Demokrácia, 1947. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)

1947-11-09 / 45. szám

9 * Henri de Han, a volt belga szocialista vezér, aki a háború alatt együttműködött a nácikkal, majd Svájcba menekült, a belga szenátus elnökéhez hosszú petíciót intézett és igyekszik magát tisztára mosni. De Mant 1945- ben távollétében húszévi kényszermunkára ítélték. Most beadott petíciójában számos mai neves belga politikust vádol meg nácipartisággal. A belga alkotmány értelmében a petícióval a szenátusnak foglalkoznia kell. Október 25-én az amerikai szeszfőzdék túlnyomó többsége két hónapra beszüntette a whisky-gyártást. Az ok: a gabonára szükség van Európa megsegítésére. Harminckilenc nagy gyár leállt. A rendszabállyal 6 millió méter mázsa gabonát takarítanak meg. Az argentin termést sáskaveszély fenyegeti. A kormány csapatokat küldött a veszélyeztetett területekre. Október 15 és december 31 között azargentin hadsereg a sáskák ellen fog küzdeni. (Argentinéban, mint ismeretes, januárban van aratás.) Tavaly a sáskák a termés 17 százalékát pusztították el. Épül a paris-római indásztráda, amely egyenesebb, szebb és tökéletesebb lesz, mint a német birodalmi autóutak voltak. Az útvonal: Paris— Dijon—Genf — Turin—Genua—Róma. A sztráda neve: „Route Blanche“. ..Fehér 111“. Legszebb része a Mont Blanc vidékén vezet keresztül. Technikailag legnevezetesebb szakasza a Hont Blanc alatti különlegesen szellőztetett, 25 kilométeres autó alagút, amelynek építését már megkezdték. A „ShenPao“ kínai lap jelenti,hogy Hopej tartományban egy fiatal kínai nő nyolcas ikreket szült. Mind a nyolc fiú volt. Egy meghalt, a többi hét teljesen egészséges. Az ikreket a kormány neveli fel. A kanadai ötös ikrek, akik már nagy lányok, táviratban üdvözölték „legyőzőiket“. A francia hivatalos lap rendeletet közöl, amely megállapítja, hogy mikor nevezhető egy művészi festmény klasszikusnak“ és „történelmi értékűnek“. A rendeletre azért volt szükség, hogy szabályozza a Louvre számára történő állami képvásárlásokat. E múzeumba ugyanis csak „klaszikus“ és ,,történelmi értékű“ műtárgyak kerülhetnek. Az új szabály szerint a kép vagy a szobor alkotója századik születésnapján válhat „történelmi becsűvé“, azaz Derain képe például 1980-ban, Picassóé 1981-ben. Ez időpont előtt a Louvre nem vásárolhatja meg őket. Lord Beaverbrook, az angol újságkirály, aki kanadai születésű, lemondott óriási újságvállalatainak vezetékéről és a kanadai birtokára költözött. Beaverbrook, akit asztma kínoz, ma 68 éves, nem bírja az angol éghajlatot. A telet a Bahama-szigetek örök tavaszában fogja tölteni, az év többi részét Kanadában. Újságjai veretését fia, Max Aitken vette át. Ben Verbrook legnagyobb példányszámú lapja, a Daily Express napi 3,8 millió példányban jelenik meg. emélyek fjftikai, társadalmi és gazdasági hetilap Felhős szerkesztő: ANTALFFY GYULA A kiadásért felel: Dr. CSORNOKY VIKTOR főszerkesztő. Szerkesztőség és kiadóhivatal VI., Eötvös utca 17 Telefon: 420—112. Előfizetési ára Magyarországon egy évre: 48 forint. Vállalatoknak, közbleteknek, hatóságoknak 200.— forint, Amerikában 7 dollár, Svájcban 28 svájci frank. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza. — függetlenfayomda, Budapest, VI., Eötvös u. 12 Felelős: Lengyel Lajos igazgató. A MI KIS ORSZÁGUNK nagyszerűen talpraállt a háború után. Eltakarították a romokat, megkezdődött és ma is kitűnő eredménnyel folyik az újjáépítés, azután meglepő javulás mutatkozott a közellátási viszonyokban s ezen a téren ma talán egész Európában nálunk legjobb a helyzet. Ha külföldi idevetődik, csodálkozva, elragadtatással nézi a gazdag ny гакаlakat. Élelmiszer, ruhanemű bőségesen kapható, korlátozás és mindenfajta pontrendszer nélkül. Igazán nem panaszkodhattunk, csak az a kívánságunk, hogy megmaradjon ez a mostani állapot... Ismételjük: nem panaszkodunk, a közellátás terén azonban vannak bizonyos jelenségek, amelyekkel foglalkozni kell. Akármennyire jók is a viszonyok, valami mindig eltűnik. Hol a cukor, hol a zsír, hol a liszt, vagy egyéb közszükségleti cikk ... Nem olyan régen a vaj volt soron. Egyik napról a másikra titokzatos körülmények között eltűnt és heteken keresztül nem lehetett kapni. Ezen a téren legutóbb megjavult a helyzet, viszont ugyanakkor megint valami titokzatos jelre eltűnt: a tojás. Előző nap még óriási ládákban roppant mennyiség hevert a fűszereseknél, élelmiszerkereskedőknél, aztán egyszerre csak nyoma veszett. De ugyanígy vagyunk a tejporral is, amelyet bőségesen hoztak Magyarországra. Nagy zsákokban sárgállott a kirakatokban, sok-sok mázsa kínáltatta magát, ezzel szemben ma hiába járja az ember az üzleteket, mindenütt azt a választ kapja: ,,a tejpor elfogyott.“ Hogyan? Milyen körülmények között? Hová lett? Így vagyunk legújabban a gyufával is. Tudomásunk szerint a magyar gyufagyárak bőségesen termelnek, ezt bizonyítja az is, hogy az egységes gyufa mellett legutóbb már különböző típusú gyufákat is gyártottak: a hamar népszerűvé vált nagydobozos családi gyufát, pirosfejű kakasgyufát, lapos-dobozos gyújtót és a megszokott, úgynevezett Szikra-gyufát. Most azonban nincs gyufa, se ilyen, se olyan ... De folytathatnék tovább a felsorolást a burgonyától a flanellig. Valami mindig eltűnik, — mintha láthatatlan jel dirigálná egyes árucikkek sorsát. Nem ártana ennnek a végére járni, mert, hogy komoly nyomozás mázsaszámra kerítene elő Pesten tejport, tízezerszámra tojást és elővarázsolná az elrejtett gyufaskatulyák sokaságát is, — annyi bizonyos! " A SZOVJETUNIÓ harmincesztendős fennállásának ünnepe alkalmából néhány érdekes adatot mondunk el a hatalmas birodalom gazdasági és kulturális életéről és fejlődéséről. A Szovjetunió ipari termelésének háború utáni átállítása már 1948-ban megkezdődött és az első esztendőben nyolcszáz állami vállalatot építettek, újjáépítettek és helyeztek üzembe. A cári Oroszországban egy parasztgazdaságra átlag 7 hektár föld jutott, míg most egy kolhozudvarra 20 hektár föld jut. A cári Oroszországban átlagban minden hektár vetésre hat rubel értékű mezőgazdasági gép jutott, ezzel szemben már 1938-ban minden hektár vetésterületre 46 rubel értékű mezőgazdasági gép esett, nem beszélve, hogy a Szovjetunió traktor- és kombájnipara azóta fantasztikus arányokban fejlődött. A régi Oroszország köznevelését jellemezve Lenin ezt írta 1913-ban: „... az iskolaköteles korban lévő gyerekek 23 százalékot tesznek ki, de mindössze 4,7 százalék, vagyis minden ötödik vesz részt az iskolai oktatásban.