Délvilág, 2006. április (62. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-06 / 81. szám

CSÜTÖRTÖK, 2006. ÁPRILIS 6. ■VÁLASZTÁS 2006. a 7. számú körzet (Makó) Kocsis Ernő, Centrum Párt Martonosi György, Fidesz-KDNP - A költségvetési hiány rendbeté­tele mellett az egészségügy teljes reformja a legsürgetőbb teendő - vallja Kocsis Ernő. - Az egészség­ügyre fordított GDP 4,2-ről 8 szá­zalékra emelése nélkül az egész­ségügy összeomlása reális veszély. A Centrum egészségpolitikájának legfontosabb pillére a megelőzés és a betegközpontúság. Az ókori Kínában az orvos akkor kapott jó fizetést, ha páciensei nem bete­gedtek meg. Ma akkor keresnek jól a rendelők, ha minél több bete­get mutatnak fel. Szemléletváltoz­tatásra van szükség - mondja. Az egészségügyben - szemben más területekkel - centralizációs törekvések vannak, a kistérségek egészségügyének elsorvasztása által. Ez nem humánus és nem gazdaságos! - figyelmeztet. A vi­déki ember is ugyanannyi tb-já­­rulékot fizet, joga van a korszerű ellátásra a lakóhelyéhez közel. A szállítás balesetveszélyes, ráadá­sul sokszor perceken múlhat em­berek élete. A kis kórházak csalá­­diasabbak, emberközeliebbek - mondja. - Meg kell szüntetni a minden erkölcstelenség alapját adó hálapénzrendszert, de az EU átlagbéreinek biztosítása mellett, mert az orvosok kivándorlása máris elkezdődött - teszi hozzá. - Makón ki kell használni a gyógyvíz és a marosi gyógyiszap adta lehetőségeket, fejleszteni kell a turizmust. Le kell telepíteni az értelmiséget. Ipart kell létrehozni, a munkaerőpiacnak megfelelő ok­tatás és mezőgazdasági szerkezet­­váltás szükséges. Fontos a hagy­mának mint hungaricumnak a megfelelő marketingje és védelme. A belvízelvezetés, nyáron az öntö­zési lehetőség kiépítése nem tűr halasztást. Folytatni kell a csator­názást, a honvéd városrész sárten­gerének felszámolását. A falvak fe­lé is korszerűsíteni kell az utakat. Élhető és nem leépülő községek erősítik a kistérségek együttműkö­dését - mondja Kocsis Ernő. NÉVJEGY wv Kocsis Ernő 1949-ben született *"* Makón, nős, három fia van. Fele­sége gyógyszerésznő. A makói Jó­zsef Attila Gimnáziumban érettsé­gizett. 1973-ban Szegeden orvosi diplomát majd négy év múlva szülész-nőgyógyász szakvizsgát szerzett. Kezdettől a makói kór­házban dolgozik - jelenleg főorvo­si beosztásban. Fő munkaköri te­vékenysége szülészet-nőgyógyá­szat, a változáskori és csontritku­lásambulancia. A szakmán belül még a szülészeti fájdalomcsillapí­tás foglalkoztatja. Szabadidejében szívesen jár sportolni, érdekli a turizmus, különböző kultúrák megismerése, sokat olvas. A Cent­rum Összefogás Magyarországért tagja. E­mail címünk: ajanlo@delmagyar.hu SZÍNHÁZ SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ 19 óra: Luxemburg grófja - nagyoperett. Bérletszünet. KISSZÍNHÁZ 19 óra: Hab - zenés bohózat. Latinovits Zoltán-bérlet. KORZÓ 19 óra: Beszélő fejek - monológok. Bérletszünet. MOZI SZEGED BELVÁROSI MOZI ZSIGMOND VILMOS TEREM 13.30 óra: Vili, a veréb; 15, 17.30, 20 óra: Elemi ösztön 2. BALÁZS BÉLA TEREM 16.15 óra: Büszkeség és balítélet; 18.30 óra: A gyermek; 20.15 óra: Büszkeség és balítélet. CSŐKE JÓZSEF TEREM 16, 20.30 óra: A nyughatatlan; 18.15 óra: Nagypályások - Garpastum. GRAND CAFÉ 17 óra: Hukkle. Magyar film; 19 óra: Hős. Kínai fám; 21 óra: Az elszánt diplomata. Német-angol film. PLAZA CINEMA CITY Elemi ösztön 2.: 13.15, 15.30, 17.45, 20 óra. Tűzfal: 13, 15.15, 17.30, 19.45 óra. Anyám nyakán: 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 óra. Jégkorszak 2.: Az olvadás: 14. 