Délvilág, 2005. február (61. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-23 / 45. szám

6 ■ MEGYEI TÜKÖR* SZERDA, 2005. FEBRUÁR 23. A rapper úgy véli, ő sosem változik, a világ idomul hozzá G­anxsta, a középkori hóhér A rosszfiú Ganxsta Zolee hó­hérként megállja a helyét, de óvó bácsi sosem lenne. A rapper két zenekarban és a zenészválo­gatottban játszik, majdnem va­­lóságshow-hőssé vált, de azt az operatőr bánta volna. Zolee-val a Le a fejjel! című új magyar filmvígjáték szegedi díszbemu­tatóján beszélgettünk. Hóhért játszik Ganxsta Döglégy Zolee Tímár Péter középkori komédiájában, a Le a fejjel! cí­mű filmben. A durva szövegei­ről, beszólásairól ismert rappert Garas Dezső ajánlotta a bakó szerepére. Noha a rendezőnek már volt jelöltje, Garas - aki Nostradamust alakítja a kosztü­mös vígjátékban - határozottan állította: a hóhér szerepére Ganxsta a megfelelő ember. Zo­lee kisebb szerepekben már fel­tűnt a filmvásznon, játszott a Rosszfiúkban és a Nekem lám­pást adott kezembe az Úr Pesten című Jancsó Míkós-filmben, de igazi, úgynevezett sokszöveges szereplésre eddig nem volt al­kalma. - Abban a szerepben érzem jól magam, amelyben magamat ad­hatom. Nem vagyok képzett szí­nész, de karakterszerepekre jó vagyok. Viszont óvó bácsit so­sem fogok alakítani - mondta Ganxsta a Le a fejjel! szegedi be­mutatóján. Zolee tökéletes volt a hóhér­szerepre, bár a rendező kopasz és csupasz arcú bakót képzelt el. A rapper viszont ragaszkodott szőr­zetéhez, így lett hosszú hajú és harcsa bajuszú Lothár, a bakó. - A forgatás nagyon tetszett, olyan emberekkel kötöttem ba­rátságot, mint Bajor Imi. Egy­szer lovagolni is megpróbáltam, de egy húszkilós bárddal a ke­zemben ledobott magáról a ló. Megijedt attól, hogy a tömeg a hóhér nevét kiabálta. Mindenki azt hitte, súlyos a dolog, de én újratöltöttem a gerincem, és nem volt semmi gond. A jelenet végül kimaradt a filmből. Ganxsta valóságshow-szerep­­lőként is bizonyíthatott volna. Felmerült ugyanis, hogy Győzike helyett az ő lakását kamerázza be az egyik tévécsatorna. - Addig vacilláltam, hogy végül nem lett belőle semmi. De nem bántam meg, már csak azért sem, mert előbb vagy utóbb meg­vertem volna az operatőrt. Kérdésünkre, hogy össze­­egyeztethető-e a gyakori média­szereplés és a rosszfiúság, Zo­lee azt válaszolta: ő nem válto­zik, a világ idomul hozzá. - Ah­hoz, hogy kompromisszumok nélkül ezt a szemétséget elfoga­dottá tegyem, sokat kellett vár­ni, későn kerültem színre, de megérte. Én mindig ugyanaz maradok. A rapper a zenélést is folytatja, aktuális zenekara a Kartell most tízéves, egykori együttese, a Sex Action - ahol Zolee dobolt - újra összeállt és 15. születésnapját ünnepli. A születésnapokat egy­szerre, egy koncerten ünnepli a két banda. A rosszfiúképet a kemény sport is erősíti, Ganxsta a focit és a jégkorongozást sem hagyta ab­ba. A zenészválogatottban rúgja a bőrt, és amatőr jégkorongtor­nákon vesz részt. GONDA ZSUZSANNA Ganxsta a forgatáson leesett a lóról, de nem lett semmi baja Fotó: Karnok Csaba Utazó tanárok segítik a speciális nevelési igényű gyerekek oktatását Hallássérült diákok a hallók között - tíz iskolában Tíz szegedi iskolában tanulnak együtt hallássérült és egészsé­ges diákok. Az utógondozásukat végző szurdopedagógusok sze­rint fontos, hogy a gyerekeket abban a közegben oktassák, amelyben felnőtt korukban él­nek majd­ a hallók világában. Szegeden az országban is példa­értékű módon folyik a hallássé­rült és egészséges tanulók együt­tes oktatása. A munkát úgyneve­zett „utazó tanári hálózat" segíti. Vakuláné Müller Ildikó és Czapá­­ri Éva, a két szurdopedagógus