Délvilág, 2005. március (61. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-30 / 73. szám

SZERDA, 2005. MÁRCIUS 30. ■KAPCSOLATOK* Szegedi kórus sikere a Művészetek Palotájában 2005. március 20-23. között rendezték meg Budapesten a X. Nemzetközi Kórusversenyt a Művészetek Palotájában. A nagy megmérettetésen 16 nemzet képvi­seltette magát. A különböző kategóriákban összesen 61 kórus lépett fel. A világ legtávo­labbi országaiból is érkeztek hazánkba, pél­dául Amerikából, Japánból, Dél-Afrikából, Svédországból, Görögországból, Svájcból, Dániából, Németországból. Szegedet a Szegedi Tudományegyetem JGYTF Kar Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskolájának Bartók Gyermekkó­rusa képviselte Siposné Csendes Éva ve­zényletével. Az öt főből álló nemzetközi zsűri kimagasló pontszámokkal értékelte a kötelező, valamint szabadon választott 3 kórusmű előadását. Az ünnepélyes díját­adáson, melyet a Nemzeti Hangversenyte­remben rendeztek, büszkén vehette át a kó­rusvezető a kórusnak odaítélt Arany IV. fo­kozatú diplomát. A TANÁRKÉPZŐ FŐISKOLA GYAKORLÓ ISKOLÁJA A DÉL-ALFÖLDI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG PÁLYÁZATOT HIRDET a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprész 2005. évi decentralizált regionális keretének felhasználására, a szakképzés fejlesztésének támogatására A Dél-alföldi Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény, és annak végre­hajtásáról szóló 13/2004. (IV. 27.) OM-rendelet alapján a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprész 2005. évi decentralizált dél-alföldi regionális keretének felhasználására pályá­zatot hirdet. A PÁLYÁZAT CÉLJA: a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény hatálya alá tarto­zó - állam által elismert, az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő - szakképesí­tés megszerzésére szervezett iskolarendszerű, nappali oktatás munkarendjében megva­lósuló, szakképzési évfolyamon folyó szakképzésben, illetve felsőfokú szakképzésben, va­lamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény hatálya alá tartozó gyakorlati kép­zésekben a gyakorlati oktatás tárgyi feltételeinek fejlesztésére irányuló beruházások tá­mogatása vissza nem térítendő támogatás formájában. PÁLYÁZATOT NYÚJTHATNAK BE: a szakképzési tevékenységüket a dél-alföldi régióban (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megyében) végző szakképző iskolák, szakképzési hozzá­járulásra kötelezettek, felsőoktatási intézmények (karok). TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEK: a pályázat tudnivalóit a pályázati doku­mentáció ismerteti, amely tartalmazza a pályázati kiírást, a pályázati formanyomtatvá­nyokat és a támogatási szerződésmintákat, valamint az elszámolási feltételeket, tudni­valókat. A pályázati dokumentáció beszerezhető az OKÉV Dél alföldi Regionális Igazgatóságától sze­mélyesen vagy postai úton (címe: 6722 Szeged, Petőfi S. sugárút 3., telefon: 62/553-260) és megkérhető elektronikusan is a czenel@okev.hu e-mail címen, továbbá letöl­thető lesz az OKÉV honlapjáról: www.okev.hu. A pályázatról felvilágosítást nyújt: dr. Czene László, az OKÉV szakképzési szakreferense személyesen és a 62/553-267 