Délvilág, 2003. december (59. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-01 / 279. szám

HÉTFŐ, 2003. DECEMBER 1. »AKTUÁLIS* Jó hangulatban ünnepeltek a reformszocialisták Tükörben a rendszerváltás Folytatás az 1. oldalról A zenés hozzászólás után Géczi József köszöntötte a megjelenteket. Szerinte a mostani konferencia és vita egyrészt számadás az indulásról, másrészt kitűnő alkalom arra, hogy átnézzék, mire jutottak és mik az adósságaik. Az üdvözlést követően az elnöklő Kónya Gábor felkérte Botka Lászlót, Szeged polgármesterét, hogy nyissa meg a tanácskozást. A polgármester köszöntőjében elmondta, örül, hogy Szegeden ünneplik születésnapjukat a reformszocialisták. Mindig Szeged a helyszín, amikor nagy gondolatokra van szükség a pártban. Bízom benne, hogy most is nagy gondolatok fognak születni - mondta. A polgármester után Újhelyi István szegedi országgyűlési képviselő tartotta meg a nyitóelőadást, majd gyorsan elrohant debreceni osztálytalálkozójára. A kormánypárti politikus beszédében korszerűtlennek minősítette Orbán Viktort, a Fidesz elnökét, aki szerinte ellentétes irányba halad saját szavazótáborával. - Orbánt fölfalta a saját forradalma - vélekedett Újhelyi. A nyitóelőadás után Vitányi Iván és Kása Ferenc kritikai laudációit hallgathatták meg a résztvevők. - Idő hiányában elhagyom beszédem harmadik részét, amelyben kifejtettem volna a ragyogó jövőt - keltett derültséget a teremben Vitányi szokatlan zárszavával. Vitányi és Kása előadásai után indult el a referátumdömping, amelyben ki-ki vérmérsékletétől és vitriolos tollától függően keményebben vagy puhábban mondta el véleményét az eltelt tizenöt évről és a szocialisták előtt álló feladatokról. Referált többek között Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Hiller István kulturális miniszter, Szekeres Imre, a Miniszterelnöki Hivatal általános politikai államtitkára, valamint kétperces hozzászólásban Gyurcsány Ferenc, gyermek, ifjúsági és sportminiszter is. A konferencián először adták át a Sziszifusz-díjat. Ezt évente két „láthatatlanul" dolgozó embernek ítéli oda a Reformkörök Alapítvány kuratóriuma. Az idén Keserű Imre és Gazsó Ferenc kapta Asztalos László szobrászművész lándzsás Sziszifuszát. A díjjal kapcsolatban az egyik ötletgazda, Baja Ferenc megjegyezte, Sziszifusz szerintük nem a kilátástalanságot, hanem az állandó harcot és a soha meg nem szűnő reményt jelképezi. GARAI SZAKÁCS LÁSZLÓ Szili Katalin a parlament elnöke és Botka László szegedi polgármester a fórumon. Fotó: Schmidt Andrea Az uniós elvek a horgászturizmust részesítik előnyben Ellehetetlenülhet a marosi halászat Hazánk uniós tagságával a folyami hal kereskedelmi forgalomba nem kerülhet, így a marosi halászat elsorvadhat. Az EU-s irányelvek szerint azonban fejlődnie kell a horgászturizmusnak, a Maros pedig az elfogadható horgászvizek közé tartozik. Hamarosan elsorvadhat a nagyüzemi halászat a Maroson, hiszen az uniós jogszabályoknak megfelelően a folyami hal nem kerülhet a szigorúan ellenőrzött élelmiszerek kategóriájába. Gulyás Antaltól, a Tisza Halászati Szövetkezet vezetőjétől megtudtuk: a folyóból kifogott hal nem kaphat állatorvosi minősítést, így gyakorlatilag nem kerülhet kereskedelmi forgalomba, feldolgozásra, egy HAACP szabványnak megfelelő halászcsárda sem szerezhet be Marosból fogott pontyot, keszeget. Egyetlen jogszabály sem tiltja magát a halászatot, így nem merül feledésbe a szakma, hiszen van példa az úgynevezett „kisszerszámos" halászatra, ami gyakorlatilag hobbitevékenység, ám ezt nagyon kevesen, mindössze hárman-négyen űzik - mondta az ügyvezető, hiszen cége rendelkezik a Maros teljes magyarországi szakaszának halászati hasznosítási jogával is. Megtudtuk: a kisszerszámos halászok azokat a folyamkilométereket bérelhetik, amelyeken nem dolgoznak főállású halászok. A hobbiból variázóknak egyébként némileg magasabb tarifát kell fizetniük, mint főállású kollégáiknak. Az unióban a halászattal szemben a horgászatot és elsősorban a horgászturizmust preferálják - tudtuk meg a szakembertől. Folyami hal az európai országokban sem kerül kereskedelembe, így hazánkban is legfeljebb a saját célból kifogott harcsa vagy márna kerülhet a hobbihalász asztalára. A horgászat azonban komoly turisztikai