Délvilág, 2013. március (69. évfolyam, 51-75. szám)

2013-03-01 / 51. szám

2013. MÁRCIUS 1., PÉNTEK Adósságrendezés: Vásárhely és Mindszent járt a legjobban Információink szerint Hódmezővásárhely adósságának 70 százalékát vállalja át az állam - mintegy 143 milliárd forintot. Hasonló mértéket ért el a tárgyalásokon Mindszent, a város 61 milliós tehertől szaba­dul Szeged polgármestere nem elégedett. CSONGRÁD MEGYE MUNKATÁRSAINKTÓL Aláírta szerdán a megye tíz, ötezer fő feletti településének - Mórahalom, Csongrád, Ma­kó, Hódmezővásárhely, Szen­tes, Mindszent, Kistelek, Sán­­dorfalva, Szeged és Algyő - polgármestere az állami adós­ságátvállalásról szóló szerző­dést a megyei kormányhiva­talban. Lapunk információja sze­rint a szegedi és a makói ön­­kormányzatot hétfő este fél tízkor értesítette a Belügymi­nisztérium arról, hogy szer­dán mikor várják a település vezetőjét a megyei kormány­­hivatalba a szerződés aláírá­sára. Szegeden és Makón is kérték az adósság átvállalá­sáról szóló megállapodáster­vezetet, amelyet szerda dél­előtt kaptak meg a Belügy­minisztériumtól, lévén, hogy a kormány kedden mondta ki a végső szót, határozta meg az adósságkonszolidá­ció mértékét. Szerda délután negyedórás eltéréssel, egyenként érkeztek a polgármesterek, illetve meg­bízottaik, és írták alá a me­gyeháza harmadik emeleti ta­nácstermében B. Nagy László kormánymegbízott, Bodó Imre és Farkas Sándor országgyűlé­si képviselő jelenlétében a szerződést.­­ Választhattunk, vagy aláírjuk, vagy nem kapunk semmit - kommentálta la­punknak a történteket Sóly­mos László alpolgármester, aki Szeged nevében szerző­dött az állammal. Szeged 28 milliárd forintos adósságállo­mányát a tervezett mérték­ben, 50 százalékban vállalta át az állam. Botka László pol­gármester elmondta, nem elé­gedett az eredménnyel, mert a kormány több pénzt vont el Szegedtől, mint amennyit adott, és - megfogalmazása szerint - ezért még ünnepel­tetni is akarja magát. Hangsú­lyozta, miközben a kormány 1,6 milliárd forinttal több pénzt vont el Szegedtől, mint amennyi feladatot államosí­tott, addig a konszolidációval idén csupán 485 millió forint­tal csökken a város adósság­­szolgálata. Botka szerint Or­bán Viktor miniszterelnök szerdai sajtótájékoztatóján el­szólta magát, mert végered­ményben azt mondta, a kor­mány azokat az önkormány­zatokat támogatta nagyobb mértékben, amelyek féktele­nül vették fel a hiteleket. Makó 5 milliárd forintos adósságának felét viszi az ál­lam. A makói városháza tájé­koztatása szerint ebből az éves adósságszolgálat 250 millió forint, amelyből az ál­lam 50 százalékot, azaz 125 millió forintot vállal át. Ezt az összeget is beleszámítva az átalakult finanszírozás miatt mégis összesen 461 millió forinttal kevesebb idén az állami forrás Makó költségvetésében. A Belügyminisztérium ja­nuárban nyilvánosságra hoz­ta a honlapján, hogy milyen mértékű adósságrendezést tervez az önkormányzatoknál. Csongrád megyében ez több településnél is megváltozott, hiszen a kormány Szentesnél 40-ről 45 százalékra, Algyőnél 40-ről 50 százalékra, Csong­­rádnál 50-ről 60 százalékra, Mórahalomnál 40-ről 55 szá­zalékra, Hódmezővásárhely­nél pedig 60-ról 70 százalékra növelte a konszolidáció mér­tékét. Csongrád megye másik megyei jogú városának, Hód­mezővásárhelynek 20,7 milli­árd