Délvilág, 2004. szeptember (60. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-09 / 211. szám

CSÜTÖRTÖK, 2004. SZEPTEMBER 9. ■MEGYEI TÜKÖR» A CSATORNA KÖZÉRDEK A városrendezési terv szerinti hat és fél méteres utat kell a Kállay ligetben megépíteni - válaszolta a tájékoztatón kérdésre Novák Gyula. A Szegedi Víziközmű Működtető és Fejlesztő Rt. elnöke ismét hangsúlyozta, hogy Marostőn nagyon sok család lakhatási engedélyre vár, amelyet csak akkor adnak ki, ha megépül az 530 ingatlant kiszolgáló csatorna. Ezért fontos az építkezés a ligeten keresztül. A mérnök azonban elismerte: a Sarolta utcá­ban valóban egy másfél méteres, a Kállay ligetben pedig egy hat és fél méteres út épül, mindkettő szervizútként szerepel a tervben. A vonatkozó városrendezési terv ezt írja elő, a csatornaépítőknek be kell tartaniuk. ­ A lebegő templom Az 1879-es nagy árvizet nem csupán Szeged lakói, de épített értékei is megszenvedték. Leg­értékesebb műemlékét, a várat úgy elbontották, hogy csupán romok maradtak ránk. E romok között rejtőztek sokáig a kö­zépkori település vártemplomá­nak maradványai. Sokáig Szent Erzsébet templomá­nak vélték a kutatók azokat a le­leteket, amelyek a nyolcvanas években elkezdett szegedi várfel­újítások során bukkantak elő. Dugonics András ugyanis megír­ta, hogy gyermekkorában bizo­nyos Szent Erzsébet templomá­nak romjai között játszott - tőle származik az elnevezés. Csak­hogy az már bizonyossá vált az­óta, hogy több imahely létezett a vár területén, például egy 11. szá­zadi román stílusú templom, va­lamint a mariánusoké (ferencese­ké) és Szent Mária egyháza. Egy Szent Erzsébet ispotálytemplom valahol a mai kiskörúton belül szintén állt, tehát a mai rom azo­nosítása nem egyszerű feladat. Több 17. századvégi Szeged-áb­rázoláson felismerhető a vár­templom sziluettje, ebből is sike­rült megállapítani, hogy maga­sabb volt, mint az alsóvárosi templom, gótikus stílusjegyeket viselt, jelentősége pedig a ma is ál­ló kolozsvári és nyírbátori gótikus építményekéhez hasonlítható. 1988-ban, a várfelújítás során a ma látható Mária Terézia-kapu előtt falakra bukkantak a régé­szek: alapfalakat, térelosztó osz­lopok alapozásait tártak föl. Ta­valy nagyméretű vörös márvány síremlékre, s négyszáz középkori sírra leltek egy szegedi polgár kő­be vésett alakjával. Az idén a templomhajótól délre egy lehet­séges oldalkápolna vagy kápta­lanterem maradványai tűntek elő, valamint gótikus boltozat­maradványok, amelyek egyedül­állóak hazánkban. Mint Horváth Ferenc régész, a Móra Ferenc Múzeum munkatár­sa elmondta, a további kutatások mellett egy egyedülálló fedett romkert kialakítását. Ez „lebegő" formában jelenítené meg a temp­lom bizonyos részét: egy acél szer­kezetvázon nyugodna az üvegku­pola és az üvegfal, erre kerülne „ragasztva" a gótikus hálóbolto­zat. Pluszlátványosság lehetne az a megoldás, amely szerint a láto­gató üvegjárdán haladva tekint­hetné meg az alatta két-három méterre kiállított leleteket. M. G. Hamarosan befejezik az építési munkákat a Holt-Marosnál. A tavakba az élő folyóból juttat­nak vizet, a környezetet ren­dezik, sétányt, pihenőhelyeket alakítanak ki, híd épül. A hor­gászok máris kinézték maguk­nak a javuló állapotú vizet. Boldogan falta egy kacsacsalád a partra kiszórt kukoricát a Holt-Maros partján, miközben az előtérben Novák Gyula sajtó­­tájékoztatót tartott. A Szegedi Víziközmű Működtető és Fej­lesztő Rt. elnöke kis akrobata­mutatvánnyal a partra lemászva megmutatta azt a műtárgyat, amelyen keresztül a tisztított csapadékvíz és a Marosból ki­emelt víz eljuthat az újszegedi holtágba. Terhes Csaba, a terület műsza­ki ellenőre magyarázta el, ho­gyan érkezik víz az élő Marosból az új szegedi holtágba. A szőregi út mentén húzódó, eliszaposo­dott böge rendbetételével alakí­tottak ki egy árkot. Összesen ti­zenkétezer köbméter földet moz­gattak meg. A Maroson pedig egy vízkivételi mű épült, amely táp­lálja a tavat. A körforgás végén a Tisza-töltésnél pedig a Holt-Ma­rosból emelik át a vizet a Tiszá­ba. Májustól szeptemberig folya­matosan körözni fog víz a tóban, a szivattyúk ugyanis minden másodpercben 115 liternyi friss folyóvizet juttatnak a holt me­derbe. A munkák során a környék csatornázását is elvégezték, a Holt-Maros vízgyűjtőterületén keletkező szennyvíz így a tisztí­tóművön keresztül jut a Tiszába, és nem szennyezi a tavat. A víz­minőség javulását mutatja, hogy a Hermann Ottó Horgászegyesü­let horgászvízként hasznosítaná a holtágat. A berházás 742 mil­lió forintba került, ebből több mint ötszázmillió forintot köl­töttek a Fő fasor és a tiszai át­emelő közötti terület rendbetéte­lére. A Környezetvédelmi Mi­nisztérium 205 millió forint vissza nem térítendő támogatást adott és 205 millió forint kamat­mentes kölcsönnel segítette a re­konstrukciót. Novák emlékeztetett rá: a re­konstrukció során a Holt-Maros­ból negyvenezer köbméter isza­pot kotortak ki, a partokat zeoli­tes kőszórással látták el. Ezt an­nak idején számos bírálat érte, hiszen a fehér színű kőzet idege­nül hatott a tó partján. Mára azonban megnőttek a növények és a zöld felület egészen a vízpar­tig ér, a zeolit pedig hatékonyan tisztítja a vizet. Az első ütem munkamódszerét kifogásolták még amiatt is, hogy kevés fát hagytak meg az építők. A betele­pített szomorúfüzek azonban lát­hatóan megerősödtek, és árnyé­kot vetnek a majdnem kész sé­tányra a parton. A második ütemben a zeolit már csak a me­derbe került, és a fákra is jobban ügyeltek a kivitelezők. Hamaro­san padokat, asztalokat helyez­nek el, a tisztásokon főzőhelyeket alakítanak ki, hogy valódi közös­ségi zöldterületté váljon a part. M. B. I. Hamarosan elkészül az újszegedi tórendszer rehabilitációja É­lővíz jut a Holt-Marosba utamidő: 4-15 év innova termékek réssé a kereskedelmi bankok takarékszövetkezetek fiókjaiban! A Szent Erzsébet-templom feltárása Fotó: Frank Yvette Az újszegediek zöldterülettel gazdagodnak a rekonstrukció végén Fotó: Miskolczi Róbert

Next