Délvilág, 2007. február (63. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-10 / 35. szám

12 SZIESZTA LAPUNK MULATÓS FESZTIVÁLJA DÖNTŐJÉNEK SZTÁRVENDÉGE: BÓDI GUSZTI „Az Aranyeső szlogen lett” A Délmagyarország és a Délvilág lakodalmas zenekarok fesztiváljának döntőjén Bódi Guszti és zenekara is részt vesz. Április 20-án természetesen eléneklik az Aranyeső című nagysikerű számukat is. Bódi Gusztival sikerről, a hosszú házasság titkáról, az édesapjától kapott útra­­valóról beszélgettünk. Bódi Guszti örömmel vállalta, hogy zenekarával fellép la­punk mulatós fesztiváljának döntőjén. A közönség az Aranyeső című slágerüket is hallhatja, hiszen Guszti sze­rint az Aranyeső szlogen lett Magyarországon. Szívesen jön a döntőre, annál is inkább, mert ő maga tíz éve rendez tehetségkutatókat. Nem elő­ször jár Szegeden, egyik leg­emlékezetesebb koncertjét itt tartotta. Izgalom és Csillag - Felléptünk a szegedi Csil­lag börtönben. Életem egyik legizgalmasabb műsora volt. Szomorú ilyen helyre menni, látni embereket, akik a meg­érdemelt büntetésüket töltik, megtalálni a hangot velük. És akkor még fel is dobni a han­gulatot... - emlékezik Guszti. - Az magáért beszélt, hogy akár­melyik dalt énekeltük, bein­dult a tánc, a fogvatartottak velünk együtt énekeltek. Nincsenek sztárallűrjei - mondják Bódi Gusztiról. A si­ker nem változtatta meg, min­denkivel szívesen elbeszélget egy-egy fellépés után. Azt mondja, ő is és felesége, Margó asszony is istentisztelő család­ból származik. Az édesapjától kapott útravalót a roma muzsi­kus szem előtt tartja. „Egyenes úton járj!”­ ­ Apám mindig azt mondta: „Édes fiam, mindig az egyenes úton menjél, mert az rövidebb. Ne felejtsd el, hogy valamikor te is zsíros kenyeret ettél! Min­dig nézz a másik szemébe, és ne legyél büszke!” Ezt megfo­gadtam, s megpróbáltam em­bernek maradni. A sztárság ne­kem csupán egy fogalom, ezt a szót én nem ismerem - jelenti ki. - Amerikában vannak sztá­rok, itthon az élő legendákon kívül sztárokat én nem isme­rek. Pedig van egy pár arany meg platinalemezünk... A mulatós zene Bódi Guszti szerint azért olyan kedvelt, mert az embereknek hiányzik a szeretet. Szeretni jó, ez pedig az ő dalaikban benne van. - Talán az anyánk hasában is tudtunk már táncolni, énekel­ni, szeretjük jól érezni ma­gunkat, és ezt át is adjuk a közönségnek. Aki nem jó, az egy-két év alatt kihullik a pá­lyáról. Én 28 éve vagyok szín­padon, ezalatt megjelent 23 lemezünk, a legújabbat most adjuk ki - mondja párezer koncerttel a hátuk mögött. - Ha fellépek, és lesz három em­ber, aki már azt mondja, hogy hagyjam abba, ez nem tetszik nekik, akkor majd elgondol­kodom azon, hogy mit is csi­náltam. De hála Istennek ed­dig még nem történt ilyen. Napi huszonnégy órát tölt együtt otthon, stúdióban, fel­lépéseken Bódi Guszti és Mar­gó asszony. A zenész szerint a házasság titka: összetartás és leginkább a szeretet. A nő és a férfi helye - Egy emberre számíthatsz, aki melletted van jóban rossz­ban, betegségben, egészség­ben. Szeretni nagyon jó, ezt nem lehet pénzért megvenni - tesz vallomást. - Fontos még a maximális alázat a másikkal szemben. A roma hagyomány szerint a nő is meg a férfi is tud­ja, hol a helye, mi a dolga a csa­ládban. Én amikor Margót Nagyecsedről elszöktettem, azt mondtam neki: „Két gyerek és egy hosszú élet együtt. Leszel a feleségem?” Erre pedig Margó így válaszolt: „Két gyerek és örökig tartó szerelem!” Ennyi. Voltak vitáink, melyik család­ban nincsenek, de mindig meg­­békültünk. Ezért vagyunk több mint harminc éve házasok. NYEMCSOK ÉVA Népszerű a megyénkben is koncertező Bódi Guszti FOTÓ: TÉSIK ATTILA 2007. február 10., szombat „Élmény volt A szegedi Lázár György professzor fiatal kutatóként egy évet töltött Selye János világhírű kanadai intézetében. A stresszelmélet atyja most lenne százéves, rá emlékeztünk Lázár György segítségével. Stressz nélkül­­ az a halál A stressz a test reakciója bár­milyen igénybevételre. Stressz az alvás