Délvilág, 2013. augusztus (69. évfolyam,178-203. szám)

2013-08-26 / 198. szám

G SZEGED ÉS TÉRSÉGE SZEGEN járta Algyő, Deszk, Dóc, Domaszék, Ferenc­­szállás, Klárafalva, Kübekháza, Röszke, Sándorfalva, Szatymaz, Szeged, Tisza­­sziget, Újszentiván KÖRKÉP A lovasklubé a lovasnapok ALGYŐ. Tíz éve vette át a szervezést a gazdakörtől, idén is sikerre vitte Algyőn az au­gusztusi lovasnapokat a helyi lovasklub. Az idei algyői lo­vasnapokat emlékezetessé te­szi, hogy először használták a helyi szabadidőközpont köze­lében kialakított új fogathajtó és díjugrató pályát. A létesít­ményt 130, az ország külön­böző pontjairól érkező ver­senyző, félszáz fogat minősí­tette. A pénzdíjas algyői ver­senyt idén is támogatta a he­lyi önkormányzat. Bakos Ist­ván egyesületi vezető szerint az Algyői Lovasklubnak is kö­szönhető, hogy az utóbbi évti­zedekben megsokszorozódott a településen a lovak és foga­tok száma, egyre többen ked­velik a lovas programokat. Becslése szerint immár 30-40 lovat, 5-6 fogatot tartanak a nagyközségben. Magyarcsanádról Algyőre ALGYŐ. 90 éves lett Túri Lász­­lóné Sütő Ilona. A Magyarcsa­nádról Algyőre költözött falube­lit az idei jeles évfordulós szüle­tésnapon, Némethné Vida Zsu­zsanna alpolgármester is kö­szöntötte az önkormányzat ne­vében. „Keményen dolgoztam én is, fiatalkoromban a nagylaki kendergyárban, aztán focilabdá­kat varrtam. Mikor férjhez men­tem, a ház körül lett sok a dol­gom” - magyarázta Ilonka néni. Miután 1990-ben meghalt a fér­je, Magyarcsanádról Algyőre hívta nővérének három lánya közül az egyik, Ili, aki azóta is gondoskodik az immár 90 esz­tendős Túri Lászlóné Sütő Ilo­náról. Ilonka néni szerint az al­győiek barátságosak, befogad­ták, így ő már igazán algyői. MILYEN A MI UTCÁNK? Rákóczi utca: sugárút vágja ketté Mintha nem is ugyanaz az utca lenne a szegedi Rákóczi a Pető­fi Sándor sugárút jobb és bal oldalán. A Mátyás tér felőli rész a város - hivatalosan Al­sóvároshoz is tartozik a mó­­ravárosi a falu. SZEGED FEKETE KLÁRA - Családias a környék, amit kedves emberek laknak, min­denki ismer mindenkit - ezt Teleki Mónika mondja a Rákó­czi utca elején található Má­tyás cukrászdában, miközben egy hatalmas adag fagyit mér ki. - Én dolgozni járok ide Ró­­kusról, ami egy más világ Al­sóvároshoz képest. A Mátyás térről indulunk el utcát nézni, eszünkbe se jut a másik végéről nekifutni a Rá­kóczinak. Mint a mágnes, úgy vonzza az embert az alsóváro­si templom környéke, sokkal inkább ez a városias rész, a felvég, semmint a falusias jel­legű móravárosi alvég tetszik meg elsőre. Mire azonban az utca végére érünk, megválto­zik a véleményünk. A Petőfi Sándor sugárút fe­lé haladunk, az utca mindkét oldalán régi, felújított porták és új társasházak váltakozva követik egymást. Kevés az el­hanyagolt épület, de üzletből sincs túl sok. Piros pont, hogy van egy patika, ami javítja az emberek komfortérzetét. És egy hamisítatlan külvárosi kocsma, a Géza tanyája presz­­szó - nem tudunk elmenni mellette anélkül, hogy be ne néznénk. Névadója, Pálfi Géza méri a sört, aki nem messze, a Pálfy utcában lakik. Megtud­juk: 1968-tól élelmiszerbolt volt a kocsma helyén, amelyet Géza szülei vettek át Kelemen nénitől, a 90-es években azon­ban tönkrement. 1998-ban nyílt meg a mostani vendéglá­tóhely, de egy éve már új tulaj­donosa van, a volt tulaj most alkalmazott. Az egyik törzs­vendég, Imre azt meséli, 1967-ig itt lakott a Rákóczi ut­cában, de azóta is visszajár azokhoz a barátokhoz, akikkel együtt gyerekeskedett. A kevés üzlet egyike hor­gászbolt, ahonnan éppen Za­kar Péter, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke jön ki cso­maggal: a Balatonra indul horgászni a hétvégén. - A Mó­ra utcában lakom, de mindig itt vásárolok - mondja, és így folytatja: - A Rákóczi utca, az egész környék a templommal, a cukrászdával az egyik leg­jobb hely Szegeden. A Petőfi Sándor sugárút­hoz érünk: ez a város veszé­lyes kereszteződése, a villa­mospálya, a közeli buszmeg­álló nehezíti a járművek ka­nyarodását, meg az is, hogy mindenki megy világnak, amerre lát. A folytatásban a Rákóczi utca már Móraváros­­hoz tartozik, és teljesen el­csendesedik, sehol egy járó­kelő, sehol egy üzlet. A házak jellegzetesen nagy alapterü­­letűek, abban az évtizedben épültek, amikor még nem ta­karékoskodtak az emberek. Becsöngetünk egy tetsze­tős házba. Régi