Délvilág, 2005. január (61. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-21 / 17. szám

12 „Kézzel írott önéletrajz...” A kézírásom az egyik legárulkodóbb jelem, ami csak az enyém, senki más nem így ír. .Állásügyben az ada­taimat, bárhogy is koncentrálva a írom meg, egy ismeretlen kezébe juttatom. Jobb az esélyem, ha szép és fiatal vagyok. S ha csalódnak? Én fáradtam hiába, s költöttem a pén­zemet, amelynek megszerzéséért keresek állást magamnak. Lehet, hogy a külső számít és nem a szak­értelem. De még ezt is megértem, azt viszont már sehogyan sem, hogy nemleges válaszra sem méltatnak. Ilyen hasznosak az iratmegsemmi­sítő készülékek? Reklám már nem is kell! Ha csak magamról beszél­nék... De tömegesen hallom fiatal, csinos, szép... pályakezdő lányoktól, hogy rendszerint (?) nem is reagál­nak a jeligés, önéletrajzokat kérő hirdetésekre, még egy nemleges vá­lasz erejéig sem. Hogyan tanulják meg ezek a fiatalok a korrektséget... amikor első állásukat keresve is ilyen munkaadók várják, vagy nem várják)? (őket. S. GRANDPIERRE CECÍLIA, SZEGED Nyelvi hét A hódmezővásárhelyi Szent Ist­ván Általános Iskola és Halmay Zoltán Sportiskolában 10. alka­lommal rendeztük meg az idegen nyelvi hetet. A megyéből közel 450 vállalkozó szellemű és ügyes diák próbált szerencsét a tét nél­küli nyelvvizsgán, a vetélkedőn, a vicc- és anekdotamondó verse­nyen és a játékos délutánon. So­kan évről évre visszatérnek és egyre magasabb szintű tudásuk­ról tesznek tanúbizonyságot. A részvevők a napokban kapták kézhez a kijavított vizsga­dolgo­zatokat és az értékelést. Gratulá­lunk a gyerekek kitartó munká­jához és további sikeres nyelvta­nulást kívánunk! TABINÉ VASS TÍMEA, HÓDMEZŐVÁSÁRHELY PROGRAM PONT . E-mail címünk: ajanlo@delmagyar.hu SZÍNHÁZ SZEGED SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ 10 óra: Hókirálynő - zenés mesejáték. Füles-bérlet; 14 óra: Hókirálynő - zenés mesejáték. Hókirálynő­­bérlet PINCESZÍNHÁZ ÉS MŰVÉSZKÁVÉZÓ 19.30 óra: Casanova - színjáték MOZI SZEGED BELVÁROSI MOZI NAGYTEREM 15.30.17.45 és 20 óra: A tűzből nincs kiút. Színes amerikai akciófilm. BELVÁROSI MOZI FILMTÉKA 15.15 és 18 óra: Az élet egy csoda. Színes francia-szerb vígjáték. 20.45 óra: Hymypoika. Színes finn film. BELVÁROSI MOZI KAMARATEREM 15.30 és 20 óra: A bukás - Hitler utolsó napja. Színes német film; 18.15 óra: A legtöbb ember Kínában él. Színes norvég vígjáték. GRAND CAFÉ 17 óra: Macerás ügyek Magyar film; 19 óra: Tamara. Magyar film; 21 óra: Szigorúan piszkos ügyek III. -A pokol végnapja. Hongkongi film. PLAZA CINEMA CITY Az ifjú Churchill kalandjai: 14.45,16.45,18.45, 20.30,22.15 óra.­ A tűzből nincs kiút: 13.30,18,20.15,22.15 óra. Válótársak 15.45,20.30,22.30 óra. Alfie: 13.45,20.30,22.30 óra. Kaptár 2.­Apokalipszis: 14.15,16.15,18.15, 20.15,22.15 óra. Nagy zűr Korzikán: 14.30,18.30,20.30,22.30 óra. Nyócker: 16.30 óra. A nemzet aranya: 15,17.30,20,22.30 óra. Ocean 's TWetve - Eggyel nő a tét: 17.45,20,22.30 óra. 80 nap alatt a föld körül: 13.15,15.30,18 óra. Állítsátok meg Terézanyut!: 14.45,19.15,21.45 óra. Nagy Sándor, a hódító: 17.15 óra. A hihetetlen család: 14,16.45 óra. Bridget Jones: Mindjárt megürülök 15.45 óra. VÁSÁRHELY MOZAIK MOZI Napi szolgáltató, kulturális programajánló 16.30 órakor nyitik a magyar kultúra napja alkalmából Darázs József és Sejben­ Lajos képzőművész Fél évszázad című kiállítása. A tárlatot dr Nagy Imre művészettörténész nyitja meg. Közreműködik: Bulatovic Gabriel - derbuka, Burg Balázs - djembe, Révész Róbert - ütőgordon. Az ifjúsági házban (Felső Tisza part 2.) 