Demokrácia, 1946. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1946-07-07 / 27. szám

----------------------------------------------------Prnibuda. Fomsdalmasítja az élelmezési ipart a mélyhű­tés Az év bármely szakában tökéletes friss gyümölcsöt és főzeléket fogyaszt­­tatunk Az élelmiszerek, de különösen . A gyümölcs- és főzelékfélék mélyhűtési eljárással való tartósítása az Egye­sült Államokban terjedt el először, ahol rövid idő alatt döntő sikert ért el. Amerikában a fagyasztott konzer­­vek fogyasztása rendkívül nagymér­tékű és a mélyhűtési eljárás innen terjedt át a nyugateurópai orszá­gokba, ahol ma már erős gyökeret vert és napról-napra népszerűsbödik. A magyar mélyhűtőipar megte­remtése is folyamatban van. Az el­múlt években létesült már ilyen vál­lalat, ez azonban ma nincs magyar területen. Ennek pótlására épül már egy új magyar mélyhűtőüzem — mint első fecskéje az eljövendő nagy magyar mélyhűtőiparnak —; ez lesz hivatod­­a magyar gyümölcs és fő­zelék egyedülálló qualitásait a leg­megfelelőbben megőrizni és emellett mint elsőrendű exportcikk nemes­­deviza-szerző hatásával egész gazda­sági életünk szintjét emelni. A mélyhűtés technikája, amely az egész világon forradalmasítja az élel­miszerellátást, legközelebb már a magyar fogyasztók élelmiszerellátá­sát is teljesen új alapokra fogja fek­tetni. Dédanyáink, sőt nagyanyáink alighanem megfordulnának sírjuk­ban, ha megtudnák, hogy kései uno­káik a karácsonyi pulykasült és b­eigli után az ünnepi asztalra he­lyezett gyümölcsöskosárból a legfris­sebb és legzamatosabb­­ földi epret nagy erdei szamócát választhatják ki és helyezhetik tányérukra és az új­évi malacpecsenyéhez a hagyomá­nyos vöröskáposzta mellett zsenge zöldborsó nagy zöldbab főzelékkel lakhatnak jól. Márpedig a csoda megtörtént: a konzervtechnikának és hűtőiparnak az utóbbi két évtized­ben elért szédületes fejlődése megte­remtette a legmodernebb és legtöké­letesebb konzerválási eljárást, a mélyhűtést, melynek eredményeképen az év bármely szakában tökéletesen friss gyümölcsöt és főzeléket fo­gyaszthatunk. Mi a szélytrsítés ? A mélyhűtés lényegében fagyasztás­sal való konzerválás. Hogy a mély­hűtés mibenlétét és jelentőségét tel­jesen megérthessük, legcélravezetőbb, ha végigkísérjük a mélyhűtésre ke­rülő nyersanyag útját a termelőhely­től a fagyasztó téren és hűtőláncon át a fogyasztó asztaláig. A teljesen beérett és minőségileg kifogástalan nyers gyümölcs- vagy főzelékfélét úgyszólván a fáról, il­letve tőről szedve, a szokásos kon­zervgyár előkészületek (mosás, tisz­títás, főzeléknél előfőzés) után túl­nyomó részt cellofánnal bélelt papír­kartonokba, vagy papírzacskóiba csomagolják és lehetőleg azonnal a fagyasztóüzembe szállítják. A fagyasztó térben a levegőt mi­nus 30—50 fok Celsiusra hűtik s a mélyen hűtött levegőt ventillátorok a mélyhűlendő áron áthaladni kény­szerítik. Valóságos orkán keletkezik a fagyasztótérben­­ ,a fagyasztás igen rövid idő alatt (40 perc — 2 óra) végbemegy. Az ily módon teljesen szi­lárd tömeget alkotó, üvegkeménysé­gűre fagyott áru korlátlan ideig rak­tározható minus 18—20 fok C hő­mérsékletnél és felengedés után mi­nősége teljesen egyenértékű a frissé­vel, mert a rendkívül alacsony hő­mérsékleten történő gyors fagyasztás a sejteket nem roncsolja el s így az áru szedéskori természetes színe, íze és tápértéke teljes épségben meg­marad. Fagyasztóiér a fogyasztóig A mélyhűtött áru csak akkor felel meg teljes mértékben rendeltetésé­nek, ha a szó legszorosabb értelmé­ben vett fizikai elfog­rasztásig a mi­nimális hőmérsékleten tartható. Ezt van hivatva biztosítani a fagyasztót a fogyasztóval