Délvilág, 2012. január (68. évfolyam, 1-26. szám)
2012-01-02 / 1. szám
2012. JANUÁR 2., HÉTFŐ Új alkotmány, új élet MAGYARORSZÁG FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL____ A 15 ezresnél nagyobb településeken főállású közbiztonsági referenst kell foglalkoztatni. A hivatásos tűzoltóságok a katasztrófavédelmi szervezet részévé válnak. A polgári védelem eddigi rendszere is megváltozik. MI TŰNIK EL? Megszűnt a korhatár előtti nyugdíj és a rokkantsági nyugdíj. A megváltozott munkaképességűek két ellátást kaphatnak: rehabilitációsat vagy rokkantságit. Eltűnt a négynapos sztrádamatrica, emelkedtek az autópályák úthasználati díjai. A személyautókra havi 4780, évi 42 ezer 980 forintba kerül a vignetta. A legolcsóbb ezentúl a 10 napos matrica, ára 2975 forint. Az útdíjak négy díjkategóriában átlagosan 7,5 százalékkal emelkednek, módosul a pótdíjak mértéke és a fizetési határidő is. 14 egyházat ismer el az új egyházügyi törvény. Lényegében minden zárt légterű helyen tilos a dohányzás, így nem lehet rágyújtani a munkahelyeken és az éttermekben sem (a témával önálló cikkben foglalkozunk az 5. oldalon). MI MARAD A PÉNZTÁRCÁBAN? Szankcionálja a törvény a bérkompenzáció elmulasztását: azoknak a munkaadóknak, akik nem emelik a 300 ezer forint alatti munkabéreket annyira, hogy azok nettó összege ne változzon, a munkaügyi ellenőrzéseken bírságra számíthatnak, két évig nem indulhatnak közbeszerzésen, és kizárják magukat az állami támogatásokból is. A munkavállalók cafeteriakeretükből a nemzeti üdülési alapítvány által kibocsátott Erzsébet-utalványon vásárolhatnak fogyasztásra kész ételt, és melegkonyhás vendéglátóhelyeken is fizethetnek vele. 25-ről 27 százalékra nő az általános forgalmi adó (lásd kapcsolódó írásunkat az 5. oldalon). Emelkedtek az energia, a közlekedés, a postai szolgáltatás árai és a közüzemi díjak is. A hatósági áras lakossági energiaárak az infláció mértéke alatt nőnek: az áram ára átlagosan 2,7 százalékkal, a földgázé és a távhőé pedig 4,2-4,2 százalékkal nő. A villamos energia ára a lakosságot ellátó egyetemes szolgáltatásban szolgáltatónként különbözőképpen változik: mínusz 1 és plusz 2,7 százalék között. A postai díjak az év elején 5-16,6 százalék közötti mértékben emelkednek, az elsőbbségi küldemények díja például 115 forintról 130 forintra nő. Közüzemi költségek: Szegeden a tömegközlekedési díjak átlagosan 5,9 százalékkal emelkednek, egy vonaljegy 295 forintba, egy összvonalas havibérlet 6565 forintba kerül január 1-jétől A parkolási díjak is 5,9 százalékkal nőnek, a belvárosban egy óráig érvényes jegy előre megváltva 440 forint, SMS-ben vásárolva 515 forint, az egyéves kombinált parkolóbérlet 246 ezer forint lesz. Az ivóvíz-szolgáltatási és szennyvíz-elvezetési díj 2,56 százalékkal emelkedik, egy köbméter ivóvízért 157,7 forintot, egy köbméter szennyvíz elvezetéséért 341,2 forintot kell fizetnie a lakosságnak. A kéményseprés díja 5 százalékkal, a szemétszállításé 8,18 százalékkal nő. Vásárhelyen januártól 15 százalékkal emelkedik az önkormányzati bérlakások díja. A lakossági 6 százalékkal, a közületi víz- és csatornadíj 12,5 százalékkal nő. A hulladékkezelési díj 7,5 százalékkal kerül majd többe, egy 60 literes kukát 167 forintért ürít ki a szolgáltató. Ugyancsak 7,5 százalékkal drágul a gyermekek után fizetett étkezési térítési díj. A bölcsődéseknél ez napi 513 forintot, a középiskolásoknál 1009 forintot jelent. Nem változik a távhődíj és a helyi autóbusz-közlekedés tarifarendszere. MÁTÉ-TÓTH ANDRÁS: A TÖRVÉNYGYÁR ÁLDOZATÁUL ESTEK AZ EGYHÁZAK Elmaradt a csoda Elfogadta a parlament az egyházügyi törvény új változatát. Bár Máté-Tóth András szegedi valláskutató szerint a korábbihoz képest jelentős előrelépés történt, számos bizonytalanság is maradt. MAGYARORSZÁG, SZEGED DOMBAI TÜNDE Az óév utolsó munkanapján a parlament elfogadta az egyházügyi törvény új változatát. Az Országgyűlés döntött, új időszámítás kezdődött, már nem a