonosították, pontosabban valószínűsítették, hogy a telefonáló Csapó József volt. Jován László arra alapozza a perújrafelvételt, hogy az általa felkért szakértők szerint nem két férfi telefonált a családnak és követelt váltságdíjat Farkas Helga szabadon bocsátásáért, hanem több. Vitatott, hogy akadnak-e új nyomok az emberrablás ügyében Farkas Helga-per: a védő újrakezdené legalább három, ami szerinte alapjaiban megváltoztathatja a vádat, és ezzel együtt az ítéletet is. Jován, ha a Legfelsőbb Bíróság elfogadja perújrafelvételi kezdeményezését, és új eljárást rendel el, több olyan tanú meghallgatását is kezdeményezi, akiket eddig nem hallgattak meg. Az édesapa nem érti Farkas Imre, Helga édesapja döbbenten, ugyanakkor értetlenül fogadta a lánya elrablása ügyében tervezett perújrafelvételt. Azt mondta, Helga és családja tragédiája egyeseknek 11 évvel a történtek után is csak reklámot jelent. - Sajnos szomorú tény, hogy gyermekem nem él, az pedig bizonyított, hogy Csapót Helga fogva tartása és zsarolás miatt ítélték el. Nincs olyan nyom, adat, amit nem ellenőriztünk semmit nem hagytunk ki, a hangfelvétel harmadik „hangjával" mi is számoltunk tehát ez sem újdonság, de ez semmin sem változtat - fogalmazott a 11 éve elrabolt szegedi diáklány apja, Farkas Imre. Van-e esély a perújrafelvételre? Jogi szakértők nem emlékeznek olyan esetre, amikor a Legfelsőbb Bíróságon sikerrel járt volna perújrafelvétel kezdeményezése és azzal új eljárás lefolytatása. Egyébként a Farkas Helga-ügyet jól ismerők szerint a „három hang" csak azt bizonyíthatja, hogy talán lehet egy újabb tettes is, akiről eddig senki nem beszélt, senki nem hallott, de ez alapvetően nem jelenthet fordulatot, a bíróság önmagában, csak erre hivatkozva nem is fogadja el a perújítási kérelmet. Arra a felvetésre, hogy mégis, mi jelenthetne változást az eddigiekhez képest, ami akár új eljárást hozhatna a Farkas Helga- ügyben, azt a választ kaptuk, hogy „ha Helga megjelenne, ami sajnos kizárt". Ha felbukkanna egy harmadik személy, és azt mondaná, tévedés történt, nem a tettes került rács mögé, és ezt bizonyítaná, alátámasztaná, akkor ebben az esetben is lehetne beszélni perújrafelvételről, de a nyomozók ezt sem tartják elképzelhetőnek. OLÁH ZOLTÁN Archív felvétel Farkas Helgáról.