telefonszámon. Csak a pályázati dokumentációban foglaltak szerint, a pályázati formanyomtatványok alap­ján elkészített és benyújtott pályázatokat értékelik tartalmilag. A pályázatok benyújtásának határideje: 2005. április 29. A pályázatok benyújtásának helye: OKÉV Dél-alföldi Regionális Igazgatósága. A pályázatok elbírálásának határideje: 2005. június 29., a benyújtási határidőtől szá­mított 60 napon belül. . Kerékpáros­verseny Március 17-én rendezték meg Ma­kón az Almási Utcai Általános Is­kolában a Kerékpáros Iskola-kupa városi döntőjét. A fiú és lány kate­gória első két helyezettje továbbju­tott az április 16-án Csongrádon megrendezendő megyei versenyre. Eredmények: Lány kategória: 1. Kovács Anna, Makó, Szikszai György Református Általános Is­kola 2. Furulyás Diána, Kiszombor, Dózsa György Ált. Isk. 3. Szabó Gabriella, Makó, Szent István Egyházi Általános Iskola és Gimnázium Fiú kategória: 1. Kósz Balázs, Makó, Szikszai György Reformá­tus Általános Iskola 2. Raffai Roland, Makó, Almá­si Utcai Általános Iskola 3. Zabos Előd, Makó, Szent István Egyházi Általános Iskola és Gimnázium Mesevetélkedő Vásárhelyen A mesevetélkedő eredménye: 1. Mesemanók­­ József A. Ált. Isk. (Mészáros Ákos, Molnár Kriszti­án, Szűcs Bendegúz, Vékony Dá­niel). Felkészítő tanár: Pintérné Elekes Edit. 2. Süsü - Szt. István/Halmay Ált. Isk. (Molnár Fanni, Vincze Diána, Bán Péter, Takács Kriszti­án) F. t.: Gémes Jánosné. 3. Fekete Kobrák - Németh L. Gimázium és Ált. Isk. (Mészáros Viktor, Molnár Vince, Mucsi Bence, Papp Ádám). F. t.: Szabó­­né Horváth Anikó. 4. Mesetündérek - József A. Ált. Isk. (Balogh Hanna, Pap Fló­ra, Topál Leila, Törjék Szabina). F. t.: Pintérné Elekes Edit, HORVÁTH TIBOR PROGRAMSZERVEZŐ 13 Utcanevek - viták - tények A Délmagyarország február 15-i számában Wallisch, Czibula, Udvardi elvtárs a direktóriumból - Nem foglalkoztatja a szegedie­ket az utcanév-változtatás cím­mel jelent meg egy írás Cs. G. L. tollából, mely illő távolságtartás­sal járja körül a kérdést: viselhe­ti-e utca 2005-ben Wallisch Kál­mán, Czibula Antal és Udvardi János nevét? A fő gond, mint a cikkből meg­tudható, hogy mindhárman ve­zető tagjai voltak az 1919-es Ta­nácsköztársaság szegedi direktó­riumának; az alig két flekkes ri­portban nyilvánvalóan ennél többet nem tudhattunk meg ró­luk. A Szeged-monográfia 3/2 kötetéből (Szeged, 1991, sorozat­­szerkesztő: Kristó Gyula) Gaál Endre tanulmányából viszont ki­derül, hogy Szegeden a proletár­­diktatúra mindössze öt napig tartott, francia megszállói fel­ügyelet alatt, ezt követően „Sze­ged Külváros" néven Felsőtanyán (a mai Balástyán) működött a di­rektórium augusztus 4-ig. Fenn­állása alatt igyekezett korrekt módon ellátni a közigazgatási feladatokat. A direktórium vezetője, Udvar­di János (1890-1943) valóban kommunista volt, a KMP alapító tagja. A diktatúra bukása után 1919. nov. 19-én letartóztatták, 1920. december 9-én sikerült megszöknie a halálos ítélet elől, Jugoszláviába, Bécsbe, majd Moszkvába emigrált, ott mérnöki képesítést szerzett, s különféle ipari vezetői tisztségekben tevé­kenykedett. Halálának körülmé­nyei ismeretlenek, de magas be­osztásában alighanem Sztálin vaskeze érte el. Wallisch Kálmán (1889-1934) szociáldemokrata volt, tehát ese­tében nem célszerű az „elvtárs" szó használata. 