16, 18. 20 óra. Pénz beszél: 14.45, 17.15, 19.45 óra. Egy gésa emlékiratai: 14.15, 17, 19.45 óra. Motel: 18.30 óra. Fegyvernepper: 17.30 óra. A belső ember: 14.45, 17.15, 19.45 óra. Csajozós film: 16.30, 20.30 óra. Casanova: 15.30, 20 óra. Pirosszka - A jó, a rossz, a farkas meganagyi: 14.30 óra. Nanny McPhee - A varázsdada: 13.15 óra. VÁSÁRHELY MOZAIK MOZI 17.45 óra: Első a szerelem. Színes amerikai film. 20 óra: Tótumfaktum. Színes amerikai film. SZENTES 15.30, 17.30 óra: Rokonok. Színes magyar filmdráma. 20 óra: Köd. Színes kanadai-amerikai horror. KÖZÉLET SZEGED Az ifjúsági házban (Felső Tisza part 2.) 12 órától: ingyenes számítógép-használat internetezési lehetőséggel; 14 órakor: babamasszázs Ráczné Gyémánt Andrea védőnő vezetésével; 16 órakor: Szegedi Manga- és Animeklub Kálmos Borbála vezetésével; 18 órakor: Akropolisz Táncstúdió - Fiatalok táncpróbája. Színpadi táncok alapjai. Vezeti: Kerek Attiláné. A közéleti kávéház rendezvénye az SZTE Tanulmányi és Információs Központban (Ady tér) 17 órakor: „Miért lettem politikus (is) - Sándor Klára civilben". Beszélgetőtárs: Tráser László (újságíró). A máltai játszótéren (Retek u. 2­4.) 16 órakor: táncház. A TIK-ben 9.20 órától: Hová vezet a selyemút címmel konferenciát tart a Szegedi T­ársadalomtudományi Szakkollégium. A Forrás Szállóban 19 órakor: Régi Zongoristák Klubja. Házigazda: dr. Polgár Gyula. Vendég: H. Bálint Zsuzsanna. Az egyetemi füvészkert (Lövölde út 42.) 10 órától 18 óráig, a Szegedi Vadaspark (Kálvária sgt.) 9 órától 17 óráig várja látogatóit. ALGYŐ A faluházban (Búvár u. 5.) 9.30 órakor: baba-mama klub; 17 órakor: nyugdíjasklub (Maszlag Józsefnél; 18.30 órakor: asszonytorna (Kovács Krisztina). KONCERT és BULI SZEGED A JATE-klubban 22 órakor: EFK-es est. A SZOTE­ klubban 22 órakor: PRE SZEFHE Észhelyzet Patkós doktorral. A közéleti kávéház rendezvénye a zsinagógában 19 órakor: Carlo Barbierato (Italia) orgonaművész hangversenye. Házigazda: Csanádi László DLA orgonaművész, főiskolai tanár. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY A Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola és Péczely Attila Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tornatermében 14.30 órakor: Éneklő Ifjúság, hangverseny - Hódmezővásárhely kórusainak hangversenye. kiállítás SZEGED II. betűvetés könyvkiállítás és - vásár a Mars téren, 16 órától, április 9-éig. 16 óra: megnyitó. 