összekötő ú. n. hűtőlánc, melynek első állomása a fagyasztó­térből kikerült áru raktározására szolgáló mélyhűtőház. A mélyhűtő­házból az árut hűtőberendezésekkel ellátott teherautókon szállítják a kiskereskedőkhöz, ahol az árut ugyancsak megfelelő hőfokú speciális mély­hűtőszekrények várják. A fogyasztó a megvásárolt konzer­­vet vagy saját normális hűtőszekré­nyében tovább raktározhatja, vagy azonnal felhasználhatja. A táplálko­zásra való előkészítés a háziasszo­­nyok egyhangú örömére roppant egy­szerű: a fagyasztott­ áru szobahőmér­sékleten 10—12 óra alatt felenged, de ha sietősebb, úgy a főzelékfélék forró vízben felfőzendők és máris ké­szek a további konyhiai feldolgozásra, a gyümölcsfélék pedig rövid ideig tartó melegítés után friss és ízletes természetes gyümölcsökként élve­zetre alkalmas állapotban az asztalra helyezhetők. A mélyhűtött árucikkek forga­­lombahozatalának és olcsó elhelye­zésének talán egyetlen nagyobb, de távolról sem leküzdhetetlen akadálya a hűtőlánc kiépítése és fenntartása. Ennek költségei teszik ki a mélyhű­tött árucikkek kalkulációjának ter­hesebb részét. Egyébként azonban a fagyasztott konszervek nem haladják meg a dobozos konzervek előállítási költségeit. Az előállításhoz szükséges elektromos áram és munkabérkölt­ség jelentéktelen, valamelyes költség­többletet jelent a hosszabb ideig tartó mélyhűtéses raktározás. Ezzel szemben teljesen elmarad a doboz­költség, mely a dobozkonzerveket nagymértékben megdrágította A fagyasztott áru felengedésekor az áru színe, íze és zamatja a frissé­vel teljesen azonos mértékben válto­zatlanul megmarad, de különös je­lentőséggel bír még az a körülmény, hogy a mélyhűtött gyümölcs és főze­lék vitamintartalma is teljes épség­ben konzerválódik s így tápértéke is az eredetiével egyenértékű. A bá­dogdobozos konzerveknél jelentkező bármily csekély, de mégis elkerülhe­tetlen mellékíz mélyhűtésnél nincs; a fagyasztásnál a nyersanyag min­den tulajdonsága mintegy rögzítődik, ezért mélyhűtésre csak kiváló minő­ségű nyersáru kerül. A mélyhűtött árucikkek tömeges gyártása és forgalombahelyezése szé­les néprétegek számára biztosítja a télen és kora tavasszal legyengült szervezetek pótolhatatlan értékű, vi­tamindús gyümölcs- és főzelékfélék­kel való ellátását. Értesülésünk sze­rint nálunk már az idei télen kap­ható lesz több fontos, mélyhűtés út­ján konzervált élelmicikk. .. Az­ usfláciá lyogotta a fazekak alatt A tüzelőkérdés megoldatlansága egyre mindennaposabbá váló terhet ró ránk. Nem a téli fűtésről van szó, erről amúgyis csak dantei színekkel lehetne beszámolni, hanem a puszta ételfőzési lehetőségekről. Ha a ha­tóságok rövid időn belül — akár az olajtüzelésre, akár más segédanya­gok nagymérvű alkalmazására nem térnek át, a millión felüli lélekszá­mú város szerény ebédjét és vacso­ráját is komoly veszedelem fenye­­geti. Az ostrom utáni időket átvészelte a lakosság romjával, a környező er­dők gallyaival. Még a városba ke­rült tüzelőfa is megfizethető volt a dolgozó rétegek számára. A készle­tek kimerülésével egyenes arányban katasztrófálissá vált a tüzelőanyag árhelyzet.