Demokrácia, 1946. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1946-08-18 / 33. szám

Kezdik meghálálni a lengyelek is a magyar vendégbarátságot, amiért a németek elöl hozzánk menekült katonáknak és polgároknak éveken át otthont és ellátást adott ez az ország és a népe. 1930 szeptemberétől Magyarország német megszállásáig csaknem másfélszázezer lengyel kapott menedéket nálunk. Mindenki tudja, hogy milyen sors várt volna e menekültekre, hogyha politikai vagy hadifogolyként Németországba, a nácik karmai közé kerülnek. Azt is tudja mindenki, hogy mily nagy bűnéül rótták fel Hitlerék Magyarországnak azt, hogy otthont mert adni a lengyeleknek, az antifasiszta osztrákoknak, cseheknek, a zsidóknak és általában az idemenekült üldözötteknek. Még a jobboldali Teleki- és Kállhy-kormányok javára is csak erényül tudható be a szívós és tudatos emigránspártolásuk, ahogyan a németek felé saját házukat tartva igyekeztek táplálni s megvédeni a végsőkig a Magyarországra menekült lengyeleket Hitlerék halálos dühe elöl. Nagy szeretettel vállaltuk őket vendégbarátainknak. Nemcsak a magyar baloldaliak erkölcsi magatartása volt emberséges irányukban, hanem a mérsékelt jobboldal felől is általában a legjobb indulattal kezelték a sorsukat. Még a németbarát beálllítottságú emberek nagyobb tömege is az ő érdekükben „falazott", mert még az ilyen magyarokban is volt jórészt annyi emberség, hogy az idemenekült lengyelektől ne tagadják meg a kenyeret, az otthont, a könyörületességet, a biztató szót és a barátságot és semmiképpen se szolgáltassák ki őket hitvány üldözőiknek. Ez az egyszerű történelmi valóság, aminek nyomán nem kérünk hálát s nem nyújtunk be számlát. Kötelességünket teljesítettük csupán: amennyire az alkalom és a lehetőség azt megengedte nekünk. Lengyelbarátságunkat aztán most „hálálják“ meg a lengyelek, váratlanul. A béketárgyalások asztala előtt ugyanis Párizsban még ők is kártérítési igényt jelentettek be ellenünk. Ki kell bírnunk e furcsa lengyel kártérítési követelést nekünk magyaroknak, mert végső sorban majd mégsem nekünk lesz belőle a legnagyobb kárunk. Sajnáljuk a szegény lengyeleket, amiért ők csak így tudnak hálásak lenni. Lám, még legnagyobb elesettségünkben sem mi magyarok vagyunk a környező népek között a legszegényebbek. (N—y) Az „ötvenéves" Szabadalmi Imbol az újjáépítés és a magyar életerő diadalíve: ott feszül készen a Duna fölött a Szabadság-híd — a nagy rombolás után Buda és Pest között már a második híd, amelyet a romlásba taszított ország a maga erejéből emelt. Alig félesztendeje, hogy a hídépítők hozzáláthattak a Dunába döntött híd helyreállításához, ami az eszközökben és a nyersanyagban való szűkölködés, meg a munkaerő-hiány miatt éppen olyan emberfölötti feladat volt, mint a Kossuth-híd megépítése. A hídépítőknek, a mérnököknek és a vasalkatrészt készítő munkásoknak éppen úgy a hiányosan táplált szervezetük minden erejének megfeszítésére volt szükségük, hogy a Szabadsághad idejében elkészüljön, mint a télen a jég beálltára a legjobbkor befejeződen Kossuth-híd megalkotásakor. Az új hidak — amelyeknek segédmunkáiban időnként gyárak, hivatalok közintézmények alkalmazottai is közremunkálni segítettek — példaadó emlékjelei annak, hogy a magyar nép életereje és jövőjébe vételi hite, a német „szövetség“ és a nyilaskereszt jegyében elkövetett országpusztításban sem veszett el. ötvenedik évében újjáépült, mint első megnyitásakor írták: a „századokra szóló nagyszabású új híd“ mert különös véletlen, hogy éppen félszázaddal ezelőtt avatták fel. 1890 szeptemberében épült meg a 331 m hosszú és 20 m. széles híd hazai anyagból és magyar kéz munkájából, nem mint a Lánchíd és még utóbb a Margit-híd is, hangsúlyozta akkor a sajtó. Harmadfél millió forintba került, míg a Lánchíd — amelynél rövidebb, de szélesebb — hetedfél, a Margit-híd pedig ötmillióba. Az ezredévi ünnepségek keretében, október 4-én délben nyitotta meg a hidat a király, Dániel Ernő keresk. miniszter avatóbeszéde után. Majd a híd egyik toronygombjába „ezüst tokban“ elhelyezték a híd terveiről és megépítéséről szóló emlékiratot. . .villamoskocsik is fognak rajta járni. . .