Délvilág, 2003. december (59. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-01 / 279. szám

HÉTFŐ, 2003. DECEMBER 1. »AKTUÁLIS* Jó hangulatban ünnepeltek a reformszocialisták Tükörben a rendszerváltás Folytatás az 1. oldalról A zenés hozzászólás után Géczi József köszöntötte a megjelente­ket. Szerinte a mostani konfe­rencia és vita egyrészt számadás az indulásról, másrészt kitűnő alkalom arra, hogy átnézzék, mi­re jutottak és mik az adósságaik. Az üdvözlést követően az elnök­lő Kónya Gábor felkérte Botka Lászlót, Szeged polgármesterét, hogy nyissa meg a tanácskozást. A polgármester köszöntőjében elmondta, örül, hogy Szegeden ünneplik születésnapjukat a re­formszocialisták.­­ Mindig Sze­ged a helyszín, amikor nagy gon­dolatokra van szükség a pártban. Bízom benne, hogy most is nagy gondolatok fognak születni - mondta. A polgármester után Újhelyi István szegedi ország­­gyűlési képviselő tartotta meg a nyitóelőadást, majd gyorsan el­rohant debreceni osztálytalálko­zójára. A kormánypárti politikus beszédében korszerűtlennek mi­nősítette Orbán Viktort, a Fidesz elnökét, aki szerinte ellentétes irányba halad saját szavazótábo­rával. - Orbánt fölfalta a saját forradalma - vélekedett Újhelyi. A nyitóelőadás után Vitányi Iván és Kása Ferenc kritikai lau­­dációit hallgathatták meg a résztvevők. - Idő hiányában el­hagyom beszédem harmadik ré­szét, amelyben kifejtettem volna a ragyogó jövőt - keltett derültsé­get a teremben Vitányi szokatlan zárszavával. Vitányi és Kása előadásai után indult el a referátumdömping, amelyben ki-ki vérmérsékleté­től és vitriolos tollától függően keményebben vagy puhábban mondta el véleményét az eltelt tizenöt évről és a szocialisták előtt álló feladatokról. Referált többek között Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Hiller Ist­ván kulturális miniszter, Szeke­res Imre, a Miniszterelnöki Hi­vatal általános politikai állam­titkára, valamint kétperces hoz­zászólásban Gyurcsány Ferenc, gyermek, ifjúsági és sportmi­niszter is. A konferencián először adták át a Sziszifusz-díjat. Ezt évente két „láthatatlanul" dolgozó em­bernek ítéli oda a Reformkörök Alapítvány kuratóriuma. Az idén Keserű Imre és Gazsó Fe­renc kapta Asztalos László szobrászművész lándzsás Szi­­szifuszát. A díjjal kapcsolatban az egyik ötletgazda, Baja Ferenc megjegyezte, Sziszifusz szerin­tük nem a kilátástalanságot, hanem az állandó harcot és a soha meg nem szűnő reményt jelképezi. GARAI SZAKÁCS LÁSZLÓ Szili Katalin a parlament elnöke és Botka László szegedi polgármester a fórumon. Fotó: Schmidt Andrea Az uniós elvek a horgászturizmust részesítik előnyben Ellehetetlenülhet a marosi halászat Hazánk uniós tagságával a fo­lyami hal kereskedelmi forga­lomba nem kerülhet, így a ma­rosi halászat elsorvadhat. Az EU-s irányelvek szerint azon­ban fejlődnie kell a horgász­­turizmusnak, a Maros pedig az elfogadható horgászvizek közé tartozik. Hamarosan elsorvadhat a nagy­üzemi halászat a Maroson, hi­szen az uniós jogszabályoknak megfelelően a folyami hal nem kerülhet a szigorúan ellenőrzött élelmiszerek kategóriájába. Gu­lyás Antaltól, a Tisza Halászati Szövetkezet vezetőjétől megtud­tuk: a folyóból kifogott hal nem kaphat állatorvosi minősítést, így gyakorlatilag nem kerülhet kereskedelmi forgalomba, feldol­gozásra, egy HAACP szabvány­nak megfelelő halászcsárda sem szerezhet be Marosból fogott pontyot, keszeget.