­ Ma már a fa mázsánkénti ára­­ dollár 20 cent körül mozog, szén pedig egész Budapesten nem kapható. A békeévekben a vágott és aprí­tott tűzifa métermázsája 50—60 cent körül volt. Ugyanakkor az átlagke­reset havi 20—25 dollár körül moz­gott. Ma az átlagos kereset nem éri el a havi két dollárt s a tűzifa ára a békebeli árnívó duplájára emelke­dett. A kis­ háztartások főzési szük­séglete havi három métermázsa tű­zifára tehető. Az a dolgozó tehát, aki a békebeli arányokban tüzel, fizetésének 160%-át költhetné tűzi­fára­ el. Ez a számtani művelet gya­korlatban nem vihető keresztül, egyre mindennapossabbá válik tehát az, hogy a kis háztartások minden­napi szárazfőzeléküket sem tudják, megfőzni s a családok tízezreinél a kenyér mellett az üres rántottleves jelenti az ebéd fogalmát. Pusztán azért, mert a főzés, fűtőanyag hij­­ján majdnem lehetetlenné válik. Jelentős vagy csak tüneti javu­lásra sincs remény. A főváros ré­szére ugyan kilátásba helyeztek egy­millió köbméter tűzifát, de ha az árakat nem módosítják, a kisembe­rek széles rétegei képtelenek lesznek ezt a fát átvenni. * A fanagykereske­dők raktártelepein csak mulatóba húzódik meg néhány mázsa fa. Arra, hogy raktáraikat növelhessék, nincs pénzügyi lehetőség A­ptico&eu*» A főzés gondjaiban nagy segítsé­get jelentett a petróleum. Ez a „fo­lyékony arany“ tavaly nyáron ,az átlagos 3000 pengős havi fizetések idején, 16 pengős literenkénti áron került jegy és korlátozás nélkül sza­badforgalomba. A petróleumfőzővel rendelkező család vígan főzhetett petróleum-masináján, mert havi fi­zetéséből 1­5 liter petróleumot ve­hetett jegy nélkül. Erre természetesen nem volt szük­­ség, mert rendszeres főzés mellett, 40 liter havonként, már fedezte a teljes fűtőanyagszükségletet. A jegy­­rendszer bevezetésével és az árak alakulásával odáig fejlődött a pet­róleumpiac helyzete, hogy ma a dol­gozó jövedelméből havonta 16 liter petróleumot vásárolhat, jegyre — a tavalyi 187 literes átlaggal szemben. Az a jegyrendszer tehát, amely a bé­kebeli aranyalapi árak dupláján juttat petróleumot, a fizetési viszo­nyoknak — petróleumparitásban — 12 százalékra történt csökkenése mellett elvesztette, a kispénzű dolgo­zók számára való főző és fűtőanyagi létjogosultságát. A gyárak magyarázata ez:­ jóváté­tel, világparitás, termelési és szállí­tási tételek emelkedése. MIIWSÉSZIIST a Demokráciában A Ma­gyar Írók Szövetsége közgyűlését elhalasz­tották és az új­­terminust július 8-ára, hétfőn délután fél öt órára tűzték ki. A közgyűlés iránt, amelyet a Fészek Klubban tartanak meg, igen nagy érdeklődés mutatkozik. Gébért Oszkár, a Nyugat nemze­dék kitűnő költője hosszú szünet után új verseskötettel jelentkezett.* Címe: Égtájak közt. Goda Gábornak Vihar előtt cím­mel új könyve jelent meg. A kitűnő fiatal író ebben az érdekes műfajt jelentő könyvében egy 1937-ben tett tizenöt perces séta eseményeit mondja el. A debreceni íróhétnek széles vissz­hangja támadt írói körökben. Sok­felé elégedetlenkednek azzal, hogy az Íróhétre való meghívás nem úgy történt, hogy komolyan reprezen­tálta volna a mai magyar irodalmat s beszélnek arról, hogy ezzel kapcso­latban kritika hangzik el az Írószö­vetség közgyűlésén is. A Budapest könyvkiadó újból meg­jelentette Taurinus István Paraszti háború című époszát, amely a Dózsa-szabadságharc első, hiteles egykorú leírása. Az époszt XVI. szá­zadbeli fametszetek kísérik. A Könyvnapon jelent meg Lóránth László „Vallomás öt perccel 12 előtt“ című verseskötete. A Margit-körút borzalmait, a Rökk Szilárd­ utcai val­latásokat, a főváros ostromát és a felszabadulást írja meg a költő, aki halálraítélten, a bitófa árnyékában vetette papírra megrázó verseit. Figyelemre­méltó bemu­tató volt az elmúlt héten a Magyar Színházban. Vasárnap délelőtti elő­adáson hozták színre Nikola Rodi­­nov bolgár író „A győztes“ című drá­máját, amely a meglehetősen gyenge előadásban is tehetséges író arcélét mutatta meg. Érdemes lenne Rodi­­nov drámáját komoly előadásban és jó színészekkel színrehozni. A Csortos Gyula Emlékbizottság július 14-ére halasztotta a szomba­ton tervezett garden partyt. Egyik kiváló szobrászművészünk már