Demokrácia, 1947. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1947-01-26 / 4. szám
Színház, mózi, ridió műsorai alléMer forint Ara: 1947 JAGUAR 26 VI. ÉVF. 4. SZÁM Zűrzavar a magyar külkereskedelemben A P®$Imaniezl8y-§$giNo ®sság f fesntasztikus regénye Valóságos szabadrablás folyik a Szabadsághegyen A NYOLCADIK EMBER Az ügyvédek a mentelmi jog jelentőségét fejtegették, a paraszt-képviselők, akikre jobbról-balról annyi hivatkozás történt ezekben a nehéz napokban, szájról-szájra adták egymásnak a követelést hogy a 8 közül egyiket a fiatal baranyai parasztot, aki közöttük ült és maga elé meredve hallgatta a vitatkozást, ne adják ki a nyomozó hatóságok rendelkezésére. Azután ennek a mentelmi jogát is felfüggesztették, előbb azonban beszéltek , róla a pártértekezleten és meghallgatták az érdekeltet, amint ártatlanságát hangoztatta és mondta, hogy semmi köze sincs az összeesküvéshez, a részesek nem barátai, hanem ellenségei voltak, nem tudja, miért vették gyanúba őt is, de pártjának és barátainak nem akar nehézségeket okozni, ezért maga kéri mentelmi joga felfüggesztését Nagyjában ezt mondta el később a nemzetgyűlés üléstermében is, ahol csendben meghallgatták, azután a kisgazdapártiak megtapsolták és tapsolt neki a szociáldemokrata párt nagy mártírjának özvegye is. Nem az összeesküvési ügy gyanúsítottjának, hanem az egyszerű embernek és egyszerű szavainak. Az ügy szocialista előadója megköszönte a képviselő lemondását, megmondta, hogy ennek a nyolcadiknak az ügye valóban egészen más, mint a vele együtt emlegetett hété. A belügyminiszter maga is elismerte, hogy ennek az embernek az ügye egészen más, mint a többié s hogy az ellene felhozott tanúvallomások nem lehetnek perdöntőek egy főbenjáró ügyben. Parasztok és nemparasztok mentek a miniszterhez és ígérte nekik, hogy ezt a nyolcadikat nem is fogatja le rendőrségével, csak akkor, ha később súlyos bizonyítékok merülnek fel ellene. Egy mentelmi ügy ily módon politikai eseménnyé nőtt s helyes, ha jelentőségét és visszhangját kellőképpen értékeli mindenki, aki politizál, végrehajtó vagy ítélkező hatalmat gyakorol. A személy itt nem számít s még az sem számítana, ha az érdekeltnek a maga ártatlanságáról tett nyilvános vallomását valami későbbi esemény gyengítené vagy megdöntené. Ebben az esetben a gyanú túlzásaival szemben tiltakozott a nemzetgyűlés „közvéleményének“ túlnyomó része. Nyolc képviselő sorsáról ítélkeztek. Egyetlen szó nem hangzott a bűnösök mentségére. A két ellenzéki felszólalóban a jogászi lelkiismeretesség szólalt meg, amit túlbecsülni nem szükséges, de lebecsülni sem szabad s még kevésbé volna helyes elnémítani a magyar törvényhozásban. Más kérdés, hogy a jogászok elvi nyilatkozatait milyen mértékben lehet figyelembe venni forradalmi időkben és olyan forradalmi helyzetekben, amiket például egy leleplezett bűnös államellenes összeesküvés is teremteni tud egy nemzet életében. Különben az egész nemzetgyűlés eggyé forrott az öszszeesküvés elítélésében, a demokrácia és a köztársaság védelmének elszántságában. Ha a nyomozásra, letartóztatásra és a bírói eljárásra kikért hét képviselő mellett nincs ott a nyolcadik, valószínűleg teljesen egyhangú szavazással vonta volna meg a nemzetgyűlés gyanúba és a bemutatott bizonyítékok szerint súlyos bűnbe keveredett tagjaitól a mentelmi jog védelmét , nyolcadik ember esete megzavarta az összhangot. Nemcsak a kisgazdapártiak, nemcsak a polgári ellenzék, nemcsak a parasztpárt és a pártonkívüliek ellenezték a fiatal parasztképviselő mentelmi ügyének a többiekével azonos elbírálását, hanem szociáldemokraták is. A képviselőnő, aki tapsolt az ülésteremben, mikor a vádlott, önként lemondott mentelmi jogáról, az előadó, akit a képviselő nyilatkozat tétele újabb felszólalásra és szavakba öntött barátságos elismerésre késztetett s