is. Stressz nélkül nem lehet élni, stressz nélkül élni, az már a halál. Az a kérdés, hogy mennyi stresszt bírunk ki, mert ami egyiknek túl sok, az a má­siknak túl kevés - mondta Se­lye János egy 1973-ban ma­gyarul adott rádióinterjúban. Selye János, a stresszkutatás atyja száz esztendeje született. Tudósként Kanadában élt, és a montreali egyetem kísérletes orvostudomány és kísérleti se­bészeti intézetét irányította, amikor felfigyelt a fiatal szege­di kutatóra. Lázár György egy hazai folyóiratban írt tudomá­nyos dolgozatot 1967-ben, ezt olvasva Selye meghívólevelet küldött neki az óceánon túlról. Akkoriban nem volt egyszerű kijutni, Lázár Györgynek négy évébe telt megszerezni a ma­gyar hatóságok engedélyét.­­ Selye János professzor mel­lett dolgozni életre szóló él­mény, meghatározó esemény volt. Selye professzor nemcsak a kutatási lehetőségeket bizto­sította, hanem a mellette eltöl­tött egy év olyan szellemi kin­cset adott számomra, mely egész tudományos pályámat befolyásolta - idézi fel ismeret­ségüket Lázár György, a szege­di kórélettani intézet profesz­szora.­­ A montreali intézet fo­lyosóján függött egy világtér­kép, amelyen apró égő villany­­körték jelezték azokat az or­szágokat és városokat, ahon­nan fiatal ösztöndíjas kutatók látogattak az intézetbe. Ezen a térképen Magyarország világí­tott a legfényesebben. Lázár György a kanadai inté­zetbe érkezve értette meg, ho­gyan is kaphatta a meghívást. Az ottani könyvtár ugyanis Se­lye döntése nyomán nyilván­tartotta a világszerte publikált közleményeket. Mi Selye János 1936-ban le­írt stresszelméletének lénye­ge? Lázár György megfogal­mazása szerint a stressz az élő szervezet válasza bármilyen természetű megterhelésre. Erőfeszítés, megfeszített figye­lem, fájdalom, betegség, ku­darc, öröm és sikerélmény. Mindezek stresszkeltő ténye­zők. A hatások lehetnek tehát különbözőek - kellemesek vagy kellemetlenek -, mégis lényegileg azonos biokémiai változásokat hoznak létre: idegfeszültséget, gyorsult szív­működést, a vérnyomás és vércukorszint emelkedését. A túl erős vagy többszörösen is­métlődő stresszek komoly be­tegségek okozóivá válhatnak, mi több, súlyosan károsíthat­ják a központi idegrendszert és az immunrendszert. A stressz és a stresszkutatás ma­napság a reneszánszát éli, hi­szen a modern élet a civilizá­ció, a társadalmi kötöttségek révén tele van feszültséggel, stresszel. DOMBAI TÜNDE Lázár György szerint a stressz az élő szervezet válasza a megterhelésre fotó: Schmidt Andrea Katonaorvos fiából tanácsadó Selye János 1907. január 26-án született Bécsben, édes­anyja osztrák, apja magyar kato­naorvos. Prágában, Párizsban és Rómában tanult orvosnak, 1929-ben avatták doktorrá. A prágai patológiai intézetben dol­gozott, majd 1931-ben Rocke­­feller-ösztöndíjjal az Egyesült Ál­lamokba távozott. Onnan Kana­dába költözött, a montreali McGill Egyetemen oktatott, majd 1945-től a montreali egyetemen a Kísérletes Orvosi kutatás és Kí­sérletes Sebészeti Intézet igaz­gatója, később az általa alapított Nemzetközi Stressz Intézet veze­tője. 1947-től tíz éven át az amerikai hadsereg sebészeti ta­nácsadója. 1982-ben bekövet­kezett haláláig negyven könyvet és közel kétezer tudományos közleményt írt. Elődöntők: 18.00 Szeged, Ifjúsági Ház • S * 18.00 Szentes, Tóth József Színházterem • Töltse ki a jelentkezési szelvényt, majd juttassa el címünkre! 18.00 Hmv.­hely, Petőfi Sándor Mőv. Központ 18.00 Makó, Hagymaház táncművész, a Szombat Esti Láz televíziós műsor zsűritagja, Színház igazgatója, zenetanár, zenész (Molnár Dixieland), a Délmagyarország és a Délvilág napilapok főszerkesztő-helyettese és az a Szegedi Nemzeti Cím: Délmagyarország Kiadó 6753 Szeged, Pf. 153. A borítékra írja rá: Lakodalmas fesztivál. E-mail: marketing@delmagyar.hu. Jelentkezési határidő: 2007. február 23 A részletes versenykiírást keresse a www.lakodalmas.delmagyar.hu oldalon. Információ: Pintér Melinda: 62/567-857 VÁRJUK lakodalmas rockot, mulatós, illetve

Next