törvény megszületésének körülményei az érdekesek, hanem az, hogy mit lehet vele kezdeni. Mi a különbség az Alkotmánybíróság által elutasított és az új jogszabály között? A két változat között jelentős az előrelépés - mondta lapunk érdeklődésére Máté-Tóth András, a szegedi egyetem vallástudományi tanszékének vezetője. Az új változat egy sereg hiányosságot pótolt, ami miatt az előző végrehajthatatlan lett volna. Például tisztázták azoknak a vallási közösségeknek a jogállását, amelyek nem kerültek be az állam által elismert egyházak 14-es listájába. Ezeket nevezi a köznyelv történelmi egyházaknak. Az a több mint hetven felekezet, amely az elmúlt hónapokban kezdeményezte a szakminiszternél, hogy egyház maradhasson, januártól nem vesztette el az egyházi státuszát, ezekről február végéig dönt a parlament. Azok a közösségek, amelyek nem „Egyetlen mondattal csodát lehetett volna tenni. Ha a kormányfő vagy a Fidesz frakcióvezetője azt mondja: a téma megérdemli, hogy időt szánjanak a döntésre.” Máté-Tóth András valláskutató kérvényeztek ilyet, vallási egyesületekké alakulnak, és február 29-éig regisztrációjukat kérhetik a „14-ek” mellé. Új, hogy az előkészítésben szerepet kap az Országgyűlés vallásügyi bizottsága, és a szakértői állásfoglalást a Magyar Tudományos Akadémia szolgáltatja. A valláskutató szerint továbbra sem világos, mire kötelezi magát a kormány a szociális és oktatási intézményeket fenntartó felekezetekkel szemben. Az elmúlt fél évben ezeknek a közösségeknek ugyanis eleve nem vagy nagyon nehézkesen fizették ki a költségvetésből nekik járó pénzeket. (A régió 280 hátrányos helyzetű vagy tanulási nehézségekkel küzdő gyermekét gondozó szegedi Wesley-iskola anyagi problémáiról rendszeresen beszámoltunk. Ezt az intézményt a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség működteti - a szerk.) A törvény továbbra sem pontosítja a „vallási tevékenység” definícióját, ami a végrehajtásban gondot fog okozni. Ha szó szerint értelmezik a jogszabályt, akkor például a buddhistákat kizárják. Új, hogy 1000 fővel lehet egyházat alapítani, és bizonyítani kell, hogy a szervezet legalább 100 éve működik nemzetközi szinten, vagy legalább 20 éve létezik Magyarországon. Ezzel valamelyest emelik az egyházak rangját - hangsúlyozta a szakember. A kormánypártok nem hallgattak senkire. Nem volt elég Sólyom László volt köztársasági elnök, korábbi alkotmánybírósági elnök intése, sem Kukorelly Endre, az egyik legrangosabb alkotmánytudós figyelmeztetése. Kevésnek bizonyult az evangélikus és református egyház, a szabad egyházak tanácsának szava és a számos nemzetközi intelem. Autisták benyomását keltették a törvényhozók. A csoda elmaradt - tette hozzá Máté-Tóth András. - Egyetlen mondattal csodát lehetett volna tenni. Ha a kormányfő vagy a Fidesz frakcióvezetője azt mondja: a téma megérdemli, hogy időt szánjanak a döntésre. A vallás nem gazdasági kérdés, ebben nem kell válságot kezelni. A törvénygyár áldozatául estek az egyházak. Vélelmezhető, hogy több vallási közösség alkotmányossági vizsgálatot fog kérni, illetve a Strasbourgi Bírósághoz fordul. Mostantól elsősorban a professzionális ügymenetre kellene koncentrálni, bízva abban, hogy az alapcélt elérik. Az pedig az volt, hogy az eddigi, túlságosan megengedő egyházügyi törvény miatt a költségvetésből a nem valódi vallási közösségek, „bizniszegyházak” ne kaphassanak pénzeket nem vallási tevékenységekre. Nem változott a 14-ek köre Magyar Katolikus Egyház, Magyarországi Református Egyház, Magyarországi Evangélikus Egyház, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség, Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus-Magyarországi Ortodox Exarchátus, Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye, Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje, Magyar Unitárius Egyház, Magyarországi Baptista Egyház, Hit Gyülekezete. Mit várunk? ÚJSZÁSZI ILONA ujszaszi.ilona@delmagyar.hu 99 Az állandó változások