Délvilág, 2010. július (66. évfolyam, 151-177. szám)

2010-07-07 / 156. szám

2010. JÚLIUS 9., PÉNTEK AZ ÁLLAM HIBÁJÁBÓL A BÍRÓSÁGON KOVÁCSOLT ELŐNYT A VÁROS - NEM LEHET BEJEGYEZNI A GAZDÁT TULAJDONÁBA Papp-Csukáék - perben Szegeddel SZEGED FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A porta a két nagy lakóházzal családon belül öröklődött, egészen 1952-ig, az államosí­tásig.­­ A korabeli törvényből és a végrehajtási utasításból ki­derül, hogy az akkori hatalom gyorsan döntött, rövid határ­időket szabott, két hónap ju­tott az egészre, nem csoda, hogy hibáztak - magyarázza Papp-Csuka István. - Az álla­mosításról szóló határozatból, amelyet a levéltárból kikeres­tettem, egyértelműen kiderül, hogy csak az egyik ház, még­pedig a Vitéz utca 24. szám alatti „kebeleztetett be”. A törvénynek megfelelően hoz­zá tartozó szolgalmi jogot ala­pítottak. Aki ezt a telekkönyv­be beírta, nem figyelt eléggé, mert nem azt írta, hogy „lakó­ház, udvar”, hanem azt: „la­kóházak, udvar”. Tehát mint­ha mindkét házat elvette vol­na az állam, pedig a határozat szerint nem. Ezt a hibát a család nem vette észre. Tudomásul vették a Vitéz - akkor már épp Parti­zán - utcai ház elvesztését, az Ady tér 6. szám alatti ház egyik lakásában éltek tovább­ra is. A hivatalok sem vették észre a tévedést. A tanács az államosítási határozatnak megfelelően az Ady tér 6.-ot „személyi tulajdonban lévő, tanácsi rendelkezésű laká­sok” címen vette nyilvántar­tásba, küldte a családnak az adófelszólítást, a família pe­dig befizette, amit kellett, és úgy adta bérbe a nagy ház többi lakását, ahogyan a ta­nácsnál megmondták. 1982- ben az államosított Partizán utcai házat az IKV elbontatta, helyét pedig garázsbérlőknek adta ki. MEGINT ELSZÚRTÁK A második hibát már 1991-ben követték el, az újabb átvezetéskor. Az egész porta­­ a rajta álló Ady tér 6. szám alatti házzal, s a hat garázzsal - beépítetlen te­rületként került önkormány­zati tulajdonba.­­ 1996-ban szemlét tartott az önkormányzat városüze­meltetési irodája, akkor derült ki, hogy itt valami nem stim­mel. A városházán mondták meg, hogy papír szerint nem vagyunk tulajdonosok a saját házunkban, sőt nincs is há­zunk. Persze én köpni-nyelni nem tudtam. Megnyugtattak, hogy nyilvánvaló tévedés tör­tént. Azt kérték, írjam le a kö­rülményeket, tegyem mellé a mi dokumentumainkat, ame­lyek igazolják, hogy ezt a há­zat nem államosították, és vi­gyem be, majd rendezni fog­ják. Ez elhúzódott, mert édes­anyám volt a tulajdonos, de betegsége miatt a kész bead­ványt 2000-ben küldhettem el. Anyám néhány nap múlva meghalt, s amikor a hivatal­ban érdeklődtem, sajnálkoz­tak, és közölték: bár igazunk van, nem tudnak segíteni, csak bírósági úton rendeződ­het a tulajdonjog. Ez elkedvet­lenített, de aztán csak muszáj volt lépni, így 2006-ban bead­tam a keresetet a bíróságra. Azóta első fokon áll az ügy, nem tudom, mikor jegyeznek be minket a saját tulajdo­nunkba. SAKKJÁTSZMA A BÍRÓSÁGON. Papp-Csuka István először azt kérte, hogy az államosított, majd 1982-ben elbontott ré­gebbi épület helyén, a gará­zsok vonalában osszák meg a telket, úgy, ahogyan 1952 óta használják. Az alperes szege­di önkormányzat keményen védi a város érdekeit. Az volt az álláspontja, hogy a Papp-Csuka István által java­solt megosztás nem hajtható végre. Legyen inkább az egész porta és a ház osztatlan közös tulajdon, több mint egyhar­­mad arányban a városé, a többi a családé.