Délvilág, 2002. április (59. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-16 / 88. szám
4 Vásárhelyen Maugli, Bagira, Balu és a többiek A dzsungel könyve sikere bák, azóta hetente többször is gyakoroltak a gyerekek. „A legizgalmasabbak az első előadás előtti percek voltak, körbeültünk, fogtuk egymás kezét..." - emlékszik vissza Szél Kati. „Aztán végül könnyebben ment, mint ahogy vártuk, és meg vagyunk elégedve magunkkal" - teszi hozzá. Pintér Erika, és Konczosné Nagy Némedi Gabriella tanárnőtől - akik rengeteget segítettek az iskola nagy vállalkozásának megvalósulásában - megtudtuk: az intézményben hagyomány, hogy négyévente előadnak egy-egy musicalt, gyermekoperát, így színre vitték korábban a Twist Olivért, a Padlást, most pedig A dzsungel könyvét. „Több évre szóló élmény a gyerekeknek egy-egy ilyen előadás, az arra való készülődés" - mondja végül Béres Erzsébet igazgatónő. „A művészet arra is képes, amire a mindennapi eszközök nem: az ember jelleméig hatol. Csak nyerünk azzal mi, pedagógusok, ha a gyermek, akár előadó, akár néző, lelkét megérintette a színdarab." F.CS. A Troisz Olivér és a Padlás című musical után A dzsungel könyvét mutatta be a hódmezővásárhelyi Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és a Péczely Attila Művészeti Oktatási Intézmény. Óriási sikerrel adta elő a gyerekekből álló szereplőgárda a Kipling világhírű regénye nyomán Dés László, Geszti Péter és Békés Pál által készített zenés játékot a Petőfi Művelődési Központban (PMK-ban. A darab nagy erénye - hála a profi átdolgozó triásznak, Toronykőy Attila rendezőnek és más közreműködőknek hogy nem gügyögősül el a cselekmény, felnőttnek tekinti a gyerekeket. A gégék kitűnőek, a sánta tigris „Sir Kán-kánt" jár, a majomcsapat közismert - egyetlen gyermeknapról sem hiányozható - „Mentünk, de megjöttünk / Egy majomban éltünk" daláról nem is beszélve. Talmácsi György Mauglija a dzsungelben otthonosan mozgó, ám mindvégig kicsit szögletesen embernek megmaradó figura, Baranyi Dalma hihetetlenül cicás Bagirája és Szél Katalin mackós Baluja telitalálat. Ugyanez az összes többi szereplőre is kivétel nélkül alkalmazható. „Bagira tulajdonságai teljes mértékben illenek rám" - mondja Dalma, aki a való életben is éppoly cicás, mint a színpadon. Egyébként a rendezővel együttműködve öltöttékföl egy-egy szereplő sajátosságait a gyerekek. „Megadta a fő vonásokat, és ezt saját elképzeléseinkkel fejlesztettük tovább" - így Szél Katalin és Talmácsi György. Két hónapja kezdődtek apró Maugli (Talmácsi György) és Balu (Szél Katalin) bokszol. Fotó: Tésik Attila Színház és iskola A színészek több életet élnek; részint van a saját létük, részint vannak azok a további, plusz életek is, amelyeket színpadon játszanak el. E plusz életek - amelyeket nem készen kap a színész, hanem saját maga alakít ki, bizonyos külső instrukciók alapján; ettől színész - nagymértékben fejleszthetik saját személyiségét is. Következésképp egy színész jobban eligazodik az életben, mint egy nem színész, jobban működhet, és tán „jobb ember’’is lehet annál, aki csak messziről látott világot jelentő deszkákat. Persze, „jó ember’’-ségét nem okvetlen gyakorolja, de legalább tudja magáról, mikor „jó ember" és mikor „rossz". Hasonló a helyzet a gyermekszíndarabokkal, a gyermekszereplőkkel kapcsolatban, mint ahogy az úszás lényege sem különbözik tíz- és negyvenévesen. Sőt: minél korábban kezdi valaki a más bőrébe belebújás képességét kialakítani, annál magától értetőbben gyakorolja később. Az iskola tehát nagyon jól teszi, ha színdarab előadására készteti a gyerekeket - ennél jobban semmi nem segítheti elő elfeledni látszott egyik alapfeladatát, a személyiségformálást. A tárgyi tudás beszerezhető az iskolai futószalagon - de a pedagógusnak, ha megfeszül is, nagyon kevés lehetősége van arra, hogy egyenként, személy szerint foglalkozzék a gyerekek személyiségének alakításával, amikor meg a tanár „az osztálynak" beszél, akkor gyakran épp azok bújnak ki a hálóból a figyelmetlenség lyukain, akiknek a leginkább