Délvilág, 2005. február (61. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-26 / 48. szám

Szombat, 2005. február 26. SZEMÉLYISÉGELEMZÉS M­ozgasd az egeret, megmondom, ki vagy! A számítógépes egér használata ugyanúgy egyedi és meg­ismételhetetlen, mint az ujjlenyomat vagy az íráskép - állítják az Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársai. Az egér­grafológia egyelőre még csak néhány éve létező kutatási terület, de nem kizárt, hogy hamarosan komoly szerepet kaphat a részképességzavaros gyermekek kezelésében, vagy a mainál biztonságosabb internetes banki átutalásoknál. A módszer ötletgazdája az ELTE TTK Multimédiapedagógiai és Oktatástechnológia Központjának egyik munkatársa, aki nagy­jából hat évvel ezelőtt grafológus szakasszisztensi tanulmányokat folytatva arra gondolt: meg kellene keresni az összefüggést a számítógépes egér használata és a személyiség között. Hanczár Gergely a módszer lényegét ismertetve elmondta: az egér­grafológiai elemzések során számítógép rögzíti, melyik pontokon vitte át a felhasználó a mutató eszközt, majd az így keletkezett adathalmazt elemzik különféle szempontok alapján. A tapasz­talatok azt mutatják, hogy a vizsgálatok során golyós egérrel nem érdemes próbálkozni, mivel annál a mozgás rögzítése meg­lehetősen pontatlan, ezért már az első elemzések is optikai eszköz felhasználásával készültek. A módszer egyáltalán nem költséges, mivel az eljáráshoz mindössze egy számítógépes programra és egy komputerre van szükség, amely összehasonlítja a memóriájában tárolt és a frissen rögzített egérkezelési mintát. A tudósok megfigyelték, hogy az egérhasználat egyedi, vagyis nincs két olyan ember, aki ugyanúgy kezelné az eszközt. Akadnak például olyanok, akik a legrövidebb, mások a legkényelmesebb utat választják, amikor rá kell kattintani egy-egy ikonra. A szakemberek jelenleg is keresik, hogyan lehetne összefüggést találni a pszicholó­giai tesztek és a módszer által meghatározott mozgásjellemzők kö­zött. Az ELTE TTK Multimédiapedagógiai és Oktatástechnológia Köz­pontjának munkatársa azt állítja: automatizálódott egérhasználat szükséges ahhoz, hogy a vizsgálatok valós eredményekre vezesse­nek, vagyis csupán gyakorlott számítógépes felhasználóknál lehet biztos következtetéseket levonni a mozdulatsorból. Hanczár Gergely szerint a kutatóknak nem az a céljuk, hogy ki­dolgozzák a hagyományos grafológia vetélytársát, az egérgrafológia segítségével nem lehetne, de nem is kell olyan biztonságos és részletes következtetéseket levonni, mint a kézírás elemzésével. Az egérgrafológia egyik jelentős előnye a hagyományoshoz képest, hogy gyakorlati alkalmazása jóval kevesebbe kerülne, hiszen ehhez nincsen szükség szakemberre, csupán egy számítógépre és egy programra. Mivel a hagyományos íráselemzés évszázados tudo­mány, rengeteg adat, információ és tapasztalat áll a grafológusok rendelkezésére ahhoz, hogy viszonylag pontos jellemrajzot készít­senek egy-egy emberről az íráskép alapján. Az ELTE szakemberei is erre törekszenek jelenleg, a kutatás azonban lassan halad, mivel a pályázati támogatások mellett még több pénzre lenne szükség. Pe­dig az egérgrafológia eredményeit a gyakorlatban számos területen lehetne alkalmazni. Az egyik legfőbb felhasználási területet a hi­­peraktív, diszlexiás vagy különféle mozgáskoordinációs problémák­kal küszködő gyermekek betegségének diagnosztizálása és gyógyí­tása jelenthetné. A tudomány jelenlegi állása szerint a diszlexiát négy- és nyolcéves kor között lehetne a leghatásosabban kezelni, a fejlesztőpedagógusok azonban nem mindig veszik észre a beteg­séget, az esetek többségében csak későn ismerik fel, és kezdik el kezelni. Az egérgrafológia segítségével a mozgáskoordinációs elté­réseket egészen korán és precízen ki lehetne szűrni. A