Délvilág, 2002. április (59. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-22 / 93. szám

HÉTFŐ, 2002. ÁPRILIS 22. Egyéni választókerületből: öt Fidesz-MDF-es, két MSZP-s képviselő A megye jobbra szavazott Minden korábbi országgyűlési képviselő választásnál többen, összesen 87 ezer 200-an, a vok­solásra jogosult polgárok 68,5 százaléka járult az urnákhoz Csongrád megyében. Ennek kö­szönhetően nem csak érvényes, hanem eredményes is volt a má­sodik forduló. Az első körben a 6. számú (Hódmezővásárhely központú) választókerületben képviselői mandátumhoz jutott Lázár János (Fidesz-MPP­­MDF), vele együtt Csongrád megye polgárai az itteni hét egyéni választókerületből öt Fi­­desz-MPP-MDF támogatottsá­gú, két MSZP-s képviselőt küld­tek a Parlamentbe. 1-es körzet (Szeged, Deszk, Kübekháza, Tiszasziget, Újszentiván, Sző­­reg): 1. Újhelyi István (MSZP), 21.208 szavazat (58,91 száza­lék); 2. Rákos Tibor (Fi­­desz-MPP-MDF), 15.573 szava­zat (43,26 százalék) Nagyon megtisztelő a bizalom, amelyet a választóim megelőle­geztek nekem - nyilatkozta Új­helyi István. Ígérem, becsülettel, tisztességgel megszolgálom! Minden erőmmel azon leszek, hogy azt a programot, amelyet a választási kampányban megis­mertettem az emberekkel, mara­déktalanul megvalósíthassam. 2- es körzet (Szeged, Mórahalom, Ásottha­lom, Domaszék, Zákányszék, Öttömös, Röszke, Rúzsa): 1. Balogh László (Fidesz- MPP-MDF) 21.933 szavazat (51,65 százalék); 2. Géczi József Alajos (MSZP) 20.528 szavazat (48,35 százalék) - Köszönöm a szegedieknek, hogy engem támogattak - nyilat­kozta lapunknak Balogh László a szavazatok összeszámlálása után. - Ugyanígy köszönettel tartozom a mórahalmi, az ásott­halmi, a domaszéki, a zákány­széki, az öttömösi, a ruzsai, a röszkei voksokért, és a szentmi­­hályi és dorozsmai szavazato­kért. Úgy érzem, Szegeden meg­tartottam az emberek bizalmát, és a győzelmet az országgyűlés­ben általam képviselt falvak pol­gárai hozták meg nekem. 3- as körzet (Szeged, Algyő, Bordány, Zsombó, Üllés) az adatok 98 szá­zalékos feldolgozottságánál: 1. Botka László (MSZP) 21.479 szavazat (54,10 százalék) 2. Bartha László (Fidesz- MPP-MDF) 17.398 szavazat (43,82 százalék), 3. Pászti Ágnes (Centrum Párt) 822 szavazat (2,07 százalék)­­ A második fordulóban jelen­tősen bővült azoknak a köre, akik rám szavaztak. Mindez azt jelenti, hogy Szegeden és környé­kén az országosnál is erősebb volt a kormányváltó akarat - nyi­latkozta lapunknak Botka Lász­ló. A frissen megválasztott parla­menti képviselő első nyilatkoza­tában megköszönte választói bi­zalmát. Botka szerint az, hogy ki kire szavazott, csak a választáso­kig volt érdekes. A szocialista po­litikus közölte, ő az egész válasz­tókerület érdekét akarja képvi­selni. 4- es körzet (Baks, Balástya, Csanytelek, Csengele, Csongrád, Dóc, Fel­­győ, Forráskút, Kistelek, Ópusz­taszer, Pusztaszer, Sándorfalva, Szatymaz, Tömörkény): 1. Vin­cze László (Fidesz-MPP-MDF), aki 18.145 szavazatot kapott (57,90%), 2. Fábián György (MSZP), mert 13.196 voksot gyűjtött (42,10%). - A szeretetnél, az összefogás­nál nincs jobb eszköz arra, hogy elérjük közös céljainkat - hang­súlyozta az újraválasztott Vincze László képviselő. - Köszönöm munkatársaimnak a kampány­ban nyújtott segítséget, a polgá­roknak meg a voksokat! Örülök, hogy a négy év eredményeit nem hagyták veszni az emberek. 