“ — jelentették akkor az újságok és hogy ötven év múlva most ugyanezt írják, a magyar munkásnak, alkotóerőnek ez ma még nagyobb diadala, mint volt félszázaddal ezelőtt. Kétezerötszáz gépjárművet kap Magyarország Rövidesen megkezdődik a 15 millió dolláros amerikai árukölcsön leszállítása A magyar nemzet nagy hálával fogadta az amerikai kormánynak azt az elhatározását, hogy megszálló hadserege feleslegessé vált anyagának egy részét — mintegy 15 millió dollár értékű teherautót, orvosi műszert, textilanyagot — c.adja Magyarországnak, mégpedig hosszabb lejáratú hitel keretében. Az HSA kormányának e döntése alapján megindultak a tárgyalások, amelyek — mint ismeretesek — ránk nézve kedvező megoldást nyertek és csupán a szállítás időpontja és a technikai lebonyolítás hátráltatta, hogy mindezideig még nem érkeztek meg hazánkba az annyira nélkülözött áruk. A „Demokrácia“ munkatársa jól beavatott helyen értesült, hogy a szállítás rövid napokon belül megkezdődik. A szállítás technikai lebonyolításával megbízott vállalat vezérigazgatója csütörtökön érkezett haza kéthónapi párizsi tartózkodásából és a következő felvilágosítást adta: „ A tízmillió dolláros anyagvásárlási hitel, amely időközben ötven százalékot emelkedett, most igen nagy segítség nekünk. A francia fővárosban tett látogatás során hetekig tárgyaltam az illetékes tényezőkkel és közölhetem, hogy az eddigi késlekedés oka kizárólag a közlekedési eszközök hiánya. A franciák — bármennyire is igyekeztek — nem tudtak korábban megfelelő mennyiségű vagont rendelkezésünkre bocsátani. Most ez az akadály teljesen elhárult és megkezdődött az amerikai kormány által nekünk juttatott áruk bevagonírozása. Még egész rövid néhány nap és megindulnak a vonatok Magyarország felé. Arra a kérdésünkre, hogy mit kapunk a 15 millió dolláros hitel keretében, a következő választ kaptuk: — Elsősorban gépjárműanyagot, összesen 2518 darabot, amely 3 és fél millió dollárnak felel meg. A különböző, nagyságú és lóerejű jeepekből egész tömeg jön, míg hatalmas tehergépkocsikból 80 darabot enged át nekünk az USA kormánya s 13 darab legmodernebb mentőkocsi fogja szolgálni a gyorssegélyt a szerencsétlenül jártak számára. Vontatókocsik, szerelőkocsik, az annyira nélkülözött hegesztőkocsik több tucatját kapjuk meg. Néhány nap, esetleg hét telik el és már amerikai vontatóhajók is közlekednek majd a Dunán. Postai anyagok, erősítő berendezések, huzalok, orvosi műszerek, kötszerek, gyógyszerek, vérátömlesztő hűtőkészülékek, a legmodernebb kivitelű amerikai gyártmányok enyhítik majd azokat a hiányokat, amelyekben a náci és nyilas rablások miatt annyira szenvedünk. Nagyban enyhíti majd a textilanyaghiányt a számokban alig kifejezhető fehérneműruha, gyapjútakaró, amelyet az USA enged el számunkra és a gumicsizmák, bakancsok ezrei jól jön majd télvíz idejére a nélkülöző lakosságnak. Tűzoltótömlök, traktorok, hordozható hegesztőműhelyek, hegesztő kábelek, búvárfelszerelések és még sok minden, itt felsorolhatatlan árucikk érkezik, amelyekkel ha tökéletesen nem is pótoljuk a gazdasági élet hiányait, de lényegesen hozzájárulnak a mai sanyarú helyzet enyhítéséhez. A magyar kormány kiküldöttjei a helyszínen lesznek már a bevagonírozás pillanatától kezdve. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kormány saját maga végzi az átvétel munkáját, mert tudomásom szerint az egyik legnagyobb magyar szállítócéggel van megállapodása, amely mind a szállítmány biztonságáért, mind a gyors és zavartalan megérkezésért felelős. A szállítási költségeket, úgy tudom, az amerikai kormány vállalta magára, de biztosítani is kell az árut. A biztosítási díjak a jelen pillanatban 1—2% között mozognak. Ezt mindenesetre Magyarország viseli. — Ha az áru itt lesz, idejekorán intézkedés történik a szétosztására. Ezt a feladatot olyan közülek kapják, amelyek eddig is foglakoztak hasonló áruk forgalombahozatalával. Úgy tudom, az iparügyi minisztériumban már kész tervek vannak az áruk szétosztására. A magyar gazdasági élet számára nyújtott amerikai segítség minden bizonnyal eléri célját: a megújhodás, az újjáépítés fokozott előbbrejutását. Éppen ezért a magyar gazdasági élet a legnagyobb örömmel várja a szállítmányok megérkezését. M. S. MŰVÉSZET * Demokráciában Zilahy Lajos Csöndes élet című elbeszélése nemrégiben jelent meg a francia könyvpiacon s azóta több nagy párizsi újság nagy elismeréssel foglalkozik a kitűnő magyar íróval. Zilahy egyébként a közeli hetekben indul el szovjetúnióben és amerikai tanulmányútjára. Reményik Zsigmond új regényen dolgozik. Nagy részvét mellett helyezték örök nyugalomra szerdán délután Radnóti Miklóst, a kiváló költőt, aki az egyik munkatáborban pusztult el és holttestét most találták meg egyik tömegsírban. Cs. Szabó László a Dunáról ír könyvet. Már hetek óta a helyszíni tanulmányozáson van. Karinthy Frigyes életrajzán és írói portréja megrajzolásán dolgozik fiai Karinthy Ferenc. • Kunszery Gyula, a kitűnő író és publicista családjában csütörtökön meghitt összejövetel volt: az újszülöttet „iktatták be“ a Gábor Lajos nevekbe. évadban felújítja Shakespeare Rómeó és Júliáját, amelyet a kis színpadon újszerű beállításban készül a közönség elé vinni. Romeo már van: Kállay Ferenc, a fiatal színésztehetsége játssza, Júliát azonban nehezebb találni, bár 49 reflektáns jelentkezett a szerepre. Ezek közül mindössze öt maradt versenyben. Fényes Alice, aki másfél év óta Bukarestben él, a napokban Budapestre érkezett és egyik magánszínházunkkal tárgyalásokat folytat, hogy a tél folyamán vendégszerepel. A Pesti Színház augusztus 31-én újítja fel Hunyady Sándor Lovagias ügy című vígjátékát. A három főszereplő: Gombaszögi Ella, Mihályi Ernő és Rádai Imre. A Vígszínház a fiatalok jegyében kezdi meg új szezonját. A törzstársulat több fiatal színésszel szaporodott, ezek Farkas Erzsébet, Mindszentiiy Magda, Németh Marika, Bárdy György, Bárkonyi Róbert. Budapest új színész-autótulajdonosa: Várkonyi Zoltán, a Művész Színház igazgatója Jávor Pál a jövő héten tér vissza romániai vendégszerepléséről s utána rövid pihenés után elindul amerikai turnéjára. A budapesti színészek a közeli napokban garden partyt rendeznek Góth Sándor javára.* Tóth Aladár, az opera□ ház új igazgatója az elmúlt kedden mutatkozott be. Az Operaház új évadja az eddigi tervek szerint szeptember második hetében kezdődik meg. Lehár híres operettjét, A mosély országát játszották szombaton az Állatkerti Szabadtéri Színpadon. Neményi Lili és Rosier Endre volt a két főszereplő. Beethoven IX. szimfóniája kerül hétfőn bemutatásra az Állatkertben. Komor Vilmos vezényel, Neményi Lili, Basindcs Mária, Rosier Endre és Kálmán Oszkár éneklik a szólamokat. Szalay Karola, az Opera volt prímaballerinája Olaszországból rokonai és ismerősei látogatására Budapestre érkezett. Zerkopisz Béla, Budapest népszerű nótaköltője műveiből, az évtizedek óta frissen élő dalokból és operettekből állítanak össze egyveleget, amely szeptember első hetében az Állatkerti Szabadtéri Színpadon kerül előadásra. A Székesfővárosi Zenekar bécsi vendégszerepléséről folynak tárgyalások. A