módszer másik jelentős felhasználási területét az internetes azo­nosítás jelenthetné. Az egérgrafológia segítségével például növelni lehetne a világhálón lebonyolított pénzügyek biztonságát. A szoftver ugyanis nemcsak a számítógépes felhasználó pillanatnyi lelkiállapo­táról ad megbízható információt, hanem arról is, hogy a felhasználó férfi vagy nő, illetve hogy a számítógépes program kezelője megegye­zik-e azzal az emberrel, akinek a nevében például nagyobb összeget utal át a bankszámláról egy - adott esetben - ismeretlen számla­számra. Az új módszerrel akár azt is el lehet majd érni, hogy a számí­tógépes rendszer „kételkedni" kezdjen, és értesítse a rendőrséget, vagy egyszerűen megtagadja a teljesítést. Hanczár Gergely szerint a program már most is alkalmasabb az azonosításra, mint az aláírás, amit például a bankkártyás fizetéskor alkalmaznak. Mint mondta: a bankkártya hátoldalán lévő, és a fizetéskor az igazoló szelvényre ke­rülő aláírás azonosságát vagy különbözőségét csak képzett szakem­berek tudják elfogadható hatékonysággal megállapítani, az eladók nem. BÉKEFI ANETT Kérdések az amnéziáról Az emberi agyműködés egyik legcsodálatosabb képessége az emlékek elraktározása. Ám ez nem „működik” egyformán mindenkinél: van, aki számo­kat, más neveket képtelen tar­tósan megjegyezni, s ennek okát egyelőre még csak talál­gatjuk, mint ahogy nem ismert a ritka tulajdonság, a fotografi­­kus memória előfordulásának magyarázata sem. Az emléke­zés folyamatát a természetes adottságokon kívül például be­tegség, vagy egy baleset is befo­lyásolhatja. Az Alzheimer-kór következtében fokozatosan, míg egy traumatikus behatás eredményeképpen hirtelen ve­szítjük el emlékeinket, ekkor beszélünk amnéziáról. Az am­nézia néha visszafordítható, néha végleges, és néha csak bi­zonyos emlékképeket veszít el az érintett. De vajon előidézhe­tő-e amnézia mesterségesen? Mennyire lehet egy tudatos el­­fojtási folyamat eredménye az amnézia: képesek vagyunk-e szándékosan felejteni? Ezekre, s még sok más érdekes kérdés­re válaszolnak a szakemberek a holnap este 7 órakor kezdődő Negyedik Dimenzió magazin­ban, amely a Telin Televízió képernyőjén jelentkezik. SZIESZTA 11 ÚJRAINDUL AZ ELMEBAJNOKSÁG, AZ EGYETEMEN RENDEZIK A SZEGEDI FORDULÓT Egri János életét ma is a játék és a sport tölti ki Nyolcéves szünet után újraindul az Elmebajnokság. Az egykor népszerű televíziós vetélkedőt most az Interpress Magazin hirdeti meg, s a csapatok az ország több nagy­városában - így Szegeden is - összemérhetik tudásukat. A vetélkedő legjobbjai rész vehetnek a 9. Bajkál-Szibéria expedíción. A nemes versengés fővédnökének Egri Jánost kérték fel. A válogatott jégkorongozóként indult egykori sportkommentátor és televíziós játékmester jelenleg szá­mítógépes rejtvényeket talál ki, de feladványai a ke­reskedelmi csatornákon is felbukkannak. A játék mellett a sport is megmaradt: ma is hetente többször teniszezik, és minden évben játszik Kanadában a magyar jéghokis öregfiúk válogatottjának tagjaként. Egri János huszonöt éven át dolgozott a Magyar Televízi­óban. Neve egybefonódott a hazai televíziós játékokkal, szellemi vetélkedőiből - Lehet egy kérdéssel több?, Kereszt­kérdés, Kérdezz! Felelek­, El­mebajnokság, Melyiket a 3 kö­zül?, Szellemi 5 tusa - milliók okultak. Az Elmebajnokság 1997-ben ért véget, s bár Egri nem dolgozik már a közszol­gálati telelvíziónál, a játék fon­tos maradt az életében. A mé­diától távol tartja magát, a já­tékoktól azonban nem: a Ma­gyar Játékkereskedők Egyesü­letének elnöki tisztét tölti be, és alapított egy játékgyártó és -forgalmazó vállalkozást. Ma­ga is kitalál számítógépes rejt­vényeket, és ő a játékfejlesz­tési igazgatója az egyik cég­nek, amely médiapartnerek közreműködésével készít já­tékokat. Feladványaival