5- ös körzet (Árpádhalom, Derekegyház, Eperjes, Fábiánsebestyén, Nagy­­mágocs, Nagytőke, Szegvár, Szentes) választókerületben az adatok 98,2 százalékos feldolgo­­zottságakor: 1. Farkas Sándor (Fidesz-MPP-MDF) 12.964 sza­vazattal (53,29%), 2. Demeter Attila (MSZP) 11.363 vokssal (46,71%).­­ Az első forduló biztató ered­ménye igazolódott: Csongrád megyében a polgári erők, a nem­zeti oldal elkötelezettjei kereked­tek fölül - fogalmazott újravá­lasztott képviselőként Farkas Sándor, a Fidesz-MPP területi el­nöke. - Képviselőként nagyon köszönöm a polgárok szavaza­tokban mérhető bizalmát! 7-es körzet (Ambrózfalva, Csanádalberti, Csanádpalota, Ferencszállás, Földeák, Királyhegyes, Kiszom­­bor, Klárafalva, Kövegy, Magyar­­csanád, Makó, Maroslele, Nagy­ér, Nagylak, Óföldeák, Pitvaros) kialakult erősorrend: 1. Marto­nosi György (Fidesz-MPP-MDF) 14.130 szavazatot kapott (52,38%), 2. Búzás Péter (MSZP) 12.155 voksot gyűjtött (45,06%), 3. Dán Jánost (FKGP) 692-en (2,57%) támogatták. - Nagyon-nagyon örülök a vá­lasztási eredménynek! - fogal­mazott a listásból egyéni képvi­selővé lett Martonosi György. - Köszönöm a munkatársaim se­gítségét, köszönöm a szavaza­tokban megnyilvánuló bizalmat! Itt jól látszik, hogy az emberek össze tudtak fogni. Újhelyi István Balogh László Botka László Vincze László Farkas Sándor Martonosi György Megmozdult a tömörkényi választók csendes sokasága Foci helyett politika A helyi pártpolitikai villongá­sok miatt elhíresült Tömörké­nyen vasárnap a választópolgár­ok sokasága szavazott. A kampány csendes hét végén, a Baks-Tömörkény focimeccsen a szurkolók szópárbaja nem első­sorban a sportolók és a bíró telje­sítményéről, inkább a politikai nézetekről szólt. A balosnak mondott Baks és a jobbos Tö­mörkény focistáinak rajongóit a 91. percben a vezetést eldöntő gól megszületése döbbent­ette rá, mégiscsak a játék a lényeg. Tömörkényen a választások második fordulójában már dél­előtt 11-kor többen járultak az urnákhoz, mint ahányan két héttel korábban délig leadták a voksukat. A jelentős részvételről nemcsak Seres Ilona jegyző ada­tai, hanem a két szavazókör kör­nyékén tapasztalt autós és kerék­páros tumultus is tanúskodott. Sok fiatal azért látogatott éppen most haza, hogy szüleit is ráve­gye a voksolásra. A tömörkényi korcsmákban a szavazás napján is a megszokott módon zajlott az élet. Negyed 12-kor a központi buszváró kö­rüli padok egyikén a választások eddigi tapasztalatait Szobácsik László már voksolás utáni han­gulatban osztotta meg barátjá­val. A beszélgetőtársa még la­punkban sem kívánt szerepelni, nem így a barátja, aki nem tit­kolta: a fideszes jelöltre voksolt. Elsősorban nem a jelölt szemé­lye, hanem a jobboldali kor­mány hatalmon maradásának elősegítése érdekében döntött ekképpen. Hasonlóan véleke­dett egy közelben beszélgető há­romfős baráti