Délvilág, 2004. március (60. évfolyam, 51-76. szám)
2004-03-27 / 73. szám
SZOMBAT, 2004. MÁRCIUS 27. Újhelyi Makón A pályakezdő fiatalok nehéz helyzetére is felhívta a figyelmet makói fórumán Újhelyi István szocialista képviselő. MUNKATÁRSUNKTÓL A szegedi honatya elmondta: a megelőző kormányok hibás foglalkoztatási és oktatáspolitikájának eredményeként a huszonkilenc év alatti, negyvennyolcezres létszámú korosztály tagjai közül hétezren munkanélküliek Csongrád megyében, mert szakképesítésük, sőt akár diplomájuk sem felel meg az álláspiac igényeinek. A pályakezdő munkanélküliek problémáját a kormányzat átképzési, továbbképzési programokkal igyekszik megoldani, hosszú távon pedig térségi szintre lebontott, a helyi igényeknek megfelelő oktatási programok kidolgozásával fogják megelőzni a hasonló helyzeteket. Újhelyi István hangsúlyozta: a szocialisták kiemelt területként kezelik az oktatást. A közelgő uniós csatlakozás óriási lehetőség azoknak, akik rendelkeznek diplomával, nyelvtudással és számítógépes ismeretekkel, ám az MSZP szerint a többiek boldogulására is gondolni kell. Majdnem az utcám kerültek, most új bérlakásban élnek Farkasék egyenesben Folytatás az 1. oldalról Az 550 forintos havi lakbért rendszeresen kellett fizetnie a családnak, a férjnek munkát kellett találnia, és pályázniuk kellett a száz új szociális bérlakás egyikére. Azóta Farkasék már itt, azaz a Dobó Katalin utcában laknak, az édesapának sikerült elhelyezkednie, és havonta 5 ezer forint körüli lakbérrel is megbirkóznak. Mint azt Farkasné Jakab Franciska elmesélte, a kilátástalan helyzetből nem volt könnyű kilábalni, hiszen télen a gyerekek miatt rengeteget kellett tüzelőre költeni, s a házfal penészedése miatt teljesen tönkrement pár bútoruk, amelyek helyébe másikat vettek. Szerencsére azonban itt a tavasz, így várhatóan nemcsak a lakhatás, hanem az anyagiak terén is sikerül egyenesbe jönnie a családnak. Azt persze egyelőre nem tudják, mi lesz velük, ha ebből a bérlakásból egyszer majd menniük kell. Bár a négy gyermek után már elég szép összegű szocpolt vehetnének fel, az építkezéshez egyelőre nem tudnak önerőt összegyűjteni. A fiatalasszony egyébként azt mondja, abban bízik, a gyermekeiknek már sokkal jobb sors, könnyebb élet jut majd, mint most nekik a férjével. Ő azonban soha, egyetlen pillanatra sem bánta meg, hogy négy csemetének adott életet, mert a kicsik jelentik számára az életet. SZÖGI ANDREA Farkasné egyetlen pillanatra sem bánta meg, hogy négy csemetének adott életet Fotó: Tésik Attila -AKTUÁLIS* Csongrád környéki aláírások Ellenzik a vízterhelést Összegyűlt Csongrádon, Felgyőn és Bokroson 1103 aláírás. Ennyien tiltakoznak a bevezetett vízterhelési díj ellen. Azzal érvelt Vincze László honatya parlamenti interpellációjában, hogy a csongrádi lakosság komoly anyagi áldozatot vállalt azért, hogy megépüljön a szennyvíztisztító. Mégis fizetni kell az itt élőknek a szennyvízterhelési adót, bírságot, amit természetesen áfa is terhel. - Ennyire szegény lenne a kormány? - kérdezte a csongrádi honatya, aki a Fidesz-MPSZ frakciójának tagjaként állítja: az ökoadóval a környezetszennyezést segíti elő a minisztérium és iszonyatos terhet ró a lakosságra. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter szerint viszont hiába szeretnék, hogy ne legyen terhelési díj, egy európai színvonalú szennyvízkezelés költségekkel jár. A törvényben az áll, hogy aki szennyvizet a természetes vízbe enged, annak kell fizetni, a szennyezés mértéke szerint. A terhelési díjat nem kötelező áthárítani a lakosságra. Több csongrádi polgár kíváncsi volt a miniszteri válaszra, ezért megjelentek a Parlamentben, a karzaton. Közöttük volt Ternai László képviselő, aki szerint a fölvázolt témában a miniszter nagyon fölkészületlen volt, láthatóan nem értette a problémát. B. GY. GY. Csurka István Makón A magyarság érdekeit képviselnék az EU-ban Az uniós csatlakozásról döntő népszavazáson „nem"-mel szavazott, az európai parlamenti választásra mégis állít jelölteket a Magyar Igazság és Élet Pártja, hogy így biztosítsa a magyarság érdekeinek képviseletét - hangsúlyozták a szervezet tegnap Makón, a Korona Szálló nagytermében rendezett fórumán. Tudásalapú társadalmat ígért a kormány - jövőre mégis kevesebb diák kezdheti el a tanulmányait a felsőoktatási intézményekben - említette bevezetőjében Győri Béla, a MIÉP szóvivője, majd felhívta a ügyeimet a kormány be nem váltott ígéreteire. Ezt követően Csurka István, a párt elnöke mondta el gondolatait. A tavalyi sölytöni kihelyezett kormányülés megakadályozását felidézve kifejtette: az akkori eseményekkel kapcsolatba lehet hozni az unióhoz való csatlakozást. „Nekünk, magyaroknak ilyen módon nem kell kiegyezés" - hangsúlyozta Csurka István. Úgy érvelt: az igazságnak tartozik azzal, hogy ellenáll, hiszen ő és pártja nem törődik bele a kényszerű dolgokba. Ennek ellenére a június 13-i európai parlamenti választásra jelölteket állítanak azért, hogy az az uniós testületben képviseljék a magyarság érdekeit. A nagyhírű derekegyházi társaságnál egyre több a magyar vendég Kegyelemdöfés a vadászatnak az uniós csatlakozás? Az unióhoz való csatlakozás megadja a kegyelemdöfést a vadászati turizmusnak: az itt elejtett és külföldre vitt trófeákért egy hónap múlva 25 százalékos áfát kell fizetni. A derekegyházi vadászház vendégeinek még több, mint fele nyugat-európai, de a társaságnál egyre több tehetős magyar fordul meg. A külföldre vitt trófea eddig exportcikknek számított, nem kellett utána adót fizetni. Az uniós csatlakozás napjától viszont huszonöt százalék áfa terheli a költségeket, az április közepén kezdődő következő vadászati szezonban két hétig még kifizetődőbb őzet elejteni. Vízhányó László, a Dalerd Rt. szegedi erdészetének igazgatója abban bízik, hogy a csatlakozás nemcsak hátrányokkal, hanem előnyökkel is jár a vendégvadászok számára, a határon nem lesznek szigorú ellenőrzések. Úgy tapasztalta, a természetvédők aktivitása miatt bevezetett szigorítások vetették vissza valamelyest az itáliai vendégek kedvét, a vadászati turizmus csökkenésének hatását az igazgatósághoz tartozó Derekegyházon is érzik. A derekegyházi vendégeknek hatvan százaléka külföldi, osztrák, német, olasz vadász. Ám egyre többen a szomszédos országokat választják, ha hódolni szeretnének szenvedélyüknek. Szlovákiában szintén 10-13 eurót - 2500-3200 forintot - adnak egyetlen fácán lelövéséért, de ott egyelőre a kapcsolódó szolgáltatások olcsóbbak, Romániában viszont annál is kevesebbet kérnek a férfias játékért. Vízhányó úgy látja, a hazai társaságokat egyre inkább a hazai vadászok választják. Kialakult egy tehetős réteg: több tízezer magyar vadász hajlandó kicsivel többet fizetni azért, hogy itthon lőjön. A derekegyházi földek azért is nagyon alkalmasak vadászatra, mert az állatállomány kedvező gyarapodásához és a zsákmány kalandos elejtéséhez egyaránt hozzájárulnak. A rétekkel, erdőkkel, csatornákkal, cserjésekkel tagolt területet eredetileg a Károlyiak alakították ki erre a célra. Szűcs Zoltán, a vadászház vezetője elmondta, hogy a most kezdődő szezonban erre egészen az őzek párzásáig, az úgynevezett üzekedésig lehet lőni. Tavasszal körülbelül egy hónapig tartózkodik itt a szalonka, vonul délről észak felé, amikor puskavégre kapható. A legnagyobb számban természetesen fácánra