Délvilág, 2012. december (68. évfolyam, 281-304. szám)

2012-12-08 / 287. szám

Szieszta SZERKESZTI WERNER KRISZTINA Pilóta nélküli repülőgép, atom-, biológiai és vegyi szennyezések mobil felderítésére alkalmas páncélozott Komondor terepjáró, víztisztító berendezés: az utóbbi hónapokban ismerhette meg a nyilvánosság a magyar hadiipar e három fejlesztését. A honvédelmi miniszter a hadiipar régi fényéről beszélt - amellett, hogy bemutatjuk az új fejlesztéseket, a korábbiaknak is utánajártunk. A magyar hadiipar újra eléri régi fényét - ezt jelentette be az év első hónapjaiban Hende Csaba honvédelmi miniszter. Előzményként 2011 januárjában újjáalakult a rendszerváltás környékén megszűnt Haditechnikai Intézet. HAD­ÁSZAT FARKAS JUDIT Az utóbbi hetekben, hónapok­ban több magyar hadiipari fej­lesztést is bemutattak a nyilvá­nosságnak: a Honvédelmi Mi­nisztérium segítségével „járjuk körbe” az új fejlesztéseket. Utá­najárunk annak is, milyen múlt­ra tekint vissza hadiiparunk. A KEZDETEK A Magyar Királyi Haditechnikai Intézet története az Osztrák-Ma­gyar Monarchia koráig, a XIX. századba nyúlik vissza, írta dr. Hajdú Ferenc mérnök alezredes, a Haditechnika magazin felelős szerkesztője, a téma szakértője. Logikus, hiszen ekkorra a har­cok kimenetelét már sokkal in­kább a katonák felszerelése, a modern tüzérség döntötte el, mint a fizikai erő. Ha a fejleszté­sekből akarunk szemezgetni, ér­demes kiemelni a PKZ helikop­tereket, amelyek fejlesztésével a tüzérségi tűzhelyesbítő ballono­kat próbálták meg kiváltani. A Monarchiának azonban nem kellett, ahogy a Schwarz Dávid által tervezett léghajó sem, pe­dig később ennek mintájára épí­tette sajátját Ferdinand Zeppe­lin. Az első világháború és a tria­noni béke után a hadsereget fel­számolták. Horthy Miklós kor­mányzó 1930-ban hozta létre a Magyar Királyi Honvéd Hadi­­technikai Intézetet. 1933 végére megindult az ágyúgyártás, a ké­zifegyvergyártás, a járművek fej­lesztése - foglalta össze a szakértő. A két vlágháború kö­zött nagyok voltunk kézifegy­ver-fejlesztésben. A második vi­lágháború alatt a radarfejlesztés terén értek el szép sikereket, ek­kor készült el például a Turul, a repülőgép-fedélzeti rádióloká­tor-állomás prototípusa. ÚJRA FELVIRÁGOZTATNÁK A MAGYAR HADIIPART Komondor: nem csak kutya lehet HIDAK, GÉPPUSKÁK, ZAVARÓRENDSZEREK A második világháború után mindent elölről kellett kezdeni, az 1950-es években a „vas és acél országában” páncéltörő rakétá­kat gyártottak a háború alatt ki­fejlesztett 60 milliméteres ma­gyar rakéta alapján, de géppus­kafejlesztéseken is dolgoztak. Ezen a területen volt nagy név Kucher József, akinek 45 milli­méteres félautomata páncéltörő gránátvetője is évtizedekkel előzte meg a hasonló, nemzetkö­zi fejlesztésű eszközöket. Azt persze szovjet katonai tanács­adók döntötték el, melyik kuta­tási terület ítéltetett kudarcra. Na de nem csak a „lövöldözés” te­rén ért el hadiiparunk nagy ered­ményeket. Azon folyami, köz­vagy vasúti uszályhidak elemei, amelyeket polgári célú uszályok­ból hoztak létre, ma is