­­ Egyetlen jogszabály sem tiltja magát a halászatot, így nem me­rül feledésbe a szakma, hiszen van példa az úgynevezett „kis­­szerszámos" halászatra, ami gya­korlatilag hobbitevékenység, ám ezt nagyon kevesen, mindössze hárman-négyen űzik - mondta az ügyvezető, hiszen cége rendel­kezik a Maros teljes magyaror­szági szakaszának halászati hasz­nosítási jogával is. Megtudtuk: a kisszerszámos halászok azokat a folyamkilométereket bérelhetik, amelyeken nem dolgoznak főál­lású halászok. A hobbiból variá­­zóknak egyébként némileg maga­sabb tarifát kell fizetniük, mint főállású kollégáiknak. Az unióban a halászattal szem­ben a horgászatot és elsősorban a horgászturizmust preferálják - tudtuk meg a szakembertől. Fo­lyami hal az európai országok­ban sem kerül kereskedelembe, így hazánkban is legfeljebb a sa­ját célból kifogott harcsa vagy márna kerülhet a hobbihalász asztalára. A horgászat azonban komoly turisztikai lehetőség a Maros menti települések számá­ra, hiszen hazánkban már szá­mos példa van rá: korábban halá­szattal kitermelt vizeken hor­gászparadicsomok létesültek. A Maros egyébként elfogadha­tónak minősített horgászvíz - tudtuk meg Marinki Andrástól, a Makói Sporthorgász Egyesület titkárától. A Romániából érkező folyóvíz gazdag keszegfélékben, pontyban, márnában, de süllő és harcsa is sikerrel fogható. Ne­hézsége a horgászvíznek, hogy meg kell találni a halat, azaz nagy tapasztalat szükségeltetik az eredményes fogáshoz. Jelenleg csaknem ötszázan tartoznak az egyesülethez, a tagok jó része a Makó környéki kistelepüléseken él, s a Maroson horgászik. ILLYÉS SZABOLCS A Maroson hamarosan már csak horgászok és „hobbihalászok" fognak halat. Fotó: Gyenes Kálmán A vásárhelyi ellenzék sokallja a reprezentáció költségeit Ajándékokról a költségvetés kapcsán Túl magasnak tartja a vásár­helyi önkormányzat reprezen­tációra és hirdetésekre fordított kiadásait Hernádi Gyula ellen­zéki képviselő, aki az első há­romnegyed éves költségvetési beszámoló kapcsán adott han­got aggályainak. A tervezettől elmarad valame­lyest a vásárhelyi önkormányzat első háromnegyed éves bevétele. Szeptember végéig ugyanis az éves előirányzat 71,5 százaléka, 10,2 milliárd forint folyt be a vá­ros kasszájába - derül ki a gaz­dálkodás helyzetét taglaló tájé­koztatóból. Ennél az összegnél 250 millió forinttal kevesebbet költött el a település kilenc hó­nap alatt. A számok tükrében Hernádi Gyula, az ellenzéki képviselő­­csoport vezetője aggodalmának adott hangot, mert a 9 millió forintra tervezett éves repre­zentációs költség az első há­romnegyed évben megközelí­tette a 20 millió forintot, ami az előirányzat 220 százaléka. Ugyanígy kifogásolta azt is, hogy a hivatal hirdetési költsé­ge a december végéig tervezett 4 millió forinthoz képest már szeptember végére megközelí­tette a 10 milliót, azaz az elő­irányzat két és félszeresét. A szocialista városatya úgy vélte: ha a városnak spórolnia kell, akkor minden téren érvénye­süljenek a takarékossági szem­pontok. - Amit reprezentáció címén in­vesztálunk, bőven megtérül a vá­rosnak - fogalmazott viszont