éve utáni január elején kevés a bizonyosság. Mit várunk 2012-től? A maják nem sokat: ősi naptáruk szerint 2012-ben véget ér a világ. Ijesztő? Ha a jóslatot kissé újrafogalmazzuk, inkább inspiráló az üzenet: idén december 21-én a jelen időszámítás ér véget, és egy új ciklus kezdődik. Az ősi amerikai civilizáció naptártervezői a vég kezdetének meghatározásakor nyilván nem arra gondoltak, hogy új szakasz kezdődik minden egyes évfordulóval. Elég a határidőnaplónkba lapozni, és összeáll az új ciklus egyéni programterve: a felnőttek munkafeladatainak sorával; az egyik gyerek érettségis, a másik államvizsgás időpontjával; a keresztlány házasságkötésének napjával; a mama szűrővizsgálatainak dátumaival... Az állandó változások éve utáni január elején kevés a bizonyosság. Legfeljebb annyi, hogy ha az áfa mértéke vagy a benzin ára változik, akkor az végighullámzik minden más szolgáltatás díján és áruhoz kapcsolt cédulán is. Nem ilyen szimpla számítás lehet a kulcsa a matematikai és asztronómiai ismereteiről nevezetes maja tudomány mának szóló üzenetének. Ezért az új ciklus kezdetét a többség hajlamos történelmi léptékkel mérni. Vizionálták már fordulatként a szkeptikusok az Európai Unió szétrobbanását vagy az iszlám térhódítását ugyanúgy, mint a kínai gyarmatosítást. A globalizált világ azonban betüremkedett az otthonokba az internettel, és láthatóvá lett a nagyhatalmak természete. Az épp agonizáló kontinensnyi birodalomé is, amely a demokrácia álarca mögé bújva keres újabb és újabb casus bellit, hogy határain túli újabb és újabb háborút kirobbantva éltesse saját gazdaságát. Azt a gazdaságot, amely tátongó fekete lyukként nyeli el a világ erőforrásait. Igen, a miénket is, a kicsinek mondott Magyarországét is, és a tengerben csak csöppnek számító családi költségvetésekét is. E globális erőnek ellenállni képes lokalitások azok, amelyek egy új ciklus kezdetét jelzik. E lokalitás lehet egy hatalmaskodó kioktató levélre adott karakán válasz ugyanúgy, mint a helyi erők feltérképezése és egybekapcsolása. Ez utóbbi történik a cseh, lengyel, magyar és szlovák tudományos akadémia vezetőinek találkozóin. A tudománydiplomáciai esemény középpontjában most a kutatás lokális támogatása állt. A Magyar Tudományos Akadémia a versenyben, az utánpótlásban, az infrastruktúrában, a publikációs trendekben lemaradást érzékelve újrafazonírozta önmagát, így a 38 kutatóintézetből és 2 kutatóközpontból 5 kutatóintézetet és 10 kutatóközpontot csinált - a kiváló Szegedi Biológiai Kutatóközpontot érintetlenül hagyva. Az eddiginél nem sokkal több pénzt pedig koncentrálta: helyzetbe hozta a multidiszciplináris kutatásokat végző, kimagasló teljesítményt nyújtó, iskolateremtő tudósok köré szerveződő csoportokat - közte minden ötödik szegedi. Ezek összehangolt pályázati menedzsmentjével jelenik meg az uniós K+F projektjeiben és a világban a magyar tudomány példát szolgáltatva és egy új fejlődési ciklus indításának reményével. AKTUÁLIS 3 7 hosszú hétvégénk lesz 2012-ben MAGYARORSZÁG MUNKATÁRSUNKTÓL 2012-ben az újév kivételével minden ünnepnap hétköznapra esik. Magyarországon évente 10 ünnepnap van, amelyek közül húsvét- és pünkösdhétfő biztosan plusz szabadnapot biztosít. A fennmaradó 8 ünnep - január 1., március 15., május 1., augusztus 20., október 23., november 1., december 25-26. - azonban minden évben más napra esik. Egy jó évben - legutóbb 2007-ben, legközelebb jövőre - 8 napot is nyerünk, egy rossz évben, mint a tavalyi, mindössze 3-at. A Magyar Közlönyben megjelent nemzetgazdasági miniszteri rendelet szerint idén március 16-a, április 30-a, október 22-e, november 2-a és december 24-e pihenőnap lesz. Ez egészül ki a már említett húsvét- és pünkösdhétfővel, így összesen 7 hosszú hétvégével tervezhetünk 2012- ben. A pihenőnapokat szombatonként kell majd ledolgozni. Egy jó évben - legutóbb 2007- ben, legközelebb jövőre - 8 napot is nyerünk, egy rossz évben, mint a tavalyi, mindössze 3-at.