Délvilág, 2002. április (59. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-22 / 93. szám

HÉTFŐ, 2002. ÁPRILIS 22. Tizenhat bográcsban főtt az ebéd Bakson Karamellás és almás pörkölt Ételkülönlegességeket is kóstol­hatott, aki szombaton elláto­gatott Baksra, a marhapörkölt­főző versenyre. Felvidéki kara­mellás, erdélyi almás marhapör­költ mellett harcsa, birka is mo­tyogott bográcsokban. Közép-Európa legjobb halsütő­je is tiszteletét tette szombaton Bakson. Igaz, ezt a kitüntető cí­met Don Szabics, alias Szabó La­jos csak szűkebb hazájában, Csanyteleken érdemelte ki. Sza­kácstudománya a marhapörkölt­­főző verseny zsűrijét is elkápráz­tatta. Az egyéb kategóriában má­sodik lett. Don Szabicsot csak öccse, Zoltán tudta lekörözni. Az „öcsike" harcsapaprikása vitte el a pálmát.­­ A harmadik Szent György-napi baksi marhapör­költfőző versenyre 16-an nevez­tek - tudtuk meg a házigazdától, a „Krónikás" Park fogadó tulaj­donosától, Makalicza Lajostól. Csongrád megye több települése mellett külföldi csapatok is kép­viseltették magukat. Felvidékről, pontosabban Dunaszerdahelyről érkezett ötfős társaság igen spe­ciálisan készítette el a marhapör­költet.­­ Hamisítatlan csallóközi recept szerint a 90 százalékban kész pörköltet szegfűszeges és karamellás forralt borral roty­­tyantjuk meg - árulta el a titkot egyikük, Varga Mária. A Kolozsvárról jött Bíró Gás­pár is igazi csemegét hozott. - Saját magam kísérleteztem ki évekkel ezelőtt ezt a módszert - mesélte. A lényeg, hogy vörös helyett fehérbort önt bográcsba, valamint jóval több hagymát pi­rít meg, mint ahogy nálunk szokták. Ráadásul a tíz kilónyi lábszárhoz mintegy kilónyi al­mát is vág. Ettől lesz különleges az étel. Azért a Csongrád megyeiek sem akartak elmaradni a főzés­ben. Huszonöt lelkes mindszenti most a kakasokban bízott. - Minden évben mást főzünk, így esett a választás a tarajosokra - tudtuk meg Szőke Istvántól. A fortélyokba nem avatott be, csak annyit jegyzett meg, hogy min­dent bele kell tenni a bográcsba. És Mindszenten házilag gyártott tarhonyával szabad csak felszol­gálni a kakaspörköltet. Szatyma­­ziak két bográcsban is főztek. - Az egyikben borjú, a másikban pedig birka fő - mondta vezető­jük, Rácz László. Szerinte attól lesz jó a pörkölt, ha mindig a hús korának megfelelően kerül bele hagyma. - Ha fiatal az állat, ke­veset, ha öreg, akkor bőségesen teszek bele hagymát - árulta el. A szakács két segítséggel dolgo­zott. A két kukta, Lengyel István és Nacsa Zoltán mellett még a technika, a találékonyság is bese­gített. Rácz László nagy vasgyűj­tő hírében áll, így két kiszuperált mosógépből kreált szélfogót a tűz köré. Ráadásul elektromos forga­tó gondoskodott arról, nehogy le­égjen a pörkölt. Amíg a zsűri kóstolta a külön­féle finomságokat, addig a szín­padon citerások, nép- és társas­táncosok szórakoztatták a ven­dégeket. A harmadik baksi főző­versenyen az alábbi eredmények születtek. Marhapörkölt kategó­riában elsők lettek az erdélyiek, másodikak a felvidékiek, harma­dik helyen pedig Rácz László vég­zett. Az egyéb kategóriában a két csanyi testvér