Délvilág, 2004. március (60. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-27 / 73. szám

SZOMBAT, 2004. MÁRCIUS 27. Újhelyi Makón A pályakezdő fiatalok nehéz helyzetére is felhívta a figyel­met makói fórumán Újhelyi Ist­ván szocialista képviselő. MUNKATÁRSUNKTÓL A szegedi honatya elmondta: a megelőző kormányok hibás fog­lalkoztatási és oktatáspolitiká­jának eredményeként a huszon­kilenc év alatti, negyvennyol­cezres létszámú korosztály tag­jai közül hétezren munkanél­küliek Csongrád megyében, mert szakképesítésük, sőt akár diplomájuk sem felel meg az ál­láspiac igényeinek. A pályakez­dő munkanélküliek problémá­ját a kormányzat átképzési, to­vábbképzési programokkal igyekszik megoldani, hosszú tá­von pedig térségi szintre lebon­tott, a helyi igényeknek megfe­lelő oktatási programok kidol­gozásával fogják megelőzni a hasonló helyzeteket. Újhelyi István hangsúlyozta: a szocia­listák kiemelt területként keze­lik az oktatást. A közelgő uniós csatlakozás óriási lehetőség azoknak, akik rendelkeznek diplomával, nyelvtudással és számítógépes ismeretekkel, ám az MSZP szerint a többiek bol­dogulására is gondolni kell. Majdnem az utcám kerültek, most új bérlakásban élnek Farkasék egyenesben Folytatás az 1. oldalról Az 550 forintos havi lakbért rendszeresen kellett fizetnie a családnak, a férjnek munkát kel­lett találnia, és pályázniuk kel­lett a száz új szociális bérlakás egyikére. Azóta Farkasék már itt, azaz a Dobó Katalin utcában laknak, az édesapának sikerült elhelyezked­nie, és havonta 5 ezer forint kö­rüli lakbérrel is megbirkóznak. Mint azt Farkasné Jakab Francis­ka elmesélte, a kilátástalan hely­zetből nem volt könnyű kilábal­ni, hiszen télen a gyerekek miatt rengeteget kellett tüzelőre költe­ni, s a házfal penészedése miatt teljesen tönkrement pár búto­ruk, amelyek helyébe másikat vettek. Szerencsére azonban itt a ta­vasz, így várhatóan nemcsak a lakhatás, hanem az anyagiak te­rén is sikerül egyenesbe jönnie a családnak. Azt persze egyelőre nem tudják, mi lesz velük, ha eb­ből a bérlakásból egyszer majd menniük kell. Bár a négy gyer­mek után már elég szép összegű szocpolt vehetnének fel, az épít­kezéshez egyelőre nem tudnak önerőt összegyűjteni. A fiatalasszony egyébként azt mondja, abban bízik, a gyerme­keiknek már sokkal jobb sors, könnyebb élet jut majd, mint most nekik a férjével. Ő azonban soha, egyetlen pillanatra sem bánta meg, hogy négy csemeté­nek adott életet, mert a kicsik je­lentik számára az életet. SZÖGI ANDREA Farkasné egyetlen pillanatra sem bánta meg, hogy négy csemeté­nek adott életet Fotó: Tésik Attila -AKTUÁLIS* Csongrád környéki aláírások Ellenzik a vízterhelést Összegyűlt Csongrádon, Fel­­győn és Bokroson 1103 aláírás. Ennyien tiltakoznak a beveze­tett vízterhelési díj ellen. Azzal érvelt Vincze László hon­atya parlamenti interpellációjá­ban, hogy a csongrádi lakosság komoly anyagi áldozatot vállalt azért, hogy megépüljön a szenny­víztisztító. Mégis fizetni kell az itt élőknek a szennyvízterhelési adót, bírságot, amit természete­sen áfa is terhel. - Ennyire szegény lenne a kor­mány? - kérdezte a csongrádi honatya, aki a Fidesz-MPSZ frakciójának tagjaként állítja: az ökoadóval a környezetszennye­zést segíti elő a minisztérium és iszonyatos terhet ró a lakosságra. Persányi Miklós környezetvé­delmi és vízügyi miniszter szerint viszont hiába szeretnék, hogy ne legyen terhelési díj, egy európai színvonalú szennyvízkezelés költségekkel jár. A törvényben az áll, hogy aki szennyvizet a termé­szetes vízbe enged, annak kell fi­zetni, a szennyezés mértéke sze­rint. A terhelési díjat nem kötele­ző áthárítani a lakosságra. Több csongrádi polgár kíván­csi volt a miniszteri válaszra, ezért megjelentek