17 óra: Sára Sándor-fotókiállítás megnyitója. A megyeház aulájában (Rákóczi tér 1. ) megnyílt a Csongrád Megye Kortárs Iparművészete tárlat. A kiállítás megtekinthető április 28- áig, hétköznap 8-18 óráig, szombaton 8-12 óráig, vasárnap és ünnepnap zárva. Az Alsóvárosi Kultúrházban megnyílt a szentesi ikonfestők kiállítása. A tárlat megtekinthető: április 14-éig, hétköznap 10-18 óráig. A Bálint Sándor Művelődési Házban (Temesvári krt. 42.), Hímestojás-varázslat című kiállítás nyílt, melyen Baráth Lászlóné Rácz Berta alkotásait mutatják be. A kiállítás április 24-éig tekinthető meg, vasárnap és hétfő kivételével naponta 10-18 óráig; megnyílt Polónyi Károly Ybl-díjas építőművész (1928-2002) emlékkiállítása. A tárlat megtekinthető: április 24-éig, keddtől szombatig 10-18 óráig­ megnyílt Vári Ildikó festő kiállítása. A tárlat április 25-éig, vasárnap és hétfő kivételével naponta 10-18 óráig tekinthető meg. A Dugonics András Piarista Gimnáziumban (Bálint Sándor u. 14.) megnyílt­ korabeli felvételek a Szent Dömötör-templomról, a Dömötör-torony feltárásáról és a fogadalmi templom építéséről, a fogadalmi templom tervezéséről kiírt pályázat eredeti tervrajzai kiállítás. A tárlat megtekinthető április 20-áig. A Bartók Béla Művelődési Központ B Galériájában megnyílt Bakacsi Lajos festőművész Szelíd gesztusok című kiállítása. A tárlat megtekinthető: április 28-áig, naponta 10-18 óráig; a Bálint Sándor Teremben megnyílt. Kárpáti Tibor grafikusművész és Szemerey-Kiss Balázs szobrászművész kiállítása A tárlat megtekinthető: április 8-áig, vasárnap kivételével naponta 10-18 óráig A Tanszéki Galéria Fischer Termében megnyílt Csáki Róbert festőművész kiállítása. A tárlat megtekinthető: április 23-áig. A Szegedi Zsidó Hitközség I. emeleti dísztermében (Gutenberg u. 20.) megnyílt a Pozsonyi Zsidó Kultúra Múzeuma kiállítása. A tárlat megtekinthető: április 10-éig A Somogyi-könyvtárban (Dóm tér 1-3.) az alábbi kiállítások nyíltak: a földszinten: „Villon és a többiek" - 575 éve született a világlíra egyik legkiemelkedőbb alakja, Francois Villon költő. Sz utazás a Somogyi-könyvtárban. A 2006-os esztendőt a Magyar Turizmus Rt. a Bor- és Gasztronómia évének nyilvánította. Mindkét kiállítás megtekinthető: május 3-áig. ALGYŐ A tájházban Szép, mint az írott tojás címmel húsvéti kiállítás nyílik. A tárlatot megnyitja: Bereczné Lázár Nóra tojásfestő. Napi szolgáltató, kulturális programajánló 60­1 Gőry Pince & Terasz, 6723 Szeged, Liszt u. 9. AHOL A TÁLALÁSBAN FENSÉGES RÁADÁS­TAN! Asztalfoglalás: (62) 422-157 PROGRAM­PONT - Makón és falvainkban a jelen leg­nagyobb gondja a munkanélküli­ség - mondja Martonosi György. - Az elmúlt négy évben hatvan százalékkal nőtt az állástalanok száma, és ma nyolcszázzal többen vannak munka nélkül. A gazdál­kodók nehéz helyzete, a vállalko­zók tőkehiánya és az önkormány­zatokat, intézményeket érintő megszorítások mára lemaradó tér­séget, valamint a KSH tanulmá­nya szerinti sereghajtó várost je­leznek. Iskolák, óvodák, idősott­honok zártak be vagy összevonód­­tak, kórházunk közel háromszáz­­millió forinttal eladósodott. Leáll­tak a bérlakásépítések, vállalkozá­sok szűntek meg vagy költöztek el, miközben a városi beruházások 95 százalékát a térségen kívüli cégek­nek adják. - Fogadóóráim tapasztalata alapján szomorúan látom, hogy je­lentősen nőtt a szegénység - teszi hozzá. - Az időseket a gáz, a vil­lany, a távfűtés és gyógyszereik ár­emelkedése sújtja, míg a pályakez­dő fiatalok számára szinte re­ménytelen a munkavállalás és a családalapítás. A választás arról szól, hogy lesz-e olyan kormá­nyunk, amely a vidék érdekeit kép­viseli. Amely megőrzi és növeli a foglakoztatást, megvédi a magyar