­­ Vagyis a vá­ros az államosításkor elköve­tett hibát kihasználva akart birtokon belül kerülni egy olyan házban, amelyet nem is államosítottak, és húzza az időt. A per elhúzódásáért vala­melyest Papp-Csuka István is felelős. Mert amikor látta, hogy a jogászi taktikának mi­lyen nagy a szerepe, megvál­toztatta keresetét: most már az egész portára kéri tulajdon­jogának bejegyzését, mond­ván, az államosítás a Vitéz ut­cai lakóépületre vonatkozott, a területre azonban nem. Miu­tán azt a házat a város elbon­totta, nincs többé keresniva­lója a telken. - A város ezután olyan alkut ajánlott, amilyet korábban tőlem nem fogadott el. Csak az idő telik, nekünk eddig 100 ezer forintba került az eljárás, és most a bíró ja­vaslatára perbe hívtuk a ga­rázstulajdonosokat is, ami szerintem fölösleges volt, mert nekik mindegy, kinek fi­zetnek bérleti díjat a garázsuk alatti területért. A gépészmérnök megnézte: a porta a városi vagyonleltár­ban továbbra is beépítetlen területként szerepel, 12 millió forintos értékkel. Építési tila­lom vonatkozik rá - nyilván városrendezési szempontok miatt -, de ez feloldható. Ha a tulajdoni viszonyok rende­ződnek, itt lesz egy 80 milliós értékű terület, ennyiért vettek volna meg nemrég egy közeli házat.­­ Azt hallom a bíróságon, az a baj, hogy nem vagyok tu­lajdonos papír szerint, más­kor, hogy túl makacs vagyok. De más vajon nem ezt tenné a helyemben? Jó lett volna megtudni, mi a célja a városnak ezzel a portá­val, és milyen megoldást látna célszerűnek. Kérdéseinket el­küldtük az IKV Zrt.-hez, ahol kedden, a vezetőségi ülésen szóba került az ügy. A döntés szerint csak a jogerős bírósági ítélet után nyilatkoznak. Az ominózus ház a TIK főbejáratával szemben. A gazda szerint is romos. FOTÓ frank yvette A HELYI VÁLASZTÁSI IRODA A CSONGRÁD MEGYEI TERÜLETI VÁLASZTÁSI IRODA VEZETŐJÉNEK A SZEGED VÁROS TERÜLETÉN AZ EGYÉNI VÁLASZTÓ­­KERÜLETEK SZÁMÁNAK, SORSZÁMÁNAK ÉS TERÜLETÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ 2/2010. (VII. 02.) TVI-VEZETŐI HATÁROZATÁT AZ ALÁBBIAKBAN TESZI KÖZZÉ. 2/2010. (VII. 02.) CSONGRÁD MEGYEI TVI-VEZETŐI HATÁROZAT HATÁROZAT Szeged város területén az egyéni választókerületek számát, sorszámát és területi beosztását megállapító 4/2010. (VI. 28.) HVI-vezetői határo­zatot megváltoztatom a következők szerint, valamint a helyi önkor­mányzati képviselők választásán az egyéni választókerületek sorszámát és területét az alábbiak szerint határozom meg: 1. Belváros I. Tisza folyó - Vörösmarty utca páros oldala a Széchenyi térig - Széchenyi tér - Kossuth Lajos sugárút páros oldala a Párizsi körútig - Párizsi körút páros olda­la a Mars térig - Mars tér Belváros felőli része - Londoni körút páros oldala a Kálvária sugárútig - Kálvária sugárút páratlan oldala a Dugonics térig - Dugo­nics tér Kálvária sugárút felőli, Tisza Lajos körúton kívüli része - Tisza Lajos körút páros oldala a Boldogasszony sugárútig - Boldogasszony sugárút páros oldala a Szent Ferenc utcáig - Szent Ferenc utca Belváros felé eső része az Indó­­ház térig - Indóház tér Belváros felőli oldala - Fővám köz Belváros felőli ol­dala - Fővám köz vonala a Tisza folyóig - Tisza folyó. 