Délvilág, 2011. november (67. évfolyam, 256-280. szám)
2011-11-02 / 256. szám
2011. NOVEMBER 2., SZERDA TÖMEGSZERENCSÉTLENSÉG ROMÁN ÁLDOZATOKKAL - ŐRIZETBEN A KAMIONSOFŐR 14-en haltak meg az M43-ason CSONGRÁD MEGYE FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A balesetben 14-en haltak meg. Szenti Szabolcs százados, megyei sajtószóvivő elmondta: a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság a Temes Megyei Rendőr-főfelügyelőséggel, Románia belügyi attaséjával és szegedi főkonzuljával együttműködve azonosította a tömegszerencsétlenség áldozatait, köztük egy 6 éves kislányt és egy 8 éves kisfiút. A kisbusz egyetlen utasa élte túl a balesetet: a gyermekek apja. Külső rögzítést helyeztek a medencéjére, és ellátták combcsonttörését, de még mindig nem stabilizálódott az állapota. Veseműködési problémái is vannak, állapota továbbra is életveszélyes - közölte Varga Endre, a Szegedi Tudományegyetem Traumatológiai Klinikájának igazgatóhelyettese tegnap. A román kamionsofőr combcsonttörését hétfőn megműtötték, állapota stabil. Aradról szállított faanyagot Németországba a kamion, a tragédia a sztráda rákóczitelepi lehajtója előtt történt. A rendőrség a baleset teljes körű tisztázása érdekében szakértőket vont be a nyomozásba. Az elhunytak valamennyien román állampolgárok: Giurgiu megyéből, Alexandria városából, Neamt megyéből, Clejani településről és Arges megyéből valók, a spanyolországi Valenciából tartoztak Bukarestbe. A magyar rendőrség megerősítette azokat a romániai sajtóhíreket, hogy műszaki engedélye alapján 15 helyett 9-en ülhettek volna a kisbuszban. A rendőrséget egy másik, szintén Budapest irányába haladó kamionos értesítette, aki a szerencsétlenül járt kamionos mögött haladt. Gázolajszag és roncsok fogadták a három gépjárművel, műszakimentő-egységgel és műszakimentő-konténerrel a helyszínre érkező tűzoltókat, valamint a négy mentőautót. Több mint egy órán keresztül szabadították ki a roncsokból a holttesteket. Az autópályát Makó irányába teljes szélessé Három sérült Hárman sérültek meg súlyosan egy másik hétfői balesetben, a Makó, Rákosi út és a Makó, elkerülő út kereszteződésében. Egy magyar autó Makó Rákos felől Makó felé haladt, nem adott elsőbbséget egy Nagylak felé közlekedő román kisteherautónak.gében lezárták. Az elhunytakat az árok szélére helyezték, volt olyan tűzoltó, aki Csongrád megye legszörnyűbb balesetének nevezte a tragédiát. A rákóczitelepi lehajtó előtt mindenki némán dolgozott hétfő délelőtt. Az állami autópálya-kezelő munkatársai a sztráda menti árokban szedték össze a baleset törmelékeit. A falécek súlyos, ütemes koppanása adott ritmust a munkájuknak. Műanyag flakonok, két-három takaró, egy műanyag vödör, mindez egy kupacban - ennyi maradt a helyszínen a kisbuszból. Tájkép tragédia után. A baleset törmelékeit szedik össze a szerencsétlenség helyszínén. Háttérben a vétkes kamion. FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA Tragédiák. Két hasonlóan súlyos közlekedési baleset történt Magyarországon az elmúlt 10 évben. 2002 júliusában Balatonszentgyörgy és Balatonkeresztúr között egy lengyel turistabusz útpadkának hajtott és felborult, 19-en meghaltak. 2003 májusában Balatonszabadi-Sóstónál egy vasúti átjáróban német turistákat szállító autóbusz ütközött a Budapestről Nagykanizsa felé tartó gyorsvonattal, ennek a balesetnek 33 halálos áldozata volt. Csongrád megyében 2007. július 19-én történt legutóbb hasonló tragédia: Makó közelében, a 43-as főúton egy román állampolgárokat szállító turistabusz összeütközött az út bal oldalára áttérő, személygépkocsikat szállító, német rendszámú trélerrel, majd a vasúti sínekre zuhant. 