ismerős nyit­ja ki a kaput, Bagi Ádám vál­lalkozó, családi gazdálkodó. - 1986-ban költöztünk ide, mi építettük a házat, ma már csak ketten lakjuk a felesé­gemmel, leszámítva, amikor mind az 5 unokára egyszerre vigyázunk. Ez egy nyílegye­nes utca, télen távcsővel lá­tom a nagyállomás óráját. A Értékelés + Szinte kifogástalan úttest, gondozott parkolók, alig-alig lyukas járdák. + Új társasházak, felújított 100 éves épületek. + Autóbusz- és villamosmeg­állók a közelben. + Karnyújtásnyira a móraváro­­si bevásárlóközpont. - Nagy az átmenő forgalom, balesetveszélyes a Petőfi Sán­dor sugárúti kereszteződés, szomszédokkal barátságot kötöttünk, és a közeli Csere­pes soriakkal is „békés egy­más mellett élésben” va­gyunk. Ezt azért mondom, mert kérdezik az emberek, van-e bármi probléma a kör­nyéken, hát nincs. Sokat je­lentett az itt élőknek az, hogy felépült a bevásárló­­központ. Miért más jellegű a Rákóczi utca eleje, mint a vége? Bagi Ádám szerint a templom és a Petőfi között okosabban épít­keztek, mivel üzleteket alakí­tottak ki a földszinten - ez az ő térfelükre nem jellemző. Vi­szont itt még napsugaras ház is akad. A gyógyszertár is Rákócziról kapta a nevét. FOTÓK: KARNOK CSABA Zakar Péter mindig a Rákóczi utcai horgászboltban vásárol. Bagi Ádám szerint a bevásárlóközpont sokat lendített a környéken. Pálfi Géza régi alsóvárosiaknak méri a sört. 2013. AUGUSZTUS 26., HÉTFŐ Várjuk javaslataikat Az elkövetkezőkben városok, falvak utcáit járjuk a megyé­ben. Megnézzük, hogy tartják rendben a házakat és a házak elejét az ott élők, jelképesen piros és fekete pontot adunk a lakóknak, önkormányzatnak egyaránt. Hívjanak meg ben­nünket, várjuk javaslataikat a szerkesztoseg@delmagyar.hu e-mail címre. Vadkertivel és Nagy Péterrel avatták fel a máltai sportparkot Rekreációs és sportparkot adtak át szombaton a Retek utcai mál­tai játszótér szomszédságában. Ide a hintázásból már kinőtt fia­talok mellett a felnőtteket is várják. Az elkerített, zárható sportpálya és az őrzött terület vélhetően jó darabig a város legmodernebb sportparkja lesz. SZEGED TÍMÁR KRISZTA ______ Egész napos programsorozat­tal adták át szombaton a Mál­tai Rekreációs és Sportparkot a Retek utcai játszótér szom­szédságában. Az egykori töre­dezett aszfaltú dühöngőre rá sem lehet ismerni: 40 millió fo­rintból modern, minden kor­osztály számára használható teret alakítottak ki. A területet a szegedi önkormányzat ingye­nesen adta át használatra. A gumiburkolatú, zárt sport­pályán kosarazni, kézilabdázni és focizni is lehet. A téren ping­pongasztalokat és szabadtéri fitneszgépeket is felállítottak, az egészet pedig salakos futó­pálya veszi körül. A sportpálya ugyanolyan nyitva tartással működik majd, mint a játszó­tér, a többi eszközt, például a szabadtéri fitneszgépeket azon­ban bármikor lehet használni - mondta Győri-Dani Lajos, a Ma­gyar Máltai Szeretetszolgálat ügyvezető alelnöke, aki ünnepi beszédében azt sem titkolta: a környékbeli lakosságnak vol­tak fenntartásai a beruházással kapcsolatosan. - Meg kell ta­nulni úgy használni a sportpar­kot, hogy ezt ne érezzék teher­nek az itt lakók - fogalmazott. A sportpark létrehozásával a Máltai Szeretetszolgálat célja, hogy az idősebbeknek is hasz­nos elfoglaltságot kínáljon. A gépeket korosztálytól függetle­nül bárki használhatja, az ön­kéntesek által a jövőben itt szervezett sportprogramokkal pedig azokhoz a fiatalokhoz szólnak, akik kinőttek már a hintázásból, és fogékonyak a csapatsportokra. Az átadóünnepségen részt vett Sólymos László alpolgár­mester, Nagy Péter súlyemelő olimpikon és Kretovics László szeged-rókusi plébános. Meg­tartották az első igazi meccset is: Vadkerti Attila, a Pick Sze­ged játékosa kézilabdázott a gyerekekkel. A programsorozat egyben a Retek utcai máltai játszótér 12. születésnapi ünnepsége is volt, így egyszerre két helyszínen zaj­lottak a programok. Egész nap ingyen állt a gyerekek rendelke­zésére az arcfestés, trambulin és ugrálóvár, a felnőttek pedig a Máltai egészségsátorban ellen­őriztethették vércukrukat, vérnyomásukat, testzsírjukat. Emellett volt kézműves-foglal­kozás, táncbemutató, koncert, bohócműsor, és rendeztek kü­lönféle versenyeket is. Az ün­nepséget tortaosztás zárta. Vadkerti Attila a labdajátékok szépségeibe avatta be a fiatalokat. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA

Next