vendégjátékra ősszel kerülne sor. ГЭПП IMI Augusztus 29-én tesz a STUlb IMI bemutatója a Mesél a film... című új magyar filmnek. .. premiert ünnepélyes külsőségek között tartják meg, a díszelőadást az Újságírók Szanatórium Egyesülete javára rendezik. Palugyay Miklós dr., a Budapesten megalakuló nagy amerikai filmvállalat vezérigazgatója a napokban indul el külföldi útjára, amelyen az új «nagy vállalat », amely tudvalévően valamennyi amerikai filmgyár érdekeltsége lesz — ügyeit tárgyalja meg. A Keskenyfilm Szövetség Reáltanoda utcai helyiségében sorozatosan adják elő a háborúról készült amerikai dokumentumfilmeket. Erich Pommer, a nagy filmproducer, aki tíz esztendeje emigrációban élt, visszatért Berlinbe és hivatalos megbízatással átvette a német filmgyártás újjászervezési munkálatait. Pommer szeptember közepén Budapestre is ellátogat és programmjában egy német-magyar verziós film gyártása is szerepel. Cziffra Géza, a magyar filmíró és rendező Bécsben új filmet fejezett be. M WiSyIT ,"Г", kiváló grafikus, akinek ostromrajzai a londoni Stúdióban is megjelentek, tizenkét hatalmas rajzot készített a Szabadság-híd újjáépítéséről. A rajzokért két múzeum is verseng: a közlekedési és a történeti. A Bibliotheca Officina kis tárlatai ősszel újra megnyílnak. Elsőnek két fiatal festőt mutatnak be. Schubert Ernő festőművész Szentendrén dolgozik és őszi kiállítási anyagát készíti elő. Zádor István: Budapest 1915 című rajzalbumát, amely az ostromlott és a nyilasok meg a németek által feldúlt magyar fővárost örökítette meg, a béketárgyalásokra kiutazott újságírók magukkal vitték. Most egyik párizsi lap foglalkozik az albummal. Szeptember 20-án kisplasztikai kiállítás nyílik Budapesten a kiállításon ennek a művészetnek legkiválóbb képviselői vesznek részt. r » [S› А [г^П/Р] A magyar rádió az orosz követségtől több új értéket hanglemezt kapott ajándékba. Rachmaninoff, Rimszkij —Korzakov, Csajkovszkij legszebb művei csendülnek fel ezeken a lemezeken, amelyek jövő hétfőn, augusztus 26-án kerülnek először a rádió hanglemez-műsorára. Szeptember közepén a magyar szüretről ad helyszíni közvetítést a rádió. Este a guzsalyosban címmel érdekesnek ígérkező előadásra készül Ascher Oszkár, a kiváló versmondó .Az előadásra valószínűleg augusztus utolsó napjaiban kerül sor. Ascher partnere Gyimessy Pálma tesz. Aszlányi Károly népszerű vidám darabja, a Sok hűhó Emmiért felújítására készül a rádió. Szeptember elsején kerül a mikrofon elé. .A francia vígjátékciklus legközelebbi előadása Marcelle Capron Az idill című játéka lesz. Augusztus hó1-én kerül bemutatásra. Független nyomda, Budapest, VI., Eötvös u. 12 POLITIKA 1. TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI HETILAP Felelős szerkesztő Antaltfy Gyula — Szerkesztő: Pánczél Lajos— Főmunkatárs: Orbulay Gyula Szerkesztőségi órák: II — ig Kéziratokat nem őrzőnk meg Is nem adunk vissza Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, VI., Eötvös u 12 — Telefon- 420 112 Felelős kiadó- Oszvoldik Gusztáv. A nürnbergi per mragójára Rövidesen ítéletet hirdetnek Nürnbergben és ezzel befejeződik a nagy per, mely arra hivatott, hogy képet adjon az utókornak, milyen okok sodorták a huszadik század embermillióit a kultúra évezredes vívmányait megsemmisítéssel fenyegető páratlan morális züllésbe. Először történik, hogy bukott vezetőket, politikai téveszmék kivitelezőit, nem az érdekelt nép, hanem egy nemzeteken felül álló, elsősorban erkölcsi elveket szem előtt tartó, nemzetközi bíróság von felelősségre. Korunk természettudományi fejlődése hovatovább egyetlen szellemi és fizikai egységbe kovácsolja a világot, egyetemes biztonságunk forog tehát kockán, ha egy ország irányítása felől után politikai kalandorok kezébe