szükségük lenne a pedagógus által elmondottak integrálására, mondhat a tanár, amit akar, igyekezete nem ér célt. Ám a darab, amelynek színre vitelét az egész iskola feszült figyelme kíséri, hónapokon át a darab más. Nincs az a kezelhetetlen nebuló, akinek érdeklődését ne keltené föl a Twist Olivér, a Padlás, A dzsungel könyve, és így tovább. S a plusz életek megélése közben megjelenített plusz értékek, befogadókra találnak. FARKAS CSABA Húszezernél többe kerül a terhességmegszakítás Drágább lett az abortusz Az eddigi 19 ezer 132 forint helyett tegnaptól 20 ezer 433 forintba kerül a terhességmegszakítás. Az érintettek több mint felénél teljes áron végzik el az abortuszt, bizonyos esetekben harminc-, illetve ötven százalékkal kevesebbet kell fizetni. A KSH adatai szerint tavaly 56 ezer terhességmegszakítást végeztek hazánkban. Csongrád megyében 2260 abortusz történt, de a korábbi évekhez képest csökkenés tapasztalható, így például míg 1993-ban Szegeden 2057, addig tavaly „csak" 1296 művi beavatkozás történt. A terhességmegszakításokért tegnaptól többet kell fizetni, az eddigi 19 ezer 132 forint helyett 20 ezer 433 forintot. Az adatok szerint az összes abortusz öt-hat százalékát egészségi okok, a magzat vagy az anya betegsége miatt végzik el az orvosok. - Ezekben az esetekben nem kell fizetni - közölte Csepiné Szűcs Gizella, a szegedi Családvédelmi Szolgálat védőnője. Térítésmentes a terhességmegszakítás az állami gondozottak és fogyatékosok, valamint a rendszeres szociális segélyben és az emelt összegű családi pótlékban részesülők esetében, amennyiben az egy főre eső jövedelmük 20 ezer 100 forint alatt van. Minden egyéb esetben fizetni kell. Azt, hogy kinek mennyit, azt konkrét szociális juttatásokhoz kötik a jogszabályok. Harmincszázalékos kedvezményt kapnak, tehát 6130 forinttal fizetnek kevesebbet a munkanélküli segélyben, ápolási díjban, kdegészítő családi pótlékban részesülők és azok az asszonyok, akiknek férje sorkatonai szolgálatát tölti. A teljes összeg felét, azaz 10 ezer 216 forintot fizetnek a gyesen lévők, a gyermekvédelmi támogatásra jogosult hivatásos anyák és az átmeneti segélyt kapó asszonyok. Az abortuszdíjak drágulásával egy időben nem csökkentették a fogamzásgátló szerek árát. A szerek változatlanul drágák, így a védekezés e módszerét csak a jobb anyagi körülmények között élők alkalmazhatják. K.K. ■AKTUÁLIS» TERHESSÉGMEGSZAKÍTÁSOK SZÁMA 1970 1980 1990 1999 2000 Bács-Kiskun megye 9980 4200 4587 3197 2869 Békés megye 9563 3339 3377 2234 2010 Csongrád megye 9193 3292 3926 2598 2400 Dél-Alföld összesen 28726 10831 11890 8029 7279 KEDD, 2002. ÁPRILIS 16. A szentesi mentőállomás területe megtisztul Szénhidrogén szivárgott a földbe A szénhidrogén szivárgása miatt kialakult környezetszennyezést még ebben az évben megszünteti az Országos Mentőszolgálat Szentesen, a Sima Ferenc utcai mentőállomásának területén. Hasonló lépésre készül Szegeden is. Üzemanyag és tüzelőolaj tárolására és tartalékolására használta az Országos Mentőszolgálat korábban a mentőállomások területén lefektetett henger alakú tartályokat. A szentesi mentőállomásnak egy tíz köbméteres, henger alakú tartálya volt, melyet már jó ideje kiürített, de kiemelésekor kiderült: a henger és a kezelő sérült volt, tehát szénhidrogén került a földbe. Erre megfigyelőkutat helyeztek el a területen. A mérések alapján született meg az adat: mintegy száz köbméternyi szennyezett víz van a földben. Ráadásul a víz szivárgásának iránya a helyszínhez közeli Kurca medrébe tart. De nincs szó jelentős szennyezésről - hangsúlyozta Korom Pál főtanácsos, a városházán a hatósági ügyintézésért felelős környezetvédelmi szakértő. A mérésekből kiderült, hogy elsősorban a talajvíz szennyezett, a földet magát nem kell eltávolítani a mentőállomás területéről. Tizenöt-húsz méteres sugarú körzetben azonban mentesíteni kell a talajvizet a szénhidrogéntől. Ennek költségeit teljes egészében az Országos Mentőszolgálat állja, alvállakozót bízott meg a feladattal. A tervek szerint nagy átmérőjű