azok a szocialista mentelmi bizottsági tagok, akik az egyszer már meghozott határozat revíziójára is hajlandóságot mutattak, s csak a másik munkáspárt óhajára maradtak meg végül is az eredeti döntés mellett. Tulajdonképpen a belügyminiszter is a képviselő mellé állt,amikor a hozzá intézett kérdésekre megmondta mindenkinek, hogy ennek az embernek a letartóztatására a kérdés eldöntésének időpontjáig valóban nincsenek meg a szükséges bizonyítékok. A nyolcadik ember, személyétől teljesen függetlenül, jelképes jelentőséget kapott, minthogy megzavarta a a nemzetgyűlés összhangját egy ügyben, amelynek elbírálásában és megítélésében különben teljes volt az egyetértés. Ezért természetesen nem öt, hanem azokat terheli a felelősség, akik a másik hét mellé, velük egy sorba állították és a felette ítélkező háromszáz képviselő közül kétszázötvenben lelkiismereti konfliktust ébresztettek. Jó politikusok és jó rendőrök is elkövethetnek hibákat, de csak akkor maradnak jó politikusok és jó rendőrök, ha saját hibáikból is tanulnak és többé nem ismétlik meg azokat. Ez a megállapítás a belügyminiszterre is vonatkozik. Hibát követne el, ha elnézése, közegeinek túlbuzgósága folytán ebben az összeesküvési ügyben, amelyet minden jó magyarnak, a demokrácia minden becsületes hívének el kell ítélnie, a bűnösökkel egyvonalban általában elszaporodnának a „nyolcadik emberek“. Akiket komoly bizonyítékok nélkül bűnösnek neveznek, vagy egyszerűen „megmártogatnak“ a gyanúban. A mastvai köztársaságnak ez az első nagy pere a demokrácia ellenségeivel szemben. Az erélyes és okos nyomozás sikerével legalább egyenrangú politikai jelentősége van annak, hogy a perben egységes közvélemény álljon az ítélőbírák mögöt. Ennek pedig legfontosabb előfeltétele, hogy kérlelhetetlenek legyeink a bűnösökkel szemben, de senki ellen sem emelték fel még a gyanúsítás szavát sem, akinek vétkességét a nemzet előtt lehetetlen volna bebizonyítani. Legyünk óvatosak. A demokráciáért. Milyen lesz a korrupcióelleni A Kisgazda Párt korrupcióellenes törvényjavaslatának ismeretlen részletei : A közigazgatás reorganizálása, Közigazgatástudományi Intézet felállítása, a korrupciógyanús pozíciók átszervezése A közélet tisztulásának, a demokrácia megerősödésének jele az a nagyszabású mozgalom, amelyet elsőnek a Kisgazda Párt indított meg a korrupció ellen. Az ország köztisztviselőtársadalmának balkanizálódása ellen indított harcot a koalíció minden pártja magáévá teszi. Véget kívánnak vetni a suttogásoknak, annak, hogy lelkiismeretlen elemek kezében szabott ára legyen egyes engedélyeknek. De elejét kívánják venni annak a korrupciós jelenségnek is, amelyről legutóbb számolt be a sajtó: csinos asszonyok iparágszerűen űzött kijárási manővereinek. El kell tűnnie az inflációs korszellemnek. Aki sokat akar keresni, hagyja ott a közalkalmazotti pályát A korrupciós szellemnek el kell tűnnie a közhivatalokból, végzi, államügyészi jogkörrel. E célból államügyészséget, rendőrséget igénybevehet, de eljárhat a hozzá beosztott rendőri közegek útján is. A Bizottság a vizsgálati adatok alapján utasíthatja saját ügyészét, hogy emeljen vádat Az iratok áttétele mellett az államügyészséget is utasíthatja vádemelésre. Szolgálati vétség gyanúja esetén felhívja az illetékes minisztert a fegyelmi eljárás elrendelésére. Meg is szüntetheti az eljárást, ha a gyanú megdőlt, ha pedig szükségét látja további vizsgálatot rendelhet el. Olyan közhivatali bűncselekményekben, amelyekben a vádat, a bizottság saját ügyésze útján képviseli, kizárólag a budapesti büntetőtörvényszék illetékes. Egyfokú fellebbezésnek a Kúriához van helye. A Bizottság működéséről három-tavonként a nemzetgyűlésnek tesz elöntést. Mi van a Kisgazda Párt korrupcióellenes törvénytervezetében ? A Kisgazda Párt igazgatási osztálya külön bizottságot küldött ki