“ A Szovjetunióban megvalósult az általános kötelező oktatás, mégpedig a falukban négyosztályos elemi iskola formájában, a városokban és munkástelepeken pedig hétosztályos iskola alakjában. Ennyi az, amit mindenkinek el kell végezni. De vannak még beszélő számok az oktatásról: 1915-ben Oroszországban 91 főiskola volt 112.000 hallgatóval, 1939-ben a főiskolák száma elérte a 750-et, hallgatóinak száma pedig 620.000 főre emelkedett. Érdekesek az újság- és a könyvkultúra adatai is: 1913-ban Oroszország területén 275 újság jelent meg orosz és 84 más nyelven. 1939-ben a Szovjetunió területén 6477 oroszés 2294 más nyelvű újság jelent meg. 1818 és 1946 között a Szovjetúnióban 859.000 könyvet adtak ki, tiszszesen 10 miliárd 710 milliós példányszámban. A könyvek 119 nyelven jelentek meg, s egy létekre évenként átlagban 4,1 példány jut. Végül a közegészségügyre vessünk néhány pillantást: a fáradalom előtti Oroszországban mindössze húszezer orvos volt, ma 144.000 az orvosok száma és az üdülők, kórházak, gyógyintézetek és szanatóriumok hatalmas hálózata épült ki az utóbbi három évtizedben. és A SZÍNIGAZGATÓK meglepő határozatot hoztak legutóbbi ülésükön. Kimondták, hogy a kritikusokat a jövőben nem a bemutatóra, hanem a negyedik előadásra hívják meg, mert véleményük szerint „a bemutatón a színészek játéka még kiforratlan, lámpalázzal küzdenek, s az előadás csak a negyedik estére érik meg annyira, hogy a kritikusok bírálatát elbírja.“ Sem a határozattal, sem a határozat indokolásával nem értünk egyet. Ha a bemutatón még nem „áll a darab“, akkor azon igen egyszerűen lehet segíteni: tovább kell próbálni. A magyar színházaknak — kevés kivétellel —, általában az a bajuk, hogy túlságosan gyors tempóban, kevés próbával hoznak ki egy-egy darabot. Ilyenkor persze baj van a premieren a szereptudással, az együttes munkájával. De ilyen esetekben baj van még a negyedik előadáson is. Viszont vannak színházak, amelyek lelkiismeretesen készülnek egy-egy új darabra, akárhányszor, harminc-negyven vagy még több próba után állnak a közönség elé. Itt nincs is baj! (Két színházat is tudnánk említeni, amelyek fiatal erőkből nagyszerű együttest kovácsoltak és darabról-darabra mind jobb előadásokkal lepik meg a közönséget). Tehát a tanulság: lelkiismeretesen kell készülni.. . Sántít a színigazgatók terve már csak azért is, mert mi lesz akkor, ha — mondjuk — egy darab nem ér meg négy előadást... Ilyen esetre is volt példa, éppen a múlt szezonban, amikor egy francia vígjátékot a harmadik előadás után le kellett venni a műsorról... 3) A PENICILLIN-ről érdekes hírt közöl az egyik dán lap, a „Socialdemokraten“. Óriási jelentőségűnek mondja a lap, hogy Christiansen dán orvos eljárásával sikerült megtalálni a penicillin előállításának új módszerét, amely egyrészt gyorsabb, mint az eddigiek, másrészt sokkal nagyobb mennyiségben lehet tér,mellű a csodagyógyszert. Christiansen dr. egy Amerikában megkezdett kísérletet folytatott tovább és húslevesben szaporította a különleges tenyészetet. Felfedezését közölte a penicillin legnagyobb amerikai szakértőivel is, akik megerősítették az új eljárás rendkívüli jelentőségét. Ez az új módszer nemcsak Christiansen dr. nagy tudományos sikere, hanem óriási jelentőségű Dániára, amely most berendezkedett a penicillin