csőkút segítségével háromnegyed év alatt, óránként 1-2 köbméter (összesen hétszáz köbméter) talajvizet emelnek ki, melyet enzimekkel semlegesítenek, és így juttatnak vissza a földbe. A tisztítókút kapacitása óránként 10 köbméter, de Szentesen ennél kisebb ütemben dolgozik majd, az alaposságot szem előtt tartva. A környezetvédelmi problémák megoldásánál rendszerint érdekellentétek ütköznek, sok esetben a pillanatnyi gazdasági megfontolások kerülnek előtérbe az egészséggel szemben - osztotta meg velünk tapasztalatát Korom Pál. A mentőszolgálat mint intézmény viszont maga hozta meg azt a döntést, mellyel fel kívánja számolni a területén lévő környezetszennyezést, így minden lépésnél partnerként mutatkozott. A mentesítés időszakában folyamatosan megfigyelés alatt áll majd a szénhidrogén, mely vízzé válik. Az Országos Mentőszolgálat Alföldön a közelmúltban Kecskeméten és Szegeden is hasonló lépéseket határozott el. B. G. Száz köbméternyi szennyezett víz áll a szentesi mentőállomás alatti földben. Fotó: Tésik Attila Kinek savanyú a szőlő? Mindenki érintett. Az országgyűlési képviselő-választás első fordulóját követően sokkal többen beszélnek a voksokról és következményekről, mint korábban. Mi néhány vesztes képviselőjelölt véleményére voltunk kíváncsiak. A Csongrádtól Kistelekig tartó körzetben szabad demokrata színekben induló Győri Zoltán örül, hogy az SZDSZ bejutott az országgyűlésbe, s azt is örvendetesnek tartja, hogy a szélsőséges MIÉP kiszorult a törvényhozásból. „Az általam elért eredménnyel nem vagyok elégedett: körülbelül ezer szavazatra számítottam, ezzel szemben csak 799-et kaptam. A kormányváltó hangulatot ismét nem kellő időben érezte meg Csongrád lakossága, ezért a szavazók többsége az első fordulóban a Fidesz-MDF jelöltjét, Vincze Lászlót támogatta. Szerintem a helyzet április 21-ére változhat." A szentesi Kurucz Márton független jelöltként indult az országgyűlési választásokon, ahol nyolc aspiráns közül a hetedik lett. Ezen nem lepődött meg, mert tisztában volt azzal, hogy függetlenként eleve kisebb az esélye, mint valamelyik párt támogatásával. „Nem markolni szerettem volna, ha bejutok a parlamentbe, hanem segíteni akartam a választókerület lakóinak." De a többség nem tartottak rá igényt, ezt Kurucz Márton tudomásul vette. A szentesi térségben bárki is nyer a második fordulóban, azt szerinte el kell fogadni. Csalódással fogadta az első forduló eredményét a Munkáspárt makói jelöltje, aki 710 szavazattal, a voksok 3,2 százalékával az utolsó helyen végzett. Szabó Jenőné az egyetlen nő volt a hat jelölt közül. „Amikor meghallottuk délelőtt, hogy nagyon magas a részvételi arány, már lehetett sejteni, hogy ez lesz az eredmény. Este mégis nagyon csalódott voltam, amikor kiderült: a Munkáspárt sem kerülhet be a parlamentbe. Azokat a tennivalókat, amelyeket először mi vetettünk fel, mások is emlegették az elmúlt hetekben. Félő azonban, hogy a szavakból mégsem lesz tett." De azért örülne, ha az ígéretek, amelyek a szegényebbek sorsának javításáról szóltak, valóra válnának. Bicsérdy Gyula, az SZTE Mezőgazdasági Karának főigazgatója az MSZP színeiben indult a választásokon Hódmezővásárhelyen és térségében, de nem szállhat ringbe a második fordulóban. Az országos eredmények igazolták várakozásait. A helyi adatokról azt mondta: „A választási küzdelem mindig kétesélyes. Mint egykori sportoló, azt is tudom, a vereséget is el kell viselni." A magyar nyelv hete Az anyanyelv állapota: közügy. Erre az összefüggésre irányítja a figyelmet minden évben a magyar nyelv hete. A megyei rendezvénysorozatot Csongrádon a Batsányi János gimnázium új épületében Fábián György igazgató nyitotta meg. Az ünnepségen a csongrádi iskola tanulói anyanyelvi műsort mutattak be, majd Szenczi Ibolya, az Anyanyelvápolók Szövetsége megyei tagozatának elnöke a szaknyelv helyzetéről tartott előadást. A magyar nyelv hetének helyi rendezvényeit az Anyanyelvápolók Szövetsége megyei tagozata, a Társadalmi Egyesülések Szövetsége és a TIT megyei tagozata közösen szervezi.