8-an meghaltak, 18-an megsérültek. ■fcw-----1-----------------------------------------------------------:--------------- AKTUÁLIS Fenyegető tél HOLLÓSI ZSOLT hollosi.zsolt@delmagyar.hu Móra Ferenc nyolcvan-száz évvel ezelőtti szociografikus érzékenységű írásai juthatnak eszünkbe a híradásról: sokan már nem teherautóval, hanem vödörrel, táskával mennek a tüzépre szénért, tűzifáért. Pár napra elegendő mennyiséget képesek csak egyszerre megvenni. Ennyire futja. A sokak által megjósolt közelítő szociális katasztrófát a fűtés körüli problémák szaporodása is pontosan jelzi. Magyarországon a lakossági energiafelhasználás közel háromnegyede a fűtésre fordítódik - annak ellenére is, hogy nálunk évente átlagosan alig 190 napon kell csak meleget biztosítani. Azonban ez is megoldhatatlan gond sokak számára. Nemcsak azért, mert a lakóépületek háromnegyede energetikai szempontból abszolút korszerűtlen, hanem azért is, mert egyszerűen egyre többen kénytelenek választani: élelmiszert vesznek vagy tüzelőt. Hogy a helyzet mennyire súlyos, azt egyetlen, évről évre sokkolóan emelkedő szám is jól mutatja: az elmúlt télen - pontosabban az előző fűtési szezonban - 430-an fagytak meg Magyarországon. Ebben a statisztikában együtt szerepelnek a hajléktalanokkal azok, akik fűtetlen otthonukban hűltek ki. A Magyar Szociális Fórum kerekasztala már az év elején „elsőrendű politikai kérdésnek” minősítette az emberéletek védelmét, és azonnali szükségintézkedésekre szólította fel a sorozatos kihűléses halálesetek miatt a miniszterelnököt. A fagyhalálszámlálást ezen az őszön már október elején meg kellett kezdenie a szervezetnek, és a képzeletbeli számláló egyre gyorsabban pörög. Ennél kínosabb és látványosabb szegénységi bizonyítványt aligha tud kiállítani magáról egy társadalom. Persze ahol közellenségnek igyekeznek beállítani nemcsak a hajléktalanokat, hanem lassan már a szegényeket is, ott egy-egy „szemléletes konkrét példával” könnyen be lehet bizonyítani, el lehet hitetni a híreket egyre fásultabban fogadó választópolgárokkal, szerencsétlenek maguk tehetnek mindenről. Elitták, elbagózták a tűzifára valót, egyébként is felelőtlenek, nem dolgoznak, maguknak keresték a bajt, megérdemlik a sorsukat. Jó lenne észhez térni, mielőtt ezen a télen újabb kínos rekord születik. 99 A megjósolt szociális katasztrófát a fűtés körüli problémák szaporodása is pontosan jelzi. Isépy-könyvtár HÓDMEZŐVÁSÁRHELY. Isépy Tamás 2004-ben elhunyt országgyűlési képviselő 13 ezer kötetes gyűjteményéből alapít könyvtárt a vásárhelyi önkormányzat a Németh László Gimnáziumban. A hagyatékban klasszikus, modern, magyar és világirodalmi, művészettörténeti, történelmi, néprajzi, illetve több száz kötetes - főként francia nyelvű - kiadvány található. A 100 négyzetméteres könyvtár, amelyet Isépy Tamásról neveznek el, november 4-én nyitja meg kapuit az iskolában. HNHMHKBMMMMMHNMHHNMMMRMI AZ EU NEM TUDJA MEGAKADÁLYOZNI A BÁNYANYITÁST Verespatak-ügy: megint a pénz beszél Nem fogja megakadályozni a verespataki cianidos aranybánya megnyitását az Európai Bizottság. Engedélyt még nem kapott a befektető, de egyre jobban sürgeti a román kormányt, mert az arany ára jó, kezdené a bányászatot. A Fidesz ellenállásra kéri az RMDSZ-t. ROMÁNIA, MAGYARORSZÁG BAKOS ANDRÁS___________ Az Európai Bizottságnak nincs