forint az adósságállomá­nya, melyből információink szerint 70 százalékot, 14,5 milliárd forintot vállalt át az állam. Szerettünk volna erről többet is megtudni, de Góbi Vilmos, a vásárhelyi önkor­mányzat sajtóreferense nem kívánt nyilatkozni az ügyben. Úgy tudjuk, Almási István polgármester és Lázár János, Miniszterelnökséget vezető államtitkár ma közös sajtótá­jékoztatót tart Vásárhelyen a város tárgyalásainak eredmé­nyéről. A legnagyobb, 15 százalé­kos emelés Mórahalomnál történt. Mire fordítja a kisvá­ros a felszabaduló forráso­kat? - kérdeztük Nógrádi Zol­tánt. A polgármester elmond­ta, az így felszabadult 17-18 millió forintos többletet fej­lesztésekre fordítják majd Mórahalmon. Félmilliárdos szociális településfejlesztés MÓRAHALOM. Nagyszabású be­ruházás indult a kisvárosban: szociális infrastruktúra-fej­lesztéseket terveznek - ennek a nyitórendezvényét tartották tegnap a városházán. Megépül a Fészek Integrált Közösségi Tér a Barmos György téren. A Móra Ferenc utcai egykori ha­tárőrségi ingatlant felújítják, egy akadálymentesített és két hagyományos szociális bérla­kást alakítanak ki, amelyek krízishelyzetbe kerülő csalá­dok számára biztosítanak majd elhelyezést. Az épület­ben rehabilitációs és szociális információs iroda is működik majd. A Munkácsy utcai vásár- és rendezvényteret átépítik, parkolóhelyeket alakítanak ki. A projekt céljául tűzi ki a helyi identitás erősítése érdekében egy szociokulturális portál ki­alakítását, gyermekintegráci­ós képzési programok meg­valósítását, bűnmegelőzési programok végrehajtását, a környezettudatosságot segítő szemléletformáló akciók meg­szervezését, a családsegítő szolgáltatások kiterjesztését, közösségfejlesztő programok megvalósítását. Az 559,4 millió forint összköltségű projekt 414,4 millió forinttal támoga­tott, európai uniós és magyar állami társfinanszírozású. Mó­rahalom önkormányzata 145 millió forintot biztosít. A megyét járja a kormánymegbízott CSONGRÁD PALATÍNUS CSABA_____________ Alig két hónappal azután, hogy a járási hivatalok átvették az ál­lami feladatokat az önkor­mányzatoktól, B. Nagy László Csongrád megyei kormány­­megbízott meglátogatja a hiva­talokat, hogy a tapasztalatokról tájékozódjon. Felkeres olyan vállalkozásokat is, amelyek a Nemzetgazdasági Minisztérium tavalyi munkahely-teremtési előirányzatából sikeres pályá­zatukkal vissza nem térítendő támogatást nyertek. Tegnap először Csongrádon, az Aero­­produkt Zrt. telephelyén tett lá­togatást, amely a maga 63 mil­lió forintos elnyert támogatásá­val az egyik legnagyobb fejlesz­tést, munkahelyteremtést való­sította meg a megyében. Kecs­kés Áron cégvezetőtől megtud­tuk: a beruházásnak köszönhe­tően 112 fő tovább­foglalkozta­tása vált lehetségessé.­­ 2013-ban is 10 milliárd fo­rintos összeget nyitottak meg, de idén könnyítésekkel lehet majd forráshoz jutni a nyertes vállalkozásoknak, ami újabb lökést adhat a régió fejlődésé­nek - mondta B. Nagy László. Zámbó Anita, a megyei mun­kaügyi központ igazgatója az idei pályázást megkönnyítő té­nyezők közül kiemelte: ezentúl nem kell fedezet a 2 éve sikere­sen működő vállalkozásoknak 15 millió forint pályázati össze­gig. - A kormányzattal közö­sen azon dolgozunk, hogy év­ről évre könnyebb feltételek­kel, minél több vállalkozás jut­hasson pályázati