1918 októberétől volt Szegeden a szociáldemokrata párt titkára, s már 1919. március 13-án kinevezték kormánybiz­tos-főispánnak. A diktatúra alatt tisztességesen látta el feladatait. 1919-ben családjával Ausztriába menekült, ahol az osztrák szociál­demokraták elismert vezetője lett, parlamenti képviselő és Brick an der Mur polgármestere. E törvé­nyes tisztségében ítéltette kötél ál­tali halálra a fasiszta Heimwehr. Bertolt Brecht, a nagy német író kantátát írt emlékére. Czibula Antal (1879-1953) Sze­ged jeles személyisége volt, ügy­véd, közíró, költő. A szerkesztő, Péter László jóvoltából Czibula helyet kapott az Új Magyar Irodal­mi Lexikonban is, ahol A. F. (Apró Ferenc) írt róla tömör, de pontos szócikket. Egész életében a város­ért, annak fejlődéséért, s minden­nemű elnyomás, kizsákmányolás ellen harcolt. Jogi diplomáját 1909-ben kapta meg; 1911-től dolgozott ügyvédként, „a szegé­nyek ügyvédjeként", mert szám­talan szegény ember perét vállalta föl díjtalanul. Már 1905-től részt vett a szociáldemokrata mozga­lomban - tehát ő végképp nem volt „elvtárs" — a két háború kö­zött a szocdempárt egyik szegedi vezetője volt. 1919-ben előbb a vá­ros polgármestere, majd a direktó­rium tagja volt; e tisztség a bukás után a Prónay-különítmény által „foganatosított" kegyetlen verése­ket, ötévi börtönt és pályája derék­ba törését jelentette; csak 1932-től praktizálhatott újra. Mégis, a számára embertelenül nehéz húszas években érkezett el írói, közírói pályája csúcsára. 1927-ben „A gazdag város sze­génysége" címmel jelentős szo­ciográfiát írt, melyben számos máig érvényes elemzés, megálla­pítás található. 1928-ban jelent meg A nagy diktátor c. regénye, majd 1930-ban Töviskoszorús fe­jek címmel adta közre verseit. 1945 után a Szegedi Ügyvédi Ka­mara elnöke, 1948-ban tisztelet­beli főügyész címet kapott. 1950-től ismét háttérbe szorult, mint szociáldemokrata. Nemrégi­ben emlékeztünk meg jeles fia, dr. Csongor Győző (1915-1997), az utolsó szegedi polihisztor, egykori múzeumigazgató-helyettes szüle­tésének 90. évfordulójáról, aki ap­ját a legnagyobb XX. századi sze­gediek között tartotta számon. Ezek tehát a tények a három ut­ca névadóiról, remélhetőleg csil­lapítják majd a névváltoztatási hevületeket. Végezetül még két megjegyzésem lenne: 1. Nem csak Wallisch utcáját kell betűzni Szegeden (az említett cikkben ez volt az egyik kifogás ellene), s ta­lán érdemes lenne Bruck an der Mur városával - az EU-csatlako­­zás jegyében - felvennünk a kap­csolatot. (Amíg Szegedre ér dele­gációjuk, talán előkerül a névadó rejtélyes módon eltűnt névtáblá­ja is). 2. Kérem az olvasót, sétál­jon el a Czibula Antal utcába, Kecskésre. Talán egyetért majd velem: Czibula talán rendezet­tebb utcát is megérdemelt volna. De ezt a kis utcát végképp ne saj­náljuk jeles szellemétől... KISS ERNŐ, AZ ÚJSZEGEDI TÁRSASKÖR ELNÖKE Plakát Csanytelekről tan­ újságot A Nagycsaládosok Csanyteleki Egyesülete nevében köszönjük az ado­mányt, amit az egyesület számára küldtek. Mellékelem a plakátot, mellyel a tornatermet, a rendezvény helyszínét díszítettük. Tisztelettel: KOPASZ IMRÉNÉ ELNÖK

Next