Demokrácia, 1947. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
1947-09-21 / 38. szám
* ___________________________________________tyűühünk __ Erkölcsi botrányek a legfelsőbb hatványon BERLINI HÁREMÉLET Kyrt Fischer és négy felesége a bíróság előtt . A feleségek szerint az „erkölcstelenség" a mai Berlinben az ötödik feleségnél kezdődik Budapesten az elmúlt héten tragikomikus feltűnést keltett Szemző Alfréd negyvenéves, állítólagos színházi rendező erkölcsi botránya. Szemző szabályos írásbeli szerződéseket kötött fiatal „tapasztalatlan“ lányokkal, akiknek „garantálta“, hogy színésznőket nevel belőlük és elhelyezi őket a színházaknál jó szerepekben, amiért ellenszolgáltatásul — persze előre — az illető fiatal hölgyek szintén írásban kötelezik magukat, hogy „anyagi" ellenszolgáltatás nélkül“ mindaddig „barátnői“ lesznek Szemzőnek, amíg az utóbbinak tetszik. Rengeteg fiatal leány írta alá a szerződést és teljesítette a vállalt kötelezettséget, persze anélkül, hogy Szemző színésznőt nevelt volna belőlük. Mondanunk sem kell, hogy a különös megállapodások ezen buktak meg (mert barátnőit Szemző nem hozta be a színházakba), nem pedig az ügyletek erkölcsi részein. Az aláíró és a kötelezettségeket angyali romlottsággal teljesítő naiv fiatal „barátnők“ erkölcsileg tehát legalább oly bűnösek az ügyben, mint Szemző, illetve a legbűnösebb az a pesti mentalitás, amely a régi színházilag különbség csak az, hogy a berlini botrány inkább „az idők méhében fogant“, mint a mienk, s inkább következménye a kornak és a helyzetnek, mint Szemző esete, s ennélfogva, bármily szörnyű és hallatlan, mégis inkább hangos megbocsátásra. A berlini bíróságon jelentkezett Kurt Fischer gazdag kereskedő és arra kérte a hatóságokat, válasszák el négy feleségétől, akikkel eddig a legnagyobb egyetértésben és kölcsönös megállapodással közösen együtt élt berlini lakásában, teljesen úgy, ahogy a mohamedánok vagy a kínaiak élnek együtt feleségeikkel és mellékfeleségeikkel. Együtt élt, de most már nem bírja tovább. Sem anyagilag, sem lelkileg. A négy feleség azban nem akar távozni. Igen jól érzi magát a megosztott férjnél, esze ágában sincs felbontani a szép anyagi biztonságot adó meghitt együttest. A férj a hatóságokhoz fordult, azt sem bállja, ha megbüntetik. A négy feleség azonban nem akar távozni, megjelent a bíróság előtt s csodálatos összetartással kijelentette, hogy a férj csak azért akar megszabadulni tőlük, mert egy ötödik leányba szerelmes, s ezt az ötödiket a négy előző már nem hajlandó megtűrni a „háremben“. — Mi fog történni — vallották felháborodva, — ha Kurt minden három hónapban új feleséget hoz közénk? Most jönne az ötödik, azután a hatodik, hetedik, tizedik. Felborul az anyagi egyensúly. Ennyi kiadást Kurt sem bírhat, és jpl rosszabbul élnénk. Tud Isten mire't'ogfortfeozásokra kényszerítene a férj. Nem, az ötödiket nem tűrjük, bár tudjuk, hogy a leány szívesen jönne közénk, elismeri elsőbbségünket és mindent elkövet, hogy megnyerjen. Az összegabalyodott családi életek Az elképedt birák most már kíváncsian kutatták, hogyan keletkezett a furcsa családi kötös? Igen egyszerűen és természetesen. A körülmények hozták össze. Kurt Fischer fiatal házas volt 1942-ben, amikor bevonult katonának. Az összeomlás után hiába kereste elhagyott szép, fiatal feleségét Berlinben, eltűnt, s akadtak tanúkakik „láttál”, amikor a bomba agyonvágta Kurt szomorkodott, majd munka után nézett. Szerencséje volt, s különböző ügyes üzlettel aránylag szép vagyont harácsolt össze. Rendbehozott egy romlakást, valahonnét bútorokat szerzett, s mivel különben is mulatós természet volt, jól és egyre vidámabban élt. 1946. derekán