2. Belváros II. Tisza Lajos körút páratlan oldala a Boldogasszony sugárúttól a Dugonics térig - Dugonics tér Petőfi Sándor sugárút­­előli része - Kálvária sugárút páros oldala a Dugonics tértől a Veresács utcáig - Veresács utca páros oldala a Kolozs­vári térig - Kolozsvári tér Petőfi Sándor sugárút­­előli része - Gólya utca páros oldala a Kolozsvári tértől a Cserepes sorig - Cserepes sor páratlan oldala a Pető­fi Sándor sugárútig - Vám tér 3., 4. szám - Petőfi Sándor sugárút páratlan olda­la a Rákóczi utcáig - Rákóczi utca páratlan oldala a Petőfi Sándor sugárúttól a Szent Ferenc utcáig - Szent Ferenc utca páratlan oldala a Boldogasszony sugárútig - Boldogasszony sugárút páratlan oldala a Tisza Lajos körútig. 3. Alsóváros, Klebelsberg-telep, Gyálarét Tisza folyó - Fővám köz Alsóváros irányában lévő oldala - Indóház tér Alsó­város felőli része - Szent Ferenc utca páros oldala a Rákóczi utcáig - Rákó­czi utca páros oldala a Petőfi Sándor sugárútig - Petőfi Sándor sugárút páros oldala a Szabadkai útig - Szabadkai út páros oldala a vasúti töltésig - vasúti töltés a Tompai kapu útig - Klebelsberg-telep - Gyálarét - Tisza folyó. 4. Móraváros, Kecskés István-telep, Szentmihály Cserepes sor Móravárosi körút felé eső része a Gólya utcáig - Gólya utca páros oldala - Kolozsvári tér Móraváros felőli oldala - Veresács utca páratlan olda­la a Kálvária sugárútig - Kálvária sugárút páros oldala - Bajai út (55. számú főút) Tisza folyó felé eső része Szeged határáig - Szentmihály - Kecskés István­­telep - Szabadkai út Körtöltésen belüli részének páratlan oldala - Petőfi Sán­dor sugárút páratlan oldala a Cserepes sorig. 5. Dorozsma I. Dorozsmai út páros oldala az Izabella hídtól a Széksósi útig - Széksósi út párat­lan oldala Szeged határáig - Szeged határa a Bajai útig - Bajai út Kiskundorozsma felőli része a Körtöltésig - Körtöltés az Izabella hídig. 6. Dorozsma II. Dorozsmai út páratlan oldala az Izabella hídtól a Széksósi útig - Széksósi út páros oldala a közigazgatási határig - közigazgatási határ a Sándorfalvi útig - Sándorfalvi út Kiskundorozsma felőli része a Körtöltésig - Körtöltés az Izabella hídig. 7. Kálvária sugárút - Újrókus körzet Kálvária sugárút páratlan oldala a Londoni körúttól a Körtöltésig - Körtöltés a Vértói útig - Vértói út páratlan oldala a Rókusi körútig - Rókusi körút párat­lan oldala a Kossuth Lajos sugárútig - Kossuth Lajos sugárút páros oldala a Párizsi körútig - Párizsi körút a Mars térig - Mars tér Belvárostól kifelé eső része - Londoni körút páratlan oldala a Kálvária sugárútig. 8. Felsőváros - Fodorkert Körtöltés a József Attila sugárúttól az Agyagos utcáig - Agyagos utca párat­lan oldala - Temető utca József Attila sugárút felőli oldala - Rózsa utca páros oldala a Temető utcától a Makkoserdő sorig - Makkoserdő sor páros oldala a Jakab Lajos utcáig - Jakab Lajos utca páratlan oldala a Klapka térig - Klapka tér Csongrádi sugárút felőli oldala - Berlini körút páratlan oldala a Klapka tértől a Brüsszeli körútig - Brüsszeli körút páratlan oldala a Római körútig - Római körút páratlan oldala a Szilléri sugárútig - Szilléri sugárút páros olda­la a Róna utcáig - Róna utca páros oldala a Retek utcáig - Retek utca páros oldala Róna utcától a József Attila sugárútig - József Attila sugárút páros olda­la a Körtöltésig. 