gazdák érdekeit, erősíti a családok helyzetét, féken tartja a gáz, a vil­lany és a közüzemi díjak árát és a gyógyszerárakat, felzárkóztatja a legalacsonyabb nyugdíjakat, és szüleink, nagyszüleink ellátását az európai átlaghoz közelíti. Az uniós források megszerzésé­nél nem a leendő kormány színe a döntő, sokkal inkább az, hogy lesz-e új gazdaságpolitika adó- és járulékcsökkentéssel, új Széche- NÉVJEGY­ ­ig­ Martonosi György 1953-ban született, tősgyökeres makói gazdálkodó család gyermeke­ként. 1970-ben géplakatos szakvizsgát tett, később a sze­gedi Déli est tagozatán érett­ségizett. Munka mellett a JATE jogi karán, majd a „pest köz­gázon" szerzett diplomát Tech­nikusként kezdett el dolgozni a Makói Városgazdálkodási Vál­lalatnál. Több cikluson keresz­tül a helyi, illetve a megyei ön­­kormányzat tagja, 1998 óta or­szággyűlési képviselőként szol­gálja Makó és a környező falvak lakosságát Három felnőtt gyer­meke és két unokája van. nyi-tervel, valamint erős, családi alapon szerveződött mezőgazda­sággal. A tét a falvaink, a város, az itt élő emberek jövője, munkája, az elszegényedés megállítása és a családok megerősödése - vallja Martonosi György. indulós Siket István, SZDSZ - Makó és térsége jelentős gazda­sági hátránnyal küzd az ország többi területéhez képest, ezért képviselőként az egyik legfonto­sabb, megvalósítható célnak azt tartom, hogy a város és a környező tizenhat település gazdasági pozí­ciója megközelítse az országos át­lagot - fogalmazott Siket István. - Ehhez mindenek előtt szükséges, hogy a helybeliek több munkához jussanak, hiszen a rossz pozíció egyik alapvető oka a kistérségün­ket sújtó, rendkívül magas mun­kanélküliségi ráta. - A gazdasági helyzet javításá­hoz a beruházások idevonzása és a helyben működő vállalkozások megerősítése szükséges. Úgy vé­lem, kockázatos a teljes gazdasá­gi fejlesztéssel kapcsolatos kon­cepciónkat a multinacionális cé­gek idevonzására alapozni, hi­szen, bár látványos az az esetleg egyszerre több száz munkahely, amit egy-egy ipari óriás megjele­nése jelent, ám tudnivaló, hogy amilyen könnyen idejöhet, olyan könnyen el is hagyhatja ezt a ré­giót, ám a helybeli vállalkozó helybeli marad. Az itt élő cégek, vállalkozások egy hatékony pá­lyázati rendszerrel támogathatók meg a leghatékonyabban. Ezek fejlődéséhez ígéretes kereteket kínál a folyamatosan fejlődő Ma­kói Ipari Park. Mindenképpen időszerű a gaz­daság szereplőit sújtó adóterhek enyhítése, ehhez szükséges az egykulcsos adórendszer beveze­tése, aminek a forgalmi adó és a személyi jövedelemadó mértéké­nek együttes csökkentését kell jelentenie. Nem feledhetjük a vi­dékfejlesztés fontosságát sem, ide tartozik szorosabban a mező­­gazdaság fejlesztése is. Meg kell különböztetni az élethivatás-sze­­rűen és a mellékfoglalkozásként végzett gazdálkodásokat, az előb­biek számára lehetővé kell tenni, hogy a piaci versenyben helyt áll­va, a nyugati gazdákkal megegye­ző feltételekkel értékesíthessék terményeiket. Elengedhetetlenül szükséges a megfelelő pályázati feltételek biztosítása a mezőgaz­dasági beruházások részére, ezért is megkerülhetetlen az értékesí­tési társulások megvalósítása - véli a jelölt. Emellett az idegen­­forgalom fejlesztése