a korrupcióellenes törvényjavaslat megalkotására. A tervezet abból indul ki, hogy a korrupció elszaporodásának három döntő momentuma van. .A közerkölcsök általános, háború okozta lazulása, az alacsony közalkalmazotti fizetések, amely különösen az infláció alatt volt erkölcsromboló hatású. Harmadsorban pedig az, hogy a korrupciós bűncselekmény kivizsgálásakor igen sok esetben mentik meg vagy enyhítik a pártok bajbajutott párttagjaikat, amely közbenjárás azután igen káros hatású. A kiküldendő Bizottság saját közegei vagy az egyébként arra illetékes hatóság útján, közhivatali bűncselekmények vagy fegyelmi vétségek felderítése céljából, bármely közületi szerv vagy bármely közszolgálati alkalmazott működését megvizsgálhatja. Ha közhivatali bűncselekmény vagy fegyelmi vétség gyanúja forog fenn, megteszi a törvényben előírt intézkedéseket. A nemzetgyűlés által kiküldendő korrupcióellenes bizottság kilenc tagból áll, öt tagját a nemzetgyűlés két-két A javulás a korrupciós mentőkörülmény eshetőségének teljes kiküszöbölésén nyugszik. Bármely párt tagjaként követ el valaki korrupciós bűncselekményt, annak bűnhődnie kell. Éppen ezért olyan szervre kell bízni az ellenőrzést, amely a kormány és a pártok felett áll. A törvényjavaslat szerint a nemzetgyűlés által kiküldött állandó bizottság őrködne a közélet tisztasága felett. A bizottság életrehívása nem ellenkezik a magyar alkotmányjoggal. A palamentnek joga van nemcsak a felelősségrevonáshoz, hanem közvetlen úton gyakorolt vizsgálathoz is, tagját pedig a nemzetgyűlés elnökének felhívására a Kúria és a Közigazgatási Bíróság teljes ülése küldi ki, titkos szavazással, tagjai sorából. A Bizottság a törvény hatálybalépésétől számított harminc napon belül alakul meg. A Bizottság mellett az ügyviteli teendők ellátására és a szükséges vizsgálatok lefolytatására külön hivatalt szerveznek. Ez szervezetileg a nemzetgyűlés elnöki hivatalának elkülönített része. A Bizottság a hozzá beérkezett feljelentések alapján, valamint a hivatalból vagy más úton tudomására jutott bűncselekmények ügyében, a vizsgálatot (nyomozást) vagy saját közegei útján folytatja le vagy pedig az ügyet az illetékes államügyészséghez teszi át. A vizsgálatot és szükséges nyomozást a Bizottság ügyésze Mire jogosult a Parlamenti Bizottság? A Közalkalmazottak Szakszervezetének véleménye A törvényjavaslat nagy horderejű lépés a közélet megtisztítása terén. Hogyan látják a korrupció kérdését az érdekelt közalkalmazottak? A Közalkalmazottak Országos Szakszervezetének vezetősége már több alkalommal foglalkozott a korrupcióellenes harc kérdésével. A kialakult vélemények szerint a harc első hadmozdulatához tartozna a közigazgatás reorganizálása. Ennek a legkitűnőbb példáját Franciaország nyújtotta. A francia közigazgatás vezet ma egész Európában. A franciák a felszabadulás után azonnal hozzáláttak аз új közigazgatási rendszer kidolgozásához. Két évig tartott a reform megalkotása. Csak, amikor ez elkészült, akkor láttak hozzá a B-listázáshoz. 80.000 francia köztisztviselőt menesztettek úgy, hogy helyükön nem támadt űr. Hivatalok megszüntetésével, szétszórt és széttöredezett hivatalok centralizációjával elérték a megközelítően tökéletes közigazgatást. Magyar viszonylatban hiányzik ez. Pártszempontok miatt túl sok a hivatalaink száma, nagy a pártpolitikai vonalon ellenőrző tisztviselők tömege. De távol áll a racionalizálás tényétől minisztériumaink nagy száma is. A korrupcióellenes harc eredményességéhez tartozik az is, hogy az illetményviszonyokat fokról-fokra, de állandóan javítsák az ország anyagi erőforrásainak növekedésével egyenes arányban. A megerősödött ország több köztisztviselő-munkaerőt igényel majd. Nem a közalkalmazottak számát kell növelni, hanem a felesleges hivatalok, pártarány minisztériumok összevonásával, nem több, de