Lázár János polgármester, aki el­mondta: valóban szokott boro­kat, szalámikat, kerámiákat vá­sároltatni. Ezekkel azonban a vá­ros vendégeit, vagy azokat aján­dékozza meg, akiket ő maga, vagy egy-egy önkormányzati kül­döttség meglátogat. Lázár hozzá­tette: saját pénzéből is vásárol időnként ilyen célból ajándéko­kat. A város vezetője a hirdetési költségekkel kapcsolatban pedig elmondta: a tisztességes műkö­dés érdekében nemcsak a közbe­szerzési törvény hatálya alá eső, hanem a sokkal kisebb, akár százezer forintos beruházásokat is megpályáztatja a város. Ezek azonban - vagyis a televíziós, rá­diós és nyomtatott hirdetések - nem kevés pénzbe kerülnek. SZ.A.K. Vita az M43-asról Cáfolta Martonosi György ma­kói parlamenti képviselő a vá­ros polgármesterének nyilatko­zatát azzal kapcsolatban, mi­lyen elképzelések voltak a Horn-, illetve az Orbán-kor­­mány idején az M43-as gyors­­forgalmi út megépítéséről. Martonosi György azért reagált Búzás Péter nyilatkozatára, mert szerinte az valótlan állításokat tartalmaz. A nyilatkozatban pél­dául az olvasható: a Horn-kor­­mány 2003-ra ígérte az M43-as gyorsforgalmi út építését - a honatya szerint azonban akkor erről szó sem volt, csupán egy Makót elkerülő útról. A Szeged­től a határig vezető M43-as ötle­te csak azt követően vetődött fel, hogy a városi kerülő utat a szak­emberek a kormányváltás után levették a napirendről. A fideszes képviselő szerint az sem igaz, hogy a polgári kormány 2011-re tolta ki az M43-as építé­sének határidejét. Az igaz, hogy a 2011 -ig szóló gyorsforgalmi úthá­lózat-fejlesztési terv részét képez­te az M43-as is, ám érmék átadá­sát ezen belül, 2007-2008 közé sorolták. Martonosi Györgynek a mai napig birtokában van többek között az akkori közlekedési mi­niszter levele, mely ezt tanúsítja. Ez a határidő egyébként megegye­zik azzal, amit a korábbi program­ra hagyatkozva a jelenlegi kor­mány is mond. A Medgyessy-ka­­binet szándékának komolyságát azonban a képviselő szerint meg­kérdőjelezi az, hogy a parlament baloldali többsége leszavazta az ő költségvetési módosító indítvá­nyát, mellyel a jövő évi büdzséből egymilliárd forintot szeretett vol­na elkülöníteni a gyorsforgalmi út előkészítő munkálataira. Mivel erre a célra a költségvetés egyéb­ként egy fillért sem szán, Marto­nosi György úgy véli, kérdéses, hogy a kormány által ígért időben valóban átadhatják-e az utat. Az ellenzéki honatya arról is tá­jékoztatta lapunkat, hogy az em­lékezetes Aradi utcai balesetet kö­vetően­­ kamion rohant egy lakó­házba - őt is megkeresték aggo­dalmaikkal a közelben lakók. Ő levelet írt Basa Zoltánnak, a me­gyei közútkezelő kht. igazgatójá­nak, melyben felsorolta a hozzá eljutott kérdéseket, észrevétele­ket, kérve: adjanak a szakembe­rek ezekre megnyugtató feleletet. Erre azonban közel egy hónap el­teltével sem kapott választ. Most újra elküldte kérdéseit. Hozzátet­te: ha ezúttal sem kap visszajel­zést, az Aradi utcaiak aggodal­mait a közlekedési miniszterrel fogja megosztani. SZ. I. M. Kisgazdamegú­j­ulás Makón vehette át megbízólevelét a Független Kisgazdapárt orszá­gos vezetőitől az a hét személy - választókerületenként egy-egy -, akit Csongrád megyében a párt újjászervezésével bíztak meg. A megyei újjászervező testület az egykori makói kisgazda polgár­­mester, a városban háziorvos­ként is ismert Sánta Sándor laká­sán alakult meg - a megyében ő koordinálja a szervezőmunkát. A megbeszélést követően az orszá­gos vezetőséget képviselő Bélafi Antal és Kiss Zoltán Sándor alel­­nököktől megtudtuk, hasonló testület eddig az ország tíz-tizen­­két megyéjében alakult meg, közmegbecsülésnek örvendő régi kisgazdák kaptak helyet benne. 