17 órakor nyitik Lélek-h­arcok Belec Anikó festőművész kiállítása. A tárlatot megnyitja: Fogarasi Márta festőművész. SZENTES 17.30 óra: Nők transzban. Színes amerikai vígjáték. 20 óra: Világszám! Színes magyar vígjáték MAKÓ 19 óra: Godsend - A teremtés klinikája. Színes amerikai film. BALÁSTYA 18 óra: Már meght bérgyilkos a szomszédom. Színes, m. b. amerikai film. BORDÁM’ 18 óra: Garfield. Színes, m. b. amerikai film. DESZK 19 óra: Neveletlen hercegnő 2 - Eljegyzés a palotában. Színes amerikai film. KISZOMBOR 18 óra: A tűzben edzett férfi. Színes amerikai film. PITVAROS 19 óra: Nők transzban. Színes amerikai film. KÖZÉLET SZEGED Az ifjúsági házban (Felső Tisza part 2.) 10 órakor babamasszázs. Vezeti: Ráczné Gyémánt Andrea védőnő. A Máltai játszótéren (Rétik u. 2-4.) 16 órakor dia- és filmvetítés. A közéleti kávéház rendezvénye a Dóm Hotelban 17 órakor. Baksisvilág. A korrupció természetrajza a rendszerváltozás Magyarországán című könyv bemutatója. Vendég:­­írrga Domonkos György újságíró, a könyv szerzője. Házigazda: Szilágyi Árpád városvédő polgár A szegedi csillagvizsgáló (Kertész u.) 18 órától 21 óráig várja az érdeklődőket Az egyetemi füvészkert (Lövölde út 42.) 9 órától 16 óráig, a Szegedi Vadaspark (Kálvária sgt.) 9 órától 16 óráig várja látogatóit KONCERT és BULI SZEGED Az Apostolok Tanyájában (Vadkerti tér 6.) 20 órakor élőzenés nosztalgiaparti. Házigazda: Vecsernyés Robi. A Blueseum Étterem carubban (Zárda u. 1.) 21 órakor: PET-koncert. A Miu Miu Étterem és Varietében (Londoni krt. 3.) 21 órakor; az emeleten: Smokebreak & Based On Bass pres.: Dylan (UK) & Subwave (RUS); a pincében: Sambarriqua Club - Dj Kő és Don Leon (gettó funk, afro brasil). A SZOTE-slubban 22 órakor. Igazi házibuli zenék Gajdács Zoltánnal. KIÁLLÍTÁS SZEGED A Fekete Házban (Somogyi u. 13.) megnyílt: Az öntöttvas dicsérete című kiállítás. A tárlat megtekinthető: február 28-áig 10 órától 17 óráig valamint A Szeged-alsóvárosi barokk Mána-szoborcsoport restaurálása című kiállítás. Megtekinthető: január 30- áig Hétfő szünnap. A Bálint Sándor Művelődési Központban (Temesvári krt. 42.) megnyílt: Dísz? - Na, jó!" - varrottasok egy Felső-Maros vidéki faluból, Disznajóból. Kanalas István paraszt fafaragó érmes. A tárlat megtekinthető: január 29- éig vasárnap és hétfő kivételével naponta 10 órától 18 óráig A Pick Szalámi és Szegedi Paprika Múzeum (Felső Tisza part 10.) keddtől szombatig 15 órától 18 óráig várja látogatóit Vasárnap és hétfő szünnap. 17.45 óra: Osama. Színes dominikai film, 20 óra: Mobil. Színes amerikai film. A Móra Ferenc Múzeumban (Roosevelt tér 1-3.) g­­Q ft . A PROGRAMPONT TÁMOGATÓJA: AsztaljbglaUs: 17... égé-y Gőry Pince & Terasz, 6723 Szegek, Liszt u. 9. 62/422-157 A Somogyi-könyvtárban (Dóm tér 1-3.) a következő kiállítások nyíltak földszint: . 90 éve született Benedek István író, orvos, polihisztor; 250 éve született Festetics György, a keszthelyi Georgikon és Helikon alapítója, valamint 100 éve született Tamkó Sirató Károly. Mindhárom kiállítás február 3-áig látható. Tóth Béla irodalmi munkássága előtt tisztelgő kiállítás. 