vadásznak a falu mellett, de a terítéken szerepel nyúl, esetenként vaddisznó. Nagyvadakat leginkább a Dunántúlon lehet találni, egy jobb szarvasbika elejtéséért egymillió forintot is ad az, aki szeret vadászni. - A világranglista hetedik legnagyobb őzbakját mégis Derekegyházon lőtték 2000 tavaszán - meséli Vízhányó László, aki a sikeres vadász nevét nem árulta el. Az erdészet igazgatója szerint Magyarország vadászati nagyhatalmi szerepe átalakulóban van: hamarosan szinte ugyanannyiba kerül itt vadászni, mint Afrikában. A távoli földrészen való kaland árát számításai szerint csak az útiköltség növeli meg, mely egyre csökken a fapados repülőgéppel való utazási lehetőségnek köszönhetően. A hazai nemzetgazdaságnak évente hét-nyolc milliárd forint bevételt jelentő vadászat megtartja a helyét az egyre több tehetős magyar vadásznak köszönhetően, akik sportból sem mondanak le a szenvedélyükről. BLAHÓ GABRIELLA Egy fácán lelövéséért 2800-3000 forintot fizetnek Derekegyházon is Fotó: Tésik Attila Felszámolási eljárást indít a Keviép a Hód-Strand ellen Vita a hódmezővásárhelyi nagyberuházások számláiról Felszámolási eljárást kíván indítani a debreceni székhelyű Keviép Kft. a vásárhelyi önkormányzati cég, a Hód-Strand Kft. ellen. Lázár János polgármester szerint a fedett uszoda és a strandfelújítás árát kifizették, 100-150 millió forinton vitatkoznak. A nyugdíjaslakópark teljes árát azonban csak a 250 hiba kijavítása után kaphatja meg a kivitelező Keviép. - Jóval túl van a követelésünk a hatvan napon, s emiatt bennünket is szorongat a bank, mely a rossz adósok kategóriájába sorolt át, tartós kinnlevőségünk miatt - mondta lapunknak Miklóssy Ferenc, a Keviép Kft. ügyvezető igazgatója. Hozzátette, hogy folytattak tárgyalásokat, egyeztetéseket az uszodaszámla ügyében, ám azok nem vezettek eredményre, a Hód-Strand Kft. ugyanis elzárkózott bizonyos feltételek teljesítése elől. - Hiába tárgyaltunk többször is az elmúlt három hónap alatt nem sikerült előrébb jutnunk. A pénzünkhöz azonban mielőbb hozzá szeretnénk jutni, lehetőség szerint minél békésebb körülmények között - hangsúlyozta a Keviép Kft. ügyvezetője, hozzátéve, az ügy dokumentumait már átadták a jogászaiknak. - Nincs kifizetetlen keviépes számlája a Hód-Strand Kft.-nek - mondta lapunknak Lázár János polgármester -, a legutolsó, 375 millió forintról szólót, ahogy arról a debreceni céggel megállapodtunk, a napokban fizettük ki a helyi adóbevételből. A Keviép által kiállított végszámlát azonban nem fogadjuk el, hiszen az az eredeti másfél milliárd forintnál száz-százötvenmillióval többről szól. A cég szerint elvégzett pluszmunkát ugyanis nem igazolták a műszaki ellenőrök. Lázár János hangsúlyozta, hogy az eredeti tervekkel ellentétben sok mindent nem teljesített a fedett uszodát és a strandfelújítást is végző Keviép Kft., így ennek az árát nem fizetik ki. A megrendelt pluszmunkákat, például azt, hogy lehetőség legyen keresztben is úszni a 25 méter széles (és 50 méter hosszú) medencében, a város betudja az el nem végzett munkák helyébe. A fedett uszodáért eddig 1 milliárd 506 millió 457 ezer forintot fizettek ki, míg a strand felújított 3 medencéjéért és az öltözőért 290 millió 474 ezret. A szintén a Keviép által épített nyugdíjaslakópark műszaki ellenőrzésekor 250 hibát találtak az ellenőrök, s ezért annak számlájából addig visszatartottunk egy bizonyos öszszeget a javítás elvégzéséig - hangsúlyozta Lázár János polgármester. - Emiatt kaptunk ügyvédi fizetési felszólítást a Keviép Kft.-től. KOROM ANDRÁS Az uszodaszámlát csak vitatja, a nyugdíjaslakópark miatt már ügyvédi felszólítást is kapott a város Fotók: Tésik Atilla