mögött ugyancsak a szatymazi szakács lett a har­madik. KORMOS TAMÁS A marhapörkölt kóstolva jó. Fotó: Kálnok Csaba ■ AKTUÁLIS* A vásárhelyi Szántó Kovács János iskola hete Bemutatók és versenyek Intézményi hetet rendez mától a vásárhelyi Szántó Kovács János Általános Iskola. A hagyomá­nyos rendezvény idei programja szerint a gyerekek ma reggel 8 órakor az iskola aulájában emlé­keznek meg névadójukról, és ad­nak ünnepi műsort a 6. osztály diákjai. A mindszenti íjászklub kedvcsináló foglalkozásán 9 órá­tól vehetnek részt. Kedden 8 órától Papp Béla dia­képes beszámolóját láthatják a gyerekek Egyiptom közelről cím­mel. Gobelinfoglalkozást 11 órá­tól tart Szendi Horváthné Mol­nár Margit, míg délután fél 3-kor kezdődik az intézményben a 6. osztályosok városi biológiaverse­nye. Szerdán 10 órakor gyermek­­portré-kiállítás nyílik Magyari Gyula munkáiból az iskola aulá­jában, bevezetőt mond: Sonkoly Tibor művésztanár. Csütörtökön 9 órakor rendhagyó történelem­­órát tart Herczeg Mihály helytör­ténész, Vásárhely 18-19. századi életéről. Pénteken 10 órától Együtt a ve­széllyel... címmel tart tájékozta­tót és bemutatót a megyei ka­tasztrófavédelmi igazgatóság ve­szélyhelyzeti felderítő csoportja. A tanítónő innovációs oklevelet kapott érte Városkerülő társasjáték­­ Szentesről Az innovációs alap elsősorban a műszaki tudományok, az ipar, a mezőgazdaság területén született fejlesztéseket díjazza, de a Pályázati Figyelőben megjelent felhívásában szerepelt az „egyéb" kategóriában a társadalmi hasznosság érvé­nyesülése. A Borsodi Ágnes, szentesi Klauzál iskola tanítónője 2000-ben készítette el az önkormány­zat támogatásával Városkerülő társasjátékát, és osztatlan sikert aratott vele. A környék­beli nagyvárosokból is érdeklődtek nála a játék felől, mely egyesíti magában a tudást és természetesen a játékot, a szórakozást. Egy alkalommal Csete György Kossuth-díjas építész kezébe is került egy példány, s olyannyira megtetszett neki a szentesi tanítónő munkája, hogy az innovációs pályázat mellé egy ajánlást is írt. A dobozban hatféle játék található, összesen 250 színes fotóval, melyek Szélpál István munkái, a grafikai szerkesztés a szegedi JOB Művészeti Stúdiónak köszönhető. A játékosan megoldandó feladatok helytörténeti, néprajzi, művészettörténeti emlékeket tartalmaznak, és természetesen a közvetlen környezetről, a városról szólnak. A játékból is kiderül, Szente­sen ötven műemlék található, a földrajzi- és utcanevekről tudhat meg egyre többet a játékos. Az evangélikus templom oltárának képét például az a Hegedűs László festette, akiről ut­cát, és helyőrségi klubot neveztek el Szentesen, a festmény pontos mása pedig New York­ban található. A Kispaté úthoz fűződő legenda szerint a török időkben ellenséges katonák rabolták el a város református papját, és váltságdíj fejében a Nagypaté úton engedték haza. Mindezek olvashatóak Zsíros Katalin néprajzkutató Szentes földrajzi nevei című köteté­ben, mely az egyetem régészet szakán kötelező olvasmány. Borsodi Ágnes tanítónő a játék megalkotásakor felhasználta a nevelőanyjaként tisztelt