működ­nek, a Megyeri híd építésénél is felhasználták őket. A diktatúra utolsó évtizedeiben zavaró-, rá­diófelderítő rendszereket expor­táltunk külföldre, a legnagyobb mennyiségben exportált magyar hadieszközök azonban ma is a Czapek Béla nevéhez köthető ku­mulatív aknák. A rendszerváltás előtt, 1988-ban kezdődött a mes­terlövész- és rombolópuskákból álló Gepárd fegyvercsalád fej­lesztése, hasonló kategóriájú fegyvereket korábban csak az Egyesült Államokban készítettek - foglalta össze cikksorozatában dr. Hajdú Ferenc. 15 TONNA, 96 KILOMÉTER ÓRÁNKÉNT A rendszerváltás után tömegével kezdték felszámolni a hadiipari cégeket. Hogy mi a helyzet ma? A modernizációs programok után ismét a fejlesztésekre „áll­tak rá” a szakemberek, és nem is csak a honvédség berkein belül. Az egyik leglátványosabb ma­gyar hadiipari terméket, a Ko­mondor névre keresztelt felderítő terepjárót a Gamma Zrt. nevű magáncég mérnökeinek köszön­hetjük. A részletes műszaki ada­tokat 2032-ig titkosították, annyit azonban tudni lehet: az atom­, Jelenleg is dolgoznak egy kísérleti minta legyártásán a Rá­ba H14.240AEL-103 katonai terepjáró tehergépkocsiból. A honvédség legfrissebb fejleszté­sei közé tartozik a közelmúltban bemutatott pilóta nélküli re­pülőgépcsalád: ezek a gépek egy­re nagyobb szerepet kapnak a ter­rorelhárításban és a „hagyomá­nyos” hadviselésben is. • • ^Tg?“ 5$ wgfWH-tw . mm . . 7 •*. Nem kellett a Monarchiának. A Schwarz Dávid által tervezett léghajó mintájára építette sajátját Ferdinand Zeppelin. A RÁBA A MONARCHIÁBAN A hadiipari ágazatban ma­gáncégek is dolgoznak: a Honvédelmi Minisztériumhoz kötődő cégek megközelítőleg ötezer embernek adnak mun­kát. A győri Rába­ már a tava­lyi államosítása előtt - sőt, a Monarchia idején - is ezek közé tartozott. A győri Ma­gyar Vagon- és Gépgyár Rt.-t 1896-ban alapították, 1902-ben a bécsi Artillerie Zeugs Depot (tüzérségi szer­tár) próbarendelést adott a gyárnak egy lövegtalp elké­szítésére. Egy év múlva már lőszerszállító kocsikat és lö­­vegmozdonyokat is gyártott, 1908-tól hadianyaggyártó részleget építettek, ahol lőszerszállító kocsikat, akna­vetőket, szétszedhető ba­rakkelemeket és céltáblaáll­ványokat is gyártottak. 1913-ban hadijármű-osztályt létesítettek, ez évtől alkal­mazzák a Rába védjegyet és készült el az első Rába teher­autó. Az elmúlt 115 év során számos olyan különleges ka­tonai konstrukció született, mint például a Botond, a FUG (felderítő úszó gép­jármű) vagy a PSZH (páncélo­zott szállító harcjármű). biológiai és vegyi szennyezések mobil felderítésére, analizálásá­ra és behatárolására alkalmas, komplex rendszerbe meteoroló­giai érzékelőket is beépítettek. AZ ATOM-, BIOLÓGIAI ÉS VEGYI SZENNYEZÉSEK MOBIL FELDERÍTÉSÉRE ALKALMAS PÁNCÉLOZOTT KOMONDOR TEREPJÁRÓ hogy a szennyezés terjedését is mérni tudja a levegőben. Ka­tasztrófavédelmi, speciális pol­gári és rendvédelmi feladatok el­látására is alkalmas. Körülbelül 15 tonna, a maximális sebessége 96 kilométer óránként. Megtudtuk, hogy a honvéd­ség legfrissebb fejlesztései közé tartozik