9. Tarján I. Körtöltés a József Attila sugárúttól a Sólyom utcáig - Sólyom utca páratlan olda­la - Budapesti körút páros oldala a Sólyom utcától a Szamos utcáig - Szamos utca páros oldala - Retek utca páratlan oldala a Szamos utcától - József Attila sugárút páratlan oldala a Retek utcától a Körtöltésig. 10. Tarján II. Sólyom utca páros oldala a Körtöltéstől a Budapesti körútig - Budapesti körút páratlan oldala a Szamos utcáig - Szamos utca páratlan oldala a Retek utcá­ig - Retek utca páratlan oldala a Szilléri sugárútig - Szilléri sugárút a Csillag térig - Csillag tér - Kereszttöltés utca páratlan oldala az Tápai utcáig - Tápai utca vonalának meghosszabbítása a Körtöltésig - Körtöltés a Sólyom utcáig. 11. Felsőváros Római körút páratlan oldala a Tisza folyótól a Szilléri sugárútig - Szilléri sugár­út páratlan oldala a Róna utcáig - Róna utca páratlan oldala a Retek utcáig - Retek utca páros oldala a Szilléri sugárútig - Szilléri sugárút páratlan oldala a Csillag térig - Kereszttöltés utca páros oldala a Csillag tértől a Tápai utca sar­káig - Tápai utca vonalának meghosszabbítása a Körtöltésig - Körtöltés a Tisza folyóig - Tisza folyó a Római körútig. 12. Újszeged I. Tisza folyó Szeged határától a Közép fasorig - Közép fasor páratlan oldala - Szőregi út páratlan oldala a Közép fasortól a Kamaratöltésig - Kamaratöltés Szeged határig - Szeged határa a Tisza folyóig. 13. Újszeged II. Tisza folyó a Közép fasortól a Maros folyóig - Maros folyó a Tisza folyótól Szeged határáig - Szeged határa a Fő fasor vonaláig - Fő fasor páros oldala a Fülemüle utcáig - Fülemüle utca páros oldala - Hargitai utca páros oldala a Thököly utcáig - Thököly utca páratlan oldala a Hargitai utcától a Szőregi útig - Szőregi út páros oldala a Thököly utcától a Közép fasorig - Közép fasor páros oldala a Tisza folyóig. 14. Szőreg, Marostő Szeged határától a Fő fasor vonala a Fő fasorig - Fő fasor páratlan oldala a Fülemüle utcáig - Fülemüle utca páratlan oldala a Hargitai utcáig - Hargitai utca páratlan oldala a Thököly utcáig - Thököly utca páros oldala a Hargitai utcától a Szőregi útig - Szőregi út páros oldala a Kamaratöltésig - Kamaratöltés Szeged határáig - Szeged határa a Kamaratöltéstől a Fő fasor vonaláig. 15. Belváros III. Tisza folyó - Vörösmarty utca páratlan oldala -Széchenyi tér - Kossuth Lajos sugárút páratlan oldala a Párizsi körútig - Párizsi körút páros oldala a Berlini körútig - Berlini körút páros oldala a Brüsszeli körútig • Brüsszeli körút páros oldala a Római körútig - Római körút páros oldala a Tisza folyóig. 16. Rókus Párizsi körút páratlan oldala a Kossuth Lajos sugárúttól a Klapka térig - Klap­ka tér Kossuth Lajos sugárút felőli oldala - Jakab Lajos utca páros oldala a Mak­koserdő sorig - Makkoserdő sor páratlan oldala a Gömöri utcáig - Gömöri utca Kossuth Lajos sugárút felőli oldala és annak vonala a Bálint Sándor utcáig - Bálint Sándor utca Kossuth Lajos sugárút felőli oldala a Rókusi körútig - Rókusi körút páros oldala a Bálint Sándor utcától a Kossuth Lajos sugárútig - Kossuth Lajos sugárút páratlan oldala a Párizsi körútig. 