1. emelet 120 éve született Fülep Lajos művészetfilozófus, művészettörténész, egyetemi tanár Kossuth-dí­jas, az MTA tagja. Látható: február 10-éig. 2. emelet Michael Ende életét és műveit bemutató kiállítás a Goethe Institut és a Somogyi-könyvtár közös szervezésében. Nyitva: február 4-éig, „írok a XX. vagy a XXI. századnak..": 200 éve halt meg Csokonai Vitéz Mihály. Megtekinthető: január 29- éig. 3. emelet „Egy gondolat bánt engemet..." Emlékezés Petőfi Sándorra. Megtekinthető: február 3-áig. A várban (Stefánia sétány) megnyílt: 20 év múlva­­ 1984-ben végzett tömörkényes diákok kiállítása. A tárlat megtekinthető: január 23- áig, 10 órától 17 óráig Hétfő szünnap. •KAPCSOLATOK» PÉNTEK, 2005. JANUÁR 21. Jelkép, emlék, jövőkép a mában Értelmet, érzelmet, korszakokon átmutató jelentést is hordoznak a jelképek. A múlandóságba zárt ember számára különösen az életbizalmat közvetítő, jövőbe mutató jelképek a fontosak. A kizöldülő ág, a fehér galamb pél­dául ilyen. A néhai „Fyldeak"-ot, mai nevén Óföldeákot ősi telepü­lésként tartja számon a történet­­írás. Valószínű, a Gellért püspök által 1035-ben a Csanádi püspök­ségre segítőként hívott Philippus diaconusról, másként Fülöp de­ákról nevezték el a régi Földeá­kot. Az óföldeáki erődített temp­lom dombjától kétszáz méterre egy X­XI. századi település nyo­maira találtak rá a régészek. Óföldeák külső határrészeinek közelében a zivataros évszáza­dok során a mai ember számára már elfeledett nevű falvak tűntek el. A mai Óföldeáktól délnyugat­ra tartva, a falutól úgy kb. öt km-re eltávolodva, a Száraz-ér régi partját elérve és onnan az óra járásával szembeni irányban egy félköríven belül haladva, több, mára ak­ár eltűnt Árpád-ko­ri település jelképes nyomára bukkanhatnánk. A történettudo­mány­okkal feltételezi, hogy a XIII. században errefelé volt a Csanád nemzetség birtokaihoz tartozó, egymáshoz közeli Szu­­das és Szemeegyháza és a tőlük kissé még délkeletebbre fekvő Köztelek nevű falu. Ez utóbbi te­lepülés Margitapuszta felé, a né­hai Szentmargita nevű falu és az ősi Földeák között lehetett fél­úton. Az egykori marosi révtől pár km-re északra, a hajdani Vas­­falaka nevű helység és a Szá­­raz-ér túlpartján levő egykori Férged nevű falu között félúton húzódott meg a mai Óföldeák­hoz közeli ősi település, Malom­szeg. A tatárjárás, a török ura­lom, a nagy árvizek óriási pusztí­tást végeztek e vidéken. A közép­kori Földeák későbbi folytonos­sága is szakadozottá vált és a régi Földeákot 1723-ban újratelepí­tették. Ma a kitűnő fekete föld búzája, hagymája, paprikája lett az itteni földeken dolgozó embe­rek szorgalmának jelképe. Földeáktól hét-tíz km-re délre több középkori kis falu volt. Ezek vették körül Makófalvát, aminek a korábbi neve Velnök. A régi kis­települések Makófalva körül szinte összeértek. A történelem során apránként a későbbi Makó alkotórészévé vált: Felvelnök, Al­­velnök, Malomszeg, Vásár­­hely-Makó, Kisfalud, Szentlő­­rinc, Szentlászló, Szentmargita és nyugati irányban Tompos és Szentmiklós. 1737-ben Makón nagy árvíz volt, egy év múlva pe­dig a pestis tört ki itt, de Földeá­kot nem érte el. 1821-ben aratás idején Makó városát elöntötte a Marosból kizúduló áradás. Az esetet az 1785-ben született Gi­­litze István makói gazdaember meg is verselte. A régi Földeák lakosai a tizen­kilencedik század első felében a megélhetést adó földművelés mellett, 1818-tól a folyók áradá­sa elleni védőtöltések felépíté­sén, karbantartásán fáradoztak. Nagy árvíz volt itt 1830-ban, 1838-ban és 1839-ben. Az 1845. május 28-án és 31-én tetőző, a falupusztításban itt eddig a leg­gonoszabban tevékenykedő árvíz a két és fél száznál is több házból majd másfél százat teljesen ösz­­szedöntött. Ezután ezért egy va­lamivel magasabb fekvésű he­lyen, az akkori Návay-földek­ ka­­rabukai részén voltak kénytele­nek felépíteni az új falut, Földeá­kot. 1846-ban, az év első három hónapjában zajlott az áttelepülés hivatalos eljárása. A nehézségeken