holttá nyilvánította feleségét (ez ma aránylag könnyen megy Berlinben), s másodszor is megnősült. Alig töltötte el mézesheteit, új, szép, fiatal szőke feleségével, amikor megjelent az első asszony. Nyugaton volt, elkallódott, azt hitte férje meghalt, csak most szerzett tudomást róla, amikor visszaverődött Berlinbe. A régi asszony követelte jogait. Az új is. Nem tudtak megegyezni. Azok, filmek, botrányok és felfújt szenzációk iskolája nyomán a fiatal leány szemében a ragyogó színésznői pályát oly ellenállhatatlanul kívánatossá teszi, hogy mindent könnyen és szinte természetesen feláldoz érte, családját, jövőjét, egészségét és elsősorban erkölcsét és leányságát. A Szemző-botrány mindenesetre háború utáni tünet és az erkölcsök általános meglazulásának, — vagy ha akarjuk, az elszaporodott és egyedülmaradt nak kétségbeesett lezüllésének — jele. Ne gondoljuk, hogy Budapest egyedül áll az eféle tünetekkel. Sőt aránylag sokkal tiszteségesebben és normálisabban ússza meg a nagy letörést, mint például az olasz, német, vagy osztrák városok. Berlin és Bécs óriási nőtöbbletéről és az ezzel kapcsolatos erkölcsi elvadulásról már sokat hallottunk. Éppen amikor nálunk a Szemző-botrány háborítja föl, vagy mulattatja a közvéleményt (ki-kit ízlése szerint) olvasunk egy berlini „polgári perról“, amely csakhamar bűnperré vált és elképesztő botránytartalmával valóban elhomályosítja a mi Szemző-esetünket, mint a szerecsen, s Fischer üzletei is valószínűleg feketék voltak), a pénz ömlött hozzá. Új lakása szépült, az egész város irigyelte gazdagságát. Vigasztalásul csakhamar új barátnőt keresett, ami nem nehéz feladat a mai Berlinben, ahol öt fiatal leány jut egy férfira, ötvenegy mulatós fiatal férfira és ötszáz egy olyan fiatal mulatós német férfira, aki mellesleg gazdag is. Tizenhétéves, tűzvörös fiatal szépséggel költözött össze, s boldogan élt gazdagságában. Hideg és szerelem 1947 februárjában, a legszörnyűbb berlini hideg és nyomor idején egyszerre megjelent Kurt Fischernél két volt felesége. Velük volt a harmadik, a tizenhétéves barátnő is. Mind a hárman sírtak, mind a hárman könyörögtek. — Nem bírjuk a nyomort és a hideget — hajtogatta a két feleség és a tizenhétéves barátnő bólogatott — te jól élsz, mindened van, mi semmit sem tudunk szerezni, hiába adsz pénzt, mert a dolgok megszerzéséhez nem csak pénz kell, hanem ügyesség is, s akinek nincs szerencséje, semmit és senkit nem talál, aki segíthetne. Végy vissza házadba. Hiszen szeretsz bennünket. Szépek és fiatalok vagyunk. Megegyeztünk előbb ketten, majd bevontuk Trudet is (így hívták a tizenhétéves barátnőt), s őt is megnyertük a tervünknek. Tekintsd úgy, mintha mohamedán volnál és több feleséged F'/teffu-. Вяккъфг?' -iQlfiS&nk bele,'"Hogy közösen élj velünk. Berlinben az ilyesmi ma nem ritkaság. Csak engedd meg, hogy szép, meleg lakásodba költözzünk. Lálni fogod, nem lesz baj. . . Az asszonyok szépek voltak, könny csillogott szemükben. A tizenhétéves Trude külön könyörgött társnőiért. (Az öregebbek valahogy megnyerték a kis tapasztalatlan, jószív és a régi erkölcsökről nem sokat tudó leányt). — Legalább nem jársz el hazulról és nem nézel idegen nőkre — mondta angyali naivsággal Trude. A negyedik nő becsempéssze húgát is a családba, s így a két „mellékfeleség“ helyzete erősödjék, a nők kedvesek voltak s Kirt egy ideig kitűnően érezte magát otthon. Telt, múlt az idő, Kurt kissé unni kezdte a négy asszonyt és esténkint megint ellátogatott. 