és a civil szervezetek összefogása is része elképzeléseimnek. NÉVJEGY Siket István Makón született 1942-ben, családja is tősgyökeres makói, iskoláit a városban végezte, a József Attila Gimnáziumban érettsé­gizett A JATE-n végzett jogászként, majd visszatért Makóra, ahol a város ügyvédi munkaközösségében vállalt munkát ma is egyéni ügyvédként dolgozik. Nős, egy gyermeke van. 1990-ben az SZDSZ jelöltjeként indul a helyi választáson, négy cikluson át tagja a város képviselő-testületének, emellett a megyei közgyűlés alelnöki tisztjét tölti be 2000-ig, ekkortól Ma­kó alpolgármestere. Szabó Jenőné, Munkáspárt - Az iparban és a mezőgazdasági szektorban is dolgoztam, dolgo­zok, tisztában vagyok hát azzal, hogy milyen problémákkal küzd a gazdaság, ám még inkább a mun­kásosztály - emeli ki Szabó Jenő­né, aki hangsúlyozza: a munká­ból élőket, az alkalmazottakat, azaz a rendszerváltás veszteseit képviseli a Magyar Kommunista Munkáspárt jelöltjeként.­­ Szomorú tény, számos isme­rősöm élete tanúsítja, hogy akik korábban Makón és környékén másfél évtizeddel ezelőtt könnye­dén megéltek a mezőgazdaság­ból, ma már csak vegetálnak, ezt mindenképpen meg kell változ­tatni. Tapasztalom azt is, hogy a ma kapható élelmiszerek vala­hogy elveszítették az ízüket, míg a Makó környéki termények ugyanolyan zamatosak, mint rég, ezért szerintem tenni kell azért is, hogy a bioélelmek előállítását támogassa a kormány, és ehhez könnyítsék meg a magyar alap­anyagok beszerezhetőségét. Nagy szükség van egy olyan szövetke­zet létrehozására is, amely haté­konyan képes képviselni a gazdák érdekeit, ezért elő kell segíteni a gazdálkodók szerveződését.­­ Nagyon fontos, hogy a vállal­kozásoknak juttatott támogatá­sok a munkahelyteremtést, illet­ve azok megtartását segítsék elő. Az igazságosság érdekében szük­ségszerűnek tartom, hogy a ha­zai cégekhez mért arányban adóztassák meg a multinacioná­lis vállalkozásokat. A magyar ipar fellendülésének egyik gátja, hogy lassan már több mint egy évtizede sorvad a magyar szak­munkásképzés, pedig Makón is színvonalas műhelyek várnák az ipari tanulókat. Nyilván a szak­képzés támogatásával több fia­talt lehetne megnyerni a terme­lőágazat részére. Mindenkinek joga kell, hogy legyen a létbiztonsághoz, és az egészségügyi ellátást is eszerint kell szervezni, célom, hogy akár a végsőkig is harcoljak a vidéki kórházakért. A belvízhelyzettel kapcsolatban szerintem a gazdá­kat kötelezni kellene a beszán­tott árkok feltárására. NÉVJEGY Szabó Jenőné 1949-ben született Makón egy hétgyermekes munkás­családban. Korán elárvult, a szen­tesi ipari szakközépiskolában szerzett villanyszerelői szakképe­sítést. A makói kereskedelmi szak­­középiskolában kézi különbözetet végzett, diplomázott a politikai gazdaságtan szakosítón, és biz­tonságtechnikusi végzettséggel is rendelkezik. Férjhez ment, ám húsz éve megözvegyült, a házas­ságból két gyermek származik. Az újszegedi kendergyárban, majd a makói Zöldértnél és a Medicornál volt villanyszerelő, végül a József Attila téesznél könyvelő, majd munka- és tűzvédelmi előadóként dolgozott. Választott vezetőként a városi pártbizottság és a VB­ tagja. A Munkáspárt alapító tagja és Ma­kó környéki vezetője. 15

Next