lehetőség a Maros menti települések számára, hiszen hazánkban már számos példa van rá: korábban halászattal kitermelt vizeken horgászparadicsomok létesültek. A Maros egyébként elfogadhatónak minősített horgászvíz - tudtuk meg Marinki Andrástól, a Makói Sporthorgász Egyesület titkárától. A Romániából érkező folyóvíz gazdag keszegfélékben, pontyban, márnában, de süllő és harcsa is sikerrel fogható. Nehézsége a horgászvíznek, hogy meg kell találni a halat, azaz nagy tapasztalat szükségeltetik az eredményes fogáshoz. Jelenleg csaknem ötszázan tartoznak az egyesülethez, a tagok jó része a Makó környéki kistelepüléseken él, s a Maroson horgászik. ILLYÉS SZABOLCS A Maroson hamarosan már csak horgászok és „hobbihalászok" fognak halat. Fotó: Gyenes Kálmán A vásárhelyi ellenzék sokallja a reprezentáció költségeit Ajándékokról a költségvetés kapcsán Túl magasnak tartja a vásárhelyi önkormányzat reprezentációra és hirdetésekre fordított kiadásait Hernádi Gyula ellenzéki képviselő, aki az első háromnegyed éves költségvetési beszámoló kapcsán adott hangot aggályainak. A tervezettől elmarad valamelyest a vásárhelyi önkormányzat első háromnegyed éves bevétele. Szeptember végéig ugyanis az éves előirányzat 71,5 százaléka, 10,2 milliárd forint folyt be a város kasszájába - derül ki a gazdálkodás helyzetét taglaló tájékoztatóból. Ennél az összegnél 250 millió forinttal kevesebbet költött el a település kilenc hónap alatt. A számok tükrében Hernádi Gyula, az ellenzéki képviselőcsoport vezetője aggodalmának adott hangot, mert a 9 millió forintra tervezett éves reprezentációs költség az első háromnegyed évben megközelítette a 20 millió forintot, ami az előirányzat 220 százaléka. Ugyanígy kifogásolta azt is, hogy a hivatal hirdetési költsége a december végéig tervezett 4 millió forinthoz képest már szeptember végére megközelítette a 10 milliót, azaz az előirányzat két és félszeresét. A szocialista városatya úgy vélte: ha a városnak spórolnia kell, akkor minden téren érvényesüljenek a takarékossági szempontok. - Amit reprezentáció címén invesztálunk, bőven megtérül a városnak - fogalmazott viszont Lázár János polgármester, aki elmondta: valóban szokott borokat, szalámikat, kerámiákat vásároltatni. Ezekkel azonban a város vendégeit, vagy azokat ajándékozza meg, akiket ő maga, vagy egy-egy önkormányzati küldöttség meglátogat. Lázár hozzátette: saját pénzéből is vásárol időnként ilyen célból ajándékokat. A város vezetője a hirdetési költségekkel kapcsolatban pedig elmondta: a tisztességes működés érdekében nemcsak a közbeszerzési törvény hatálya alá eső, hanem a sokkal kisebb, akár százezer forintos beruházásokat is megpályáztatja a város. Ezek azonban - vagyis a televíziós, rádiós és nyomtatott hirdetések - nem kevés pénzbe kerülnek. SZ.A.K. Vita az M43-asról Cáfolta Martonosi György makói parlamenti képviselő a város polgármesterének nyilatkozatát azzal kapcsolatban, milyen elképzelések voltak a Horn-, illetve az Orbán-kormány idején az M43-as gyorsforgalmi út megépítéséről. Martonosi György azért reagált Búzás Péter nyilatkozatára, mert szerinte az valótlan állításokat tartalmaz. A nyilatkozatban például az olvasható: a Horn-kormány 2003-ra ígérte az M43-as gyorsforgalmi út építését - a honatya szerint azonban akkor erről szó sem volt, csupán egy Makót elkerülő útról. A Szegedtől a határig vezető M43-as ötlete csak azt követően vetődött fel, hogy a városi kerülő utat a szakemberek a kormányváltás után levették a napirendről. A fideszes képviselő szerint az sem igaz, hogy a polgári kormány 2011-re tolta ki az M43-as építésének határidejét. Az igaz, hogy a 2011 -ig szóló gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztési terv részét képezte az M43-as is, ám érmék átadását ezen belül, 2007-2008 közé sorolták. Martonosi Györgynek a mai napig birtokában van többek között az akkori közlekedési miniszter levele, mely ezt tanúsítja. Ez a határidő egyébként megegyezik azzal, amit a korábbi programra hagyatkozva a jelenlegi kormány is mond. A Medgyessy-kabinet szándékának komolyságát azonban a képviselő szerint megkérdőjelezi az, hogy a parlament baloldali többsége leszavazta az ő költségvetési módosító indítványát, mellyel a jövő évi büdzséből egymilliárd forintot szeretett