dol­gozik Csortos­ síremléke tervén. A Művész Színház nyári darabja a Házasság hármasban című zenés vígjáték. A H betű nemcsak a cím­ben alliterál, hanem a szerzők ne­vében is. Szövegírók: Halász Rudolf, Halász Péter, zeneszerző: Horváth Jenő. A győri színház új igazgatója: Sar­­lay Imre, aki az elmúlt szezonban két sikeres pesti színházi produkciót is csinált. A színészből lett fiatal színigazgatónak nagy művészi tervei vannak a rábaparti városban. A légitámadások során súlyosan megsérült Vígszínház épületének újjáépítési munkálatait még az ősz folyamán megkezdik. Egyelőre a romeltakarítási munkálatok folynak. Székely Julia, a kitűnő írónő George Sand-ról írt színdarabja, amelynek ősbemutatója a berni rá­dióban volt, ősszel egyik magánszín­házunkban kerül színre a Nemzeti Színház nagy művésznőjének ven­dégszereplésével. Rézveréb címmel mulatságos ar­­tistarevüt mutatott be a Sportcsar­­nok-Népvarieté. A revü írója és ren­dezője, Alfonso, a világviszonylatban is kitűnő magyar artista. Mi Az Állatkerti Szabad­téri Színpad erre a hétre, is gazdag és érdekes program­­mot állított össze. Hétfőn Szláv­est lesz Wanda Luzzato közreműködé­sével, kedden a Tosca kerül elő­adásra Rigó Magdával, Megyesivel és Jámborral, szerdán az Álarcos­bál, csütörtökön a Hoffmann me­séi van műsoron, pénteken Mendels­sohn—Schubert-est lesz Bánát Gá­bor, a kitűnő hegedűművész közre­működésével, szombaton Palánkay Klárával a Sába királynője szerepel a műsoron. Londonban egész rendkívüli siker­rel hangversenyezett Szigeti József, a nagy magyar hegedűművész. Beet­hoven Hegedűversenyét játszotta. Kodály Zoltán Háry János szvitje szerepelt egy londoni hangversenyen. Doráti Antal, a neves magyar kar­mester vezényelte. A Libertas hangversenyiroda már megkezdte őszi programmja előkészí­tését. Az eddigi tervek szerint a hangversenyszezon első felében két világhíresség vendégszerepel Buda­pesten. Arányi Jelly, a Londonban élő ki­váló magyar hegedűművésznő az el­múlt hé­ten közszolgálatai jutalmául megkapta a birodalmi érdemrendet. Arányi Jelly a háború alatt soroza­tosan adott hangversenyeket jótékony célra. ГЭПП IMI A Magyar Filmalkalma- Urb­lbl Mi­zottak Szabad Szakszer­vezetének új vezetősége, amelyet múlt szombaton választottak meg, nagy lendülettel látott munkához. Az új elnökség most szerdán tartotta első ülését, amelyet folytatólagos ülések követnek és széleskörű munka­­programmal dolgoznak ki. Ezek egyik legfontosabb pontja: harc a magyar filmgyártás megindításáért. A közeli hetekben nagyjelentőségű átalakulás történik a magyar film­piacon. Az amerikai vállalatok, ame­lyek eddig külön fiókként működ­tek, mint más országokban, nálunk is közös vállalatba tömörülnek s az amerikai filmeket ez az egy vállalat hozza ma­jd forgalomba. A két világ­háború között volt már ilyen válla­lat, a Fanamet, amely az akkori há­rom legnagyobb gyár, a Famous Players Paramount, a First National és a Metro filmjeit forgalmazta. Az ostrom során súlyosan megsé­rült népszerű szentistvánvárosi mozi a Mesevár helyreállítási munkálatai nagy iramban folynak és a mozi az eszi évadban újra megkezdi előadá­sait. -­ A Mafirt műtermében egész héten dolgoztak, a Mesél a film... című új Pánczél-film felvételei folytak. Augusztus foyamán Új Film cím­mel megjelenik a magyar mozitársa­­dalom hetilapja. A lapengedélyt a Magyar Filmalkalmazottak Szabad Szakszervezete kapta meg. zeum szakértőt küld ki Ausztriába a nyugatra hurcolt képzőművészeti ér­tékek számbavételére és a hazahoza­tal előkészítésére. A kiküldendő szakértő személyéről a legközelebbi napokban döntenek. Vasárnap tárlatvezetés lesz a