társaság is, ám nevüket a nyilatkozathoz nem kívánták adni. Valószínűleg csak a véletlenen múlott, hogy a megkérdezett já­rókelők közül senki sem nyilat­kozott a baloldali jelölt támoga­tásáról. Igaz, Tömörkény - első­sorban a négy évvel ezelőtti poli­tikai viharok miatt - a jobboldal egyik fellegváraként tartják szá­mon Csongrád megyében. Ugyanakkor Tömörkény is halad a korral. A tömörkényiek négy évvel ez­előtti általános véleményének tartós megváltozását tükrözte, hogy - abban a faluban, ahol 1998-ban díszpolgárrá választot­ták Csurka Istvánt - az első for­dulóban a MIÉP egyéni jelöltjére csak 98-an szavaztak. Az április 21-i eredmény az általunk meg­kérdezett, ám szintén a nevük el­hallgatását kérő közéleti szemé­lyiségek szerint ennek ellenére kétesélyes volt. Szerintük ugyan­is a MIÉP-szimpatizánsok Fidesz iránti elkötelezettsége Tömörké­nyen csak abban az esetben nem fordíthatja meg az eredményt, ha az SZDSZ és a Munkáspárt sza­vazói most is szinte valamennyi­en az urnákhoz járulnak. M. SZ. J. Farkasék szerelmük tizenegy hónapos gyümölcsével, Annával együtt voltak szavazni. Fotó: Tésik Attila ■ AKTUÁLIS* Az analfabétáknak felolvasták, mi áll a szavazólapon Végre kibékülhet nagymama a nagyapával Bevásárlás előtt vagy mise után, vasárnapi öltönyben vagy mac­kónadrágban, kormánypártra vagy ellenzékre - a nyarat idéző napsütésben derűs hét végi programmá vált állampolgári kötelességünk teljesítése, a sza­vazás. - Nos, kedveském, ez a szavazó­lap, itt a két jelölt neve, s mellet­te, hogy melyik párthoz tartoz­nak. Ezek közül kell az egyiket megjelölni - világosította fel a szavazóhelyiségben kissé tanács­talanul tébláboló hajlott hátú né­nit az egyik belvárosi körzet sza­vazóbiztosa, majd a pozdorjale­­mezből és sötétítőfüggönyből összeállított titokzatos épít­ményhez kísérte a szavazót. Bentről kis motozás hallatszott, a szavazólap bekerült a boríték­ba, már csak az urnába kellett volna valahogy betuszkolni a voksot, amit olyannyira áhított megszerezni minden képviselő­­jelölt. Csakhogy a lyuk kisebb, mint a boríték.­­ Mindenkinek el­mondjuk, hogy hajtsa félbe a bo­rítékot, mert csak úgy tudja be­dobni az urnába. Régen talán ki­sebbek voltak a borítékok, vagy nem volt ennyi jelölt, de az első fordulóban estefelé már vállfával tömködtük befelé a borítékokat, rázogattuk a ládát, hogy minden­kié beférjen - avat be apró bosz­­szúságaiba a Gutenberg utcaiak egyik választási biztosa. A Mars téri szavazókörben is segítségre szorultak néha a választók, s ha írni-olvasni nem is tanították meg a betérő állampolgárokat, az analfabétáknak felolvasták, mi áll a papíroson. A nyugalom és béke szigete egy-egy szavazókör. Minden párt delegál bizottsági tagokat, akik már nem először töltenek együtt egy teljes napot, így hát lassan összecsiszolódnak: te kéred el a személyit, te keresed ki a lakó­jegyzékből a nevet, te pecsételed le a szavazólapot, te sütötted ezt a süteményt? - Végre valamelyik oldal győzni fog, megnyugszanak a kedélyek és a nagymamám ki­békül a nagypapámmal - foglalta össze véleményét egy fiatal lány, miközben