1917 augusztus elején egyszer aztán ő jelent meg a négy feleség előtt. Egy új nővel, az ötödikkel. — Eddig minden kívánságot okat A „benderista bandák“ garázdálkodásáról, arról a szervezett hadjáratról, amely eleinte csak Lengyelországban, később Észak- és Középszlovákiában ejtette rémületbe a lakosságot, hetek óta ír az európai sajtó, de kevesen tudják, hogy mikor és hogyan keletkezett ez a mozgalom, amelynek története szorosan összefügg Hitler lázálmas külpolitikájával. Kezdjük azon, hogy szervezett, jól felfegyverzett, helyenként igen szakszerűen vezényelt katonaszökevény- és bűnöző katonaalakulatokról van szó, s hogy Handera nevű vezérük nemcsak, hogy élt, hanem valószínűleg még most is él és személyesen vezeti és irányítja egykor igen reális célokért elindított „hadjáratát“. Ezt a sokat emlegetett, titokzatos Bendert, tulajdonképpen Bandera Istvánnak hívták, úgy hogy alakulatait is „banderisták“-nak kellene nevezni. Revolverlövéssel kezdődött Bandera István 1933-ban, még igen fiatal ember volt. Galíciai, ukrán diák létére, Varsóban látogatta a műegyetemet és egy napon elhatározta, hogy megöli az akkori lengyel belügyminisztert, Pieratzkyt. Egy revolverlövéssel terítette le a minisztert abban a pillanatban, amikor elhagyta hivatalát. Ez a revolverlövés jelezte a szélsőséges politikai és világnézeti eszmékkel viaskodó diák szörnyű „karrierjének“ a kezdetét. Bandera a merénylet után Németországba menekült és ott azonnal Hitlerékhez nálakozott. Tárt karoknál fogadták, mert РсАчК'к, Ьщ? '/!ДО „hasznavehető“, elszánt, politikai kalandorral van dolgok. Bandera Ribbentrop és későbben Himmler előtt kifejtette terveit. Ezek a tervek nem is voltak kisméretűek és Hitler szempontjából igen érdekeseknek bizonyultak. Független, hatalmas Ukrajna megteremtéséről, beszélt Bandera Hitlereknek, „Nagyukrajnáról“, amely a németek keleti szövetségese lett volna s amely későbben, a háború folyamán, igaz, hogy nem úgy, ahogyan azt Bandera elképzelte, rövid időre részben létre is jött. Bandera már a lengyel hadjárat megkezdése előtt német anyagi támogatással megszervezte Lengyelországban az első ukrán „szabadcsapatokat“ és kihasználva az akkori lengyel-ukrán ellentéteket, meglehetős eredményeket is ért el. Amikor később Hitler hadjárata megkezdődött, a breslaui német adóállomás már Bandera jelszavaival szabotázsra és ellenállásra szólította fel az ukrán lakosságot. A tartalék nagyság Bandera maga is megjelent Lengyelország ukránlakta területein, főleg Podoliában, Wolhyniában és a Pripjet vidékein, ahol megszervezte teljesítettem — mondotta — A ti kérésetek volt, hogy négyetekkel együtt éljek. Meglettem. Most nekem van kívánságom. Most én hozok vaakit. Bemutatom ötödik feleségtár- csalokat, ő is itt fog lakni. De Kurt Fischer elszámította majdát. A négy asszony hallani sem ki kívánt az ötödikről. Mint négy fúria esett neki, a megszeppent csinos ölöjfik nőnek. Ezt nem ők hozták, nem volt megbeszélés köztük, nem keltett. Kurt haragba jött. Ki akarta dobni mind a négy meglévő nőt és csak az ötödikkel maradni. Nem mentek. Konokul, erőszakkal maradtak, s Kurt tehetetlen volt a néggyel szemben. Dühében és haragjában a hatóságokhoz fordult. S ezzel kipattant a különös erkölcsbotrány. A nők is, Kurt is azzal védekeztek a bíróság előtt, hogy a tömeges nőegyüttélések egy férfival, Berlinben ma általában elfogadott dolgok. De négy a felső határ, mondották az asszonyok. A négy feleségen felüli az „О. U. N.