a gyermekek egyéni igénye szerinti gyakorisággal végez utógondo­zást a befogadó általános isko­lákban. Mindketten a kecskéste­lepi Fekete István Általános Is­kola tanárai. Ez az intézmény Szegeden elsőként, 1989-ben, a mozgássérültek fogadásával kezdte az egészséges és a fogya­tékkal élő, de ép értelmű gyere­kek együttes (szaknyelven: integ­­rált) oktatását. A hallássérültek 1996-tól jöhettek az iskolába. Törekvésüket kezdettől támo­gatta a városi önkormányzat. Vakuláné Müller Ildikó el­mondta, hogy tízéves utazó taná­ri tevékenységük eredménye­ként, mind több iskola fogadja be a hallássérült gyerekeket. Nagy szó ez a korábbi gyakorlathoz ké­pest, amely csupán a tanulók el­különített oktatását tette lehető­vé. Nem közömbös, hogy az is­kola csupán fogadja, vagy való­ban befogadja a speciális nevelési igényű gyermeket. A különbség lényegi: a befogadó oktatási in­tézményben ugyanis a tanulás szervezését igazítják a gyerek szükségleteihez. A szemléletvál­tás nehéz, de a tendencia biztató.­­ Célunk az, hogy a hallássé­rült gyerekek abban a közegben tanuljanak, amelyben aztán majd élnek: a hallók világában. Jobb, ha időben megtanulják, ho­gyan legyenek úrrá mindazokon a nehézségeken, amelyekkel előbb-utóbb mindenképpen szembe kell nézniük - fogalma­zott a szakember. Az utazó tanárok óralátogatáso­kon kísérik figyelemmel a hallás­­sérült tanulók fejlődését, szakmai tanácsokkal segítik a tanárok munkáját. A szurdopedagógusnak az iskola és a szülők közti kapcso­lattartásban is kulcsszerep jut. A tanórákra, egyéni fejlesztő foglal­kozásokra a hallássérültet nevelő szülők is beülhetnek. Jobban meg­ismerve az iskolai követelménye­ket, otthon sokkal hatékonyabban segíthetik gyermekeiket. NY. P. Vakuláné Müller Ildikó szurdopedagógus a kecskéstelepi Fekete István-iskolában tanít Fotó: Schmidt Andrea BEFOGADÓ ISKOLÁK ! Az utazó tanári státus megte­remtésekor, 1996-ban, Szeged általános iskoláiból 5 fogadott be 7-8 hallássérült gyereket. Az idei tanévben a 26 általános iskolából 10 intézményben már 25 nagyothalló és siket gyer­mek tanul együtt halló társai­val. A számok is elárulják: az integrált oktatás iránt növek­­­szik az igény. Indulatok Simon halála ügyében Továbbra is indulatokat kavar a bíróság múlt heti döntése, amellyel hatályon kívül helyezte a Simon Tibor halála ügyében hozott korábbi ítéletet. A másodrendű vádlott szegedi ügyvédje kije­lentette: nem tud arról, hogy emiatt bárkit megfenyegettek volna. Fradi Gabi szerint meg lehet érteni az emberek bosszúvágyát. MUNKATÁRSUNKTÓL - Számos félreérthető, tévesen megfogalmazott mondat gerjeszt indulatokat - nyilatkozta la­punknak Szilágyi János szegedi ügyvéd, a Simon-per másodren­dű vádlottjának védője. - A köz­vélemény egy része azt hiszi, a bíróság felmentette a vádlotta­kat. Az ítélőtábla döntése nem ezt jelenti, nem mondta, nem mondhatta ki a vádlottak ártat­lanságát. A táblabíróság ugyan­azokból a vallomásokból, szakér­tői véleményekből, amelyek az első foknak is a rendelkezésére álltak, arra mutatott rá, hogy a korábbi ítélet megalapozatlan volt, kollektívan büntetett, nem állapította meg, hogy a vádlottak külön-külön milyen mértékben felelősek Simon Tibor haláláért. Az ügyvéd hangsúlyozta, nem tart attól, hogy - mint az elter­jedt - a Fradi-tábor vérbosszúra szomjazva keresi, kutatja a vád­lottakat. Azt nem zárta ki, hogy egyes szélsőségesek ilyesmit ki­jelentettek, de az igazi Ferencvá­­ros-szurkolók szerint ilyesmiről nincs szó. Szilágyi János meg­győződése, hogy a közvélemény egy része azért fogadta megütkö­zéssel az ítéletet, mert sokallja, hogy három évvel a súlyos bűn­­cselekmény után még nem lehet tudni, ki, kik a tettesek. Szerinte egyébként még legalább két évbe telik, mire az ügyben jogerős íté­let születik.