volna elkülöníteni a gyorsforgalmi út előkészítő munkálataira. Mivel erre a célra a költségvetés egyébként egy fillért sem szán, Martonosi György úgy véli, kérdéses, hogy a kormány által ígért időben valóban átadhatják-e az utat. Az ellenzéki honatya arról is tájékoztatta lapunkat, hogy az emlékezetes Aradi utcai balesetet követően kamion rohant egy lakóházba - őt is megkeresték aggodalmaikkal a közelben lakók. Ő levelet írt Basa Zoltánnak, a megyei közútkezelő kht. igazgatójának, melyben felsorolta a hozzá eljutott kérdéseket, észrevételeket, kérve: adjanak a szakemberek ezekre megnyugtató feleletet. Erre azonban közel egy hónap elteltével sem kapott választ. Most újra elküldte kérdéseit. Hozzátette: ha ezúttal sem kap visszajelzést, az Aradi utcaiak aggodalmait a közlekedési miniszterrel fogja megosztani. SZ. I. M. Kisgazdamegújulás Makón vehette át megbízólevelét a Független Kisgazdapárt országos vezetőitől az a hét személy - választókerületenként egy-egy -, akit Csongrád megyében a párt újjászervezésével bíztak meg. A megyei újjászervező testület az egykori makói kisgazda polgármester, a városban háziorvosként is ismert Sánta Sándor lakásán alakult meg - a megyében ő koordinálja a szervezőmunkát. A megbeszélést követően az országos vezetőséget képviselő Bélafi Antal és Kiss Zoltán Sándor alelnököktől megtudtuk, hasonló testület eddig az ország tíz-tizenkét megyéjében alakult meg, közmegbecsülésnek örvendő régi kisgazdák kaptak helyet benne. 3 Elefántok boltja SZÁVAY ISTVÁN Furcsán mazochisták vagyunk mi néha. Olyan pofonokat csördítünk oda önnön magunknak, amelyektől ha padlót nem is fogunk, de legalább megrendülünk. Szemezgessünk az utóbbi napok néhány gyöngyszeméből! Itt van mindjárt kedvencünk, Grespik László, aki csak úgy mellesleg szép kis szégyenbélyeget ragasztott az ország homlokára, mintegy nemzeti érzülettől áthatva. Az ügyvéd úr ugyanis nemrég esetleges elfogulatlanságát tisztázandó, azzal a bájos felszólítással rohanta le a bírót egy büntetőügy tárgyalásán, hogy ugyan már, legyen kedves nyilatkozni, nem zsidó-e véletlenül. A fél országban megfagyott a levegő. Szegény bírónő pedig úgy meglepődött, hogy lányos zavarában válaszolt is Grespiknek, ahelyett... Igen, itt van a kutya elásva. Mert mit is tehetett volna. Például rendreutasítja az ügyvédet, és elmeséli neki, hogy ilyen kérdéseket csak a zsidótörvények időszakában tettek föl Magyarországon nyilvánosan és hivatalosan. És úriemberek akkor sem tették. Aztán még föltették Sztálin kedves famulusai, készülvén a zsidóperekre, de ők sem nyilvánosan, mert valami szégyenérzet tán bennük is munkált a Hitler elleni háború után. Vagy éppen felhívhatta volna az ügyvéd úr figyelmét egy jogi dokumentum átlapozására, amelynek ismerete úgy látszik, ráférne Grespik Lászlóra, csak hát ő nyilván érdektelen irománynak tartaná a Magyar Köztársaság alkotmányát. Szóval maradt egy szerencsétlen, szégyenlős válasz, ami szerencsétlen módon majdhogynem az ügyvéd cinkosává tette a szegény bírót. Szégyellem magam Grespik helyett is. Aztán itt van a váratlan és jókora, háromszázalékos alapkamat-emelés. Úgy jött pénteken, mint derült égből a villám. A tőzsde pillanatok alatt hanyatt vágta magát, fejüket fogták a bankok és a külföldi megfigyelők. Nyers Rezső, a bankszövetség főtitkára hirtelenjében csak annyit mondott: a lépés megmagyarázhatatlannak tűnik. Az inflációs veszélyre hivatkozó MNB-elnök Járai úgy járt el, mint a közgazdászhallgató, aki hiányzott az óráról, amelyen a kamatpolitika makrogazdasági összefüggésrendszerét tanították. Például azt, hogy az infláció mellett az hatással van a gazdaság fejlődésére,a cégek kapitalizációjára, no meg a külkereskedelmi és fizetési mérlegre is. És azt is tanítják, hogy a legrosszabb üzenet, amit egy jegybank a kamatváltoztatásokkal továbbíthat, az a kapkodás, az átgondolatlannak tűnő váratlan húzások sora. Ez az, ami leginkább árthat egy nemzet gazdaságának és valutájának. Furcsa dolgokat művelünk olykor. Sérelmezzük, hogy nem értenek meg bennünket, közben meg érthetetlen dolgokat művelünk. Pedig hát éppen óvnunk kellene magunkat. Féltőn vigyázva ezt a kis, minden bakira hiperérzékeny országot. Mi ehelyett sokszor belegyalogolunk. Mint elefánt a porcelánboltba.