17. Északi városrész Rózsa utca páratlan oldala a Temető utcáig - Temető utca páros oldala az Agya­­go­s utcáig - Agyagos utca páros oldala a Makkosházi körútig - Makkosházi körút páros oldala a Rókusi körútig - Rókusi körút páros oldala a Bálint Sán­dor utcáig - Bálint Sándor utca Csongrádi sugárút felőli oldala a Gömöri utcá­ig - Gömöri utca Csongrádi sugárút felőli oldala - Makkoserdő sor páratlan olda­la Rózsa utcáig. 18. Makkosháti Agyagos utca páros oldala a Makkosházi körúttól a Körtöltésig - Körtöltés a Vértói útig - Vértói út páros oldala a Rókusi körútig - Rókusi körút páratlan oldala a Makkosházi körútig - Makkosházi körút páratlan oldala az Agyagos utcáig. 19. Petőfitelep Körtöltés a Sándorfalvi úttól a Felső Tisza partig - Irinyi János utca mindkét oldala - Zágráb utca páros oldala - Gerle utca páros oldala az Acél utcáig - Acél utca páratlan oldala a Szillér-Baktó­ főcsatornáig - Szillér-Baktó­­főcsatorna Baktó felőli oldala a Balaton utcáig - Balaton utca páros oldala az Algyői útig - Algyői út páros oldala Szeged határáig - Szeged határa a Sándorfalvi útig - Sándorfalvi út Baktó felőli oldala. 20. Tápé Tisza folyó Körtöltés vonala - Zágráb utca páratlan oldala a Gerle utcáig - Gerle utca páratlan oldala az Acél utcáig - Acél utca új-petőfitelepi oldala a Szillér- Baktó-főcsatornáig - Szillér-Baktó-főcsatorna Tápé felőli oldala a Balaton utcáig - Balatoni utca páratlan oldala az Algyői útig - Algyői út páratlan olda­la Szeged határáig - Tápé városrész - Tisza folyó. Döntésem ellen további jogorvoslatnak helye nincs. Határozatomat a Csongrád Megyei Önkormányzat honlapján (www.csongrad-megye.hu) teszem közzé. Ezen határozat ellen a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 102. §. (2) bekezdésében foglaltak értelmében a meghozatalától számított 3 napon belül a Csongrád Megyei Területi Választási Iroda vezetőjéhez kifogással lehet élni, amelyet a Helyi Választási Irodánál (6720 Szeged, Széchenyi tér 10.) lehet benyújtani. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2010. július 1-jén 16 óráig megérkezzen a Területi Választási Irodához. 94157276 INDOKOLÁS Szeged város területén az egyéni választókerületek sorszámát és területi beosztását megállapító 4/2010. (VI. 28.) HVI-vezetői határozat ellen B. G., dr. Sz. L. valamint dr. R. T. lakosok nyújtottak be kifogást. A kifogást tevők elsődlegesen arra hivat­koztak beadványukban, hogy az egyéni választókerületek kialakítása során az egyes kerületek lakosságszáma aránytalan, azt a HVI-vezető az 1997. évi C. tv. 9. § (1) bekezdésének megsértésével hozta meg. B. G. kifogásában előadta, hogy a HVI-vezető határozatában az újonnan kialakított 20. választókerület esetében a Tápé városrészt magában foglaló körzethez hozzácsatolta az „Új-Petőfitelep" néven ismert településrészt. Álláspontja szerint a körzethatár kijelölésénél nem let­tek figyelembe véve a földrajzi és helyi sajátosságok, valamint a lakosságszám sze­rinti arányosítás terén sem járt el körültekintően. Dr. Sz. L. kifogásában szintén