­­ Felháborító, hogy máig nem ítélték el a bűnösöket! Ezt már Szeged egyik, talán legismertebb Ferencváros-szur­­kolója, a Fradi Gabiként ismert taxis, Vidóczy Gábor jelentette ki. Szerinte nem véletlen, hogy a Nemzeti Sportban, illetve a sportlap internetes honlapján sokan megfogalmazták: a végén még az derül ki, Simon Tibort nem agyonverték, hanem vele­született betegségben halt meg. Úgy véli, három évvel az egész országot sokkoló bűncselekmény után joggal merülhet fel az em­berekben, hogy olyan országban élnek, ahol büntetlenül bárkit halálra lehet rugdosni.­­ Ezért fogalmaznak néhányan úgy, hogy ha a bíróság nem szol­gáltat igazságot, akkor majd ők hoznak ítéletet és bosszút állnak Simon Tibor értelmetlen halálá­ért - mondta Fradi Gabi. Az Interpress Magazin szervezésében Szegeden ismét elmebajnokság Az Interpress Magazin szervezésében újraindul az elmélyült tudás, az átfogó tájékozódás és a kreatív gondolkodás vetélkedője, az Elmebaj­nokság, amelynek fővédnöke Egri János. A zsűriben egyetemi profesz­­szorok is helyet kapnak. Az elődöntőket a szegedi, a debreceni és a veszprémi egyetemen, valamint a szombathelyi és az egri főiskolán rendezik meg. Szegeden április 14-én tartják a vetélkedőt. A győztes csapat rész vehet a 9. Bajkál-Szibéria Expedíción. Nevezés és további információ a www.elmebajnoksag. hu honlapon. Vas Ferenc megmentett egy 12 éves kisfiút Utolsó út a vasúti sínig Évente több mint száz ember veti a vonat elé magát - a nyílt pályán közlekedő szerelvény fél kilométeres fékút után képes csak megállni. Egy-egy ilyen eset miatt a vonatok akár órákat is késhetnek, a mozdonyveze­tők pszichés kezelésre szorul­nak. Néhány napja a Budapest­ről Szeged felé tartó intercity gázolt el egy öngyilkosjelöltet, aki a helyszínen belehalt sé­rüléseibe. A MÁV vonalain évente körülbe­lül 120 öngyilkosság történik. Ez ellen semmit nem tudnak tenni, megelőzni sem lehet. A vonatok fékútja 500-1000 méter közötti, de rendkívüli esetben, úgyneve­zett gyorsfékezést alkalmazva sem tudnak a mozdonyvezetők fél kilométeres távolságon belül megállítani egy százhússzal köz­lekedő szerelvényt - tudtuk meg Kavalecz Imrétől, a MÁV Rt. szóvivőjétől. Közvetlenül a vasúti sínek mellett, egy kis házban lakik a szegedi Vas Ferenc. A környéken az elmúlt öt évben kilenc öngyil­kosság történt. - Amikor hallom, hogy csiko­rogva fékez a szerelvény, már tu­dom, megint a sínekre állt valaki - mesélte. - Legutóbb egy hajlék­talan végzett így magával... Életet is mentett a vasút mel­letti ház lakója: tavaly nyáron egy 12 év körüli gyerek feküdt a sínekre. Ferenc kutyája hangos ugatással jelezte, hogy valaki mászkál az amúgy teljesen kihalt környéken. - Rákiabáltam a gyerekre, hogy menjen innen, vagy ráuszítom a kutyát. Ettől megijedt és elsza­ladt - idézte fel a férfi a történte­ket. - Sajnos nem ez volt az egyetlen eset, amikor egy fiatal megunta életét. Gyakran akár többórás várako­zást is okozhatnak az öngyilko­sok. Ha a vonatszerelvény gyalo­gost gázol, a mozdony nem ron­gálódik meg, az esetleges pótje­gyek visszatérítésén túl más költséggel nem kell számolnia a társaságnak. Az utasoknak azon­ban minden ilyen eset jelentős késést és sok bosszúságot okoz. A mozdonyvezetők pszichológiai kezelésre szorulnak, hogy fel tudják dolgozni: önhibájukon kí­vül megöltek egy embert. TÍMÁR KRISZTA Egy fiatal életét már sikerült megmentenie Vas Ferencnek, aki közvetlenül a sínek mellett lakik Fotó: Gyenes Kálmán

Next