kerül. Indokolt, hogy mihamarább közös elhatározással tisztítsuk meg a világot a Francoktól és egyéb despotáktól. Francia nacionalista körökben már a múlt háború után élénk visszhangra talált a gondolat, hogy vonják felelősségre a háborús légkör megteremtésében kétségtelenül főbűnös Vilmos császárt. A terv csak terv maradt és az öreg ámokfutó, akit végzetes szerepére származása, nevelése és féktelen természete predesztinált, távol a világ zajától, békésen fejezte be életét. Pedig a Hohenzollernek idejében nevelődött a német ifjúságba az a szellem, hogy a háború szükségszerű és Németország világuralomra hivatott, az a szellem, mely végül is a német nép elnyomottságát és tájékozatlanságát ügyesen kihasználó Hitler Adolfot a kancellári székbe emelte. Ma már kialakult nézet, hogy a nemzeti szocializmus a nietzschei filozófia alapjaira épült. Kétségtelen, hogy Rosenberg diadalát nagymértékben segítette Nietzsche, akárcsak a gobineaui és chamberlaini fajmítosz, de a nácizmus igazi szellemi alapvetését Fichte filozófiája és Treitschke történelemszemlélete adta meg. Fichte akit Goethe és Schiller „Abszolút Ego“-nak csúfolt, a Hitlerek és Göringek egocentrizmusában érte el eszméinek gyakorlati kiteljesedését. Igaza van Bertrand Ruszelnek, amikor azt írja „nincs a világnak oly kormányzati kegyetlensége, igazságtalansága vagy utálatossága, amit ennek az erényes professzornak az elvei ne tennének jogosulttá“. Fichtének a Németország gazdasági önállóságáról írt könyve leplezetlen, tömény fasizmus. Méltó társa az a Treitschke, aki fáradhatatlanul csodálta a porosz nemességet, ugyanakkor izzó gyűlölettel uszított angolok, franciák és zsidók ellen. íme a náci reméélet alapjai. Végleges ledöntéséhez a nürnbergi per ítéletének végrehajtása lesz az első lépés, melyet a német nép, de elsősorban a német ifjúság gyökeres átívelésének kell követnie. Makó András Két konferenciabeszéd hangzott el a parlament két előadói Az egyiket a nemzetgyűlés katolikus tagjai részére Sik Sándor, a másikat a protestánsok részére Muraközy Gyula mondta el. Mindketten egyházuk kiválóságai, akik az Egyház felelősségéről szóltak a mai időkben és más problémák taglalása során eljutottak ahhoz a kérdéshez, ami ma oly nagy mértékben foglalkoztatja a különböző oldalakon álló politikusokat Sik Sándor a fejlődés szeretetéről szólt. „A keresztény ember, mondotta, az evangélium gondolata szerint nem lehet reakciós, mert hiszen mindig előre kell néznie. A keresztény alapelv szerint kiveszem a régiből, ami jó és egyébként jöjjenek az újak. A keresztény magyar embernek egyre inkább és inkább a fejlődés gondolata mellett kell állnia." És pontosan ugyanakkor, egy másik teremben Muraköziy Gyula azt fejtegette, hogy a keresztyén egyház éppen annyira maradt, mint amenynyire haladó. „A demokrácia a protestantizmusból fejlődött ki, amint azt legjobban Svájc példája mutatja és a nagy reformátorok nagy forradalmárok voltak." Ezt a két, egyszerre elhangzó és oly párhuzamosan futó beszédet perdöntő bizonyítéknak tekinthetjük abban a nagy perben, amit manapság az egyházak ellen folytatnak. Unosuntalan halljuk a vádakat, hogy az egyházak, különböző módokon, a reakció menedékei és támogatói, hogy papjaik nem illeszkednek be a demokrácia rendszerébe, sőt, hogy szervezkednek ellene. Most megszólaltak a leghivatottabbak, a papok és a legilletékesebb helyen tettek vallomást. Vallomásuk pedig fényesen bizonyítja, hogy az egyházak a demokrácia, a haladás és a szabadság pártján állnak és hogy az egyház elvei ezen eszmék mellett szólnak. Reakciósok akadnak nagy számmal a világon, a kis Magyarországon is, de senki nem azért reakciós, mert katolikus vagy református és nem az egyház tanításaiból szívja magába a reakció elveit. K. J.