szelídséggel biztonságosan átvezető sors jel­képe ott van Földeák és Óföldeák ma használatos címerképén. Az alján csúcsos ívű, álló címerpajzs tündöklő kék udvarának alsó ré­szében zöldes-ezüstös színű hul­lámzó vízen, kis aranycsónak­ban, szárnyas angyal ül és evez. Még a tartós nyugalmat erősen biztosító béke dicsőséges jelképe is ott van a címeren. Mert a pajzsra illesztett koronás sisak díszeként, a koronából kiugró kettős farkú oroszlán első lábai által tartott aranymarkolatú ki­vont kardot zöld babérág indázza körül. A címeren a sisak fodrozó­dó, lengedező takarója az egyik oldalon arany-kék, a másik olda­lon ezüst-vörös színben pompá­zik. Földeák a Návay-címert hi­vatalosan falucímerként hasz­nálja már régóta. Földeák és Óföldeák címere között csak kis eltérés van. A mai földeáki falu­címer őrzi az eredeti formát, az óföldeáki címer mindenben az eredeti tükörképe. A Tisza-Ma­­ros szögletében a két falu címere a régmúlt emlékét hordozza, de jelképe a mának is, mert a vá­gyott létbiztonságot ezen a címe­ren az evező, szelíd angyal és az erőt sugárzó békés oroszlán jel­képezi. Mindennap alakul a jö­vőkép, kell a több remény. Az erődtemplom, az őspark, a Návay-kastély ott van Óföldeák közepén. A templom fa harang­tornyából Vásárhelyig és még Makón túlra is el lehet látni. Ez a sáncárokkal körülvett, később erődítéssel ellátott, gyönyörűen rekonstruált óföldeáki templom ma a tizenötödik századi magyar történelem jelentős alföldi emlé­kének számít. Valaha, a közép­kori Csanád vármegyében, az e tájon élők számára István király, Csanád vezér, Gellért püspök és Philippus diaconus idejétől szá­mítva Európa itt kezdődhetett el. Az eredeti formáját visszanyert óföldeáki erődtemplom török kor előtti időket idéző jelenvaló­sága biztatást jelent a mában. Aki jelenként őrzi a múltat, az emlékezik csak igazán. A múlt jelképeinek, emlékeinek távlatá­ban, jelenünk valósága felé köze­ledve alakul a jövőkép a mában. Kistérségünk mai életében távla­ta van a bontakozó jövőnek. BOGOLY JÓZSEF ÁGOSTON, FÖLDEÁK Az óföldeáki templom ma a XV századi magyar történelem jelentős al­földi emléke Fotó: Kálnok Csaba Elhunyt Varga Károly színművész 1985-ben együtt szerződtünk a Szegedi Nemzeti Színházhoz, és együtt debütáltunk a Viktória nagy­operettben, ahol Jancsit, a kiváló buffó karaktert játszottad mesterien, fanyar humorral. Majd kö­vetkezett a Hegedűs a háztetőn Lázár Wolf hentese, aztán a híres Hair-előadásban szenzációsan énekel­ted Boxos bunkó híres betétdalát. Érzékenységed, őszinteséged sokaknak szúrta a sze­mét, nem mindenkinek tetszett, de te mindig hű ma­radtál magadhoz. Mikor '88-ban Nizzában vendégsze­repeltünk, te voltál a tolmácsom - jól beszéltél franciá­ul - és miattad, a te biztatásodra ettem először kagylót. Imádtuk humorod, szókimondásod, kiváló karakter­formáló képességed. Karesz! Egyedül hagytunk, nem vigyáztunk rád eléggé! Pedig hidd el, mivel szabadúszó voltál, sokszor akartuk, hogy visszaszerződj! Drága pá­rod, a remek színházi súgó, Jánoska Zsuzsa tartott ki melletted nagy-nagy szeretettel, és ápolt betegségeid alatt. Ne haragudj ránk. Aludj békében, és kívánom, hogy sok-sok szerepben bizonyítsd tehetséged az égi teátrum színpadán. Sosem felejtünk. SOMLÓ GÁBOR SZÍNMŰVÉSZ A mindenki hős akar lenni! De csak keveseknek sikerül... külö­nösen olyan fiatalon, mint annak a kislánynak, aki százak életét men­tette meg Délkelet-Ázsiában azzal, hogy visszaemlékezett arra, amit pár héttel korábban tanult az isko­lában, a szökőárral kapcsolatban. Mikor visszahúzódott