ma is találkozhatunk a kereskedel­mi televíziókban. Verekedés és eltiltás A játékmesterségig azonban kerülő úton jutott el. Négyéve­sen korcsolyát húzott a lábára, válogatott jégkorongossá vált. Igaz, 1964-ben nem vehetett részt az olimpián, kilenc hó­napra eltiltották, mert össze­verekedett egy riválisával. Mint mondta, már akkor, ott­hon kommentálta családja kö­rében a mérkőzéseket. Televí­ziós pályafutása 1968-ban kezdődött, amikor francia ösz­töndíjat kapott. Nemcsak hogy játszott, de két gólt is lőtt a grenoble-i csapatban a téli olimpia nyitó mérkőzésén, rá­adásul itt már külsősként be­dolgozott a Magyar Televízió sportműsorába. Mint fogal­mazott, a dolog adta magát: beszélte a nyelvet, a sportosz­tály felkérését pedig örömmel fogadta. Öregfiúk a dobogón - A csendes exhibicioniz­mus már akkor szunnyadt bennem - emlékezett vissza. Egyébként úgy véli, az él­sport is egyfajta exhibicio­nizmus, egy 80 ezer embert befogadó stadionban a játék magamutogatásnak számít. Később számos jégkorong­­mérkőzés kommentátora­ként dolgozott, a moszkvai Izvesztyija-kupa meccseinek közvetítéseit szerkesztősé­günk sportújságírói legen­dásnak minősítették. Egri el­mesélte, Moszkvában a kom­mentátorokért mindig gép­kocsit küldött az orosz televí­zió. Egy alkalommal a mér­kőzés kezdete előtt öt perccel érkezett meg a helyszínre. Ennek nagyon prózai oka volt: fizetésnap lévén a sofőr kissé sok alkoholt fogyasz­tott, így aztán maradt a met­ró. Egri egyébként ma is ren­geteget mozog, hetente többször teniszezik, és min­den évben részt vesz a ma­gyar jéghokis öregfiúk válo­gatott tagjaként a kanadai Old Boys-tornán. Azzal is büszkélkedett, hogy 1996- ban és 2000-ben a dobogó legfelső fokára állhattak, ta­valy pedig döntős volt a ma­gyar csapat. Búcsú a tévétől Ha a magyar televíziózás já­tékmestereire gondolunk, Egri János, Vágó István, Rózsa György, Vitray Tamás neve jut eszünkbe. Nőknek nem sok babér termett ezen a terüle­ten. Erről Egri úgy vélekedik, a tévé hőskorszakában a nők csak bemondóként kerülhet­tek képernyőre. Egri huszonöt év után mondott búcsút a te­levíziónak. Bár hetente kap felkéréseket, hogy vendéges­kedjen különféle csevegős műsorokban, szinte mindet visszautasítja. Nem akarja sem magát, sem a műsorkép­­szitőkét méltatlan helyzetbe hozni. Megkeresték azzal is, hogy vezessen újra szellemi vetélkedőket, de ebből sem kér, interjút is csak ritkán ad. Az Elmebajnokság újraindítá­sát azonban örömmel fogad­ta. Amikor az Interpress Ma­gazin (IPM) megkereste, Egri azért mondott igent, mert az újság címlapján az áll: a gon­dolkodó ember lapja. Ezzel vették le a lábáról. Egykori műsorában is azt szerette, hogy az értelmes gondolato­kat adott tovább. Ráadásul nem volt fontos, hogy valaki taxisofőr vagy orvos, saját ma­ga választhatta meg a téma­köröket, kérhette akár azt is, hogy Micimackó kuckójáról kérdezzék. A feladványokat egyébként mindig az adott te­rület szakértői készítették el. Az IPM szellemi csatáinak kér­déssorát Egri is segít össze­állítani. Fontosnak tartja, hogy a fiatalok a „plaza-fee­lingen” kívül mást is kapjanak: logikai feladványokat, ame­lyek segítségével élesíthetik az eszüket. Egri huszonöt év után mondott búcsút a televíziónak. Bár hetente kap felkéréseket, hogy vendégeskedjen különféle csevegős műsorokban, szinte mindet visszautasítja. Lapunknak arra a kérdésé­re, hogy sportolónak, üzlet­embernek, feltalálónak vagy újságírónak tartja-e magát, Egri úgy válaszolt, üzletem­bernek a legkevésbé­­ egyet­len szóval: értelmiséginek. Ez az egyetlen meghatáro­zás, amelyet nyugodtan vál­lal. NYEMCSOK ÉVA Egri János fontosnak tartja, hogy a fiatalok a „plaza-feelingen" kívül mást is kapjanak: logikai feladványokat, amelyek segítségével élesíthetik az eszüket fotó: mti/kovács tamás

Next