előállítására és reméli, hogy ezzel a gyógyszerkészítményével az egész világon versenyképes lesz. A BUDAI TÁNCISKOLA ... Milyen romantikusan hangzik, az ember szinte krudyi hangulatot érez. Levendulaillat száll a levegőben, halkan zsong a zene, szende leányok táncolnak szerelmes ifjak karjaiban. Valahogy erre gondol az ember, amikor hallja, olvassa: budai tánciskola, viszont, ha tovább olvassa a cikket, amely az elmúlt hét egyik eseménye volt, akkor úgy érzi magát, mintha hideg vízzel öntötték volna nyakon ... Mert a cikkből kiderül, hogy a budai tánciskolában tömegverekedés volt, nem kevesebb, mint tizennégy sebesülttel... És elindította ezt a budai csatát négy izgága verekedő. Mind a négy hatalmas, jól megtermelt ember, akik szórakozásukat abban találták, hogy bementek a fiatalság vasárnapi szórakozását megzavarni, „lekérték“ a táncosnőket, pimasz megjegyzéseket tettek s aki nem adta át a táncosnőjét, azt visszaélve testi erejükkel, összeverték ... Annyira benne voltak már a verekedésben, hogy mire rendőrök jöttek, azokkal is szembeszálltak. Végül is sikerült megfékezni a garázda budai legényeket, akiket remélhetőleg nem csupán egyszerű botrányokozás miatt vonnak felelősségre, hanem súlyos ítélettel elveszik a kedvüket attól, hogy ártatlan örömöket, szelíd szórakozásokat megzavarjanak és viselkedésükkel a nyilasvilág rossz emlékeit felidézzék. Nem árt megtáncoltatni ezeket a hetyke legényeket... TÁVIRATSTÍLUSBAN elmondunk megint néhány hírt, amit különböző külföldi lapokban olvastunk. Az UNO newyorki palotájának tervén a világ tíz híres építésze dolgozik. Az épület 1948-ban készül el. A Szovjetunióban rövidesen hatalmas csatorna építését kezdik meg, amely a Volgát és a Dont Sztálingrádon keresztül összeköti. Dr. Hugo Eckener, a híres német Zeppelin-specialista Amerikában sarki közlekedésre alkalmas óriás léghajók építésén dolgozik. Amerikai jelentések szerint a távolbalátás két éven belül olyan ütemben fejlődik, hogy kiki kedvenc újságját megfelelő hullámhosszon távolból olvassa majd. A meisseni porcellánipar gyártmányai a múltban alkalmazott keresztezett kardok helyett ezentúl a sarlót és kalapácsot viselik. Velencében komoly aggodalmakat kelt, hogy a Márkus templom egyes részeit bedőlés veszélye fenyegeti. Minden óvintézkedést megtettek, nehogy megismétlődjék a negyvenöt év előtti eset, amikor a Campanile tornya ledőlt. □ SZÁZHETVENÖT évig hosszabbítható meg az emberi életkor — olvassuk Surinov professzor, a moszkvai orvosi intézet híres biológusának nagyszerű felfedezését. A kiváló biológus megállapította, hogy az emberi szervezetben van valami különleges anyag, amit az öregség pigmentjének nevezett el. Ha ezt az anyagot idejekorán kivonják a szervezetből, akkor az ember akár százhetvenöt évig is elélhet. — Most még csal: azt kell feltalálni — jegyezte meg a hír olvasása után valaki, — hogy az emberek ezalatt a százhetvenöt év alatt nyugalomban, békességben és egymás szeretetében éljenek!... • A FOGYÓKLÓRA eredménye —• Mi azt lefogyott a feleséged, két hek még nem fért be a telefonfülkébe G. SZABÓ KAIMÁN kiállítása G. Szabó Kálmán piktúrája fordulóponthoz érkezett. Azelőtt nálunk főkép úgy ismerték, mint európai hírű grafikust, akinek fametszeteit és fametszetsorosatait