lehetősége megakadályozni, hogy elinduljon a verespataki bányaberuházás, csak azt teheti, hogy folyamatosan figyeli a munkát, tekintettel a környezetkárosítás veszélyére. Ezt Joe Hennon, az Európai Bizottság környezetvédelmi szóvivője nyilatkozta a Magyar Távirati Irodának. Ez az ügy ismét megmutatja, hol húzódik az Európai Unió kompetenciájának határa. Tőkés László és Áder János uniós képviselők javaslatára még tavaly májusban az Európai Parlament nagy többsége megszavazta, rendelje el a bizottság a ciánalapú bányászat tilalmát. Az Európai Bizottságot azonban ez nem kötelezi semmire, és nem is mozdul. A két képviselő most tárgyalt Janez Potocnik környezetvédelmi biztossal. Ő rokonszenvéről biztosította a beruházás ellen harcoló civilszervezeteket, de világossá tette: az Unió, azon túl, hogy ellenőrzi az előírások betartását, egyes projekteket nem akadályozhat meg. Abban sem kompetens, hogy egy bányászati technológiát általános érvénynyel betlson. A román kormány tehetné ezt meg. Az induláshoz szükséges engedélyeket még nem kapta meg a kanadai-román vegyes vállalat, de a román környezetvédelmi minisztérium már arról beszél, hogy „csak a legszigorúbb technológiájú kitermelésre ad engedélyt” - tehát ad. Az erdélyi magyar sajtó arról ír, hogy felgyorsultak az események, a beruházó cég „nyomást gyakorol” a kormányra, mert az arany jó ára miatt szeretné minél hamarabb elkezdeni a munkát. A román közéletben nő a projekt támogatottsága, az államfő, Traian Basescu is a bányaindítás mellett lobbizik. Az újságok azt írják, pártja támogatást remél a cégtől. Közben folytatódnak a Dévához közeli Csertésen egy újabb bánya megnyitásának előkészületei, és bár e beruházás ellen is egyre többen emelik föl a szavukat, a sajtó pedig korrupciógyanús ügyekről ír, az újságokban és a tévében - a magyar médiában is - jó nagy hirdetések reklámozzák a beruházás hasznát. A magyar kormány álláspontja a verespataki és a csertési beruházással szemben is az elutasítás - közölte Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár. A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja a hét elején Kelemen Hunorhoz, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökéhez fordult levélben, arra kérve, hogy a magyar párt kormányzati és politikai befolyását latba vetve tegyen meg mindent a verespataki projekt megakadályozásáért. Emlékeztették Kelement a 12 évvel ezelőtti tiszai ciánkatasztrófa tanulságaira, a környezetvédelmi kockázatra, arra, hogy a verespataki bánya a terv szerint háromezerszer annyi zagyot állít elő, amennyi a tiszai pusztulást okozta. A Fidesz EP-delegációja szerint Romániának felelősséget kell vállalnia az érintett emberek „A magyar kormány álláspontja a verespataki és a csertési beruházással szemben is az elutasítás” egészségéért. Kelemen Hunor péntekig nem reagált. - Sok pénz mozgatja a szálakat, ha rajtam, rajtunk múlna, ebből a beruházásból nem lenne semmi, de a mi mozgásterünk kicsi - mondja Kalmár Ferenc országgyűlési képviselő, a külügyi bizottság tagja, aki nemcsak szegediként érintett, hanem azért is, mert Brassóban született. - Lehet, hogy nagy haszonnal jár ez a beruházás, és nemcsak a pénzelőinek, hanem azoknak is, akik a közelben élnek, és ott akarnak dolgozni, de közben tönkremegy egy nagy múltú település, és állandó veszélybe kerül több millió ember lakóhelye. Az aranyat pedig nem lehet megenni. Egykori külszíni fejtés nyomai a Verespatak (a háttérben) felett magasló Nagykirnik hegyen, fotó: mti