“ nevű katonai alakulatokat, az ukrán nacionalisták szervezeteit. Akkoriban tűntek fel az első ukrán nemzetiszínű zászlók, kék-sárga színeikkel, Németországból pedig dűlt a pénz meg a fegyver. Ugyanakkor rengeteg ukránt képeztek ki Németország szívében és megtanították őket arra, amit ezek a jóhiszemű önkéntesek még nem tudtak, hogyan kell a Gestapo módszereivel „rendre és fegyelemre“ szoktatni a polgári lakosságot. Bandera akkoriban már a rejtélyes és a nyilvánosság előtt szinte sohasem szereplő német „tartalék-nagysághoz“ tartozott. Meg volt győződve arról, hogy Hitler állja a szavát és felszabadítja, önállóvá teszi az ukrán népet. Amikor 1941 június huszonkettedikén megkezdődött Hitler hadjárata Oroszország ellen, Bandera Berlinben tartózkodott. Kitörő örömmel hallotta, hogy mindenütt ahová a német csizma lép, ott leng a horogkereszttel együtt az ukrán nemzetiszínű zászló is. Az ukrán elnökjelölt Megkezdődött tehát „Nagyukrajna“ megteremtése. Bandera abban bízott, hogy ő lesz az ukrán köztársaság első „elnöke“. Mindent megtett, hogy egy Konovaletz nevű ukrán ezredes segítségével Amerikában is ukrán légiót állítson fel. Negyvenmilliós Ukrajnáról álmodozott, egy óriási ukrán birodalomról, amelyben minden van, ami az élethez kell, vas, szén, só, olaj és arany. Ekkor még vakon bízott a német vezérkar ígéreteiben. Nyugat-Ukrajnában sikereket is ért ёГ, iftr K tffísr Ukrainában, amely mindig is szovjet A&Mlet volt, hallani sem akartak Bandera ,szabadságáról“. Bandera azonban nem'14.yitott. Egy Melnik nevű alezredest vezényzett Kelet-Ukrajnába azzal, hogy szervezze meg a felkelést. Melnik el is indult, de vonatját Zsitomir közelében felrobbantották és Melnik életét vesztette. A németek kétszínű játéka Ekkor támadt Banderában az első gyanú, hogy a németek kétszínű játékot űznek vele. Rövidesen meggyőződött arról, hogy a vonatot maguk a németek robbantották fel, akiknek már rég nem tetszett Bandera nagyszabású terve. Bandera elmenekült Németországból és kiáltványban felszólította az ukrán népet, hogy fogjon fegyvert Hitlerék ellen. Közben azonban ő is, bandái is, részt vettek a zsidók ellen folytatott SS-hadjáratokban. Híz a borzalmas tömegmészárlás 1941-ben kezdődött és a banderisták, akik akkor vették fel ezt a megjelölést, mindenben segítették a vérben gázoló, gyilkos németeket. Rengeteg aranyat, ékszert zsákmányoltak. Minden banderista zsebe tele volt a szerencsétlen áldozatoktól elrabolt pénzzel, dollárral, fonttal. Amikor az üldözött zsidók az erdőségekbe menekültek, a banderisták azzal tüntették ki magukat, hogy halomszámra mészárolták bujkáló áldozataikat. Boumában egyetlen nap tizenhétezer zsidót küldtek a másvilágra. Ezekkel az „érdemekkel“ Bandera újból megjelent a német hadsereg, főparancsnoksága előtt, a „szabad Ukrajna“ felállításának érdekében. Kilzinger tábornok fogadta, a rablóvezérré és tömeggyilkossá vált szabadséghőst. Amikor család már Berlinben is erkölcstelen. — Miért? — kérdezte a bíró. — Mert öt és több nőt már lehetetlen tisztességesen eltartani, s ilyenkor a férjek a tapasztalat szerint aljas dolgokat követelnek feleségeiktől — volt a meglepő, de csodálatos magától értetődőséggel eő adott válasz. A bíróság szerint a mai Berlinben négy nőt sem lehet „tisztességesen“ eltartani. Kutatni kezdték Kurt Fischer jövedelmének forrásait és rájöttek, hogy honnét a vagyon, amely a csinos Kürtöt oly vonzóvá tette az asszonyok előtt. Ha nem is közvetlenül a nők miatt, de a nők következtében a feketéző, délceg Kurt Fischer most alaposan lebukik. S mit tesz a négy feleség? Talán hirdetést tesz közzé egy berlini újságban: „Egyedülálló gazdag férfihez négy csinosnak mondott és vígkedélyű nő azonnal elmenne felesébtől “ azonban Bandera előadta a programját, Kitzinger hűvösen leintette. — Maguknak, — mondta a német generális, — nem adhatunk semmit, legfeljebb azt, amit a zsidóktól elraboltak. És ezért is inkább kötél járna, semmint ukrán szabadság... Az igazi Bandera Bandera ekkor taktikát változtatott. Bandáival eltűnt az erdők sűrűjében. Annyi a pénze, hogy az