arra hivatkozik, hogy a HVI-vezető a választókerületek kialakítása során nem vette figye­lembe az egyes városrészek saját önazonosság-tudatát. Dr. R. T. kifogásában kifej­ti, hogy meglátása szerint az új választókerületi határok megalkotásánál a földrajzi és helyi sajátosságokat, valamint az arányossági szempontokat köteles a HVI- vezető az 1997. évi C. törvény 9. § (1) bekezdése szerint figyelembe venni. Véle­ménye szerint az Alkotmány 71. § (1) bekezdésében foglalt egyenlő választójog alap­elvéből következő alkotmányos követelmény - az egyéni választókerületekben a választásra jogosultak száma a lehető legkisebb mértékben térjen el egymástól - is sérült. Hivatkozik az Alkotmánybíróság 22/2005. (VI. 17) AB-határozatára, amely szerint az egy képviselői helyre jutó választókerületenkénti eltérés nem haladhatja meg a 10%-ot, és semmiképpen nem lépheti túl a 15%-ot. E szabályoktól csak kivételes körülmények esetén engedhető meg az eltérés az Alkotmánybíró­ság döntése értelmében. A HVI-vezető által kialakított választókerületi leírást megvizsgáltam, és megálla­pítottam, hogy az sérti a választási eljárásról szóló 1997. évi C. tv. (a továbbiakban: Ve.) 9. § (1) bekezdésében foglaltakat az alábbiak miatt: Az egyéni választókerületeket a választójog egyenlőségének alkotmányos elve és a Ve. 9. §-ában foglalt szempontok figyelembevételével kell kialakítani. Ennek megfelelően az egyéni választókerületek kialakítása során úgy kell eljárni, hogy válasz­tókerületenként a lakosság száma megközelítően azonos legyen. E szabály érvé­nyesülését minden körülmények között biztosítani kell. Emellett a választókerüle­tek kialakításánál figyelemmel kell lenni a nemzetiségi, vallási, földrajzi és egyéb helyi sajátosságokra is. A Ve. értelmében ezen két rendezőelvet együtt kell alkal­mazni. Az Alkotmánybíróság 22/2005. (VI. 17.) AB-határozatában megállapította, hogy a választójognak a választópolgár szempontjából egyenértékűnek és a szavaza­toknak közel azonos súlyúaknak kell lenniük. A szavazatoknak akkor lehet közel egyenlő súlya, ha lehetőség van arra, hogy egyenlő számú szavazó döntése ered­ményezzen mandátumot. A HVI-vezető által Szeged megyei jogú városban újonnan kialakított 20 választó­­kerületben a lakosságszám átlaga 8.234 fő. A 20 választókerületi körzet közül 7 esetben + (+27, + 25,+14,+15, +17,+4, + 31%), míg 13 esetben - irányban (-15, ■ 2, - 4, - 7, -12, - 6, -19, - 8, - 20, - 6, - 7, ■ 3, ■ 24%) tér el. 7 körzetben a lakosság­szám átlagától való eltérés számottevőnek mondható, mivel az átlagtól való elté­rés meghaladja a 15%-ot. Tekintettel arra, hogy a lakosságszám átlagától való eltérés a település egészének vonatkozásában jelentős, ezért - a meglévő földrajzi és településszerkezeti sajá­tosságokat is figyelembe véve - a rendelkező rész szerint döntöttem. A B. G. által javasolt területi átrendezést határozatomban figyelmen kívül hagytam, tekintve, hogy az átcsoportosítás még jelentősebb aránytalanságot eredményezett volna. Ezen döntésemet a 2010. évi LX. törvénnyel módosított 1997. évi C. tv. 9. § (1)-(2) bekezdésében, valamint a 102. § (2) bekezdésében foglaltakra alapozva hoztam. DR. KOVALCSIK ANDREA S. K. MEGYEI TÜKÖR

Next