az első szavazóknak járó emléklapot nézegette. W.A. Na kire szavaztunk? Fotó: Schmidt Andrea 3 Tépőzáras demokrácia KOVÁCS ANDRÁS Mi­­ válaszolt szomszédom röviden a lépcsőházban arra a kérdés­re, ki nyeri a választások második fordulóját. Négy éve talán még azt mondta volna, az MSZP vagy éppen a Fidesz, hiszen nem volt ekkora tétje a demokráciákban azért hétköznapinak számító ese­ménynek. Mi nyerünk, ők (ezek) veszítenek, ébredt az ország tegnap, s in­dult választani. Nem tudom, észrevették-e, de olyan csend volt a szavazókörökben, mint a templomban. A választók érkeztek, ki­csit a fogukat is összeszorították, odakanyarították a nevüket a „polgár saját kezű aláírása" rubrikához, egyetlen mosoly nélkül szavaztak, majd mentek tovább. És csupán két három sarokra a szavazófülkétől kezdtek el újra beszélgetni. Annál zajosabb volt az elmúlt néhány hónap, különösen az utolsó két hét. Hosszan lehetne sorolni a közös veszteségeket: az ország egyik felének talán a kokárdázás fájt legjobban. Amikor a kisvárosi önkormányzat elvált, kétgyermekes irodavezető-helyet­tes asszonya bőgött otthon, hogy akkor most feltűzze a kokárdát, mint a főnöke, vagy ne, s egyáltalán, ki fog itt győzni ? Mert az el­lenzéki városatyának hasonlóan pontos listája van a szalagosok­ról, mint a főnöknek, s a szavazás után csak az egyik dobja majd el, mint feleslegessé válót. Az utolsó napokra pedig feltűnt a mo­bil, azaz „tépőzáras” kokárda is, amit helyhez, alkalomhoz, féle­lemhez illően lehetett viselni. És egyre kevesebb szóból álltak össze a mondatok, amelyek idő­ben ugyanolyan hosszúak voltak, mint korábban. Igenekre és ne­mekre egyszerűsödött a csata, s ennek során mindkét oldal bőven mondott olyasmit, amit néhány esztendő múlva minimum szé­gyell, esetleg meg is tagad. Az ellenzék szerint a mélypont az első forduló után két nappal elhangzott miniszterelnöki beszéd volt, sokan féltek attól, hogy az alapkő-stratégia utcakő stratégiára vál­tozik. Nem így történt, köszönhetően a Kossuth téri beszédig ma­gát már rendesen kialvó kormányfőnek és a 0,4-2,0 milliós fe­gyelmezett hallgatóságnak. A csak saját hasznát néző nemzetkö­zi tőke - közgazdasági szakközép, második osztály - ugyan több­szörösen „el lett küldve”, ettől persze még az ezermilliárd forint árbevételű győri Audinál nyugodtan alszik az alkatrészraktár tar­goncása és konyhai kisegítő felesége. A kormányzó párt mindent egy lapra, az első forduló eredmé­nyének megfordítására tett fel. Ehhez arra volt szükség, hogy so­kan maradjanak otthon az első körben szavazók közül, számosan voksoljanak a két hete ezt elmulasztók közül. És ami lényege­sebb, sokan szavazzanak az ellenkező oldalra az intenzív kam­pány hatására. Az is látszik, a visszalépések nem feltétlenül ott hoztak szavazatokat, ahol a politikusok várták, megyénkben is fordított meg körzetet a miniszterelnöki országjárás. Végül nagyon kicsi lett a különbség, szinte pontosan a közepén feleződött meg az ország. Az árok is nagyon mély és mindkét ol­dalról el kell kezdeni betemetni. Hogy belátható időn belül átjár­hatóvá váljon.

Next