Olaszországból a frontra érkezett fasiszta alakulatoktól arany és élelem ellenében rengeteg hadianyagot vásárolhatott. A nagy condottiére — most ennek nevezi magát, — büszkén hirdette, hogy megkezdte guerillaharcát a németek ellen. A valóságban azonban nem merte összemérni a fejét, hanem újból tömegmészárlásokat rendezett és kegyetlen következetességgel pusztította a védtelen lengyel lakosságot. Bandera bandái nem ismertek sem isteni, sem emberi törvényt. Vérgőzös mámorban, a legbarbárabb módon irtották a lengyeleket. Falvakat gyújtottak fel, égő házakba kergették az anyákat és gyermekeket és állati vandalizmussal garázdálkodtak mindenütt. A falusi lakosság rémülten menekült a városokba, ahová Banderaék még nem merészkedtek be. Irtózatos harc folyt mindenfelé. A Bandieristák különböző katonaszökevényekkel, akik idővel hozzájuk fesatlakoztak, most már vonatokat és hidakat is robbantottak, mire a németek azzal feleltek, hogy bombázóikkal százszámra pusztították az ukrán falvakat. Végül a győzelmes szovjet hadsereggel találkoztak a handeristák és újból az erdőkbe menekültek vissza. Idővel azonban igen nagy veszteségeket szenvedtek. A szovjet hadsereg lassan nyugati irányba szorította Bandera martalócait, akik az utóbbi időben Kelet-Szlovákiábam is feltűn'■ !k B.fmi'eVjukrVagy Banderb, akiről már oly sokszor hirdették. ’//?,'Itt meghalt, rövidesen befejezi dicstelen földi pályafutását. (h. j.) kidul . '.itt újra tulet kire bánni át. A Kurt Fischer szabadulni akar háremétől Kurt Fischernek tetszett a megoldás. Mulatságosnak és kényelmesnek találta. Pénze volt, beleegyezett. Két-három hónapig boldogan élt Kurt a három nővel, amikor egy szép napon ismét eléje állt a három asszony. Ismét sírt és jajgatott. — Van Trudenak egy tizenhatéves húga — mondották. — Szegény nyomorog és biztosan elzüllik, ha nem jön közénk. Vegyük be negyedik feleségnek, úgyis kell valaki, aki segít a háztartásban. Kurt hallani sem akart a család újabb gyarapodásáról. De amikor meglátta Trude húgát, aki szép is volt, bájos, fiatal és szégyenlős, beleegyezett. Vörös lett előtte a világ és elvállalta a negyedik feleséget. A háztartás kissé drága lett, de a harmónia teljes. A főfeleség szerepét az első feleség töltötte be. Vaagyongyötört Kurt Fischer végre úgy lód? német alapossággal, m'gszer- Szabadult, hány mind a kettőt W- ■. erre a háztartás'. s a inári’ három ‘.r'nytag kis Két tartasd! jj.i! fé’.é.'ég'.idés és mulatásba lenálto szerencse tovább kedvezett Fischernek, (a szerencse fekete, nő valódi nénei odaediául r:\. •■dehneskedri' Prűdéi és húg:'' Szinte gyerekként kezelték (de Trude elég ravasz volt, hogy azért a szolgálatért, amit a két eredeti feleségnek tett. A hendenstabanditák és vezérük Bandera István Egy ukrán diák vérgőzös karrierje a Reccel Szerkeszti: LÁZÁR MIKLÓS I/амтар a Reg SEIL ШЖВВь ли-1!«. Hi A NÉMETEK KEDVENCEI Berlin.A British Control Commission egy kis közvéleménykutatást végzett annak megállapítására, hogy a külföldiek közül leit kedvelnek a németek. Az első helyre Churchill került, második helyre Sztálin, harmadik helyen XII. Pius pápa végzett. További helyezésekről nem számol be a jelentés. Vmsfófána politkai, társadalmi és gazdasági hetilap Felelős szerkesztő: ANTALFFY GYULA A kiadásért felel: Dr. CSORNGKY VIKTOR főszerkesztő. Szerkesztőség és kiadóhivatal VI. Eötvös utca 12. Telefon: 420—112. Előfizetési ára Magyarországon egy évre: 48 forint Vállalatoknak, kerületeknek, hatóságoknak 2000 forint, Amerikában 7 dollár Svájcban 28 svájci frank. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza — ’Higgetlennyomda. Budapest, VI., Eötvös u. 12. Felelős: Lengyel Lajos igazgató.