Der­­kovits kiállításon, amelyet megnyi­tása óta rendkívüli érdeklődés kísér. Herman Lipót, a kitűnő festőmű­vész Mr. Sommer, az­ UNRRA buda­pesti főmegbizottjának portréját festi. Kávé- és teavalutában kapott a napokban amerikai honoráriumot Zádor István, a kiváló festőművész budapesti тот-rajzaiért. Pátzay Pál, a népszerű szobrász­művész Rafael Mártát, a Vígszínház fiatal színésznőjét mintázza. A Magyar Rézkarcolóművészek Egyesülete július 25-től augusztus 20-ig rendezi reprezentatív kiállítását a Szépművészeti Múzeumban. A r IS/GMrSlfllfV ,on­­oni rádió ma’ lAllbyU'Wagyarnyelvű adása jú­lius 1-től kezdve kibővült. Az Ame­­rika hangja című közvetítés, amelyet eddig hetenként háromszor sugároz­tak, kimarad a londoni adásból s ezt ezentúl közvetlenül Newyorkból su­gározzák minden délután 18.30 perc­től 18.45-ig. Nagy örömet szerzett a magyar rádió "hallgatóinak Jehudi Menuhin, a világhírű hegedűművész koncertjé­nek közvetítésével. Kialakult az a vélemény, hogy a felszabadulás óta ez volt a magyar rádió legnagyobb zenei eseménye. A bécsi rádiógyárakban, amelyek az International Telephon and Tele­graph Corporation érdekkörébe tar­toznak újfajta kis Super-rádiók elő­állításán dolgoznak, amelyek az idei karácsonyi piacon kerülnek forga­lomba. Technikai akadályok­­m­iatt el­maradt a hétfőre, a Szabadság szer­kesztőségéből tervezett helyszíni köz­vetítés. Két hét múlva tartják meg. Stanford Robinson, a BBC kiváló karnagya szerdán nagysikerű hang­versenyt adott a magyar rádióban. A rádiózenekart dirigálta s műsorában főleg angol szerzőket szólaltatott meg. Vmntérida. POLITIKAI, TÁRSADALMI és gazdasági hetilap Felelős szerkesztő: Antalff.y Gyula — Szerkesztő: Pánczél Lajos Főmunkatárs: Katona Jenő. Ortutay Gyula Szerkesztőségi órák: 11 — 1 ig. Kéziratokat nem őrzőnk meg is nem adunk vissza. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VL, Eötvös­ u. 12. — Telefon: 420- 112. Felelős kiadó: Oszvoldik Gusztáv. Független nyomda, Budapest, Vl­ Eötvös u. 12. Ittkapcsattak a gázk! Maradna tehát fűtőanyagnak az ebéd és vacsora előteremtéséhez: a gáz. Ez a színtelen, de hamiskás illatú légnemű anyag békében köb­méterenként négy centbe került. Ma dollárvalutában köbméterenként 6-8 centbe kerül. Igen ám, de békében az átlagkeresetű fogyasztó havi jö­vedelméből 500 köbméter gázt vá­sárolhatott, a mai átlagos havi jö­vedelméből azonban csak 110 köb­méter gázt vásárolhat­­­ a Gázmű­vektől. Az átlagháztartás rendszeres főzés esetén havi 60 köbméter gázt hasz­nál fel, a főzés nyers aláfűtésére te­hát, a fogyasztó havi jövedelmének 55%-át áldozhatja fel. Még fantasztikusabb eltolódást okoz azonban ez a tétel egyes intéz­ményekben és otthonokban. Az egyik állami otthonban például az történt, hogy a havi kétszázezer adópengő nyugdíjat élvező lakókra fejenként hatszázezer adópengő havi gázszámla esett. A gázszámlát nem tudták kifizetni s most a gázszol­gáltatás kikapcsolására került sor. A villanyhasználat kérdését már nem is részletezzük. Egy rideg szá­mot közlünk. Aki manapság arra gondol, hogy villannyal főzzön, az havi jövedelmének 85 % -át költheti erre a célra. Ezek a számok már az inflációs idők gazdasági lehetetlenülésének végső határait súrolják. Ezt nem lehet sem erdőhiánnyal, sem világ­­paritással, sem szánsz­or­zó-számmal érthetően megindokolni. Ez lehet szép számtechnikai versengés, de az eredmény lesújtó: a félig üres faze­kak alatt, kihűlnek a tűzhelyek. Az infláció mélypontja: már a bab sem főhet meg , mert nincs mivel meg­főzni. (­ 1) alkatrészek MALER FERENC gépkereskedelmi vállalat. Budapest, 11. Liszt Ferenc léc 3. Tel.: Ш-858

Next