pénzhez. Ar­ra törekszünk, hogy a szakkép­zést összehangoljuk a munka­erőpiac keresletével, hiszen ez biztosíthatja a jövőben, hogy minden végzett szakembernek legyen állása, illetve a munka­­nélküliek egy átképző tanfo­lyam elvégzésével visszakerül­hessenek a munka világába. Körösi Tibor polgármester hozzátette: kiemelten fontos a szakképzés. - Jó annak a vá­rosnak, ahol jól működő vál­lalkozások vannak. Köszönet illeti az olyan vállalkozókat, akik nemcsak a sült galambot várják, hanem tettek, tesznek is a siker érdekében. A munkaügyi központ helyi kirendeltségén vállalkozói fó­rumon is részt vettek a látoga­tók, majd megtekintették a Csongrád Járási Hivatalt, ahol a részben közmunkások bevo­násával felújított épületben Holubán Csilla hivatalvezető bemutatta, hogyan működik az új központ. A megyejárás dél­után Szentesen folytatódott. Kilyukadt a híd SZEGED. A biciklisek legna­gyobb örömére kicserélték teg­nap délelőtt a Belvárosi híd ki­lyukadt közműfedelét. Az átke­lő Szegedre vezető magasított kerékpársávján megsérült a burkolat. Közvetlenül az újsze­gedi pillérnél focilabda nagysá­gú lyuk nyílt. Lehetett rajta ke­resztül látni a hat centi vastag fedél vashuzaljait, lejjebb szá­mos közművezetéket, a híd fémszerkezetét és a Tisza szür­kés hullámait. Nagyot döccent rajta a figyelmetlen bringás, ar­ról nem is beszélve, hogy igen­csak elcsodálkozott, amikor visszament megnézni, hol is harapta el a nyelvét. Tegnap egy szervizautó és három mun­kás jelent meg a helyszínen, és hosszasan feszegette a négyzet alakú fedlapot. Azt mondták, a kerékpársáv burkolatára kent anyag folyt a résekbe, ezért nem mozdult a vasalt beton. Arra gyanakodtak, hogy a fa­gyok tették tönkre a burkolatot. A híd mindkét oldalán a burkolat alatt húzódó közmű­­vezetékek javítására létesül­tek ezek az úgynevezett szere­lőaknák. Az egyik ilyen akna vasaltbeton-fedele hibásodott meg, ezt csütörtökön a köz­műtulajdonos távközlési cég kicserélte - tudtuk meg Ma­­rovszki Bélától, a kezelő Sze­gedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. útügyi csoport­­vezetőjétől. A szakember hoz­zátette: hasonló hiba, ha nem is gyakran, de előfordul, ko­molyabb balesetveszélyt azonban nem jelent, mivel a fedlap anyaga vasalt beton. Ez a veszélyforrás tehát megszűnt a Belvárosi hídon. Az úttesten maradt még javíta­nivalója a kezelőnek. A dilatá­ciós elemek környékén és a kö­zötte lévő felületen is méretes kátyúk tátonganak. Olyat is ta­lálni, amelyben egy autó kere­ke félig eltűnne. Az útügyi szakember elmondta: az útbur­kolat hibáit - kedvező időjárás esetén - már pénteken kijavít­ják. A teljes helyreállítására, vagyis a burkolat, a járda és a lépcső felújítására az előzetes becslések alapján közel 200 millió forintra lenne szükség. hírközlő kábel Egy lyukkal kevesebb a szegedi Belvárosi hídon. FOTÓ: Karnok csaba AKTUÁLIS Magyar gyapot TOMBÁCZ RÓBERT tombacz@delmagyar.hu Időnként olyan érzésem van, mintha A tanú című Ba­csó-film világában élnék. Mondjuk amikor az áruló Si­­mor András parlamenti meghallgatásán az ítélet hama­rabb kész van, mint hogy a „vádlottat” meghallgatnák. Vagy amikor a citromot magyar narancsként tálalva azt állítja Matolcsy György, hogy olyan sikeres a magyar gazdaság, hogy egész Európa irigykedik ránk. Netán amikor Orbán