majdnem minden európai múzeumiéin, sőt New Yorkban is megtaláljuk. Később expresszionista olajképeivel és temperáival olasz tájakat, a magyar Tisza és a Balaton tájait ábrázolta, de kivált erős érzéke volt a szociális témák iránt. Hatalmas Dózsa képe a háború előtt roppant feltűnést keltett. Az utca szegényei, a népkonyha, az öreg rikkancsasszony mély együttérzésről tettek tanúságot, de akkor nem tették népszerűvé. Az 1940. évi NemzetiSzalonbéli kiállításra mégis felfigyelt a műértő közönség, de az igaz, nagy sikerhez soha nem tudott eljutni. Része volt ebben érdes, sokszor nyers piktúrájának, megalkuvás nélküli művészeti ideáljának, kifejezésmódja őseredetiségének, spekulatív látásmódjának, mely folyton új és új problémákat vetett önmaja elé és kísérelte meg azok megoldását Ezen a kiállításon a lehiggadt forradalmár, az elmélyedő és kiegyensúlyozott művészietek szól hozzánk. Erős, markáns színeit valami fátyolos meleg tónus váltja fel, az őselemeket, földet, vizet, levegőt ábrázoló eddig súlyos massig feloldódnak az élmény és a tiszta meglátás boldog örömében. Képeinek eddig sötét tónusa megfrissült, sokszor szinte átforrósítja a meleg színek hariopniája. G. Szabó Kálmánt ez a képkiállítása oda sorozza Rudnay Gyulától Szőnyi Istvánig vezető sorba, legelső festőink közé. A kiállított olaj, tempera és színvázlatok, új fametszetek közül legjobban a „Lovak“ c. kompozíciója, „Mandulaszedő“, „Pajta“, „Tihanyi asszonyok“ c. olajfestmények, „Szőlőhegyen“, „Csónakázók“, „Csendes part“, „Csendélet“ c. vízfestményei» „Almák“ c. tusrajza és a favágóéletből vett erőteljes fametszetei tetszettek. Jóleső érzés tudni, hogy ». Képzőművészeti Főiskolán ily kezekre és ily lélekre van bízva a fiatal magyar művészgeneráció képzése. A kiállítást Kardos László osztályfőnök, a művészeti osztály vezetője nyitotta meg a kultuszminisztérium részéről; ott láttuk a miniszterelnökség kulturális osztályának képviseletét is. A kiállítás az Andrássy út 69. sz. alatt november hó 12-ig mindennap 10—1 óra közt van nyitva. 1947 november hó 9-én déli 12 órakor dr. Rabinovszky Márius tárlatvezetést tart. Térey Sándor Carnegia Budapestiig látogat Olvasóink előtt is alighanem ismeretes Dale Carnegie: Az érvényesülés című műve, mely magyar nyelven is megjelent. A mű nálunk is nagy sikert aratott , és az abban lefektetett gondolatok és tanácsok számos követőre találtak. A könyv néhány pesti olvasója egy kis kört alapított, amelynek célja egymást keresztülsegíteni oly helyzeteken, melyeket egyedül megoldani nem tudnak. Hogy törekvésük kellő erkölcsi támogatást is nyerjen, az ügy kezdeményezője, Herczeg Lajos levélbeli érintkezést keresett magával. Carnegievel, aki nyomban válaszolt és kilátásba helyezte, hogy amint a viszonyok megengedik, személyesen ellátogat Budapestre, s előadás keretében ismerteti a módszerével Amerikában elért csodálatos eredményeket. Lapunk szerkesztősége készséggel továbbítja az ügy iránt érdeklődök leveleit, de az itt közölt címeken közvetlenül is nyerhetnek felvilágosítást: Herczeg Lajos, Dob utca 71. vagy Korda Árpád, Keleti Károly utca 11- fluteli írni' HARCOS DEMOKRATIKUS HÉTFŐI RIPORTLAP vn&ty mindest i/asoc*t&fr délután! ^ IRHÁBUNDurcz PÉZSMA különlegességeket a höszílásé! Átszabások.