a Parlament­ben, a karzaton. Közöttük volt Ternai László képviselő, aki sze­rint a fölvázolt témában a mi­niszter nagyon fölkészületlen volt, láthatóan nem értette a problémát. B. GY. GY. Csurka István Makón A magyarság érdekeit képviselnék az EU-ban Az uniós csatlakozásról döntő népszavazáson „nem"-mel sza­vazott, az európai parlamenti választásra mégis állít jelölteket a Magyar Igazság és Élet Pártja, hogy így biztosítsa a magyarság érdekeinek képviseletét - hangsúlyozták a szervezet tegnap Ma­kón, a Korona Szálló nagytermében rendezett fórumán. Tudásalapú társadalmat ígért a kormány - jövőre mégis kevesebb diák kezdheti el a tanulmányait a felsőoktatási intézményekben - említette bevezetőjében Győri Béla, a MIÉP szóvivője, majd felhívta a ügyeimet a kormány be nem váltott ígéreteire. Ezt követően Csurka István, a párt elnöke mondta el gondolatait. A tavalyi sölytöni kihelyezett kormány­ülés megakadályozását felidézve kifejtette: az akkori eseményekkel kapcsolatba lehet hozni az unióhoz való csatlakozást. „Nekünk, ma­gyaroknak ilyen módon nem kell kiegyezés" - hangsúlyozta Csurka István. Úgy érvelt: az igazságnak tartozik azzal, hogy ellenáll, hiszen ő és pártja nem törődik bele a kényszerű dolgokba. Ennek ellenére a júni­us 13-i európai parlamenti választásra jelölteket állítanak­­ azért, hogy az az uniós testületben képviseljék a magyarság érdekeit. A nagyhírű derekegyházi társaságnál egyre több a magyar vendég Kegyelemdöfés a vadászatnak az uniós csatlakozás? Az unióhoz való csatlakozás megadja a kegye­lemdöfést a vadászati turizmusnak: az itt elejtett és külföldre vitt trófeákért egy hónap múlva 25 százalékos áfát kell fizetni. A derekegyházi va­dászház vendégeinek még több, mint fele nyu­gat-európai, de a társaságnál egyre több tehetős magyar fordul meg. A külföldre vitt trófea eddig exportcikknek számí­tott, nem kellett utána adót fizetni. Az uniós csat­lakozás napjától viszont huszonöt százalék áfa ter­heli a költségeket, az április közepén kezdődő kö­vetkező vadászati szezonban két hétig még kifize­tődőbb őzet elejteni. Vízhányó László, a Dalerd Rt. szegedi erdészetének igazgatója abban bízik, hogy a csatlakozás nemcsak hátrányokkal, hanem elő­nyökkel is jár a vendégvadászok számára, a hatá­ron nem lesznek szigorú ellenőrzések. Úgy tapasz­talta, a természetvédők aktivitása miatt bevezetett szigorítások vetették vissza valamelyest az itáliai vendégek kedvét, a vadászati turizmus csökkenésé­nek hatását az igazgatósághoz tartozó Derekegyhá­­zon is érzik. A derekegyházi vendégeknek hatvan százaléka külföldi, osztrák, német, olasz vadász. Ám egyre többen a szomszédos országokat választják, ha hó­dolni szeretnének szenvedélyüknek. Szlovákiában szintén 10-13 eurót - 2500-3200 forintot - adnak egyetlen fácán lelövéséért, de ott egyelőre a kapcso­lódó szolgáltatások olcsóbbak, Romániában vi­szont annál is kevesebbet kérnek a férfias játékért. Vízhányó úgy látja, a hazai társaságokat egyre in­kább a hazai vadászok választják. Kialakult egy te­hetős réteg: több tízezer magyar vadász hajlandó kicsivel többet fizetni azért, hogy itthon lőjön. A derekegyházi földek azért is nagyon alkalmasak va­dászatra, mert az állatállomány kedvező gyarapo­dásához és a zsákmány kalandos elejtéséhez egy­aránt hozzájárulnak. A rétekkel, erdőkkel, csator­nákkal, cserjésekkel tagolt területet eredetileg a Károlyiak alakították ki erre a célra. Szűcs Zoltán, a vadászház vezetője elmondta, hogy a most kezdő­dő szezonban erre egészen az őzek párzásáig, az úgynevezett üzekedésig lehet lőni. Tavasszal körül­belül egy hónapig tartózkodik itt a szalonka, vonul délről észak felé, amikor puskavégre kapható. A legnagyobb számban természetesen