Viktor - az a gyanús, ami nem gyanús ala­pon - a belső ellenség után kutatva arról beszél, hogy vörös gatyások férkőztek a narancs gatyások közé. Amúgy pedig - hallottuk a lényeglátó miniszterelnöki elemzést - már a cse­csemők is tudják, hogy ide most aztán érdemes megszületni, ezért vannak többen. Mit mondjak, ijesztő. Hasonlóan ab­szurdnak tűnik az adósságban vergődő önkormányzatok és a megmentő szerepében tetszelgő kormány viszonya is. Nehéz eldönteni, hogy a politikai haszonra törekvő szimpla képmutatás hajtja-e a kabi­netet, vagy tényleg elhiszik a kormány prominensei, hogy segítő kezet nyújtanak a településeknek. Hogy ki­húzzák őket abból, ami részben tőlük származik. Arról ugyanis nem szabad megfeledkezni, hogy az önkormányzatok bevételeinek zömét maga az állam szipkázta el - többek között ezért nem tudják fizetni az adósságaikat. Elvették ugyan a feladatok egy részét is, de azt nehéz lenne tagadni, hogy korántsem annyit, amennyi bevételt. És hát a sikerpropaganda ellenére sem jönnek csőstül a befektetők, nem szaporodnak a munkahelyek, nem tukmálják a bankok a vállalkozói hi­teleket. Egyszóval a gazdaság is tetszhalott állapotban van. Márpedig ha nincs gazdasági növekedés, a telepü­léseknek sem lesz több bevételük, amivel az elszipkázott bevételeket pótolhatnák - a lecsúszás pedig folytatódik. Persze azt minden derék magyar tudja, hogy mindez „az elmúltnyolcév” bűne, és kedves vezetőink mindent megtesznek, hogy egyszer csak fellendüljünk. De azért az mégiscsak jobb lenne, ha az önkormányzatok maguk gazdálkodnának a saját bevételeikkel, és nem egy nagy testvér kegyétől vagy hóbortjától függne az ott élő em­berek élete. Magyarországon ugyanis negyvenévnyi szocializmusnak csúfolt próbálkozás után is csak óriási csődöt hagyott maga után a paternalista államfelfogás. Érdemes lenne még azelőtt észhez térni, hogy beve­zetnék a tervgazdálkodást, és gumipitypangot meg gya­potot kezdenénk el termeszteni az Alföldön. 99 Abszurdnak tűnik az adósságban vergő­dő önkormányzatok és a megmentő sze­repében tetszelgő kormány viszonya. Felvételi: ma lejár a határidő MAGYARORSZÁG. Ma éjfélig még lehet jelentkezni a felsőoktatási intézmények szeptemberben induló képzéseire, egy felvéte­liző legfeljebb öt képzést jelöl­het meg. A képzések listája és a jelentkezés tudnivalói a hivata­los kiegészítéssel együtt megta­lálhatók a www.felvi.hu honla­pon elérhető felsőoktatási fel­vételi tájékoztatóban. Jelent­kezni a honlap e-felvételi rend­szerén keresztül is lehet. A csa­tolandó dokumentumok beér­kezése így biztosabb, a hibázási lehetőség pedig minimális, mi­vel nem lehet nem létező szakot megjelölni, illetve a rendszer szűri a hibákat. A rendszerben az adatok elmenthetők, az űr­lapok kitöltése bármikor foly­tatható. Akiknek nem áll mód­jukban elektronikusan jelent­kezni, azok a papíralapú jelent­kezési lapokat beszerezhetik a képzéseket meghirdető felső­­oktatási intézményekben, az Educatio Nonprofit Kft., illetve az Oktatási Hivatal ügyfélszol­gálatán, valamint a kormány­hivataloknál. A felvételi eljárás alapdíja 9000 forint, ezért ösz­­szesen három jelentkezési he­lyet lehet megjelölni. Ezenfelül további két hely megjelölésére van lehetőség, amiért egyen­ként 2000 forint kiegészítő dí­jat kell fizetni a jelentkezéskor.

Next