a közelmúltban bemuta­tott pilóta nélküli repülőgépcsa­lád: ezek egyre nagyobb szerepet kapnak a terrorelhárításban és a „hagyományos” hadviselésben is. A kutatás-fejlesztés 2007-ben született Ha­dik András grófot a tör­ténészek az egyik legsi­keresebb hadvezér­ként tartják számon. A HADIK-TERV A hadfelszerelési iparkorszerűsítési terv (Ha­­dik-terv) célja a magyar hadiipar újjáélesztése, ennek keretében a hadiipari fejlesztések megva­lósítása. A honvédelmi tárca a tervvel az ország védelmi képességének növelését szeretné elérni, és cél az is, hogy a honvédelmi feladatok anyagi, technikai szükségleteinek jelentős részét hazai bázison biztosítsák és a termelői kapacitás növe­kedése a munkahelyek számának tervezhető nö­vekedését is maga után vonná. A Honvédelmi Minisztérium által létrehívott Védelemgazdasági Klaszterhez minden olyan vállalat csatlakozhat, amelyik a hazai alapokon nyugvó termelést (ha­­diipar vagy kettős felhasználású) folytat. A klasztert megalapító HM-felügyeletű vállalatok célja egységesen fellépni a külföldi és hazai piacokon, közösen képviselve Ma­gyarország hadiiparának érdekeit. Hadik András huszártábornok és császári tábornagy egy portyázás során Berlint is megsarcolta, 50 évesen a német birodalmi és csá­szári sereg ideiglenes fővezére, egy időben ellátta a budai kato­nai kormányzó és az erdé­lyi katonai főparancs­noki feladatokat. Ma­gyarországon első­­­­ként kezdeményez­te a jobbágy­rendszer fel­számolását. Halála előtt a bécsi Udvari Haditanács elnöke volt, kezdődött. Fő elemei: fedélzeti robotika irányítási rendszerrel szerelt légi jármű és ennek irá­nyítására, szállítására alkalmas földi operátorközpont. Ezeket a repülőket tartja a honvédség az első fontos lépésnek a hazai ha­diipar újjáélesztésében. A család - Meteor, Ikrán, Bora - minden típusából készült elektromos és benzinüzemű is, az Ikranon és a Borán HD- és orrkamera is segíti a feladat teljesítését, utóbbi HD-képfeldolgozó, összehasonlí­tó és kiértékelő szoftverrel is fel van szerelve. BŐVÍTHETŐ VÍZTISZTÍTÓ A minisztériumtól megtudtuk: a mostani fejlesztésekhez tartozik a Magyar Honvédség igényeinek megfelelően fejlesztett terepjáró autóbusz, alakítható belső térrel. November közepén „debütált” egy másik újdonság, a konténe­­rizálható víztisztító berendezés. Ennek kifejlesztését polgári igény, az európai uniós elvárás tette szükségessé, amely szerint az ivóvíz arzéntartalma nem lép­het át egy megadott határértéket. A szerkezet automatikus üzem­ben­­ és 10 pgr/1 határértékre tisztítja az arzénos vizet, a tároló­­tartályba tölti, a vízkivétel függ­vényében automatikusan után­­tölt, átöblíti a szűrőtornyokat. Több konténer egymáshoz csat­lakoztatható, akár 60-80 köb­­méter/óra teljesítményű víztisztí­tó kapacitás is kialakítható. A be­rendezések telepítése idén kezdődik az érintett települése­ken. A fejlesztéseket zárt rend­szerben tesztelik a Magyar Hon­védség szakembereinek bevoná­sával, csapatpróba keretén be­lül. LJ­ HADIK ANDRÁS A terv név­adóját, az 1700-as évek elején

Next