Zsíros Katalin munkáit, hiszen az közkincs, és a játék révén közelebb kerül az iskolásokhoz, felnőttekhez egyaránt. A kártya­játék mellett a Szentes mindennapi életét megjelenítő memóriajáték, többek között puzzle is szerepel. A Városkerülő társasjáték kiérdemelte az innovációs alapítvány díszoklevelét, melyet a szentesi tanítónő a Parlament kupolatermében vehetett át ezen a tavaszon. B. G. Borsodi Ágnes tanítónő ötlete díszoklevelet érdemelt a Magyar Innovációs Alapít­ványnál. Fotó: Tésik Attila HÍREK INGYENES TANÁCSADÁS Ingyenes jogi tanácsadást tarta­nak kedden délután fél 6-tól a vá­sárhelyi Hódtói Olvasókör Hódtó utca 77. szám alatti helyiségében. CUKORBETEGEK TALÁLKOZÓJA Összejövetelt tart a vásárhelyi Cukorbetegek Klubja kedden délután 3 órától a központi ren­delőintézetben. OLASZ ATTILA TÁRLATA Olasz Attila kiállítása nyílik meg hétfőn este 6 órakor a vásárhelyi Németh László Gimnázium és Általános Iskola aulájában. Be­vezetőt mond Szuromi Pál mű­vészeti író. A tárlat április 26-ig látható, minden nap délelőtt 9 és délután 6 óra között. ­ Osztrák virág-nagykereskedő lőtte ki az eddigi megyei csúcsot Rekordtrófea Földeákról Még jószerivel el sem kezdődött az idei őzbakvadászati szezon, Földeákon hatal­mas bakot lőttek. Új Csongrád megyei re­kord születetett, ami az országos ranglistán 5. helyet ér. Az Országos Trófeabíráló Bizottság által megállapított pontszám 208,37, a súly 758 gramm, a szakemberek szerint igen öreg bak­ról van szó. Az eddigi Csongrád megyei re­kordot a két évvel ezelőtt Árpádhalmon lőtt bak tartotta, amelynek agancsa 682 gram­mot nyomott, s egy nemzetközi bizottság 208,13 pontra értékelte. Ezzel eddig a ma­gyar lista 5., a világranglista 7. helyét foglalta el. Előtte a megyei rekordot egy 1966-os sző­­regi bak tartotta (644 g, 190,05 pont). Az új rekordbakot a Földeáki Dózsa Va­dásztársaság gencsháti területén lőtték ki. Érdekes, hogy az előző években nem ismer­ték az állatot. - Februárban láttam először - meséli Lele Csaba hivatásos vadász. - A területhatár kö­zelében, egy búzavetésen és egy szántáson tartózkodott, március óta egyedül járt. Igen sokat feküdt és aludt. Láttam, hogy különle­ges az agancsa, de a szára nem volt túl hosz­­szú, ezért 500 gramm körülire becsültem, nem gondoltam, hogy ekkora. Az elejtő Josef Mayer Salzburgból érkezett hozzánk vadászni. A gratuláló kézszorítás után megtudom: otthon virág-nagykereske­dése van, s mint mondja, minden pénzét va­dászatra költi. Mit szól ehhez a felesége, ve­tem közbe. El van ragadtatva, feleli széles mosollyal, ő is sok vadászkirándulásomra el­kísér. Mayer úr megfordult már Romániá­ban, Oroszországban, Törökországban, Len­gyelországban, Csehországban, Szlovákiában és Pakisztánban is. Hozzánk 17 éve jár szarvasra, őzbakra és fácánra. Kezdetben Csongrád, az utóbbi években Békés megyé­ben vadászott. Idén tért vissza Földeákra, ahol 10 éve lőtt már egy 560 grammos bakot, amely saját jellemzése szerint olyan volt, mint egy jávoragancs. Véber János, a Földeáki Vadásztársaság el­nöke érezhető megindultsággal kommentálja az eseményt. - Ez a bak is igazolja, hogy helyesen gazdál­kodunk az őzzel. 