az óceán, el­mondta a szüleinek, hogy ez mit je­lent. Jön a szökőár... A szülők fi­gyelmeztették az embereket, és így a tömeg időben elhagyhatta a par­tot, ahol a legnagyobb a pusztítás. Milyen jó dolog is az iskola... kü­lönösen, ha a mindennapi életben használható ismereteket ad... Pont ez az ember nagy evolúciós előnye az állatvilággal szemben... a nyelv révén hatékonyabb az ismeret át­adása az utódoknak... A Balatoni Vízimentő Szakszol­gálatnál jelentős eredménynek tart­ják, hogy a munkát az iskolákban kezdték, a gyerekek oktatásával, a vízparti viselkedés és fürdőzés sza­bályairól. Az oktatást követő évek­ben nem volt gyermekfulladás! Mert a gyermek okosabb, mint a fel­nőtt. Amit megtanult azt alkalmaz­za és a társaira is rászól, ha azok bu­taságot csinálnak. A felnőtt elbutul, mert kikéri magának, ha rászólnak, még akkor is ha nincs igaza... Pedig tanulni nem szégyen... mint láttuk még a gyerekeinktől sem! Visszatérve a cunamira, képzel­jük el, mi lett volna, ha a környék­ben minden helybeli lakos tisztá­ban lett volna azzal, hogy mit jelent a hirtelen 100 métereket visszahú­zódó óceán? Miért nem tanítottak erről ott az iskolákban? Hiba volt kihagyni a tantervből ? Igen! Mi hasznos ismereteket adunk a gyerekeinknek? Mi a legnagyobb veszélyforrás nálunk? Megtanít­juk kivédeni a gyerekeinknek? Nyilván sok minden átfut az agyunkon, de ne gondoljunk szél­sőséges dolgokra... Tömegében a közlekedés a legáltalánosabb és fo­lyamatos veszélyforrás a környe­zetünkben... Mindenki közleke­dik és nap mint nap. Aki járművet vezet, az meg is tanulja, hogy mit miért és hogyan kell. De a gyere­keinket ki oktatja ki erre? A gya­log, avagy kerékpárral közlekedőre is ugyanazok a szabályok vonat­koznak, nekik mégsem kell vizs­gával számot adni a tudásukról... gyakran inkább a „nem tudásuk­ról" adnak bizonyságot az utakon összevissza kolbászolva... Ez ve­szély, mégpedig reális! Sokan bele is halnak... Szerintem hosszú tá­von jelentős eredményeket hozna, ha általános iskolai tárgy lenne a közlekedés. Na nem folyamato­san, csak pl. 5. vagy 6. osztályban egy fél évre. A közlekedés(kultúra) lassan alapműveltségi kérdés lesz... vagy már az is, csak elment mellettünk? Lemaradtunk? Sze­rintem igen. Egy ötödikes gyerek­nek teljesen fölösleges egyenletek­kel foglalkozni, arra még ráér... közlekednie viszont kell... Alsó tagozatban még kísérgetjük... fel­sőben egyre önállóbb... Nem pluszterheket akarok rájuk róni. Csak át kellene strukturálni a tan­tervet a használhatóság jegyében és nem óraszámot növelni. Az élet nem a minél nagyobb elméleti és lexikális adathalmaz biflázásáról szól. Nem lesz mindenki kutató... Közlekedni viszont mindenki fog... A KRESZ mellett az isiben egyébként, a balatoni példából ki­indulva, a fürdőzés szabályairól is lehetne órát tartani. Alapvető len­ne az úszásoktatás is... Hasznos lenne intézményes formában „ta­nulni" 7-8. osztály környékén a drogok, a nikotin és az alkohol ha­tásairól, veszélyeiről... de a petár­da is attól veszélyes, hogy agyatla­nul, az alapvető biztonsági szabá­lyok ismerete nélkül használják... Nem lenne hasznos megismertet­ni a fontos alapszabályokkal a fia­talokat? Az okos más hibájából ta­nul! Cunamiveszélyes helyen hi­ba kihagyni az alaptantervből a cunamit... Sűrű forgalommal ter­helt vidéken oktatni kell a KRESZT. A vízparti településen fontos megismertetni a fürdőzési alapszabályokat stb. Mégpedig szervezetten, intézményi keretek közt. Ha ez nem is hősies, de módfelett hasznos (lenne). KOSZTA PÉTER, SZEGED

Next