fácánra va­dásznak a falu mellett, de a terítéken szerepel nyúl, esetenként vaddisznó. Nagyvadakat leginkább a Dunántúlon lehet találni, egy jobb szarvasbika el­ejtéséért egymillió forintot is ad az, aki szeret va­dászni. - A világranglista hetedik legnagyobb őzbakját mégis Derekegyházon lőtték 2000 tavaszán - me­séli Vízhányó László, aki a sikeres vadász nevét nem árulta el. Az erdészet igazgatója szerint Magyarország va­dászati nagyhatalmi szerepe átalakulóban van: ha­marosan szinte ugyanannyiba kerül itt vadászni, mint Afrikában. A távoli földrészen való kaland árát számításai szerint csak az útiköltség növeli meg, mely egyre csökken a fapados repülőgéppel való utazási lehetőségnek köszönhetően. A hazai nemzetgazdaságnak évente hét-nyolc milliárd fo­rint bevételt jelentő vadászat megtartja a helyét az egyre több tehetős magyar vadásznak köszönhető­en, akik sportból sem mondanak le a szenvedé­lyükről. BLAHÓ GABRIELLA Egy fácán lelövéséért 2800-3000 forintot fizet­nek Derekegyházon is Fotó: Tésik Attila ­ Felszámolási eljárást indít a Keviép a Hód-Strand ellen Vita a hódmezővásárhelyi nagyberuházások számláiról Felszámolási eljárást kíván indítani a deb­receni székhelyű Keviép Kft. a vásárhelyi önkormányzati cég, a Hód-Strand Kft. el­len. Lázár János polgármester szerint a fedett uszoda és a strandfelújítás árát ki­fizették, 100-150 millió forinton vitatkoz­nak. A nyugdíjaslakópark teljes árát azon­ban csak a 250 hiba kijavítása után kap­hatja meg a kivitelező Keviép. - Jóval túl van a követelésünk a hatvan na­pon, s emiatt bennünket is szorongat a bank, mely a rossz adósok kategóriájába sorolt át, tartós kinnlevőségünk miatt - mondta la­punknak Miklóssy Ferenc, a Keviép Kft. ügy­vezető igazgatója. Hozzátette, hogy folytat­tak tárgyalásokat, egyeztetéseket az uszoda­számla ügyében, ám azok nem vezettek ered­ményre, a Hód-Strand Kft. ugyanis elzárkó­zott bizonyos feltételek teljesítése elől. - Hiába tárgyaltunk többször is az elmúlt három hónap alatt nem sikerült előrébb jut­nunk. A pénzünkhöz azonban mielőbb hoz­zá szeretnénk jutni, lehetőség szerint minél békésebb körülmények között - hangsúlyoz­ta a Keviép Kft. ügyvezetője, hozzátéve, az ügy dokumentumait már átadták a jogásza­iknak. - Nincs kifizetetlen keviépes számlája a Hód-Strand Kft.-nek - mondta lapunknak Lázár János polgármester -, a legutolsó, 375 millió forintról szólót, ahogy arról a debreceni céggel megállapodtunk, a napok­ban fizettük ki a helyi adóbevételből. A Ke­viép által kiállított végszámlát azonban nem fogadjuk el, hiszen az az eredeti más­fél milliárd forintnál száz-százötvenmillió­­val többről szól. A cég szerint elvégzett pluszmunkát ugyanis nem igazolták a mű­szaki ellenőrök. Lázár János hangsúlyozta, hogy az eredeti tervekkel ellentétben sok mindent nem telje­sített a fedett uszodát és a strandfelújítást is végző Keviép Kft., így ennek az árát nem fize­tik ki. A megrendelt pluszmunkákat, például azt, hogy lehetőség legyen keresztben is úsz­ni a 25 méter széles (és 50 méter hosszú) me­dencében, a város betudja az el nem végzett munkák helyébe. A fedett uszodáért eddig 1 milliárd 506 millió 457 ezer forintot fizettek ki, míg a strand felújított 3 medencéjéért és az öltözőért 290 millió 474 ezret.­­ A szintén a Keviép által épített nyugdíjas­lakópark műszaki ellenőrzésekor 250 hibát találtak az ellenőrök, s ezért annak számlájá­ból addig visszatartottunk egy bizonyos ösz­­szeget a javítás elvégzéséig - hangsúlyozta Lázár János polgármester. - Emiatt kaptunk ügyvédi fizetési felszólítást a Keviép Kft.-től. KOROM ANDRÁS Az uszodaszámlát csak vitatja, a nyugdíjaslakópark miatt már ügyvédi felszólítást is kapott a város Fotók: Tésik Atilla

Next