13 ezer 800 hektáros terüle­tünkön idén tavasszal 500 darabra becsültük az állományt, 45 bak és 80 suta-gida lövésére kaptunk engedélyt. Nagy harcok árán sike­rült elérnem, hogy őrre csak hivatásos va­dásszal lehet vadászni, így el tudjuk kerülni a hibás lelövéseket. A terület adottsága nagy­szerű, a genetika kiváló, van mire építeni. Rengeteg szálas­, és szemes takarmányt me­getetünk a télen, és adunk őztápot is, minde­nütt vannak sózóink. - Csongrád megye adottságai kiválóak az apróvad-, és az őzgazdálkodáshoz - mondja Szél István, a vadászati felügyelőség vezetője. -Az őz számára különösen a tiszántúli feke­teföldes területek biztosítanak jó élőhelyet. A vadászati törvény 1997-es hatálybalépése óta a megyében több, kisebb vadászterület ala­kult, s egészséges versengés indult meg. A gazdálkodás intenzívebbé, szakszerűbbé vált: a vadászok több az etetőt, itatót, sózót mű­ködtetnek, több vadföldet alakítanak ki, s en­nek az eredménye meg is látszik. Ennek a baknak az ára a hivatalos árlista szerint 16 ezer 700 euró, de egy „sima” aranyérmes 500 grammos ezért is kb. 3 ezer eurót fizetnek a bérvadászok. Jó bakokra van kereslet, s a be­vételekből tudjuk finanszírozni a vadgazdál­kodás fejlesztését. Megyénkben a vadászati lehetőségek nagy turistavonzó erőt jelente­nek. Az itt élőknek pedig bevételi forrást, a megélhetés egy lehetőségét. A rekordbak agancsa egyelőre az OTB pán­célszekrényében pihen. Az ilyen trófeákat a földművelésügyi miniszter általában nemze­ti értékké nyilvánítja. Ez azt jelenti, hogy az agancs múzeumba kerül, nem szabad meg­semmisíteni és csak engedéllyel lehet kivinni az országból. Ebben az esetben a bakért járó pénz háromnegyedét az állam fizeti ki a va­dásztársaságnak, az elejtő csak egynegyedet fizet, s ezért egy gipszmásolatot kap a trófeá­ról. Az OTB még nem döntötte el, hogy most kezdeményezi-e a nemzeti kinccsé nyilvání­tást. - Magyarország és Csongrád megye ismét bizonyította, hogy vadászati nagyhatalom - hangsúlyozza Szél István. - Az itt elért ered­mények komoly nemzetközi rangot jelente­nek nekünk. Ezért kötelessége mind a tör­vényalkotóknak, mind a hatóságoknak, mind a vadászoknak, hogy ezeket az értéke­ket megőrizzük. M.T. A salzburgi Josef Mayer­ a hatéves rekord megdöntésével tért vissza Csongrád megyébe. * Fotó: Veréb Simon MEGBESZÉLÉS A BELVÁROSIBAN Megbeszélést tartanak a vásárhe­lyi Belvárosi Nyugdíjasklub tag­jai kedden délután 3 órától, az Andrássy út 32. szám alatt. KERTBARÁTOKNAK A MÉHEKRŐL A szentesi Király István Kertba­rát Kör következő összejövetele hétfőn délután 6 órakor kezdő­dik a Móricz Zsigmond Művelő­dési Házban. A program szerint Harangozó László, a helyi mé­hészegyesület vezetője tart elő­adást A méhek a kertész segítői címmel. KIÁLLÍTÁS A KÖNYVTÁRBAN Halasiné Duzs Julianna és Ko­­vácsné Horváth Katalin kiállítása nyílik meg ma délután 6 órakor a vásárhelyi Németh László Városi Könyvtárban. Bevezetőt mond: Hegedűsné Dékány Magdolna kulturális referens, közreműkö­dik: Witner Ágnes Veronika.

Next