3 Elefántok boltja SZÁVAY ISTVÁN Furcsán mazochisták vagyunk mi néha. Olyan pofonokat csördí­­tünk oda önnön magunknak, amelyektől ha padlót nem is fo­gunk, de legalább megrendülünk. Szemezgessünk az utóbbi napok néhány gyöngyszeméből! Itt van mindjárt kedvencünk, Grespik László, aki csak úgy mellesleg szép kis szégyenbélyeget ragasztott az ország homlokára, mintegy nemzeti érzülettől áthatva. Az ügyvéd úr ugyanis nemrég esetle­ges elfogulatlanságát tisztázandó, azzal a bájos felszólítással ro­hanta le a bírót egy büntetőügy tárgyalásán, hogy ugyan már, le­gyen kedves nyilatkozni, nem zsidó-e véletlenül. A fél országban megfagyott a levegő. Szegény bírónő pedig úgy meglepődött, hogy lányos zavarában válaszolt is Grespiknek, ahelyett... Igen, itt van a kutya elásva. Mert mit is tehetett volna. Például rendreutasítja az ügyvédet, és elmeséli neki, hogy ilyen kérdése­ket csak a zsidótörvények időszakában tettek föl Magyarországon nyilvánosan és hivatalosan. És úriemberek akkor sem tették. Az­tán még föltették Sztálin kedves famulusai, készülvén a zsidópe­rekre, de ők sem nyilvánosan, mert valami szégyenérzet tán ben­nük is munkált a Hitler elleni háború után. Vagy éppen felhívhat­ta volna az ügyvéd úr figyelmét egy jogi dokumentum átlapozásá­­ra, amelynek ismerete úgy látszik, ráférne Grespik Lászlóra, csak hát ő nyilván érdektelen irománynak tartaná a Magyar Köztársa­ság alkotmányát. Szóval maradt egy szerencsétlen, szégyenlős vá­lasz, ami szerencsétlen módon majdhogynem az ügyvéd cinkosá­vá tette a szegény bírót. Szégyellem magam Grespik helyett is. Aztán itt van a váratlan és jókora, háromszázalékos alapka­mat-emelés. Úgy jött pénteken, mint derült égből a villám. A tőzsde pillanatok alatt hanyatt vágta magát, fejüket fogták a ban­kok és a külföldi megfigyelők. Nyers Rezső, a bankszövetség főtit­kára hirtelenjében csak annyit mondott: a lépés megmagyaráz­hatatlannak tűnik. Az inflációs veszélyre hivatkozó MNB-elnök Járai úgy járt el, mint a közgazdászhallgató, aki hiányzott az óráról, amelyen a ka­­matpolitika makrogazdasági összefüggésrendszerét tanították. Például azt, hogy az infláció mellett az hatással van a gazdaság fejlődésére,­a cégek kapitalizációjára, no meg a külkereskedelmi és fizetési mérlegre is. És azt is tanítják, hogy a legrosszabb üze­net, amit egy jegybank a kamatváltoztatásokkal továbbíthat, az a kapkodás, az átgondolatlannak tűnő váratlan húzások sora. Ez az, ami leginkább árthat egy nemzet gazdaságának és valutájá­nak. Furcsa dolgokat művelünk olykor. Sérelmezzük, hogy nem ér­tenek meg bennünket, közben meg érthetetlen dolgokat műve­lünk. Pedig hát éppen óvnunk kellene magunkat. Féltőn vigyázva ezt a kis, minden bakira hiperérzékeny országot. Mi ehelyett sok­szor belegyalogolunk. Mint elefánt a porcelánboltba.

Next